A vári Szent Anna-oltár

A kanonokok második sérelme szerint „a királyi várban fekvő Szent Anna-ol-tár (feletti joghatóságuk) gátolva van”.⁴²⁴ Az egyházlátogatási jegyzőkönyvben azonban nem ez az első híradás az oltárról, az oltárigazgatóságok leírásánál ugyanis már találkozhattunk nevével a következő szövegkörnyezetben: „van-nak más oltárigazgatóságok is, úgy mint a Szent Katalin, a Szent Anna a királyi várban, a Szent Gergely, a Szent László, csekély jövedelemmel, amelyek a káp-talan adományozási jogához tartoznak”.⁴²⁵ Mindkét idézett helyen – amellett, hogy az oltárigazgatóság elnyomatását (joghatóság gátlását) nem igazán tud-juk értelmezni – komoly kérdésként merül fel, hogy mit értsünk 1397-ben, vagy később „a királyi vár” alatt, illetve hol volt a Szent Anna-oltár?

Az esztergomi királyi várat (palotát) Imre király adta 1198-ban az esztergo-mi érsekeknek, s adományozását testvére, II. András, illetve annak fia, IV. Béla király is (1249)⁴²⁶ megújította, majd ugyanő 1256-ban⁴²⁷ végleg átadta az érse-keknek.⁴²⁸ A magyar uralkodók a vár eladományozása után is többször tartóz-kodtak Esztergomban, s ilyenkor akár a várban (palotában) is álomra hajthatták fejüket, hiszen Imre király adománylevelében külön hangsúlyozta, hogy szük-ség esetén az érsek köteles a királyt befogadni.⁴²⁹ Mivel Imre király intézkedését IV. Béla királyon kívül Mátyás és II. Ulászló királyok is megerősítették, előbbi

421 Arch. 1458–1526. I. 75.

422 Egyházi arch. 1440–1526. 131.

423 C. Tóth N.: Erdődi Bakóc rokonság 17.

424 „Item rectoratus altaris Sancte Anne in castro regali suppressus est.” – 206/3.

425 „Item sunt alii etiam rectores altarium scilicet Sancte Catharine, Sancte Anne in castro regali, Sancti Gregorii, Sancti Ladislai regis, modici redditus, quorum colla-tio spectat ad capitulum.” – 196/11–13.

426 Reg. Arp. 902. sz.

427 Reg. Arp. 1125. sz.

428 Györffy II. 246–248., Dercsényi D.–Zolnay L.: Esztergom 53–74., Zolnay L.: Érseki paloták 203–207., MRT 5. 95–101., Horváth I.: Esztergom 200.

429 „tamen tempore necessitatis nostre ipse dominus archiepiscopus nos in eadem recipere teneatur” – MES I. 156. (Reg. Arp. 177. sz., DF 248310.)

1465-ben, utóbbi 1498-ban,⁴³⁰ így e kitétel azon túl, hogy a királyok bármikor felkereshettek egy várat és bemehettek abba,⁴³¹ a későbbi századokban is ér-vényben maradt. Ha mármost a késő középkori uralkodók esztergomi időzé-seit vesszük számba, akkor meglehetősen változatos a kép. Károly király négy alkalommal pár napot (1301. április elején: az első koronázásakor, 1306. június végén és július közepén, 1321 szeptember–október fordulóján),⁴³² vele szemben fia, Lajos király – eddigi adataink szerint – csupán kétszer egy-két napot (1352.

január közepén és július végén)⁴³³ időzött Esztergomban.

