Gyerk és Németi, illetve Damás birtok

Maradva még a birtokjogi kérdéseknél, az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a nagyprépost, illetve az olvasókanonok kötelességei és jogai felsorolásakor jövedelmeire is kitértek. A kanonokok elmondták, hogy a prépostot majd-nem minden jövedelemből ötödrész illeti meg, kivéve két falut, a Hont me-gyei Gyerket és Németit, amelyek minden jövedelme, járandóságai és tizedei, a bortizedet, a németi vámot és a két faluban lévő malomjövedelmeket le-számítva¹⁶⁶ teljes egészében az övé.¹⁶⁷ Az olvasókanonok jövedelmei kapcsán pedig többek között azt mondták a kanonokok, hogy „birtoklásra, egyrészt

162 EFB 40. (ZsO XIII. 535. sz.)

163 ZsO XIV. (XIII.) 544a és 603b sz.

164 ZsO XIV. 656. sz.

165 ZsO XIV. 509. és 545. sz. – További adatok: Erdődy lt. D 498.

166 „duas villas, videlicet Gywrky et Nempthy cum consuetis eorundem proventibus et redditibus, puta censu ordinario, decimis frugum et bladorum et muneralibus, demptis tamen decimis vinorum, quia decime vinorum in omnibus villis modo premisso in predium distributis, sunt reservati, pro communitate et in communi dividuntur, de quibus prepositus ipse accipit quintam et lector decimam, exceptis etiam tributo in Nempthy exigi solito modici valoris, exceptis etiam molendinis in dictis villis existentibus” – 177/8–15.

167 Vö. Kollányi F.: Esztergom kanonokok xxxvi., Registrum Strig. 23.

olvasókanonoksága, másrészt kanonoksága fejében az egész Damás falut megkapta, mégpedig úgy, hogy háromnegyedet olvasókanonoksága fejében tized címén, negyedrészt pedig kanonoki rész címén, már amennyiben ka-nonok, birtokol”.¹⁶⁸

Az előbb leírtakkal szemben, a birtokok felsorolásakor – néhány oldallal korábban – kanonokok egészen másról nyilatkoztak. Elmondták, hogy a Du-nán túl (ultra Danubium) az alábbi falvak vannak a káptalan birtokában: „Nána, Kistata, Gyarmat, Patacs, Páld, Keszi, Damás, Baráti, Gyerk és Németi a ma-lommal és az ott szedett vámmal, majd úgy folytatták, hogy „e birtokokból a prépostnak ötödrésze, az olvasókanonoknak pedig tizedrésze van.¹⁶⁹ Továbbá Szebelléb falu és Ság föld meg a Komárom melletti Agyagos nevű halászóhely, valamint az esztergom-hévízi malom és az ugyanott lévő fürdő, e két utóbbi, a malom és a fürdő jövedelméből sem a prépost, sem az olvasókanonok nem részesül, csak ha egyben kanonok is”.¹⁷⁰ Ezen információinkat erősíti meg egy – elvben – alig tíz évvel későbbről ismert forrás: 1410. március 9-én megjelent a nádor előtt Egerszegi¹⁷¹ András esztergomi kanonok és komáromi főesperes a káptalan nevében, és elmondta, hogy prépostjuk, Mikefalvi¹⁷² Péter, illetve elődei régóta elfoglalva tartják préposti jogukra hivatkozva (nomine iuris pre-posituralis) a káptalan néhány birtokát és birtokrészét (possessiones et portiones possessionarias ac predia dicte ecclesie), névszerint pedig Németit és Gyerket, azok ügyében pereket viselnek, és a káptalan nagy kárára azokat préposti jogható-ság alá vetették (iurisdictioni prepositurali convertissent). Mindezekért a főesperes Péter prépostot a mondott birtokok elfoglalásától, illetve a káptalani jogható-ság alól történő kivonásától (a iurisdictione dicti capituli alienatione, abstractione) eltiltotta.¹⁷³ A tiltás ellenére a birtokok, legalábbis Gyerk, később is a prépost kezén volt: talán az előző oklevélben emlegetett pereskedések egyikének a le-zárására került sor 1411 végén, amikor Péter prépost megállapodott a birtok határairól ellenfeleivel.¹⁷⁴ A következő, 1418-ból származó adatunk is amellett szól, hogy a birtokot a prépost kezelésében kell látnunk: Péter nagyprépost március 12-én átíratta a királyi kancellárián a nyitrai káptalan 1288. évi, Gyerk

