Az érseki tisztségviselők

Az őrkanonok-helyettes hivatali (officium succustodis) feladatainak ismertetése-kor arról értesülünk, hogy az alőr által kijelölt nyolc klerikus az érseki ud-varmestertől alkalmanként egy dénármárka, illetve élelmiszer ellátásban ré-szesül.³⁰⁰ Ezúttal azonban nem a jövedelmek jelentik a problémát, hanem az azt átadó tisztségviselő megnevezése: érseki udvarmester. Jóllehet a magyar forrásviszonyok nem kedveznek különösebben a különböző udvarok működé-sének és felépítéműködé-sének vizsgálatának, ennek ellenére a késő középkori királyi udvartartás működését ma már viszonylag jól ismerjük Fraknói Vilmos,³⁰¹

Fó-295 Ugocsa m. oklt. 134., 150. sz., Perényi oklt. 810. sz.

296 Vö. DF 237973., Solymosi L.: Az esztergomi őrkanonok oklevelei 290. 3. sz.

297 DF 236565. (1516. X. 15.).

298 Így például 1516. VIII. 18-án Úrkuta földdel kapcsolatban Szécsi Dénes érsek 1459.

VIII. 13-i oklevelét íratta át a királlyal (DF 238009.).

299 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 410.

300 „et deputare octo clericos ad cantandum psalterium circa ipsum sepulcrum et hui-usmodi clericis psallentibus magister curie archiepiscopalis consuevit pro labori-bus providere de una marca denariorum communis monete, et illis dielabori-bus, quilabori-bus cantatur psalterium, de victualibus providere” – 184/23–27.

301 Fraknói V.: II. Lajos és udvara.

gel József³⁰² és Kubinyi András³⁰³ munkáiból. Ugyanez azonban nem mondha-tó el a nem királyi, azaz az egyházi és a világi udvarokról, amelyek esetében a tisztségviselők említésén, illetve számba vételén túl nemigen juthatunk.³⁰⁴ Nincsen ez másként az esztergomi érsekek esetében sem: jövedelemigazgató-ik (administrator / gubernator proventuum), esztergomi várnagyajövedelemigazgató-ik (castellanus) és udvarbíráik (provisor) névsorát – elsősorban a 15. század közepétől – szinte megszakítás nélkül ismerjük.³⁰⁵ Feladatuk, főleg a 15. század közepéig, igen sokrétű volt: a jövedelmek kezelése mellett sokszor egyszemélyben az érsek katonáinak vezetője (mint esztergomi várnagy), illetve néhány esetben egyút-tal bíráskodási feladatokat is ellátott, mint az érseki udvar bírája (iudex curie).³⁰⁶ A feladatok és tevékenységek megosztása a jelek szerint a 15. század közepe tájára állapodott meg: a várnagyi és az udvarbírói funkció elkülönült, az előb-bi ugyanakkor összekapcsolódott Esztergom megye alispáni tisztségével (az érsekek voltak ugyanis a megye örökös ispánjai).³⁰⁷ Ugyanekkor indult meg a „specializálódás” is: a jövedelmek sokrétűsége és egyúttal növekedése meg-kívánta a feladatok megosztását (gubernator / administrator – provisor – officialis – rationista – notarius).³⁰⁸ Mindez a forrásokban csak az Itáliából érkezett főpapok, elsősorban Hippolit érseksége idején mutatkozik meg, ők az igazgatás meg-lévő szisztémáját hozzáigazították az itáliai gyakorlathoz, és ez a fennmaradt számadásköteteik révén tanulmányozható is.³⁰⁹

A gazdasági tisztségviselőkön túl találunk még értékelhető adatokat az érseki titkárra vagy kancellárra (secretarius / cancellarius),³¹⁰ az érseki nádorra (palatinus),³¹¹ az érseki udvar bírójára (iudex curie archiepiscopalis),³¹² ellenben az