Mária királynő három alkalommal egy-egy hetet (1384 március és augusz-tus első felében, 1388. június közepén)⁴³⁴ tartózkodott ott. Férje, Zsigmond király ötvenéves uralkodása alatt meglehetősen sokszor járt Esztergomban: többször kb. egy hetet töltött el ott (1388. március végén, 1394. május első felében, 1395.

december második felében, 1398. december végén, 1399. június első felében, 1403. november második felében, 1423. július végén–augusztus elején, 1425.

július közepén)⁴³⁵ vagy éppen átutazóban, illetve egy-három napra – konkrét ügyben – kereste fel az érseki székhelyet (1388. április második felében, június első felében, 1391. július közepén, 1393. április elején, 1396. május második fe-lében, 1397. májusában és június elején, 1403. szeptember elején és végén: a vár ostroma miatt, 1411. szeptember első felében, 1419. március közepén: az érsek halála után, április első felében, július végén, 1423. augusztus közepén: az ér-sek kinevezés miatt, 1424. április közepén, 1426. május elején).⁴³⁶ Albert király uralkodása során egyetlenegyszer, 1439. október 17–18. járt Esztergomban.⁴³⁷ I. Ulászló király szintén egyetlen alkalommal kereste fel a helyet, de korántsem békés szándékkal: 1441. február 2–6. között⁴³⁸ sikertelenül ostromoltatta híveivel Esztergom várát,⁴³⁹ mivel elfoglalnia nem sikerült, így természetesen fejét sem ott hajtotta álomra. V. László király két alkalommal töltött el néhány napot

Esz-430 Teleki XI. 113. (DF 285450.), DF 248088-9.

431 Ennek hátterére lásd Horváth R.: Várak és uraik 89–98.

432 Spekner E.: Hogyan lett Buda főváros 139., 140., 150.

433 Anjou XXXVI. 26. sz. (Engel P.: Királyitineráriumok 19.), Anjou XXXVI. 544. sz.

434 Itineraria 1382–1438. 36., 39.

435 Uo. 59., 68., 71., 76., 81., 114., 118.

436 Uo. 59–60., 64., 67., 71., 73., 80–81., 93., 103–104., 114., 116., 120.

437 DF 289003., függő tp. (követi megbízólevél); DF 239731. (Commissio propria domini regis manu propria).

438 Sroka, St. A.: I. Ulászló itineráriuma 26., Sroka, St. A.–Zawitkowska, W.: Itinerarium króla Władiysława 72.

439 Kubinyi A.: Szécsi Dénes 142. 35. jegyzet.

tergomban: 1456. június első felében,⁴⁴⁰ Bécs felé mentében,⁴⁴¹ illetve 1457 május végén,⁴⁴² szintén útban Bécs felé.⁴⁴³

Mátyás király esztergomi időzései némileg eltértek Zsigmond királyétól:

ő általában alkalomszerűen egy-egy napra, átutazóban (1458. február közepén, 1462. február első felében, 1466. október végén, 1468. március végén, október közepén és december végén, 1469. szeptember végén, 1473. március második felében, 1479. február elején és június második felében, 1490. január közepén),⁴⁴⁴ vagy – szintén néhány napra – határozott céllal érkezett (1465. február eleje: az érsek halála miatt, 1471. július második felében és december második felében:

kibékülés az érsekkel, 1472. március közepe, augusztus második fele, szeptem-ber utolsó hete: az érsekség ügyeinek rendezése, 1477. április végén–május ele-jén: Beatrix királynéval, 1480. augusztusában két hétig: a pestis miatt).⁴⁴⁵

II. Ulászló király folytatta elődei „hagyományát” és szintén csupán néhány alkalommal – összefüggésben azzal, hogy Beatrix királyné Esztergomban ren-dezkedett be⁴⁴⁶ – kereste fel a helyet (1490 decemberében,⁴⁴⁷ 1501. október kö-zepén, december végén–1502. január elején és április második felében,⁴⁴⁸ 1507.

július közepén,⁴⁴⁹ 1510. március végén–április elején: az ott tartott országgyűlés miatt,⁴⁵⁰ 1510. május közepén⁴⁵¹).

