• Nem Talált Eredményt

A vallás szintjei

In document Negyven hadísz (Pldal 30-40)

32

نياثلا ثيدحلا

ٍمْوَي َتاَذ  ِهللا ِلو ُسَر َدْنِع ٌسْوُل ُج ُنْحَن َمَنْيَب :لاَق ًاضيَأ ُهْنَع َلىاَعَت ُهللا َ ِضيَر َرَمُع ْنَع َلاَو ِرَف َّسلا ُرَثَأ ِهْيَلَع ىَرُي َلا ِرْع َّشلا ِداَوَس ُدْيِدَش باَيِّثلا ِضاَيَب ُدْيِدَش ٌل ُجَر اَنْيَلَع َعَلَط ْذِإ ِهْيَتَبْكُر َلىِإ ِهْيَتَبْكُر َدَنْسَأَف ملسو هيلع هللا لىص يبنلا َلىِإ َسَلَج ىَّتَح ٌدَحَأ اَّنِم ُهُفِرْعَي هللا لىص ِهللا ُلو ُسَر َلاَقَف ،مَلاْسِلإا ِنَع ِنيْ ِبْخَأ ُدَّمَحُم اَي :َلاَقَو ِهْيَذِخَف َلىَع ِهْيَّفَك َع َضَوَو ،ةَلا َّصلا َمْيِقُتَو،هللا ُلو ُسَر ًاَدَّمَحُم َّنَأ َو ُهللا َّلاِإ َهَلِإ َلا ْنَأ َدَه ْشَت ْنَأ ُمَلاْسِلإا( :ملسو هيلع اَنْبِجَعَف . َتْقَد َص :َلاَق ًلاْيِبَس ِهْيلِإ َتعَطَتْسِا ِنِإ َتْيبلا َّج ُحَتَو ،َنا َضَمَر َمْو ُصَتَو،َةاَكَّزلا َ ِتْؤُتَو

،ِناَ ْيمِلإا ِنَع ْ ِنيْ ِبْخَأَف :َلاَق ،ُهُقِّد َصُيَو ُهُلَأ ْسَي ُهَل :َلاَق ِهِّ َشرَو ِهِ ْيرَخ ِرَدَقلاِب َنِمْؤُتَو،رِخَلآا ِمْوَيْلاَو،ِهِلُسُرَو ِهِبُتُكَو،هِتَكِئلاَمَو،هللاِب َنِمْؤُت ْنَأ :َلاَق

،ِنا َس ْحِلإا ِنَع ْ ِنيْ ِبْخَأَف :َلاَق ، َتْقَد َص

،ِةَعا َّسلا ِنَع ِنيْ ِبْخَأَف :َلاَق َكاَرَي ُهَّنِإَف ُهاَرَت ْنُكَت ْمَل ْنِإَف ،ُهاَرَت َكَّنَأَك َهللا َدُبْعَت ْنَأ :َلاَق

،اهِتاَراَمَأ ْنَع ْ ِنيْ ِبْخَأَف :َلاَق ِلِئا َّسلا َنِم َمَلْعَأِب اَهْنَع ُلُوُئسَمْلا اَم :َلاَق َّمُث ِناَيْنُبلا ِفي َنْوُلَواَطَتَي ِءا َّشلا َءاَعِر َةَلاَعلا َةاَرُعلا َةاَف ُحْلا ىرَت ْنَأَو،اَهَتَّبَر ُةَمَلأا َدِلَت ْنَأ :َلاَق ُهَّنِإَف :َلاَق ،ُمَلْعَأ هلو ُسَرَو ُهللا : ُتْلُق ؟ ُلِئا َّسلا ِنَم يِرْدَتأ ُرَمُع اَي :َلاَق َّمُث ًاَّيِلَم َثِبَلَف َقَلَطْنا . * ٌمِل ْسُم ُهاَوَر .)ْمُكَنْيِد ْمُكُمِّلَعُي ْمُكاَتَأ ُلْيِ ْبِج

،لىاعتو هناحبس هللا ردق تابثإب نايملإا بوجوو ناسحلإاو ملاسلإاو نايملإا باب نايملإا باتك في ملسم هجرخأ * .)8( مقر ثيدح

S

zintén Omarra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy azt mondta: „Miközben egy napon Allah Küldötténél ültünk, egyszer csak megjelent előttünk egy hói -fehér ruhájú, koromfekete hajú férfi, nem látszott rajta az utazás nyoi -ma, és senki sem ismerte őt közülünk. A Prófétához ült, a térdeit az ő térdeihez támasztotta, kezét pedig (saját) combjára tette, és azt mondta:

Ó Mohamed! Beszélj nekem az iszlámról! Erre Allah Küldötte – Allah dicsérete és békéje legyen vele – azt mondta: „Az iszlám az, hogy tai -núsítod, nincs más isten kivéve Allah, és Mohamed Allah küldötte, bei -tartod az imádkozást, megadod a zakátot (kötelező adományt), böjtölsz Ramadánban, és elvégzed a zarándoklatot a Házhoz (a mekkai szentélyi -hez), ha képes vagy módot találni rá.”

[Az idegen erre] azt mondta: Igazat szóltál! Mi pedig elcsodálkoztunk azon, hogy feltesz egy kérdést, majd azt mondja neki (a Prófétának), hogy igazat szólt! [Aztán] így folytatta: Beszélj hát nekem az imánról (a hitről)!

Allah Küldötte azt mondta: „(A hit az) hogy hiszel Allahban, angyalaiban, könyveiben, küldötteiben, és az Utolsó Napban, és hiszel az elrendelésben, annak jó és rossz oldalában.” [Az idegen erre] azt mondta: Igazat szóltál!

Beszélj hát nekem az ihszánról (a jóságosságról, a jó, őszinte tettről)!

Allah Küldötte azt felelte: „(A jóságosság az) hogy úgy szolgálod Allahot, mintha látnád, s ha nem is láthatod Őt, hát Ő bizony lát téged!”

[Akkor az idegen] azt mondta: Beszélj hát nekem az Óráról (a Feltámai -dás idejéről)! [A Próféta] azt válaszolta: „Akit megkérdeztek erről, nem tud többet, mint aki feltette a kérdést!”

[Az idegen erre] így szólt: Beszélj hát nekem annak jeleiről! [Allah Küldötte pedig] azt mondta: „(A jelei) hogy a rabszolganő szüli az úri -nőjét, és az, hogy láthatod, hogy a mezítelen lábúak, a mezítelen testűi -ek, akik másra vannak utalva, a birkapásztorok (versenyezve) magas épületeket építenek.” Majd [az idegen] elment, én pedig egy ideig mai -radtam. Ekkor [Allah Küldötte] azt mondta: „Ó, Omar! Tudodie ki volt a kérdező?” Azt feleltem: „Allah és az Ő Küldötte jobban tudja!” Azt mondta: „Hát, ő bizony Gábriel volt. Eljött hozzátok, hogy tanítson titei -ket a vallásotokra.” (Muszlim)

34

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

– Ez a kiemelkedően fontos hadísz tartalmazza az iszlám vallás öszi -szes külsőleg (láthatóan) megnyilvánuló és belsőleg (nem láthai -tóan) megnyilvánuló alaptanítását. A Saria (az iszlám vallás töri -vénytára) tudományágai mind ezekre vezethetők vissza és ezekből merítkeznek.

– Ez megmutatja a Próféta () jó erkölcsét és szerénységét, hiszen együtt ült a társaival és ők mellette ültek. Egy közlés arról számol be, hogy a Próféta () úgy ült a társaival, hogy az arra járó idegen nem tudta megmondani, hogy melyik ő, s kit kell kérdeznie. Ezért (a társai) megkérték, hogy építhessenek neki egy kis emelvényt, hogy megismerje őt az idegen, ha eljön hozzá. (S a Próféta jóvái -hagyta ezt.) (Abu Dáúd, AniNaszai)

– A tudás keresésének vannak illemszabályai, amelyek megelőzik a tudás keresését. Ezért Gábriel angyal előbb illemtudóan megjei -lent, szépen leült, és csak utána kérdezett.

– A hadíszból megtudhatjuk, hogy találkozni a tudósokkal – és peri -sze másokkal is – rendezett külsővel, szép ruhát felöltve és tisztán illik. Például olyan módon, ahogyan Gábriel érkezett a Prófétához ().

– A kérdés feltevése a tudás egyik kulcsa. Nem szerzi meg a tudást az, aki szégyell kérdést feltenni, vagy beképzeltség, önteltség mii -att nem kérdez meg másokat.