302 Fógel J.: II. Ulászló udvartartása, Uő: II. Lajos udvartartása.

303 Kubinyi A.: A királyi udvar élete.

304 Vö. C. Tóth N.: Egy főúri udvar.

305 Listájukat lásd Arch. 1301–1457. I. 310–311., Egyházi arch. 1440–1526. 23–33. – Az ezekben nem, vagy más adattal szereplő személyek: Sáska Péter (Őrnagy Miklós fia) provisor 1364–1365 (DL 41618.), Kővágóőrsi Kis György (Miklós fia) provisor (és iudex curie) (1384)–1387, 1395–1401 (Rácz Gy.: Egy főnemesi család eredete 325–326., 328., DF 227052.: 1395. III. 9.), Szalárdi János esztergomi kanonok, nógrádi főesperes, provisor 1431 (Esztergomi arch. 91., DL 75082.), Lipovci / Turóci Miklós (Pál fia) pro-visor 1448 (DL 107909., vö. DL 107912.).

306 Rácz Gy.: Egy főnemesi család eredete 327–328.

307 Lásd Arch. 1301–1457. I. 310–311., Arch. 1458–1526. II. 98.

308 Vö. Registrum Strig.

309 Fügedi E.: Az esztergomi érsekség gazdálkodása 123–125., Kuffart H.: Az esztergomi érsek pisetum-jövedelme 99.

310 A tisztséget viselt személyek egy részét lásd Esztergomi arch. 325–326. (névmutató).

311 A tisztséget viselt személyekre vonatkozó 14–15. századi adatok egy részét lásd Szőcs T.: Nádori intézmény 19–20.

312 1338-ban János (Anjou XXII. 242. sz.), 1395–1401 között Kővágóőrsi Kis György, 1412–1420 között Szentgyörgyúri Péter (Arch. 1301–1457. I. 310.), 1510-ben pedig

egyéb udvari emberekre inkább csak említés szintjén utalnak forrásaink, a fel-adataik mibenlétéről pedig még ennyi információnk sincsen. Így például több alkalommal szerepel az érsek kamarása (camerarius), de az oklevelek alapján még az sem dönthető el, hogy ő is gazdasági ügyekkel foglalkozott, netán az érseki udvartartás belső köreihez tartozott:³¹³ 1476-ban a pozsonyi Stab Farkas pozsonyi kanonok pénzt adott át a lábatlani plébánosnak,³¹⁴ 1494-ben Tad-deo Lardis tanúként szerepel az érsek oklevelében.³¹⁵ 1514–1515-ben Monosz-lói Bošić (Bossych) György kamarást ismerjük, az előbbi évben egy hagyaték ügyében érintett, az utóbbi évben pedig egy közjegyzői oklevél tanúsorában szerepel.³¹⁶ Az 1520-ban szereplő Gaji³¹⁷ Gál fia, György kamarást annak révén ismerjük, hogy Erdődi Simon zágrábi püspök – Bakóc érsek kérésére – felmen-tette György csázmai házát az adó, illetve a házat terhelő egyéb szolgálatok alól.³¹⁸ Az adatainkat Szatmári Mihály nevével gyarapíthatjuk, aki – a magya-rul ugyancsak kamarás szóval visszaadott – cubicularius tisztséget viselte 1505-ben, említését azonban csupán egy közjegyzői irat tanúsorából ismerjük.³¹⁹

Hasonlóképpen bizonytalanul lehet meghatározni Toldi János tárnok (tha-vernicus) feladatát: a neve hivatalviselése idején (1521. márc. 10.) szintén egy közjegyzői oklevél tanúsorában szerepel. Legközelebb akkor találkozunk vele, amikor – Bakóc érsek halála után – tisztségét már letette: 1522. márci-us 13-án már volt tárnokként bizonyos okleveleket szolgáltatott vissza jogos tulajdonosának.³²⁰ Ez utóbbi információt és a királyi tárnokok kötelességeit figyelembe véve³²¹ egyik feladata az érsek(ség)et illető oklevelek és – talán – kincsek őrzése lehetett.

