Az 1530. évi rendelkezések - A „vizitációs” kötet egyéb bejegyzései

2. A „vizitációs” kötet egyéb bejegyzései

2.3. Az 1530. évi rendelkezések

A mohácsi csatában elhunyt Szalkai László utódjául Szapolyai János király ko-ronázása után 1526. november 15-én, míg Ferdinánd király – szintén koroná-zását követően – 1527. november 4-én nevezte ki Várdai Pál egri püspököt az esztergomi érseki székbe.⁶⁹⁰ Mindkét magyar király kérte pápai megerősítését az általa választott érsek számára, de csak az utóbbi ért célt az ismert okok mi-att: VII. Kelemen pápa 1529. február 4-én adta jóváhagyását a kinevezéshez.⁶⁹¹ Noha az esztergomi érsekség területének kisebb részét érintette a fel- és alá-vonulgató hadseregek pusztítása, a főpapi székhely mégis évről-évre ellenté-tes állású támadások kereszttüzébe került, és csak Várdai Pál manőverezési képességein múlt annak megőrzése. Természetesen az állandósuló hadiálla-pot miatt, illetve a reformáció tanainak terjedése következtében a jövedelmek meglehetősen nehézkesen – vagy egyáltalán nem – jutottak el Esztergomba.

A bevételek csökkenésével értelemszerűen csökkentek a kanonokok jövedel-mei, illetve növekedtek megélhetési költségeik.⁶⁹² Az előző időszakhoz képest az új évtized néhány nyugalmasabb esztendeje alkalmat adott az érseknek is,

685 Kubinyi A.: A budai vár udvarbírói hivatala 94.

686 Arch. 1458–1526. II. 96.

687 Arch. 1458–1526. I. 148.

688 Természetesen felmerülhet más András nevű személy is a korszakból: például Muronyi Vér András (Registrum proventuum 176. 690. tétel, C. Tóth N.: Szilágyi Erzsébet udvara 99–100.).

689 Körmendy K.–C. Tóth N.: Collegium Christi 158.

690 Laczlavik Gy.: Várday Pál 45., 48.

691 Uo. 49.

692 Uo. 46–54.

hogy „ráncba” szedhesse egyházmegyéjét: 1530-ban a kanonokok panaszait orvosolta,⁶⁹³ míg a következő évben, 1531-ben egyházmegyei zsinatot tartott.⁶⁹⁴

Az 1526 utáni háborús viszonyoknak köszönhetően a székeskáptalanon be-lül növekedtek a vagyoni különbségek: akinek eddig több jutott, annak maradt valami, akinek eddig kevesebb jutott, annak nem maradt semmi.⁶⁹⁵ A kanono-kok többségének nyomorúságos helyzete, amit a kettős királyválasztás, illetve a török hódítás okozott az országban, mivel nemhogy rövid, de hosszú távon sem kecsegtetett megoldással, mindenképpen orvosolandó volt. Ennek megol-dására valamikor az 1530. év folyamán – praktikusan április 23-a környékén – az érsek tanácskozást tartott a székeskáptalani testület tagjaival, amelynek eredményeképpen újra szabályozták a kanonoki jövedelmek adminisztrálását és szétosztását. Talán a legfontosabb döntésüknek azt tekinthetjük, hogy újból (exnunc) létrehozták a dékáni tisztséget. A feladatra évenként a székeskáptalan tagjai közül kellett egy alkalmas személyt választani, és az ő, illetve megbízot-tai feladata volt valamennyi, a káptalan tulajdonában lévő birtok – Szebelléb, Németi, Gyerk, Nyék és tartozékai, Damás castellum és tartozékai, Gyarmat, Baráti, Damás, Keszi, Páld, Nána, Kistata és mások – jövedelmének,⁶⁹⁶ illetve a káptalani malmok hasznának (ebből részesedett is)⁶⁹⁷ és egyéb járandóságok-nak (például karácsonyi ajándék) a beszedése.⁶⁹⁸ Ugyancsak neki kellett ezeket szét is osztania: a nagyprépost ötöd-, az olvasókanonok tizedrészt kapott,⁶⁹⁹

693 Uo. 72., Kollányi F.: Esztergomi kanonokok xviii–xix.

694 Laczlavik Gy.: Várday Pál 63.

695 Vö. a határozat bevezetőjében szereplő mondatokkal: „ut dum alii splendide vi-vant, alii vix commode quottidianus panis suppetit. Volentes nos per eosdem frat-res nostros requisiti ex officio nobis iniuncto hac inequalitatem et differentiam equa lance dirimere et in normam equalitatis redigere ordinationibus seu statutis super hoc recens editis et que hic ex ordine scripte sunt” – XI. sz. (243/25–29.).

