• Nem Talált Eredményt

dolgokból való táplálkozás

In document Negyven hadísz (Pldal 100-110)

102

شراعلا ثيدحلا

ُلَبْقَي َلا ٌبِّيَط َلىاَعَت َهللا َّنِإ( :  ِهللا ُلْو ُسَر َلاَق :َلاَق ُهْنَع َلىاَعَت ُهللا َ ِضيَر َةَرْيَرُه ْ ِبيَأ ْنَع ِتاَبِّي َّطلا َنِم اوُلُك ُل ُسُّرلا اَهُّيَأ اَي( : َلاَقَف َ ْينِلَسْرُلما ِهِب َرَمَأ اَ ِب َ ْينِنِمْؤُلما َرَمَأ َهللا َّنِإَو ًاَبِّيَط َّلاِإ )ْمُكاَنْقَزَر اَم ِتاَبِّيَط ْنِم اوُلُك اوُنَمآ َنيِذَّلا اَهُّيَأ اَي( :َلاَقَو ، ]51:نونمؤلما[ )ًاحِلا َص اوُلَمْعاَو ، ِّبَر اَي ِّبَر اَي ِ،ء َم َّسلا َلىِإ ِهْيَدَي ُّدُ َيم ،َ َبْغَأ َثَعْشَأ َرَف َّسلا ُلْيِطُي َل ُجَّرلا َرَكَذ َّمُث ]172:ةرقبلا[

.* ٌمِل ْسُم ُهاَوَر .)كلذل ُباَجَت ْسُي َّنَأَف ِماَرَحلاِب َيِذُغَو ،ٌماَرَح ُهُبَ ْشَمَو، ٌماَرَح ُهُمَعْطَمَو

.)1015( مقر ثيدح ،اهتيبرتو بيطلا بسكلا نم ةقدصلا لوبق :باب ،ةاكزلا باتك في ملسم هجرخأ *

A

bu Hurejrára hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jei -gyezték fel, aki azt mondta: Allah Küldötte így szólt: „A Mai -gasságos Allah jó, és csakis a jót fogadja el. Allah bizony arra utasította a hívőket, amire (korábban) a küldötteket utasította. Azt mondta [Allah]: „Ó ti küldöttek! Egyetek a jó dolgokból, és cselekedjemm tek jót!” (Korán, 23:51) Továbbá azt mondta: „Ó ti hívők, egyetek azon jó dolgokból, amelyekkel elláttunk titeket.” (Korán, 2:172) Ezután meg--említette [Allah Küldötte] azt a férfit, aki hosszadalmas utazáson vesz részt, kócos és poros a haja, felnyújtja mindkét kezét az ég felé [így fohászodván]: „Ó Uram! Ó Uram!” – miközben étele tiltott dolog, itala tiltott dolog, ruházata tiltott dolog, és [folyamatosan] tiltott dolgokkal lett táplálva – vajon hogyan nyerne meghallgatást (miként teljesítené Allah a kérését)?” (Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

– A ’Jó’ Allah egyik tulajdonsága, és azt jelenti: minden hiánytól vagy hibától mentes. Hiszen Allah jó saját magában, neveiben, tui -lajdonságaiban, cselekedeteiben, ítélkezésében és mindabban, ami Tőle jön.

– Allah tökéletes saját magában, neveiben, tulajdonságaiban, cselei -kedeteiben, és ítélkezésében.

– A hadísz figyelmeztet arra, hogy törődni kell a cselekedetekkel és a mondanivalóval (beszéddel), meg kell őket tisztítani, hogy jók, és így elfogadottak legyenek Allahnál.

– A jó beszéd az, amely a Saria szerint való. A jó cselekedet az, amely Mohamed Próféta () szunnája szerint való, és a jó hit az, amelyre van bizonyíték a Koránban és a Szunnában.

– Allah senkire sem szorul rá a teremtményei közül, és ezért csak a jót fogadja el. Allah nem fogadja el azt a cselekedetet, amiben társítást követtek el (nem Allahért tették); ugyanúgy ahogy Allah nem fogadja el a lopott pénzből való adakozást sem.

– Allah nem fogadja el a tilalmas (tiltott forrásból szerzett) vagyoni -ból költött adományt, és nem jutalmazza meg érte az embert. A

104

muszlimnak először is nem szabad magára és családjára költenie az efféle vagyonból, hanem az a kötelessége, hogy megtisztítsa vagyonát a tilalmas résztől, vagyis meg kell szabadulnia attól, méghozzá úgy, hogy szegényekre kell költenie, és ebben az eseti -ben nem számíthat jutalomra ennek fejé-ben. Tilalmas vagyonnak számít az uzsorából, kamatból, lopásból, és az alkohollal vagy a kábítószerrel való kereskedelemből származó vagyon is.

