112
شع يداحلا ثيدحلا
ُهللا َ ِضيَر ِهِتَناَحْيَرَو ِهللا ِلو ُسَر ِطْبِس ٍبلاط ِبيأ ِنب ّ ِلَع ِنب ِنَسَحلا ٍدَّمَحُم ِبيَأ ْنَع َلا اَم َلىِإ َكُبْيِرَي اَم ْعَد( : ملسو هيلع هللا لىص ِهللا ِلْو ُسَر ْنِم َت ْظِفَح :َلاَق َمُهْنَع .* ٌحْيِح َص ٌنسح ٌثيدح : ُّيِذِمْ ِّتلا لاقو ئياسنلاو ُّيِذِمْ ِّتلا ُهاَوَر .) َكُبْيِرَي
باب ،ةبشرلأا باتك في ئياسنلاو .)2518( مقر ثيدح ،)60( باب ،ةمايقلا ةفص باتك في يذمتلا هجرخأ .]حيحص[ * .)5711( مقر ثيدح ،تاهبشلا كرت لىع ثحلا
A
bu Mohamed, almHaszan ibn Ali ibn Abu Tálibra, Allah Küli -döttének unokájára és kedvencére – Allah legyen elégedett vele – hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: Megtai -nultam Allah Küldöttétől (a következőt): „Hagyd ott azt, ami kétséget ébreszt benned, ahhoz [fordulva] ami nem ébreszt benned kétséget!”(at-Tirmidi és an-Naszái. At-Tirmidi azt mondta róla: jó, hiteles hadísz) Tanulságok és hasznos tudnivalók:
– Az iszlám vallás nem akarja követőitől, hogy kétségek között és aggodalomban legyenek.
– A hadíszban egy szabály van annak számára, aki két dolog között akar választani, és az egyikkel kapcsolatban kétsége van, míg a másikkal kapcsolatban nincs kétsége. Tehát, ha nyugalmat és nyui -godt lelkiismeretet akar, akkor tegye félre, hagyja ott azt, amivel kapcsolatban kétsége van.
– A hívő ember csak a kétségkívül megengedett dolgokban talál nyugalmat és megnyugvást.
– A hívő távol tartja magát a kétes dolgoktól és helyzetektől.
– Sok kétség nélküli dolog van akár a beszéddel, akár a cselekedeti -tel, akár a hittel kapcsolatban. Ezért mondta Ibn Maszúd: „Hagyd ott azt az egy dolgot, ami kétséget ébreszt benned, és fordulj ahhoz a négyezer dologhoz, ami nem ébreszt benned kétséget!” Tehát nai -gyon kevés kétséges dolog van.
– Az istenszolgálatokban is lehet alkalmazni ezt a szabályt. Például: ha valaki a déli ima közben kételkedik abban, hogy három vagy négy rakát imádkozott, akkor abban biztos, hogy imádkozott három rakát, és a negyedikkel kapcsolatban van kétsége. Tehát ilyenkor elfogadja a biztosat és elfordul a kétségestől, azaz még egy rakát imádkozik.
Vagy ha valaki mosakodott és imádkozott, de ezután kételkedik afelől, hogy nem váltie érvénytelenné a mosakodása az imádkozás előtt, akkor azt mondjuk neki, hogy az, hogy mosakodott, biztos, de az, hogy érvénytelenné váltie a mosakodása, kétséges, tehát nem kell vele foglalkozni, nem kell az imádkozást megismételni.
114
– Mohamed Próféta () azt parancsolja a muszlimoknak ebben a hadíszban, hogy maradjanak távol mindattól, aminek megengei -dettsége felől kétség merül fel, és hogy ahhoz forduljanak, ami egyértelműen, minden kétséget kizáróan megengedett.
– Ezt a szintet az óvakodás szintjének nevezik (aliwara’), melyet csui -pán az istenfélők érhetnek el. Ennek persze az a feltétele, hogy az ember nem kételkedik mindenben, hiszen az már rögeszme, nem pedig óvakodás.
– Megvetendő dolog az, ha valaki érdemleges ok nélkül távol tartja magát a megengedett dolgoktól, hiszen nincs felőlük kétség.
– Mohamed Próféta () óva intette a muszlimokat a tiltott dolgok elkövetésétől.51
– Ez a hadísz a Próféta () egyik különleges tulajdonságát mutatja be, hisz röviden és tömören hatalmas jelentésű mondanivalót fejezett ki.