696 „In primis statutum est ab ipsis domini capitularibus, quod ex gre[mio] seu corpo-re capituli eligatur et constituatur, exnunc unus decanus sufficiens et fidelis, qui universos redditus omnium bonorum super possessionum ... intra ambitum huius regni ubicumque existentes tam in censibus, quam frugibus, bla[diis], mineralibus aliisque id genus proventibus ordinariis et extrao[rdi]nariis dominis capitularibus fideliter administret” – Uo. (1). (243/32–244/6.)

697 „Item quod proventus omnium molendinorum capituli decanus administret et dividat, qui pro labore suo habeat secundam portionem, expense autem ad reparationem molendini fiant ex communi.” – Uo. (7). (245/11–13.)

698 „et idem decanus exnunc vadat et mittat ad omnes possessiones prefatas commit-tatque incolis earundem, ne deinceps cuique alteri, uti hactenus, sed sibi tantum-modo tanquam decano proventus provenientes administrent, habebit autem inter alia nunc providere de frugibus, que in eisdem possessionibus collecte habentibus ac muneralibus festi natalis Domini nunc venturi, ne intercipiantur a privatis per-sonis, uti fieri consueverat.” – Uo. (1). (244/9–15.)

699 „ex possessionibus consuetis domino preposito maiori quintam, domino lectori decimam reddentibus” – Uo. (244/6–7.).

de kikötötték, hogy ezért teljesíteniük kell kötelezettségeiket is: a prépostnak képviselnie a testületet, az olvasókanonoknak gondoskodnia az oklevelek ki-állításáról.⁷⁰⁰ Rajtuk kívül a többi kanonok pedig, tekintet nélkül korára és más egyébre, egyformán részesült a jövedelmekből.⁷⁰¹ A dékán osztotta szét a bort is közöttük.⁷⁰² A fáradozásaiért természetesen fizetésben részesült. Ezenfelül megerősítették az eddig is követett gyakorlatot,⁷⁰³ azaz a tizedszedőknek és az officiálisoknak évenként el kellett számolniuk,⁷⁰⁴ az intézőknek a beszedett ösz-szegeket pedig a visszatérésük után a káptalani sekrestyében kellett elhelyez-niük.⁷⁰⁵ Továbbá a különböző jövedelmekből, illetve a kanonokokra kiszabott büntetések nyomán a tőlük visszatartott vagy behajtott összegekből származó pénzek tárolására egy – kétkulcsos – pénzesládát rendszeresítettek.⁷⁰⁶

Az anyagiak rendezése mellett a „lelki megújulásukra” szintén gondot fordítottak: először is a kanonokok ne csak a jövedelmeiket éljék fel, hanem kötelességeiket is teljesítsék, a kiemelt ünnepek alkalmával legyenek Eszter-gomban és vegyenek részt az ünnepi miséken.⁷⁰⁷ Továbbá gondoskodniuk kell

700 „Item domini prepositus maior et lector ac alii, si qui sunt, iuxta antiquam con-suetudinem huius ecclesie subeant onera ratione quinte vel decime vel aliter ipsis incumbentia, quia, qui sentit comodum, sentire debet onus comodi, alioquin ex proventibus eorundem ordinentur per capitulum ministri necessarii et consueti, utputa pro domino preposito procurator, qui negotia capituli in sedibus comi-tatuum et alibi tractet, ut dudum consuetum fuerat et peragat, pro domino vero lectore notarius sufficiens, qui litteras quaslibet pro capitulo sub sigillo eiusdem expediens conficiat et si neque hoc modo fortassis rebus capituli satis provisum foret, extunc provideat prelatus, ne ecclesia uti hactenus defectus patiatur.” – Uo.

(6). (245/1–10.)

701 „aliis vero canonicis nullo senii vel alio respectu habito equaliter faciat divisionem de omnibus premissis” – Uo. (1). (244/8–9.)

