A jóra való készség
8. hadísz A muszlim jogai
88
نماثلا ثيدحلا
اوُدَه ْشَي ىَّتَح َساَّنلا َلِتاَقُأ ْنَأ ُتْرِمُأ( :َلاَق ِهللا َلْو ُسَر َّنَأ َمُهْنَع ُهللا َ ِضيَر َرَمُع ِنْبا ِنَع َكِلَذ اوُلَعَف اَذِإَف َةاَكَّزلا اوُتْؤُيَو َةلا َّصلا اْوُمْيِقُيَو ِهللا ُلْو ُسَر ًاَدَّمَحُم َّنَأَو ُهللا َّلاِإ َهَلِإ َلا ْنَأ ُّيِراَخُبلا ُهاَوَر .) َلىاَعَت ِهللا َلىَع ْمُهُبا َسِحَو ِملاْسِلإا ِّقَحِب َّلاِإ ْمُهَلاَوْمَأَو ْمَهءاَمِد يِّنِم اوُم َصَع .* ٌمِل ْسُمَو
مقر ثيدح ،]5:ةبوتلا[ )مهليبس اولخف ةاكزلا اوتاو ةلاصلا اوماقأو اوبات نإف( باب ،نايملإا باتك في يراخبلا هجرخأ * ،ةلاصلا اوميقيو ،هللا لوسر دمحم هللا لاإ هلإ لا اولوقي ىتح سانلا لاتقب رملأا باب ،نايملإا باتك في ملسمو ،)25(
.)22( مقر ثيدح
I
bn Omarra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jei -gyezték fel, hogy Allah Küldötte azt mondta: „Arra kaptam utasítást, hogy mindaddig harcoljak a [bálványimádó] embei -rek ellen, amíg nem tanúsítják, hogy ’nincs más isten, csak Allah, és Mohamed Allah küldötte’, és amíg nem tartják be az imádkozást, és nem adják meg a kötelező adományt. Amennyiben mindezt megteszik, megóvják tőlem vérüket (életüket) és vagyonukat, kivéve azt [az esetet], ami az iszlám jogát érinti, és elszámoltatásuk Allahra tartozik.” (ali Bukhári, Muszlim)Tanulságok és hasznos tudnivalók:
– Az iszlámra hívók feladata az üzenet átadása. Allah azt mondja:
„Mondd: „Engedelmeskedjetek Allahnak és engedelmeskedjetek a küldöttnek! Ha elfordultok, akkor reá csupán az tartozik, ami az ő terhe, és reátok pedig az, ami a ti terhetek. Ha engedelmeskedtek, akkor az igaz útra vezettettek. A küldött feladata csupán az, hogy az üzenetet világosan átadja.” (Korán, 24:54)
– A hadíszból megtudhatjuk hogy az iszlám vallásban szükség esei -tén megengedett a harc,35 a fegyveres küzdelem, mint például a haza felszabadításáért vívott szabadságharc, és az igazságtalan áli -lamok katonai megfékezése.
35. Az első muszlim közösség folyamatos atrocitásoknak, bántalmazásoknak és támadái -soknak, valamint hosszan elnyúló gazdasági bojkottnak volt kitéve. Az üldözések elől a korai muszlimok egy csoportja Abesszínába, Mohamed Próféta () és hívei Medinába menekültek.
Az ellenséges támadások azonban ezután sem enyhültek, sőt egyre elviselhetetlenebbé váltak, így a muszlimokban felvetődött a kérdés: elégedjenek meg azzal, hogy menekülnek és tűrnek, és várjanak addig, míg az ellenségeik komoly csapást mérnek rájuk, vagy védekezzenek fizikailag, és ők is harcoljanak – életben maradásuk érdekében.
90
– A dzsihád36 fogalma, ahogy az az iszlám vallási szövegekben megi -jelenik, azt az erőfeszítést jelenti, amit a jó dolgok megvalósítása érdekében fejtenek ki. A dzsihád ebben az értelemben saját ma--gunk megváltoztatásával kell, hogy kezdődjön, Mohamed Próféta () azt mondta: „AliMudzsáhid az, aki saját maga ellen küzd.”
(atiTirmidi), és célja az igazság és a törvényesség terjesztése az emberek között.
– A dzsihád a Saria nyelvezetében elsősorban a háborúra hasznái -latos,37 amelyet egyes egyedül Isten nevében vívnak, és célja az ember felszabadítása, az országok védelme és az agresszió elleni fellépés. Mohamed Próféta () azt mondta: „A legjobb dzsihád az igazság kimondása egy igazságtalan vezető szemébe.” (abu Dáúd) – A dzsihádnak vannak elvei és szabályai és egy olyan kivételes ini
-tézkedésnek is tekinthető, amelyhez a muszlim állam – mint legi -végső lehetőséghez – fordulhat, az agresszió elleni jogos önvédei -lem esetén. Allah azt mondja: „Akik harcolnak, azok engedélyt kaptak [arra], mivel jogtalanság érte őket. Allahnak megvan a hatalma arra, hogy megsegítse őket” (Korán, 22:39) A Korán kije--lenti, hogy akit vallása miatt üldöznek, jogosan bocsátkozik elleni -állásba és harcol jogaiért, és ez a harc tulajdonképpen az elnyomás és az igazságtalanság megszüntetése érdekében zajlik: „Mi lelt hát titeket, hogy nem harcoltok Allah Útján, és az elnyomottakért a férfiak, a nők és a gyermekek közül, akik azt mondják: Urunk! Vimm gyél ki minket ebből a településből, melynek lakói igazságtalanok!