– A muszlim arra nevelje magát, hogy jó legyen a szíve, a nyelve (beszéde) és a teste. Az iszlámban a test és a lélek épsége, egész--sége, tisztasága egyaránt fontos, és ennek meg kell nyilvánulnia a cselekedetek szintjén is.

– A „tilalmasból való evés” olyan ördögi kör, amelybe ha belekerül valaki, oda vezet, hogy étele tiltott dolog lesz, itala tiltott dolog lesz, ruházata tiltott dolog lesz, és tiltott dologgal lesz táplálva.

– A cselekedetek elfogadottra és visszautasítottra oszthatók.

– A küldöttek is parancsokat és tiltásokat kaptak Allahtól.

– A hívők is parancsokat és tiltásokat kapnak Allahtól, s minél erői -sebb az ember hite, annál jobban hajtja végre Allah parancsait.

Tehát ha valaki magában lustaságot érzel a parancsok teljesítési -ben, akkor vádolja magát azzal, hogy hiányos a hite és igyekezzen javítani magán, mielőtt késő lenne.

– Az a tudat, hogy a küldöttek ugyanazokat a parancsokat kapták meg, amelyeket a hívő ember is megkapott, megerősíti és bátorítja őt arra, hogy azokat végrehajtsa.

– Allah parancsa az, hogy a jóból egyenek a hívők és a küldöttek.

Ebből az következik, hogy megvetendő dolog, ha valaki érdemlei -ges ok nélkül távol tartja magát a megengedett dolgoktól.

– A jótétemény meghálálása a jó cselekedetekkel történik. Allah azt mondta: „Ó ti küldöttek! Egyetek a jó dolgokból, és cselekedjemm tek jót!” (Korán, 23:51) Valamint azt mondta: „Ó ti hívők, egyetek azon jó dolgokból, amelyekkel elláttunk titeket, és köszönjétek meg Allahnak!” (Korán, 2:172)

– Annak ellenére, hogy a küldöttek jót cselekedtek, mégis Allah azt parancsolta nekik, hogy jót cselekedjenek azért, hogy folytassák azt, amit addig is tettek.

– A hadíszból világossá válik, hogy Allah megengedetté tette az emi -bernek, hogy hozzájusson a jó dolgokhoz. Itt a tiszta, megengedett úton megszerzett dolgok (mint például a vagyon, az ingatlan) szeri -zéséről, valamint az iszlámban megengedett ételek fogyasztásáról van szó. Ezek nagy számban állnak rendelkezésünkre.

– Allah tilalmassá tette szolgáinak a gonosz, rossz dolgokat, és nem fogadja el azt, hogy ebből táplálkozzanak és ruházkodjanak.

– A tilalmas dolgok elkövetése árt az ember evilági és túlvilági élei -tének is.

– Allahhoz való fohászkodás (a duáa) jelentős helyet foglal el az iszi -lámban. Mohamed Próféta () azt mondta: „A fohász maga az isi -tenszolgálat.” (atiTirmidi, Abu Dáud) Allah pedig a következőképi -pen szólt erről: „A ti Uratok azt mondta: ’Fohászkodjatok Hozzám és Én felelek nektek!’” (Korán, 40:60), valamint: „Ha az Én szolmm gáim kérdeznek Felőlem, hát Én közel vagyok [hozzájuk] és felelek annak a fohászára, aki Hozzám fohászkodik. Hallgassanak hát [ők is] az Én [hívásomra] és higgyenek Bennem! Talán az igaz úton fognak haladni.” (Korán, 2:186) Allah Küldötte () azt mondta:

„Nincs olyan muszlim ezen a földön, aki ha Allahhoz fohászkodik, Allah ne hallgatná meg a fohászát, vagy ne tartaná távol tőle a roszi -szat, amíg [szolgája] nem kér valami tiltott dolgot, vagy olyasmit, ami a rokoni kötelékeket felbontaná. Valaki azt mondta [a hallgató--ságból]: „Akkor gyakran fogunk fohászkodni.” Allah Küldötte () pedig azt felelte: „Allah még bőségesebben ad.” (AtiTirmidi) – A fohász meghallgatásához vezető okok:

