A jóra való készség
9. hadísz Engedelmesség
Allah Küldöttének
96
عساتلا ثيدحلا
ِهللا َلْو ُسَر ُتْعِمَس :َلاَق ُهْنَع َلىاَعَت هللا َ ِضيَر ٍرْخ َص ِنْب ِنَمْحَّرلا ِدْبَع َةَرْيَرُه ِبيَأ ْنَع َنْيِذَّلا َكَلْهَأ اَ َّنِإَف ؛ْمُتْعَطَتْسا اَم ُهْنِم اوُتْأف ِهِب ْمُكُتْرَمَأ اَمَو ُهوُبِنَتْجاَف ُهْنَع ْمُكُتْيَهَن اَم( :ُلْوُقَي .* ٌمِل ْسُمَو ُّيِراَخُبلا ُهاَوَر .)ْمِهِئاَيِبْنَأ َلىَع ْمُهُفلاِت ْخاَو ْمِهِلِئا َسَم ُةَ ْثَك ْمُكِلْبَق ْنِم
ثيدح ،ملسو هيلع هللا لىص هللا لوسر ننسب ءادتقلاا باب ،ةنسلاو باتكلاب ماصتعلاا باتك في يراخبلا هجرخأ * لا وأ ،هيلإ ةروضر لا مع هلاؤس راثكا كرتو ملسو هيلع هللا لىص هيرقوت باب ،لئاضفلا باتك في ملسمو )7288( مقر .هل ظفللاو )1337( مقر ثيدح ،كلذ وحنو ،عقي لاامو ،فيلكت هب قلعتي
A
bu Hurejra, AbduriRahmán ibn Szakhrira hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy azt mondta:Hallottam Allah Küldöttét – Allah dicsérete és békéje legyen vele –, amint azt mondta: „Amit megtiltok nektek, azt kerüljétek, és amire utasítalak titeket, abból teljesítsetek annyit, amennyit képesek vagytok megtenni. Azokat, akik előttetek éltek, csakis sok kérdésük, és prófétáikkal szemben tanúsított ellenszegülésük pusztította el.” (ali Bukhári, Muszlim)
Tanulságok és hasznos tudnivalók:
– A Saria megvédi az embert, hiszen Allah csak azt tette tilalmassá, ami káros az emberre nézve, és ezért az összes tilalom elkerüléséi -re utasított.
– Az előírtakat mindenkinek legjobb tudása, képessége szerint kell teljesítenie. Allah azt mondta: „Féljétek hát Allahot, ahogyan csak tőletek telik!” (Korán, 64:16)
– Az ember szabadon rendelkezik a képességeivel és a választással, tehát Allah az embert szabad akarattal, választási – és cselekvőkéi -pességgel áldotta meg, és ezért az Isten teljesen igazságosan teszi őt morálisan felelőssé azért, amit életében tesz.
– A hadíszban elkülönülnek a parancsok és a tilalmak:
• A tilalmaktól eredendően tartózkodni kell, esetükben a képesi -ségnek nincs semmilyen szerepe, hiszen a tartózkodásra vagy elkerülésre mindenkinek van eredendő képessége. Azok között, amitől Mohamed Próféta () eltilt, van „az utálatos”40 és van „a tilalmas”.41 Az előbbit ajánlatos, az utóbbit pedig kötelező elkei -rülni. A tilalmak kétfélék lehetnek: kicsik és nagyok. A kicsik
40. Nem jár értük büntetés, kategorikusan nincsenek megtiltva, viszont közelebb állnak a tilali -mashoz, mint a megengedetthez.
41. Az, amit a Korán és a Szunna részletez. Allah azt mondja: „Miért nem esztek abból, amii -nek levágásakor elhangzik Allah neve, holott Ő elmagyarázta -nektek, hogy mit tiltott meg?”