702 „Item omnia vina in bonis capituli ubilibet colligenda distribuantur per decanum inter canonicos.” – Uo. (8). (244/14–15.)

703 Vö. Registrum Strig.

704 „Item ratio exigenda ab officialibus exnunc incipienda est ab anno presenti videli-cet millesimo quingentesimo tricesimo retrogradiendo semper ad annos preteritos, donec ab omnibus ratio reddatur et qui in termino sub prefixo rationem redde-re nollet, cogatur per subtractionem omnium proventuum suorum.” – XI. sz. (4).

(244/22–26.)

705 „Item officiales pecunias seu pretium arendi decimarum totiens, quotiens ab exac-tione redierint, reponant coram capitulo in consistorio.” – Uo. (5). (244/27–28.)

706 „Item ponenda est in capituli ladula una duabus adminus clavibus observata et in illa reponantur portiones illorum, qui pro tempore privandi erant, qui vocetur nemo, nec reddantur illis clanculum ob favore, sed huiusmodi proventus retenti cedant pro expensis communibus capituli.” – Uo. (3). (244/18–21.)

707 „Item quamvis iustum et honestum est, ut qui spiritualia seminant, temporalia metant sintque proventus ecclesie ministris eius in hunc fu[erint] instituti, ut ex eis alantur sitque admodum necesse ad recollendum proventuum huiusmodi

per-a jövedelemmel járó misék megtper-artásáról, különben per-a főpper-apjuk veszi át ezek

„gondját”,⁷⁰⁸ a kápolna- és oltárigazgatóknak javadalmuk jövedelmének felét annak fenntartására kell fordítaniuk.⁷⁰⁹

Végül az utolsó pontban az elhunyt kanonokok javadalmából származó jövedelmek öröklésével, illetve annak szétosztásával foglalkoztak. Hangsú-lyozták, hogy a káptalan határozatainak és szabadságainak értelmében kell eljárni, illetve az elhunyt után maradt hagyatékból mindenképpen kell ke-gyes célra is fordítani, valamint a szolgálóit ki kell fizetni belőle, akár marad az örökösnek, akár nem.⁷¹⁰

A Várdai Pál érsek által a kanonokok kérésére megerősített új rendelkezé-sek gyakorlatba történő átültetésére a háborús helyzet miatt Esztergomban már nem sok idő maradt. Hogy aztán az elköltözés után az új székvárosban, Nagyszombatban, a radikálisan megváltozott körülmények között alkalmaz-ták-e az új szabályokat (mivel a kötet használatban maradt, valószínűleg igen), és miként alakult át a székeskáptalan működése, annak feltárása már egy má-sik vizsgálat feladata lesz.

sonas idoneas mittere, ne tamen per absentiam talium divinis cultus negligatur aut diminuatur, neve per diuturnam absentium talium Dei et ministerii eius obli-viscantur. Vult et mandat reverendissimus dominus et prelatus noster officialibus ipsis per capitulum ad premissa destinatis, ut in festivitatibus solennioribus hic descriptis ad hanc ecclesiam rede[rint] et divinis intersint officioque vacent, trans-gressores huiusmodi mandati iusta animadversatione puniendi, nisi urgentissima ac evidentissima necessitas ipsos excuset.” – Uo. (14). (245/36–246/2.)

708 „Item misse votive in hac ecclesia Strigoniensi celebrari consuete presertim quarum proventus extant, reaffirmantur et solito modo celebrentur, alioquin ex proventibus earum missarum prelatus suppleat negligentiam capituli.” – Uo. (9). (245/16–19.)

709 „Item rectores capellarum et altarium adminus dimidiam partem proventuum eo-rundem ad ministerium et cultum ipsorum altarium et capellarum expendant.”

– Uo. (10). (245/20–22.)

710 „Item placuit etiam, quod successio defuncti ex capitulo aliquam partem proven-tuum ipsius defuncti percipiat, alie autem partes ad pias causas dispenserit, nisi defunctus ere alieno gravaretur vel servitoribus satisfaciendum sit, quo casu suc-cessor, aut minus, aut nichil percipiat, per hoc tamen constitutionibus statuti ac privilegiis capituli hactenus observatis noluerunt derogari.” – Uo. (16). (246/8–13.)