168 „lector pro predio, tum pro lectoratu, tum etiam canonicatu, habet totam villam Damas ita, quod tres partes habet pro lectoratu ratione decime, quartam autem partem pro canonicali portione, si fuerit canonicus” – 180/27–29.

169 „Item villa Nana, Kysthatha, Gyarmath, Pathach, Pald, Kezey, Damas, Barathy, Gywrky, Nempthy cum molendinis ibidem et tributo in dicta Nempthy modici reditus, ex quibus prepositus habet quintam et lector decimam.” – 167/7–168/1.

170 „Zebelleb et terra Saagh ac piscatura Agyagus prope Komaron. Item molendino in Calidis Aquis Strigonii et baluco ibidem, de quibus scilicet baluco et molendino nihil habet prepositus, neque lector, nisi in quantum canonicus.” – 168/1–4.

171 Esztergomi arch. 86.

172 Uo. 24.

173 DF 236143. (ZsO II. 7412. sz.)

174 ZsO III. 1371. sz.

birtoknak a káptalan részére történő adományozásáról szóló privilégiumát.¹⁷⁵ Péter utóda, Gewitz Ferenc prépostsága alatt (1421–1426)¹⁷⁶ ismét arról szól-nak okleveleink, hogy a nagyprépost tartja kezén a birtokot.¹⁷⁷ Ezzel szemben Agárdi Mihály méltóságviselése idejéből (1428–1437)¹⁷⁸ származó két oklevelet úgy is érthetünk, mintha megint a nagyprépost és a székeskáptalan közös bir-toklásában lenne Gyerk.¹⁷⁹ Egy fél évszázaddal későbbi, a tizedjövedelemről szóló adatunk ugyanezt erősíti meg.¹⁸⁰

A fentiek után nincsen más dolgunk, mint a felsorolt adatokat egy neve-zőre hozni, mindehhez a székeskáptalan gazdasági jegyzőkönyvét hívhatjuk segítségül. Ebben azt látjuk, hogy egyrészt Gyerk és Németi mindig Szebel-léb birtokkal szerepel egy csokorban. Másrészt e hármas birtokegyüttes élére mindig a káptalan választ officiálist, aki egyébként sohasem a prépost. Példá-nak okáért 1516-ban a szebellébi, németi és gyerki officiolátus élére a komáro-mi főesperest választották, 1517-ben pedig Budai Bálint kanonokot.¹⁸¹ Jóllehet a számadáskönyvből a birtokok jövedelmével kapcsolatban több nem derül ki, annyi talán megállapítható, hogy azokat a többihez hasonlóan szétosztották a káptalan tagjai között.

A Bars megyei Damás birtok esete némileg hasonló a másik két említet-téhez képest. A vizitáció ellentmondó információival szemben az Anjou-kor második és Zsigmond-kor első felében egyértelműen az olvasókanonok birto-kában találjuk: 1365-ben Alsáni¹⁸² Bálint olvasókanonok kérte a királyt a szé-keskáptalan nevében, hogy járassa meg Damás birtokuk határait.¹⁸³ 1376-ban Lajos király adott általános érvényű parancsot minden bírói hatóságnak annak érdekében, hogy az esztergomi olvasókanonokság Damás birtokon lakó né-peit és jobbágyait¹⁸⁴ ne kényszerítsék ítélőszékük előtti megjelenésre, hanem a velük kapcsolatos ügyekben az olvasókanonok vagy kinevezett bírói előtt

ke-175 EFB 121. (ZsO VI. 1628. sz.)