– Ennek a hadísznak van egy másik változata, amely így szól: „Hagyd ott azt, ami kétséget ébreszt benned, ahhoz [fordulva] ami nem ébreszt benned kétséget! Az őszinteség biztonságot hoz, és a hazugi -ság kétségeket okoz.” (atiTirmidi) Ez megmutatja az őszinteség foni -tosságát is. A Próféta () azt is mondta: „Ragaszkodjatok az őszintei -séghez! Bizony az őszinteség jámborsághoz vezet, és a jámborság a Paradicsomba vezet. Ha az ember mindig igazat mond és ügyel erre, akkor Allahnál igazmondóként jegyeztetik fel. Ám óvakodjatok a hazugságtól! Bizony a hazugság gonoszsághoz vezet, és a gonoszi -ság a Tűzbe vezet. Az ember addig hazudik és ügyel erre, amíg Allahnál hazugként fel nem jegyeztetik.” (aliBukhári, Muszlim) – Az őszinteség megnyilvánulhat a cselekedeteinkben, a mondai
-nivalónkban és a legbensőbb énünkben is. AliMuhászibi, a nagy tudós és etikai gondolkodó egyszer ezt mondta: „Ahhoz, hogy az őszinteség teljes legyen, három dologban kell megnyilvánulnia: a szívünkben a hit megvalósításával, a cselekedeteink mögötti száni -dékban, és a szavainkban.”
– A cselekedeteinkben megnyilvánuló hazugság alávalóbb és megi -vetendőbb, mint a szavakban megnyilvánuló hazugság, mert megi
-51. Ennek a hadísznak a jelentése megtalálható a hatodik hadísz tanulságainál.
nyilvánul benne a szándék és a ragaszkodás a hazugsághoz. Allah figyelmeztet minket: „Ó, ti hivők! Miért mondjátok azt, amit nem tesztek? Fölöttébb gyűlöletes Allah szemében az, hogy azt mondmm játok, amit nem tesztek.” (Korán, 61:2m3)
– A szavainkban megnyilvánuló igazság az őszinteség legmegszoi -kottabb és legnyilvánvalóbb fajtája; amíg minden állítás, ami nem tükrözi az igazságot, nyilvánvalóan hazugság. Allah azt mondja:
„Bizony azok, akik hazugságot állítanak Allahról, nem boldogulmm nak.” (Korán, 10:69) Allah azt parancsolja a hívőknek: „Ó ti hímm vők, féljétek Allahot és legyetek azokkal, akik igazak (szóban és tettben)!” (Korán, 9:119) és örömhírt ad azoknak a hívőknek, akik igazak: „Allah megjutalmazza az igaz embereket az igazukért.”
(Korán, 33:24)
– Allah arról is tudósít minket, hogy az őszinteség még az evilágon is jót hoz nekünk: „És amikor a baj megoldódik, az lenne a legmm jobb számukra, ha igazak (őszinték) lennének Allahhoz.” (Korán, 47:21) És természetesen jó lesz számunkra a Túlvilágon is, hiszen Allah azt mondta: „Olyan ez a nap, amikor az igazaknak hasznára válik igaz mivoltuk. Kertjeik lesznek, amelyek alatt patakok folymm nak és örökre ott fognak időzni. Tetszését leli bennük Allah és ők is tetszésüket lelik Benne. Nagy diadal lesz ez.” (Korán, 5:119) – Az Allahhal való kapcsolatunkban is őszintének (igaznak) kell
lennünk. Ez az őszinteség legfontosabb kifejezési formája, amelyi -nek számos fajtája van. Az egyik a hűség Allahhoz, majd a tudat, hogy Allah mindig látja, hogy mit cselekszünk, és végül az alái -zatosság és a szégyen, amit Őelőtte érzünk. Ha valóban őszinték akarunk maradni Allahhal való kapcsolatunkban, akkor teljesen hűségesnek kell lennünk Hozzá, hogy a szívünkben ne maradjon más szándék és kívánság, csak az, hogy minden mozzanatunkkal és cselekedetünkkel csakis az Ő elégedettségét keressük. Ne az emberek köszönete vagy elismerése vezéreljen minket, hanem az legyen a legfontosabb tennivalónk, hogy az Ő parancsát végrei -hajtsuk, elnyerjük az Ő irgalmát és az Ő orcájáért cselekedjünk.
Emellett sosem szabad elfelejtenünk, hogy Allah minden egyes pillanatban lát minket. Ezzel párosul a szégyen és az alázat
ér--116
zése úgy, hogy önként sohasem lennénk képesek ellenszegülni Allahnak, amikor tudjuk, hogy lát minket, vagy képmutatóan vii -selkedni, amikor tudjuk, hogy Ő tudja, mi van a szívünkben.
– Rendkívül fontos, hogy őszinték legyünk a többi emberrel szemi -ben is, és hogy becsületesek maradjunk másokkal kapcsolatos rendelkezéseinkben. Nem szabad téves képet kialakítanunk, vagy mást mutatnunk magunkról, mint akik valójában vagyunk. A lehető legnyíltabban és legőszintébben kell viselkednünk az emi -berekkel. Őszintének kell lennünk, amikor beszélünk, ami megi -követeli azt, hogy óvatosak legyünk azzal kapcsolatban, amit mondunk. Ha például hallunk egy hírt, meg kell bizonyosodnunk annak igaz mivoltáról, mielőtt továbbadjuk azt. A Próféta () azt mondta: „Egy embernek elég hazugság az, hogy elmond mindent, amit hall.” (Muszlim) Akkor is őszintének és becsületesnek kell lennünk, amikor tanácsot adunk valakinek, hogy a tőlünk telhető legjobb módon tudjunk segíteni neki.