A székeskáptalan birtokállománya (excursus)

3.1. Albert király 1439. évi újadománya

A káptalani birtokállomány vizsgálata kapcsán itt az idő, hogy elővegyük a ku-tatók előtt közel száz éve ismert, Albert király által 1439. június 26-án Budán ki-bocsátott oklevelet.⁷¹¹ A kiadványban az uralkodó megerősítette az esztergomi székeskáptalan valamennyi birtokjogát és számunkra korántsem haszontalan módon, nevüket is felsorolta benne.⁷¹² Adódik a lehetőség, hogy a vizitációban és az oklevélben szereplő listát összevessük. (Lásd a 9. táblázatot, az első osz-lopban a vizitáció sorrendjében közlöm a birtokneveket, a másodikban az 1439.

évi oklevél nevei állnak, a harmadik oszlopban pedig a birtokokra vonatkozó megjegyzések és hivatkozások szerepelnek.)

9. táblázat: az esztergomi székeskáptalan birtokai visitatio

(81–82.) az 1439. évi

oklevél megjegyzések

Nyír (terra) Nyír (prédium, Pilis m.)

1352. XII. 29-én szerezték meg a Nyíri családtól Borosjenő birtokukért cserébe (EFB 119., Anjou XXXVI. 873. sz.), a prédium 1333-ban még nem volt a káptalan tulajdonában (Györffy II. 304.).

711 EFB 41. (DF 237380., Knauz Nándor a kiadásában Koller Ferenc másolatát használ-ta), az oklevél eredetije: DF 236315., a szöveg alá nyomott pecsét helyén: Relatio La-dislai de Paloucz magistri curie, a hátlapján: Nova donatio super omnibus possessionibus capitularibus.

712 „contratam seu vicum Sancte Anne vocatum in Suburbio civitatis nostre Strigoni-ensis habitum, necnon possessionem Kezthewlcz ac predium Nyr appellatum in Pilisiensi, item possessiones Dorog, Epel, Nyek, Ebed cum insula ad eandem spec-tante, Kystata, Nana, Gyarmath, Naghpatach et Kyspathach nuncupatas cum prediis Salason et Zongor appellatis in Strigoniensi, necnon possessiones Damas in Borsi-ensi, item Zebehleb et Nemethy ac predium Nehethen (!), cum theloneo in eadem Nemethy exigi solito, Gyerky, Barathy, Kezew, Pald, Pwzthagyarmath appellatas, necnon predia Kysbozok, Thotlewrinczhaza (!) alio nomine Thotmiklostelke et Saag in Hontensi ac Bere nuncupata in Simigiensi, item piscinam Agyagas nominatam in Comaroniensi comitatibus habita et existentia, necnon theloneum in civitate Strigo-niensi exigi solitum ac vadum in portu Kakath habitum” – DF 236315. – A felsorolt birtokok elhelyezkedését lásd a Registrum Strig. 17. oldalán lévő térképen.

visitatio

(81–82.) az 1439. évi

oklevél megjegyzések

Kesztölc Kesztölc (Pilis m.)

A 13. század végén már a székeskáptalané (ekkor még Esztergom megyéhez számították – Györffy II. 295.).

Dorog Dorog

(Esztergom m.) A 13. század közepén már a székeskáptalané (Györffy II. 234.).

Epöl Epöl

(Esztergom m.)

1270-ben egyik részét V. István királytól, másik részét egy ottani birtokostól 1272-ben kapták meg (Györffy II. 236.).

Bere (terra,

Somogy m.) Bere (prédium, Somogy m.)

A birtokot szolgákkal együtt Zozimas váradi püspök adományozta az esztergomi székeskáptalannak 1264. V. 25-én azon jótéteményekért, amelyekben tőlük esztergomi tartózkodása idején, amikor betegen feküdt, részesült (EFB 113–114., DF 238265-6. [Berey]).

1383-ban is a székeskáptalan birtokában volt (DF 238269.). a 13. század utolsó évtizedeiben kapta meg a székeskáptalan (Györffy II. 273–274., Registrum Strig. 31.).

A thelonium III. Béla, Imre és V. István királyok adományai révén került a székeskáptalan birtokába (Weisz B.:

Királyketteje és az ispán harmada 137., skk.).

Nagyduna

rév vámja –

A Nagyduna rév vámja a 13. század első felében került a székeskáptalan tulajdonába (Weisz B.: Királyketteje és az ispán harmada 149–150.).