(Korán 6:119)
98
áthágása levezekelhető a vallásos áhítat, mint az ima, a böjt és a jótékonykodás42 által. A nagy bűnöket csak őszinte bűnbánattal lehet levezekelni. Ide tartozik például az egyik hadíszban emi -lített hét legrosszabb (pusztító) bűn: más imádata Isten mellett, vagy helyett, jogtalan emberölés, mágia, kamatszedés, az árva gyerek vagyonának elvétele, meghátrálás az ellenség elől a hái -borúban és a tisztességes muszlim nők megrágalmazása.
• Ami viszont a parancsokat illeti, ezekkel kapcsolatban előfori -dulhat mulasztás, ezért az elvégzésükre való képesség feltéi -telként lett említve. Ez pedig bizonyíték arra, hogy az iszlám vallás könnyű. Allah azt mondta: „Allah nem terhel meg senkit sem [súlyosabb teherrel], mint aminek [elviselésére] képes.”
(Korán, 2:286) Ez növeli az Allah iránti szeretetet, hiszen nem parancsolt nekünk olyasmit, amire nem vagyunk képesek vagy amivel túlterhelne minket.
– A muszlimnak saját képességei szerint engedelmeskednie kell ani -nak, amit Allah Küldötte () megparancsolt. A parancsok lehetnek ajánlott,43 hangsúlyosan ajánlott44 vagy kötelező cselekedetek.45 A kötelező elsőbbséget élvez a hangsúlyosan ajánlottal szemben, és a hangsúlyosan ajánlott az ajánlottal szemben.
– Ha valaki nem tudja teljesíteni az egész kötelességet, akkor tegye meg azt, amit tud. Például, ha valaki nem tud állva imádkozni, imádkozzon ülve.
– A tilalmas cselekedetek száma kevés a Sariában, ezért az összeset
42. Azt olvassuk a Koránban, hogy „A jótettek megsemmisítik a gonosz cselekedeteket.” (Korán 11:114) A Próféta () tanításaiból megtudhatjuk, hogy a napi öt ima, a közösségi ima (szalat al dzsamaa) és a böjt Ramadán alatt, levezekli apró bűneinket, ha a nagy bűnöket elkerüljük.
43. Az ajánlott cselekedet az, amelynek elhanyagolása nem jár büntetéssel, de elvégzéséért jutalom jár.
44. Ide tartozik a Próféta () olyan szunnája is, amelyet ő maga mindig megtett, de sohasem parancsolta meg másoknak az elvégzését.
45. Kötelező az, ami határozottan meg van parancsolva és kötelező teljesíteni, elhanyagolása büntetést von maga után; be nem tartása bűn (fiszq); és ha valaki nem hisz benne, hitetlenséi -get (kufr) követ el.
el kell kerülni. A parancsból sok van, és nem lehet az összeset teli -jesíteni, ezért az ember annyit teljesít belőle, amennyit tud.
– Az, amit Allah Küldötte () megtiltott, abból a sok is és a kevés is tilos. Csak úgy lehet elkerülni a tilalmasat, ha ebből a keveset is elkerüljük. Például az alkoholfogyasztás meg lett tiltva, és ez a tiltás a kevésre és a sokra egyaránt vonatkozik.
– A tilalmasat elkerülni azt is jelenti, hogy elhagyni mindent, ami a tiltott dologhoz vezet.
– Az Allah Küldöttébe () vetett hit velejárói közé tartozik a tartózi -kodás mindattól, amit megtiltott. E dolgokat kötelező elkerülni, nem szabad megközelíteni, és könnyelműen venni őket. Mohamed Próféta () azt mondta: „Olyan a példázatom és a példázatotok, mint azé az emberé, aki tüzet gyújtott, és amikor a lepkék és a szöcskék kezdtek beleesni, megpróbálta (féltvén őket) elhessegetni azokat. Én próbállak benneteket eltávolítani [a Tűztől], ti pedig kikerültök engem.” (Muszlim)46
– Az, amit Mohamed Próféta () megparancsolt vagy megtiltott, a Sariához tartozik, hiszen a Szunna is kinyilatkoztatás, aho--gyan Allah mondja: „Ez bizony nem más, mint sugallt sugallat.”