Végül, de nem utolsó sorban, a vizitációban is emlegetett udvarmesteri tisztség (magister curie) (miben)létéről kell szót ejtenünk. A forrásokban az ér-seki udvarmesterre eddig mindössze három adatot találtam: Betlenfalvi Fodor Miklós 1443-ban, Nagylucsei Filep Damján 1515-ben,³²² míg 1522–1524 között

Botfalvi Bot Bálint (DF 238106.) volt.

313 Kubinyi A.: A királyi udvar 23.

314 DF 240623., Köblös J.: Egyházi középréteg 462/49. sz., Egyházi arch. 1440–1526. 25.

315 DL 20197. – 1497. előtt is szerepel (Kovachich, M. G.: Formulae solennes 537.).

316 DF 265776., 278963. (Egyházi arch. 1440–1526. 31.)

317 Az oklevélben: „de Goy”. Valószínűleg szlavóniai zágrábi egyházmegyei püspöki prédiális lehetett. – 1474-ből ismert egy Gaji Olasz Mátyás nevű dombrói kerületi püspöki prédiális (DF 231619., az adatot Pálosfalvi Tamásnak köszönöm), ugyanak-kor Pozsega megyéből is ismert ilyen nevű település (Csánki II. 408.).

318 DF 219319.

319 DF 208833.

320 DF 238534., DL 108083., p. 600. (Egyházi arch. 1440–1526. 31.)

321 Kubinyi A.: A királyi udvar 15–16., Neumann T.: A Korlátköviek 54.

322 DL 44352., 22677. (Egyházi arch. 1440–1526. 23., 31.), DL 25730. (év nélküli oklevél, de Baranya megyei az ügy, így nyilván Szatmári György érsek, korábbi pécsi püspök, baranyai ispán [Egyházi arch. 1440–1526. 92., Arch. 1458–1526. II. 44.] embere volt).

Tákosi Ferenc tisztségviselésére maradt adat. A pontos hatáskörük ezek alap-ján még homályosan sem vázolható, mivel a három oklevél az általuk betöltött hivatal szempontjából teljesen érdektelen. Ha a királyi udvarmester feladatai felől közelítjük meg a kérdést, akkor talán egy picivel előrébb juthatunk: ő volt királyi udvar elöljárója, ő vezette le a királyi tanács üléseit és ő – is – válaszol-hatott a külföldi követeknek, továbbá ő volt a rendezője a királyi kápolnában lebonyolított egyházi ünnepségeknek.³²³ Ez utóbbi funkciója az érseki udvar-mesternek is lehetett, mivel a vizitáció adata szerint bizonyos esetekben ő fizet-te a klerikusokat. Ezentúl azonban csak sejtéseink lehetnek: minden bizonnyal ő volt az érseki udvar elöljárója. A tisztségre a 15. század közepe előttről még utalás szerűen sincsen adatunk (a királyi udvarban is a 14. század hatvanas éveiben tűnik fel),³²⁴ így az 1397-re keltezett vizitációban való jelenléte már-már csodaszámba megy. Időközben, Kuffart Hajnalkának köszönhetően előkerült egy 1486-ra keltezhető tervezet, amelyben összeírták azokat a személyeket, akik a Magyar Királyságba érkező gyermek, Estei Hippolit esztergomi érsek udvartartását alkothatják (nem tudjuk, hogy ebben a formában elfogadták-e Itáliában a tervet, illetve mi valósult meg belőle Esztergomban). Ebben Han-gácsi Mihály udvarmesterként, Fica Demeter asztalnokként, az itáliai Taddeo pohárnokként, Markos Péter pedig istállómesterként szerepel.³²⁵

1.9. A székesegyház kápolnái és oltárai, valamint azok igazgatói