Adj nekünk Tőled való támogatót, s adj nekünk Tőled való segítőt!”
(Korán, 4:75) Ugyanakkor az iszlám nem tolerálja az agressziót
36. A dzsihádot Nyugaton általában szent háborúnak fordítják, ami egyrészt tévedés, másrészt a középkori keresztes hadjáratokat hívták így. A dzsihád szó nem jelent háborút, hanem erőfeszítést, törekvést, küzdelmet jelent. A háborút az arab nyelvben a harb, a fegyveres küzdelmet, a harcot pedig a kitál szavakkal jelölik. Az iszlám jogban a háborút sosem nevezik szentnek, esetleg igazi -ságosnak, jogosnak tartják abban az esetben, ha önvédelemről vagy szabadságharcról van szó.
37. A muszlim vallástudósok legalább négyféle dzsihádot különböztetnek meg. Létezik a szói -val, az írótollal, a vagyonnal és a fegyverrel folytatott dzsihád, de ezek mindegyike kifelé irányui -ló dzsihád. A legnagyobb dzsihád az ember saját gonoszsága elleni szellemi küzdelem.
sem a saját, sem pedig a másik oldal részéről. A muszlimok ezért nem kezdeményezhetnek háborúkat, nem sérthetik meg mások joi -gait. „És harcoljatok hát Allah útján azok ellen, akik harcolnak ellenetek! Ám ne kövessetek el áthágást [igazságtalanságot: harc a fegyvertelenekkel szemben], bizony Allah nem szereti az áthágómm kat.” (Korán, 2:190)
– Az iszlám nem szereti a vérontást. Ellenkezőleg, arra törekszik, hogy megakadályozza azt. Éppen ezért az iszlám háborúra vonati -kozó szabályai szerint csak az ellen lehet fegyveres harcot folyi -tatni, aki fegyvert fog. Így például nem szabad nők, gyermekek, idősek és szerzetesek ellen harcolni. Mohamed Próféta () elutasí--totta a nők és a gyermekek meggyilkolását (aliBukhári, Muszlim) Ez pedig Abu Bakr testamentuma Uszáma ibn Zejd seregének, aki a bizánciak ellen indult harcba: „Ne legyetek ármányosak, ne lei -gyetek gyűlöletesek, ne csaljatok, ne kínozzatok! Ne öljetek meg gyereket, sem pedig idős embert, sem asszonyt! Ne vágjatok ki pálmát és ne is égessetek! Semmilyen gyümölcsfát ne vágjatok ki, juhot és tevét csak evés céljára vágjatok le! Találkozni fogtok olyan emberekkel, akik remete cellákban élik életüket. Hagyjátok őket, hadd szenteljék életüket annak, aminek akarják! Allah nevében induljatok!”38 Az ellenséges országban is kerülni kell a pusztítást, a legyőzöttekkel igazságosan és tisztelettel kell bánni. A szerződéi -seket – amelyek az ellenséggel köttettek – be kell tartani, és abba kell hagyni a harcot, ha az ellenség maga teszi le a fegyvert vagy felhagy agresszív és iszlámiellenes tetteivel.
– Ha a nemimuszlimok békések a muszlimokkal, vagy legalább köi -zömbösek az iszlámmal szemben, akkor a háborúnak nincs helye ellenük. A vallás nevében indított háború összeegyeztethetetlen az iszlám lényegével: senkire sem lehet a vallást ráerőszakolni, mert ha az iszlám nem mély meggyőződésből fakad, ha nem bei -lülről jön, akkor Isten nem fogadja el, és nem segíti azt, aki hit és meggyőződés nélkül vallja magát muszlimnak. Allah azt mondi
-38. A dzsihád szabályaihoz lásd Jamila Kolocotronis: Islamic Jihad, a Historical Perspective p.
46-48
92
ja: „Nincs kényszer a vallásban! Immár látván látszik az igaz út különbsége a tévelygéstől. Aki megtagadja a bálványokat, és hisz Allahban, szilárd fogantyúba kapaszkodik, amely nem szakad el.
Allah mindent hall és mindent tud.” (Korán, 2:256)
– A muszlim számára nem megengedett megtámadni olyan embert, aki kinyilvánította a tanúságtételt, elvégzi az imádkozást, és megi -adja a zakát adományt, mivel az ilyen ember élete, vagyona és becsülete sérthetetlen.