176 Esztergomi arch. 24.

177 1423. IV. 14.: „iobagiones dicti Francisci prepositi ecclesie Strigoniensis in possessi-one Gerek vocata residentes” – ZsO X. 392. sz., vö. még 592. és 779. sz.

178 Esztergomi arch. 24.

179 1436. VI. 22.: „ad possessionem Gywrk vocatam honorabilium dominorum Micha-elis prepositi et capituli ecclesie Strigoniensis” – DL 12920.; 1436. VI. 22.: az ország-bíró „prepositum et capitulum ecclesie Strigoniensis idéztette meg „a possessione Gywrk ipsius capituli ecclesie Strigoniensis” – DL 12921.

180 1492. III. 9.: „ad mensam capitularem dicte ecclesie legittime pertinerent” – DF 236168.

181 Registrum Strig. 114., 118.

182 Esztergomi arch. 31.

183 „apud manus ipsorum habita” – DF 235820.

184 „universos populos et iobagiones lectoratus ecclesie Strigoniensis in Damas com-morantes” – DF 236773.

ressék igazukat.¹⁸⁵ 1406-ban a Bátmonostori Töttös család tagjai tettek panaszt, mivel Farkasfalvi¹⁸⁶ István olvasókanonok és damási officiális, Miklós az ott élő jobbágyokkal a panaszos Vezekény birtokán követtek el számukra hátrányos dolgokat.¹⁸⁷ Kilenc évvel később, 1415-ben ismét a Töttösök tettek panaszt, mi-vel István olvasókanonok damási jobbágyai a vezekényi halastavat megszün-tették.¹⁸⁸ Bocsárdi György¹⁸⁹ és Trevisói Simon¹⁹⁰ olvasókanonoksága idején is ugyanúgy, mint a lectoratus birtoka szerepel Damás.¹⁹¹

A birtok nevével ugyan csak egyetlen helyen találkozni a káptalan gaz-dasági számadáskönyvében, de az felettébb beszédes számunkra. 1520-ban több évre visszamenőleg összeírták, hogy az olvasókanonok milyen tételekkel volt adósa a káptalannak. Nos, az utolsó előtti tételben szerepel Damás birtok is, ahol a királyi 50 dénáros adó fejében 16 forinttal tartozott a székeskápta-lannak.¹⁹² Mindezek alapján annyit biztosan állíthatunk, hogy Damás birtok Alsáni Bálint, Farkasfalvi István és Atyai Miklós olvasókanonoksága idején valóban a lectoratus javadalombirtoka volt.¹⁹³ Összegezve a birtokra vonatko-zó információkat, a vizitációban leírtak megfelelnek az egyéb adatok alapján megrajzolható képpel.

185 Uo.

186 Esztergomi arch. 31.

187 „dominus Stephanus lector Strigoniensis de Damas(!) ac Nicolaus officialis eiusdem in ipsa Damas per ipsum constitutus unacum ... iobagionibus suis in dicta Damas commorantibus” – Zichy oklt. V. 457. (ZsO II. 4908., 4931. sz.).

188 „dominus Stephanus lector ecclesie Strigoniensis missis ... iobagionibus prefati Stephani lectoris in possessione Damas commorantibus” – Zichy oklt. VI. 355. (ZsO V. 472., 528. sz.).

189 Esztergomi arch. 32. (1433–1449).

190 Esztergomi arch. 33. (1453–1482).

191 1447. XI. 23.: „possessionem antelati domini Georgii lectoris Damas nuncupatam”

– DF 236777., 1453. VI. 20.: „iobagiones et familiares inpossesionatos ... domini Si-monis decretorum doctoris, lectoris et canonici ... in possessione dicti sui lectoratus Damas appellata residentes” – DF 237951.

192 Registrum Strig. 136.

193 1519-ből például arra is van adat a számadáskönyvben, hogy Atyai Miklós bizonyos birtokokból kanonoki rész címén (lector in portione canonica) is kapott jövedelmet (Registrum Strig. 131.).