Kakat falu és

a rév vámja kakati rév vámja

Kakat (Esztergom megye), a 12. századtól több részletben kapták meg, 1215-től teljesen az övék volt egy rövid, 13. század végi megszakítással (Györffy II. 213., Weisz B.:

Királyketteje és az ispán harmada 149., 212–

213.).

Ebed Ebed és sziget

(Esztergom m.) A 13. század közepén már a székeskáptalané (Györffy II. 235.).

Nána Nána

(Esztergom m.) A 13. század elején már a székeskáptalané (Györffy II. 301.).

Kistata Kistata

(Esztergom m.)

Zsigmond király adományozta 1426. V. 6-án a székeskáptalannak azért, mert Pálóci György esztergomi érsek beleegyezésével Kürt birtokukat 1500 forinttal együtt átadták a királynak (EFB 40., ZsO XIII. 535. sz.).

visitatio

(81–82.) az 1439. évi

oklevél megjegyzések

Gyarmat Gyarmat

(Esztergom m.) A 13. század közepén már a székeskáptalané (Györffy II. 290. 2.).

Patacs Kis- és Nagypatacs (Esztergom m.)

A falu egyik fele a káptalané, a másik a Patacsi családé (Györffy II. 306.), az utóbbiak részét 1426. V. 6-án kapta meg csereképpen a székeskáptalan (EFB 40., ZsO XIII. 535. sz.).

Páld Páld

(Hont m.) 1297-ben kapta meg a székeskáptalan III. András királytól (Györffy III. 231.).

Keszi Keszi

(Hont m.) A 14. század elején már a székeskáptalané (Györffy III. 208. 2.).

Damás Damás

(Bars m.)

A 13. század második felében már a

székeskáptalané (Györffy I. 438.). A történetére lásd alább, az 1.5.2. alatt bővebben!

Baráti Baráti

(Hont m.)

A birtok valamikor a 14. század végén kerülhetett a székeskáptalan birtokába; az első, forrásokkal igazolható adataink 1409-ből származnak, amikor is a káptalan pert indított Szécsényi László ellen, mivel ő és korábban apja, Frank vajda pereszlényi népeikkel a káptalan Baráti birtokához tartozó földeket használják (ZsO II. 7149. sz., DF 236069., 236075.). A per végül 1422-ben, immáron László fia: László életében a székeskáptalan győzelmével ért véget (ZsO IX. 654. sz.), további adatok birtoklásukra: ZsO XI. 450., 968.

sz.

Gyerk Gyerk

(Hont m.)

Martyrius esztergomi érsek 1156-ban átengedte a székeskáptalannak (Györffy III.

197.). A történetére lásd alább, az 1.5.2. alatt bővebben!

A birtokot a malommal és vámmal 1291-ben kapta meg a székeskáptalan III. András királytól (Györffy III. 221., Weisz B.:

Királyketteje és az ispán harmada 276–277.).

A történetére lásd alább, az 1.5.2. alatt bővebben!

Szebelléb Szebelléb

(Hont m.) A 13. század elején már rész van a székeskáptalannak (Györffy III. 250.).

Ság (terra) Ság (prédium,

Hont m.) A 13. század folyamán szerezte meg a székeskáptalan (Györffy III. 240–241. 2.).

1307-ben a korábban zálogban bírt

halászóhelyet megvásárolta a székeskáptalan (Györffy III. 402.).

visitatio (Esztergom megye), 1294-ben már a székeskáptalan birtokában volt a terület (Györffy II. 285., Registrum Strig. 31.).

Kisduna-part

(vásártér) – területet 1221 előtt kapta meg a székeskáptalan (Györffy II. 256., Weisz B.: Királyketteje és az ispán harmada 149–150.).

Kürt (Nyitra

m.) – A birtokra lásd fentebb, az 1.5.1. alatt

részletesen!

– Nyék

(Esztergom m.) A birtokra lásd alább, az 3.1.1. alatt részletesen!

– Zsalazsom

(prédium, Esztergom m.)

A 13. század végén a káptalan vett 20 ekényi földet (Györffy II. 318.), a másik része 1399-ben a Patacsi család kezén volt (ZsO I. 6036.

sz.), valószínűleg a család kihalásával került a káptalan kezére.

– Zongor (prédium,

Esztergom m.) Neve csak innen ismert.

– Nevet(l)en

(prédium, Hont m.)