• Azon kívül, hogy a fohászkodó teljesítse az Allah úrságában, isteni -ségében és tulajdonságában való egyistenhitet, őszinte hittel, megi -bánóan és alázatosan forduljon Allahhoz a fohászkodásában. Allah azt mondta: „Fohászkodjatok az Uratokhoz, alázatosan és titokmm ban!” (Korán, 7:50) Tehát alázattal, odaadással, csendes hangon, kérő szívvel fohászkodunk. A Próféta () idejében voltak olyan emberek, akik felemelték a hangjukat a fohászuk alatt, s Allah Küldötte () azt mondta nekik: „Ó, emberek! Ügyeljetek magatoki -ra! Hiszen nem sükethez, és nem is távolihoz fohászkodtok. Az, Akihez fohászkodtok közeli és [mindent] Halló!” (aliBukhári)

106

• A kéz felemelése:47 Mohamed Próféta () azt mondta: „A ti Urai -tok – áldott legyen és magasztalt – bizony Bőkezű és Kedves. Ő kedvesebb annál mintsem, hogy üres kézzel engedné el a szolgái -ját, ha az Feléje nyújtja a kezét.” (Abu Dáud) A kéz felemelése aki -képpen történik, hogy mindkét tenyér egymás mellett, az ég felé fordítva a mellkas szintjében vagy ennél feljebb helyezkedik el.

• Allahhoz a legszebb neveivel és tulajdonságaival is lehet fohászi -kodni: „Allahot illetik meg a legszebb nevek. Fohászkodjatok Hozzá ezekkel!” (Korán, 7:180)

• Az ember törekedjen arra, hogy csakis tiszta, jó forrásból egyen, igyon és öltözzön. Ez nemcsak a fohász elfogadásában segít, hai -nem a jótettek elvégzésében is.

• A szívnek jelen kell lennie fohászkodáskor. Mohamed Próféta () azt mondta: „És tudjátok meg, hogy Allah nem fogadja el a hanyag szív fohászát.” (atiTirmidi)

• Az illemszabályok közé tartozik még, hogy a fohászkodó tisz--ta állapotban legyen, fohászkodáskor a Qibla felé forduljon (Muszlim) valamint, hogy Allah dicsőítésével és a Próféta () üdvözlésével kezdje meg fohászát. (atiTirmidi)

• Úgy kell fohászkodni, hogy bízunk Allahban, és jót gondolunk Róla. Mohamed Próféta () azt mondta: „Úgy fohászkodjatok Allahhoz, hogy közben biztosak vagytok a meghallgattatás felől!”

(at-Tirmidi)

• Határozott legyen a fohász. Mohamed Próféta () azt mond--ta: „Egyikőtök se mondja azt: Ó Allah, bocsáss meg nekem, ha akarsz. Ó Allah, kegyelmezz meg nekem, ha akarsz. Teljes bizai -lommal, határozottsággal kérjetek, mert Allahot úgysem tudja kényszeríteni senki semmire.” (aliBukhári, Muszlim)

• Többször ismételje meg kérését a fohászkodó. Ibn Maszúdra () hivatkozva: a Próféta () háromszor mondta a fohászt, és háromszor kérte a megbocsátást. (abu Dáud, aniNaszái)

47. A kéz felemelése fohászkodáskor a fohász illemszabályaihoz tartozik. Kivételt képeznek olyan helyzetek, ahol bizonyítottan nincs említés afelől, hogy a Próféta () felemelte volna a kezét. Például a pénteki beszéd (khutbah) közben, a Kába körbejárásakor vagy leboruláskor.

• Abu Umama () arról számolt be, hogy megkérdezték Allah Küli -döttét (), hogy melyik fohász talál leginkább meghallgatásra. Ő azt felelte: „Amelyiket az éjszaka utolsó harmadában és amelyii -ket a kötelező imák befejezése után mondanak.” (AtiTirmidi)48 – Fohászok, amelyek – Allah engedelmével – meghallgatásra kerüli

-nek:

• Allah Küldötte () azt mondta: „Allah meghallgatja a fohászát ani -nak a muszlim-nak, aki testvéréért fohászkodik an-nak távollétében (háta mögött), amennyiben jót kér neki. Az angyalok azt mondják a fohászra: Ámen! Adassék neked is ugyanaz!” (Muszlim)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „Három fohász kétségtelenül meghallgattatásra kerül: annak a fohásza, aki igazságtalanságot szenvedett el,49 az utazó fohásza és az apa fohásza a gyermeke ellen.”50 (at-Tirmidi)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „Három embernek a fohásza nem utasíttatik vissza: a böjtölő fohásza böjtje megtörésekor, az igazságos vezető és az igazságtalanságot elszenvedő fohászát pedig Allah a felhők fölé emeli, megnyílnak neki az ég kapui és az Úr azt mondja: „A hatalmamra [esküszöm] segítségedre leszek, mégha egy idő múlva is!” (atiTirmidi)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „Ha meghal Ádám fia (gyeri -meke), megszakad a cselekedete, csak három dologban nem (amit hátrahagy maga után): a folyamatos adomány, a hasznos tudás, és a jó gyermek, aki érte fohászkodik.” (Muszlim) Valai -mint azt mondta (): „Allah bizony emeli a jó szolga rangfokoi -zatát a Paradicsomban. Ezért megkérdezi (a jó szolga): Ó Uram,

48. Tehát a fohászkodás időpontjának kiválasztása is oka lehet a fohász meghallgatásának. A legi -jobb időpontok (például: a hajnali ima előtti időszak, az éjszaka utolsó harmada, pénteken a déli -utáni ima és a naplementi ima közötti idő, esőzés ideje, és az azán és az iqáma közötti időszak).