– Fontos, hogy az ember jelen legyen ilyen tanórán, hogy tanulhasi -son. Egyszer Abu Huraira keresztülvágott a medinai piacon, és azt mondta: – Ó piac emberei, milyen vesztesek vagytok! – Mii -ért? – kérdezték. Azt felelte: – Ott osztják szét Allah Küldöttének () örökségét, és ti itt vagytok! Nem mentek hát oda, hogy ti is kivegyétek abból a részesedéseteket? – Hol? – kérdezték az emi -berek. – A mecsetben – felelte. Mire ők sietve oda mentek, Abu Huraira pedig megvárta, amíg visszajönnek és megkérdezte tőlük:

– Mi történt veletek? Azt felelték: – Ó Abu Huraira, bementünk a mecsetbe és nem láttunk semmit, amit szétosztanak. Abu Huraira újból megkérdezte: – És nem láttatok ott senkit? – Dehogynem, – mondták és így folytatták – láttunk embereket imádkozni, mái

-sokat Koránt olvasni, és má-sokat pedig, hogy emlékeztetik egyi -mást a megengedettre és a tilalmasra (tanulnak). Azt mondta Abu Hurairah: – Hát ez Allah Küldöttének () öröksége. (Szahih at-targhíb)

– A tanórán való odafigyelés és koncentrálás segít a tudás megőri -zésében és terjesztésében. Ezért jegyezte meg Omar () ezeket a kérdéseket a válaszokkal együtt.

– Az iszlám fontosságát hangsúlyozza a hadísz: ez legyen az első, amiről kérdezünk, vagy beszélünk, ahogy azt Gábriel angyal is tette. Mohamed Prófétának () az volt a szokása, hogy ha küli -dötteket küldött azért, hogy az iszlám üzenetét vigyék, akkor azt parancsolta nekik, hogy a tanúságtétellel kezdjék mondanii -valójukat. Amikor a Próféta () elküldte Muád ibn Dzsebelt () Jemenbe, azt mondta neki: „Egy olyan néphez mész el, akik a könyv birtokosai (zsidók és keresztények). Hívd őket annak tai -núsítására, hogy nincs más isten csakis Allah, és hogy én Allah küldötte vagyok. És ha ők engedelmeskedtek annak, akkor tui -dasd velük, hogy Allah az Erős és a Hatalmas kötelezte őket öt imára, nappal és éjszaka. És ha engedelmeskedtek annak, akkor tudasd velük, hogy Allah kötelezte őket adakozásra vagyonuki -ból, ami gazdagjaiktól vétetik el, és szegényeiknek visszaadai -tik; és ha engedelmeskedtek annak, akkor jaj neked, ha elveszed tőlük azt, amit értéknek tekintenek és óvd magad annak fohái -szától, akivel szemben igazságtalanul bántak, mert bizony nincs közötte és Allah között függöny!” (aliBukhári) Abban a híres történetben amikor Abu Szufián () találkozott Hérakleiosszal, aki megkérdezte őt a Prófétáról (), mondván: Mire utasított benneteket? Abu Szufián () azt mondta: „Azt mondja nekünk, hogy egyedül Allahot imádjuk, és ne imádjunk senki mást Rajta [Allahon] kívül és mindarról mondjunk le, amit az őseink mondi -tak. Megparancsolja az imádságot, az igazmondást, az erkölcsös életet és azt, hogy jó kapcsolatot tartsunk a rokonságunkkal.”

(al-Bukhári, Muszlim)

– Ha a kérdés általános jellegű, akkor a választ a legfontosabb doli -gokra érdemes korlátozni.

36

– Az iszlám öt pillérből áll, mint a hitvallás kimondása, az imádi -kozás betartása, a zakát (kötelező adomány) megadása, a böjtölés elvégzése, valamint a zarándoklat teljesítése.11

– Ebben a hadíszban egyszerre van említve mindkét kifejezés: az iszlám és az imán; tehát különbség van közöttük.12 Az iszlám itt más, mint az imán, hisz az iszlám a hadísz alapján a látható, testi cselekedeteket jelenti, az imán (hit) pedig a szív meggyőződése a láthatatlan, rejtett igazságokról, mint például Allah létezése, a túlvilági élet léte, és a hadíszban megjelenő többi dolog léte.

– Az imán (a hit) hat pillérből áll: Hit Allahban, angyalaiban, könyi -veiben, küldötteiben, az Utolsó Napban és az elrendelésben (sors) akár jó, akár rossz.13

– Különbség van az iszlám és a hit pillérei között, hiszen hitetlenné válik az, aki akár egy pillért is megtagad a hit pillérei közül, de az iszlám megvalósítására elég a hitvallás és az imádkozás betari -tása.