– Az iszlám vallás szerint véleményt alkotni egy emberről csakis az ember külső megnyilvánulásai alapján lehet (vagyis a látszat alapi -ján), mivel azt nem lehet megtudni, hogy mi zajlik a szívében.
– Az alapelv az, hogy ha valaki elmondta a tanúságtételt, imádkoi -zott és adako-zott, akkor ő muszlim, és ugyanazok a jogok illetik meg őt, mint bármely másik muszlimot.
– A hadísz a napi öt imádkozás és a kötelező adakozás fontossái -gára is rámutat. Allah azt mondja: „Minden egyén (Pokolba kemm rülése) a maga tettének záloga, kivéve a jobb kéz felőlieket (akik cselekedeteikkel megváltották magukat a Pokoltól). Ők kertekben kérdezgetik majd egymást a bűnösökről. ’Mi hozott benneteket a Pokolba?’ Ők azt mondják: ’Nem tartoztunk az imádkozók közé, és nem adtunk enni a szegénynek, és együtt fecsegtünk a fecsegőkkel, s hazugságnak tartottuk az Ítélet Napját, amíg el nem jött hozzánk a bizonyosság.’” (Korán, 74:38m48)
Mohamed Próféta () azt mondta: „Az egyezség közöttünk és közöttük az ima. Aki elhagyja, hitetlenné válik.” (atiTirmidi, Ibn Mádzsa), valamint azt mondta (): „Annak a kincstulajdonosnak (felhalmozott vagyonnal rendelkezőnek), aki nem adja meg annak a zakátját, amit felhalmozott, a felhalmozott kincse felhevíttetik a Gyehenna tüzében, lemezek lesznek belőle és megvasaltatik velük mindkét oldala és a homloka addig, míg Allah a szolgái között döntést nem hoz egy olyan napon, melynek mértéke ötvenezer év.
Azután kiderül, hogy az útja a Paradicsomba vagy a Tűzbe vezetie.”
(Muszlim)
– Az emberi élet és a vagyon védelme egyike azoknak a dolgoknak, amelyeket a Saría garantál.
– Az alapelv az, hogy tiszta szándékot és ép hitet kell feltételezni minden muszlim emberről.
– Egyedül Allah az, Aki tudja, hogy mi zajlik az emberek szívében, hogy mi a szándékuk.
– Az elszámoltatás az iszlám szerint a Magasságos Allahra tartozik, mivel az ítélet és a fizetség a túlvilági életben fog bekövetkezni, és kizárólag Allahra tartozik.
– A cselekedet a hit egy része, hiszen a hit cselekedet nélkül halott szó csupán. Magában nem elegendő, ha nem nyilvánul meg tettekben.
– Az iszlám nem a hatalomra és a királyságra törekszik, hanem ne--mes célja van: az Egyetlen Igaz Isten imádatára hívni az embereket, ahogyan Rib’i ibn Ámer mondta: „Azért jöttünk, hogy kivigyük azt, aki akarja, a szolgák imádatából Allah imádatára, a vallások igazságtalanságából az iszlám igazságába, és az evilág szűkösséi -géből az evilág és a túlvilág bőségébe.”39 Mohamed Prófétát () megkérdezték: Melyik [ember] jár Allah útján? Vajon az, aki azért harcol, mert bátor, vagy az, aki féltékenység miatt harcol, vagy az, aki azért harcol, hogy az emberek szeme rajta legyen? Ő azt felelte:
„Az jár Allah útján, aki azért harcol, hogy Allah szava legyen a legmagasabb (mindenek előtt való).” (aliBukhári, Muszlim)
– Az iszlám szerint a Földön található látható és rejtett javak, vagyis a már kiaknázott, kitermelt és hasznosított, valamint a kitermelési -re és hasznosításra váró anyagi javak, gazdasági készletek, terméi -szeti kincsek, mind az ember számára lettek teremtve. A Koráni -ban ez áll: „Ő az, Aki megteremtette számotokra mindazt, ami a Földön van.” (Korán, 2:29) Ugyanakkor mindez azért teremtetett számára, hogy hasznára hajtsa az igazság, az igazságosság és a helyreállítás, a jobbátétel korlátain belül. Ennek alapján, a Földön való pusztítás, mint például a gyengébb népek elleni agresszió, lei -igázásuk természeti kincseikért, javaikért, amelyeket birtokolnak, valamint a környezet pusztítása, mindimind elítélendő az iszlám
39. Az, hogy a muszlimok Allah nevét tűzték zászlaikra, az nem nevezhető a vallások eltörlése érdekében indított háborúnak, hiszen történelmi tény, hogy a meghódított területeken az őslakoi -sok békében gyakorolhatták vallásukat.
94
szemszögéből: „És ha hátat fordít, arra törekszik a Földön, hogy romlást okozzon [pusztítást végezzen] rajta, és megsemmisítse a növényzetet és az utódokat [jószágokat]. Allah bizony nem szereti a pusztítókat!” (Korán, 2:205) Vagy ahogy máshol olvasható: „és ne okozzatok romlást [pusztítást] a Földön, annak helyreállítása után.” (Korán, 7:56)