Martyrius esztergomi érsek 1156-ban átengedte a székeskáptalannak (Györffy III. 223.).

– Pusztagyarmat

(Hont m.) 1297-ben kapta meg a székeskáptalan III.

András királytól (Györffy III. 196. 2.).

– Kisbozsok

(prédium, Hont m.)

Ekkor szerepel először (Bakács I.: Hont vármegye 138., 1454: DF 236832.).

A birtokra lásd alább, az 3.1.3. alatt részletesen!

A két birtoklista összevetése során Kürt birtok ügyén kívül jelentősebb elté-résre nem akadtunk, az 1439. évi privilégiumban felsorolt prédiumok hiányzása különösebb magyarázatot nem igényel. Egy részüket minden bizonnyal együtt kezelték valamelyik másik birtokkal, míg a forrásainkban feltűnő, problémásabb másik részükkel a következő alfejezetekben részletesen foglalkozom. A székes-káptalan tulajdonában lévő birtokállomány, amint azt már a korábbi szerzők is megállapították,⁷¹³ nem volt jelentős, s ekként az abból nekik járó jövedelmek sem, így a tizedekből származó bevételeik jócskán meghaladhatták azokat.

713 Registrum Strig. 30.

3.1.1. Nyék birtok

A kezdetben két, majd a későbbiekben eggyé vált Esztergom megyei Nyék prédium⁷¹⁴ birtoklástörténete meglehetősen bonyolult (lásd a 10. táblázatban a birtokos rokonság vázlatos leszármazási tábláját). A birtokrészek történetét a 15. század elején indíthatjuk, az előtte lévő évtizedekből ugyanis – szinte⁷¹⁵ – nincsenek forrásaink Nyékre.

10. táblázat: a Nyéki rokonság a 15. század első felében

Mátyás Lőrinc

Mihály János

1403–25

§ Ágnes (1421), Baji Dénes fia, János leánya

Margit

§ Gyermelyi János fia, Péter örsi hospes

Katalin

§ Szentes Miklós fia, Antal örsi hospes (1424)

Gergely 1424

Nyéki Demeter

1424–39 Pál Benedek Balázs István

1403: ZsO II. 2994. sz., 1421: ZsO VIII. 252. sz., 1424: ZsO XI. 966. sz., 1425: ZsO XII. 1066. sz., 1439: EFB 128.

1401. február 16-án Gilvácsi Miklós fia, Péter vétel címén kérte iktatását az Esztergom megyei Bercse birtokon lévő részébe, az iktatás ellentmondás nél-kül lezajlott.⁷¹⁶ Négy év múlva, 1405. december 14-én Nyéki Lőrinc fia, János, illetve Bercsei Miklós fia, Péter és Bálint fia, Benedek kölcsönösen testvérek-ké fogadták egymást, és 1/3–2/3 arányban átadták egymásnak részeiket Nyék,

714 Vö. Tóth K.: Esztergom megye történeti földrajza 432–439.

715 Az egyetlen oklevél Lajos király 1377. évi oklevele, amelyben Epöli Pető fia, Péter kérésére átírta Károly király 1342. évi oklevelét, amelyben Nyéki István és rokonai:

György, Albert, Gergely és Csamasz kérésére átírta a Nyék határjárását tartalmazó 1340. évi oklevelet (DF 236912., vö. Györffy II. 302.).

716 DL 39405.

illetve Bercse birtokokban.⁷¹⁷ Időközben azonban más ügyletek is történtek:

1403. március 3-án Muzslai Mihály (esztergomi polgár), felesége, Margit és fiúk, János Nyéki Lőrinc fiától, Jánostól 60 újforintért zálogba vettek egy nyéki birtokrészt.⁷¹⁸ Mihály – valószínűleg a polgárháború vagy más ismeretlen ok miatt – a birtokrész iktatását csak 1405-ben kérte, amely egyébként rendben lezajlott.⁷¹⁹ 1408-ban ismét Lőrinc fia, János kerül elénk, aki – mint később ki-derült – örsi officiálisként bizonyos bűnöket követett el a káptalan Epöl birto-kán, s bár vállalta, mégsem adott elégtételt.⁷²⁰ Ekkor János még nem tudhatta, de az ebből keletkezett pereskedés révén nemcsak birtokrészét, de majdnem az életét is elvesztette: hatalmaskodásai miatt fővesztésre ítéltek és be is bör-tönözték, ahonnan és amelyből csak úgy tudott szabadulni, hogy lemondott a káptalan javára nyéki birtokrészéről.⁷²¹ (János felesége, Baji Dénes fia, János leánya, Ágnes asszony maga is lemondott az esetlegesen neki járó részekről.⁷²²) Az ügyben a végső döntés 1425-ben született meg.⁷²³ Mindeközben a káptalan már szerzett egy részt a birtokból: 1413. november 19-én a budai káptalan előtt (Udvardi Nagy)⁷²⁴ Antal esztergomi kanonok, Jakab szabó, esztergomi lakos, Muzslai Mihály fia, János nevében is elzálogosították nyéki birtokrészüket 60 újforintért az esztergomi székeskáptalannak.⁷²⁵ A zálogosításhoz aztán egy évvel később Muzslai János is hozzájárult.⁷²⁶ 1424. augusztus 17-én pedig a le-ányági rokonság jelent meg a budai káptalan előtt, azaz Nyéki Lőrinc leánya, Margit és Gyermelyi János fia, Péter gyermeke, Gergely – fiai, Pál, Benedek, Ba-lázs és István nevében is –, Nyéki Mátyás fia, Mihály leánya, Katalin és Szentes Miklós fia, Antal gyermeke, Demeter – mindketten örsi hospesek –, valamint Tinnyei Pál fia Benedek lelki üdvükre való tekintettel a Nyék birtokból vagy prédiumból nekik anyjuk leánynegyede címén járó jogokat az esztergomi káp-talannak adományozták.⁷²⁷

1425-re tehát az esztergomi káptalan Nyék birtok Lőrinc fia, János kezén volt harmadát főváltságként, további ismeretlen nagyságú részét pedig

zálog-717 ZsO II. 4302. sz. (DF 236914.)

718 ZsO II. 2294. sz. (DF 236913.)

719 EFB 123. (ZsO II. 4082. sz., DF 236915.)

720 ZsO II. 5922. sz. (DF 236412.)

721 A perre lásd ZsO V. 184., 190., 2240. sz., VI. 1897. sz., VII. 182. sz., VIII. 1161. sz., XI.

838. sz., stb.

722 1421. III. 3. (ZsO VIII. 252. sz.).

723 ZsO XII. 1066. sz.

724 Esztergomi arch. 141.

725 DF 236916. – Tartalmi átírása kiadva: EFB 124. (ZsO IV. 1309. sz., DF 236923.), az ok-levelekben, ellentétben a regesztával nincsen arról szól, hogy ez az a nyéki birtok-rész, „amelyet Nyéki Jánostól Muzslai atyja vett zálogba”, bár kétségkívül logikus feltételezés.

726 EFB 195. (ZsO IV. 2753. sz., DF 236917.)

727 ZsO XI. 966. sz. (DF 236929.)

képpen birtokolta. A kettő együtt – talán nem tévedek nagyot – a birtok fele ré-szét jelenthette. A következő darab megszerzésére 1439. november 10-én került sor, amikor Nyéki Demeter nemes – aki Szentes Miklós fia, Antal örsi hospes és Nyéki Mátyás fia, Mihály leánya, Katalin gyermeke⁷²⁸ – a budai káptalan előtt megjelenve Nyék birtokon lévő negyedrészét, mivel nincsen örököse, az esz-tergomi káptalanra hagyta.⁷²⁹ Végül az utolsó darabot 1455. június 21-én vették meg, amikor is Bercsei Péter fiai, Pető és Mátyás meg Tamás fiai, Simon és Márton Nyéken lévő negyedrészüket szintén a budai káptalan előtt 40 aranyfo-rintért eladták az esztergomi székeskáptalannak.⁷³⁰ Az új tulajdonosok iktatása rendben lezajlott,⁷³¹ így alig negyven év alatt részletekben ugyan, de teljes egé-szében megszerezték Nyéket. Ennek ellenére az 1500-as évvel induló esztergo-mi számadáskönyvben a prédium nevével nem találkozunk.⁷³² Ez viszont azt jelenti, hogy a kérdés egyelőre nincsen hiánytalanul megoldva. A kétségeinket további adatok is alátámasztják, ám mielőtt ezeket részleteznénk, egy másik

In document AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN A 15. SZÁZADBAN (Pldal 117-0)