– Az elrendelésben nincs semmi rossz, hanem a rossz abban van, ami elrendeltetett. Például ha valakinek az orvosok azt javasolják, hogy le kell vágni a lábát, különben a betegsége továbbterjed nagy szenvedést okozva neki, akkor az amputáció ugyan rossz, de hatái -sa jó. Allah elrendelésében – Neki van a legjobb példázata – soha sincs rossz, hiszen kegyelem és bölcsesség alapján rendel el. Tehát az, amit elrendelt, rosszra és jóra van osztva. A rossz pedig azért van, hogy általa megismerjük a jót, valamint azért, hogy az embei -rek segítségért, illetve megbánásért Istenhez forduljanak.

– Ha az ember belenyugszik Allah elrendelésébe, megszabadul a gondtól és a szomorúságtól. Allah azt mondja:

11. Bővebben lásd „Az iszlám pillérei” című könyvet.

12. Az bizonyos, hogy ha különikülön van említve a két kifejezés, akkor egymás szinonimáii -ként használhatók. Ha az iszlámról beszélünk, akkor az magába foglalja az imánt is, és fordítva is igaz. Magától értetődik, hogy e két kifejezés összekapcsolódik, hiszen nincs imán iszlám nélkül és nincs iszlám imán nélkül.

13. Bővebben lásd „A hit könyve” című könyvet.

„Egyetlen sorscsapás sem esik a földön, vagy bennetek, hogy m mimm előtt azt megteremtettük volna – az Írásban ne állna – könnyű ez Allahnak, hogy ne bánkódjatok azért, ami kicsúszott a kezetek kömm zül és ne örvendezzetek annak, ami néktek adatott.” (Korán, 57:22) Mohamed Próféta () azt mondta: Az erős hívő jobb és Allahnak kedvesebb, mint a gyenge hívő, de mindkettőjükben van jó. Őrizd azt, ami jó neked, kérd Allah segítségét és ne légy tétlen. Ha azon--ban valami ér téged, ne mondd: Ha azt tettem volna, az lett volna, hiszen (ez a) „ha” a sátán munkálkodását nyitja meg.”14 (Muszlim) – Az ihszán azt jelenti, hogy jól, tökéletesen, precízen és őszinte

szándékkal tenni valamit. Az ihszán Allahhal szemben azt jelenti, hogy őszintén Allahért és a Prófétát () követve imádni Allahot.

Két kategóriája van, és közülük az első a magasabb szintű:

• Úgy imádni Allahot, mintha látnánk. Ha valaki úgy imádja Allahot, hogy eszében tartja azt, hogy Allah közel van hozzá, a cselekedetei Ellőtte vannak és látja azokat, akkor ez maga után vonja az Allahnak való engedelmességet, és az Előtte való megi -hajlást, alázatot.

• Úgy imádni Allahot, hogy teljesen meg vagyunk győződve ari -ról, hogy Allah lát minket. Ha az ember eszében tartja ezt és ennek megfelelően cselekszik, akkor őszinte lesz Allahhoz, hii -szen ez a tudat megvédi őt attól, hogy Allahon kívül a figyelme másra terelődjön vagy a cselekedeteivel mást akarjon, mint az Ő elégedettségét elnyerni.

– Az ihszán a legmagasabb szintje a vallásnak. Azok, akik ezt eli -érik, mindenki mást megelőznek a jócselekedetekben, és nekik lesz a legmagasabb helyük a Paradicsomban.

– Ha az ember úgy imádja Allahot, hogy tényleg megérti azt, hogy Ő látja és tudja minden tettét, titkát, a rejtettet, a láthatót, és Allah előtt nincsen semmi rejtve, sem a földön, sem az égben, akkor könnyebbé válik neki az alsóbb szintről feljutni a magasabbra,

14. Ez annak a szükségességét mutatja, hogy minden utat el kell zárni a sátán előtt, aki lehangoli -ja az embert. Ezért nem szabad átadni magunkat a sugalmazásának.

38

azaz mindig érezni azt, hogy Allah közel van a szolgájához, vele van – ez olyan, mintha az ember mindig látná Allahot.

– Azt, hogy mikor jön el a Feltámadás Napja, nem tudja senki sem, kivéve a Magasságos Allah. Az az ember, aki azt állítja, hogy tudi -ja, mikor fog bekövetkezni az Ítélet Nap, hazug és hitetlen.