Mint látható, az uralkodók, ha nem is sűrűn, de jártak Esztergomban, ráadásul az ottani tartózkodások száma minden bizonnyal növelhető lenne még, hiszen az egy-két napos látogatásokról nem feltétlenül maradtak fenn forrásaink.⁴⁵² Éppígy arról sem, ha Budáról vagy Visegrádról Győr felé utaz-tukban áthaladtak, esetleg megálltak a városban. Az már egy másik kérdés, hogy az oklevél keltezések alapján, csakúgy mint a Buda kelethellyel rendel-kezők esetében, Esztergom esetében sem eldönthető, hogy a várban, avagy a városban szálltak meg. Ugyanakkor bármennyire is kevés napot töltöttek el az érseki központban, valamiféle szállásuknak mindenképpen kellett lennie, ez pedig legvalószínűbben a régi királyi vár, immár érseki székhely területén

440 1456. VI. 6.: DF 240359. (Commissio propria domini regis), VI. 10.: DL 57169. (Commissio propria domini regis in presentia consiliariorum Stephanus prepositus vicecancellarius), DF 237486., 237591. (Commissio propria domini regis).

441 1456. VI. 21-én már Pozsonyban volt (DF 274862.).

442 1457. V. 28.: DF 207903.

443 1457. V. 31-én már Győrben volt (DF 240379.).

444 Itineraria 1458–1490. 62., 70., 81., 85., 87., 89., 97., 109., 130.

445 Uo. 77., 94–97., 106., 111.

446 Buzás G.: Az esztergomi vár lakótornya 156.

447 1490. XII. 23.: DF 240720. (Commissio propria domini regis), Óváry 156/641. sz.

448 C. Tóth N.: Az 1501. évi tolnai ogy. 1478–1480.

449 DL 94673. (Commissio propria domini regis).

450 C. Tóth N.: Az út Tatáig 12–15.

451 Uo. 16.

452 Vö. Itineraria 1458–1490. 43–44.

volt. E feltételezést egyetlen adattal alá is támaszthatjuk: Mátyás király 1490.

januári, esztergomi időzése kapcsán az érsek leveléből tudjuk, hogy a királyi pár az érseki palotában szállt meg.⁴⁵³

Visszatérve a Szent Anna-oltárra, csak ennek az esetében jelezték a hol-lé-tét: a királyi vár. (Hogy a helyzet bonyolódjon, egy 1497. évi, vikáriushelyettesi oklevél kiadási helyeként viszont a székesegyházban lévő Szent Anna tisztele-tére szentelt oltár javadalmához tartozó házat nevezték meg.⁴⁵⁴) Amennyiben mégis elfogadjuk a vizitáció híradását (hiszen időközben alapíthattak a székes-egyházban is Szent Anna tiszteletére oltárt), akkor adódik, hogy a Szent An-na-oltár a királyok korábbi palotájában, későbbi vári szállásán állt és magánol-tárként funkcionált. Helyét nagy biztonsággal meg tudjuk határozni: az oltárt minden bizonnyal a ma már helyreállítva látogatható esztergomi királyi vár-kápolnában⁴⁵⁵ kell keresnünk. A III. Béla király által az 1180-as évek közepére kora gótikus stílusban átépített kápolnához⁴⁵⁶ észak felől egy kis helység, talán a sekrestye csatlakozhatott,⁴⁵⁷ és a várudvari teraszról a kápolnába nyíló kapu feletti timpanonban ma Szent Anna harmadmagával – 15. századi – freskókép töredéke látható.⁴⁵⁸ Mindehhez még hozzátehetjük, hogy III. Béla király első feleségének keresztneve – legalábbis Magyarországon – éppen Anna volt.⁴⁵⁹ A fentiek alapján tehát könnyen elképzelhető, hogy a vizitációban „váriként”

emlegett oltár a palotakápolna egyik, netán a főoltára lehetett, és – jóllehet erre semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre – esetleg magát a kápolnát is Szent Anna tiszteletére szentelték.

Az oltár elhelyezkedése folytán a székeskáptalan jogai csak elvben érvénye-sültek (ahogy a jegyzőkönyv mondja: supressus est), azaz valójában az érsekek intézkedhettek az oltár ügyében.