49. Allah meghallgatja az igazságtalanságot elszenvedő fohászát akkor is, ha az illető nem muszlim (káfir). (Szahih aliDzsami 119)

50. Allah Küldötte () azt mondta: „Ne fohászkodjatok saját magatok, a gyermekeitek és semi -milyen tulajdonotok ellen, hátha éppen akkor fohászkodtok, amikor a fohászotok meghallgatásra talál.” (Muszlim)

108

honnan van nekem ez (mivel érdemeltem meg)? Erre (Allah) azt válaszolja: Azzal, hogy a gyermeked bocsánatot kért neked.”

(Ibn Mádzsa, Szahíhul-dzsámi 1617)

• Annak a fohásza, aki nehéz helyzetben van. Allah azt mondja:

„Vagy ki válaszol annak, aki szükségben van, amikor hozzá fomm hászkodik, és [ki] hárítja el a bajt” (Korán, 27:62)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „Nincs olyan muszlim, aki tiszta állapotban, Allahot emlegetve alszik el, és ha nyugtalan álomból ébred fel és bármilyen jót kér Allahtól az evilágból és túlvilágból, Allah ne adná meg neki azt.” (abu Dáúd, szahíhuli dzsámi 5754)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „Aki éjjel, nyugtalan álomi -ból ébred fel, és [felébredéskor] azt mondja: „La iláha illá Allah vahdahu la sárika lah, lahulimulk, va lahulihamd, va hua ala kulli sejin kadír. Szubhana Allah, va alihamdu lilláh, va Allahu akbar, va lá haulá va lá kuvata illa billáh” (Nincs más isten, csak Allah. Ő az Egyetlen, nincs Neki társa, Övé a hatalom, Őt illeti meg a hála és a dicsőség, s Ő mindenre képes. Allah a magasztos, akinek nincs hiányossága, a hála és a dicsőség Őt illeti, Allah a leghatalmasabb, nincs más erő, se hatalom, csak az Allahtól szári -mazó), utána azt mondja: Ó Allah bocsáss meg nekem, vagy ha bármiért fohászkodik, Allah teljesíti neki azt. Ha pedig [fölkel és] mosakszik és imádkozik, akkor imája el lesz fogadva.” (ali Bukhári)

• Mohamed Próféta () azt mondta: „DhuliNun (Jónás Próféta – ) fohásza, amivel fohászkodott, amikor a hal gyomrában volt: „lá iláhe illa ante szubháneke, inni kuntu mine zálímín.”

(Nincs más isten Rajtad kívül! Magasztaltassál! Bizony, vétkes voltam a vétkesek között!). Nincs olyan muszlim, aki ha ezzel fohászkodik bármiért is, hogy Allah ne hallgatná meg a fohá--szát.” (atiTirmidi, szahíhulidzsámi 3383)

– A fohász meg nem hallgatásának oka többek között, hogy:

• az ember tilalmas dologból étkezik, iszik vagy ruházkodik.

• bűnös dologért fohászkodik. Mohamed Próféta () azt mond--ta: „Addig meghallgattatásra kerül a szolgának a fohásza, amíg

nem bűnös dologért vagy a rokonsági kapcsolat megszakításáért fohászkodik.” (Muszlim)

• fölényesen, illetlen módon fohászkodik.

• a meghallgattatást sietteti. Mohamed Próféta () azt mondta:

„Addig kerül meghallgatásra a szolgának a fohásza, amíg nem sietteti azt mondván: Fohászkodtam és nem hallgattatott meg”

(aliBukhári, Muszlim) Muszlim elbeszélése szerint: „Allah teli -jesíti szolgája fohászát, ha az nem sietteti azt.” „Allah Küldötte, mit értesz siettetés alatt?” – kérdezték tőle. „Ha valaki azt mondi -ja: Újra és újra kértem, és Allah nem adta meg nekem. Ezért az illető elveszíti türelmét, és abbahagyja a fohászkodást.”

11. hadísz

A kétséges

In document Negyven hadísz (Pldal 100-110)