– Nem szégyen azt mondani valamiről, hogy nem tudjuk.

– A Feltámadás Napjának azonban vannak előjelei, amelyek rámui -tatnak arra, hogyha közel van. Ezek közé tartoznak azok a jelek, amelyeket bemutat a hadísz: a szülőkkel szembeni tiszteletlenség és engedetlenség, amely odáig fajul, hogy a gyermek úgy bánik édesanyjával, mintha a rabszolgája lenne, a szegény, pásztorkoi -dással foglalkozó beduinok leszármazottai pedig vetélkednek egyi -mással a minél magasabb házak építésében, és a gazdagságban.

– Az Óra hatalmasságára is rámutat a hadísz, valamint arra, hogy azért vannak előjelei, hogy az emberek felkészülhessenek.

– A kérdést feltevő tanítója annak, aki hallja a választ. Hiszen Gábriel kérdezett és a Próféta () azt mondta róla, hogy „eljött hozzátok, hogy tanítson titeket vallásotokra.”

– Gábriel tanítóként érkezett a Prófétához (), és kérdéseket tett fel neki, majd minden egyes felelet után elmondta neki, hogy igazat szólt, ugyanis ő tisztában volt a helyes válasszal, ám azért cselei -kedett ekképpen, hogy a muszlimok is tanulhassanak. A kérdés-felelet módszer a tanítás egyik rendkívül hatásos módszere.

– A vallás egymás feletti fokozatokból áll: Az iszlám, utána az imán, majd az ihszán.

– A hadíszból megtudhatjuk, hogy a muszlimok különböző fokozai -tokon és szinteken állnak vallásuk terén, a hit pedig növekedhet és csökkenhet is az engedelmesség és az engedetlenség által.

– A hadíszban Mohamed Próféta () a „külső” cselekedetekkel magyarázta meg az iszlámot, a „belső” cselekedetekkel pedig az imánt, az ihszán pedig mind a külső, mind a belső jobbítása. Ezek együttese jelenti a vallást.

– Allahnak az emberek iránti kegyelmessége és törődése mutatkozik meg abban, hogy többféleképpen közvetítette az útmutatást. Néha közvetlenül sugallt a Prófétának (), amelyből ő megértette, hogy

isteni parancsról, útmutatásról van szó, és megértette mit kell csei -lekednie. Máskor egy angyal hozott szó szerinti Isteni kinyilatkoz--tatást. A harmadik kinyilatkoztatási forma, amikor Isten szemé--lyesen beszélt a Prófétával () „függöny mögül” (azaz rejtetten).

Allah azt mondja: „Az ember számára lehetetlen az, hogy Allah beszéljen vele. Ha csak nem sugallat útján, vagy függöny mögött vagy úgy, hogy követet küld, aki az Ő engedelmével sugallatot ad neki arról, amit Ő akar.” (Korán, 42:51)

– Bár emberi érzékszervekkel nem lehet az angyalokat érzékelni, Allah parancsára emberi formát ölthetnek, és megjelenhetnek az előtt, akihez Allah küldi őket.

– Az angyalok közül a muszlimok Gábriel angyalt különösen nagy szeretettel illetik, hiszen:

• Ő az, aki közvetítette a kinyilatkoztatást Mohamed Prófétának (): „Bizony, ezt [a Koránt] a teremtmények Ura küldte le, a Hűséges Lélek hozta le a te szívedbe, hogy intő légy az intők között” (Korán, 26:192m194)

• Allah a Koránban megdicsérte őt a legjobb dicsérettel és legi -szebb tulajdonságokkal írta le: „Bizony, nemes küldött szava ez, akinek hatalma van és a trónus Uránál méltósága, akinek engedelmeskednek ott, s aki megbízható” (Korán, 81:15m21) Gábriel angyalt Megbízható Léleknek (ariRouh aliemín), illetve Szent Léleknek (rouh aliKudsz) nevezi a Korán: „s az bizony a Világok Urának a kinyilatkoztatása. Amit a Hűséges és Megmm bízható Lélek hozott le a te szívedbe, hogy az intők közül való légy!” (Korán, 26:192m194); „...s Jézusnak Mária fiának világos bizonyítékot adtunk és megszilárdítottuk őt a Szent Lélekkel.”

(Korán, 2:87)

3. hadísz

In document Negyven hadísz (Pldal 30-40)