(Korán, 53:4) „Aki engedelmeskedik a Küldöttnek, engedelmeskemm dik Allahnak.” (Korán, 4:80) Tehát az, amit a Küldött tett vagy mondott, valójában Allahtól származik. Aki a Paradicsomba akar kerülni, követnie kell a Küldött () szunnáját. Egyszer Abdullah ibn Maszúd azt mondta: „Allah átkozza a tetoválást végzőt, és azt, akit tetoválnak, és aki kitépi a szemöldökét, és aki a fogait távolítja egymástól, megváltoztatva ezzel Allah teremtését.” Ez a mondás eljutott Umm Jákúbhoz, aki elment ibn Maszúdhoz és kérdőre voni -ta az állításáról. Erre ibn Maszúd a következőt válaszol-ta: „Miért baj az, ha átkozom azt, amit Allah Küldötte átkozott, és különben is szerepel Allah könyvében.”
46. Ez a hadísz azt mutatja, hogy a Próféta () mennyire törekedett arra, hogy megóvjon minket a Tűztől. Allah azt mondta: „Eljött immár hozzátok egy küldött magatok közül. Kei -serves néki, ha valami baj ér benneteket; tiértetek aggódik s a hívők iránt jóságos és könyörüi -letes.” (Korán 9:128)
100
Umm Jákúb azt mondta neki: „Olvastam a Koránt borítótól boi -rítóig, de nem találtam benne azt, amit állítasz.” Ibn Maszúd így válaszolt: „Ha olvastad volna, megtaláltad volna. Nem olvastadie, hogy „…amit a Küldött ad nektek, vegyétek el! És amit megtilt, attól tartózkodjatok” (Korán, 59:7)?” Umm Jákúb azt mondta: „De olvastam.” Végül ibn Maszúd így felelt: „Allah Küldötte megtili -totta ezeket.” (aliBukhári, Muszlim)
– A hadíszban rossz megítélés alá estek azok a múltban élt emberek, akik haszontalan kérdésekkel fárasztották prófétáikat, különösen olyan dolgokról, amit lehetetlen elérni (például a rejtett dolgok vagy Allah tulajdonságai).
– Ez a rossz megítélés azt jelenti, hogy a muszlimoknak vigyázniuk kell, nehogy hasonlóvá váljanak a múltbeliekhez, ezért csak akkor kérdezzenek, ha fontos (nem pedig jelentéktelen) dologról van szó, és higgyenek a prófétáknak. A muszlimok úgy tekintenek a próféi -tákra, mint példaképekre és hisznek abban, hogy ők Allah legjobb szolgái, akiket Ő a küldetés által felemelt. Mohamed Próféta () pe--dig a próféták hosszú sorában az utolsó, akit Isten az összes emberi -hez küldött, és az iszlám az a vallás, amit Isten elfogad a szolgáitól.
– A prófétai tanításokon való összekülönbözés, illetve az ellenszegüi -lés nagyon rossz és a pusztulás oka. Allah azt mondja: „Azok, akik nem az alapján ítélkeznek, amit Isten leküldött, ők a hitetlenek.”
(Korán, 5:44), illetve „Ők a vétkesek.” (Korán, 5:45) Így, ha valaki úgy tekint a saját szavaira és döntéseire, hogy azok helyesek, és az Istenére pedig úgy, hogy azok helytelenek, az hitetlenség. Akik viszont helyesnek tartják az Isteni parancsokat, de szándékosan elutasítják azokat, és saját döntéseiket juttatják érvényre Istenével szemben, azok a viszályszítók és a vétkesek.
– A Próféta () küldetése az emberiség számára könyörület Allahtól, mivel minden olyan dologra figyelmeztette közösségét, amely oka lehet a pusztulásnak, ahogy Allah mondja: „Eljött immár hozzátok egy küldött magatok közül. Keserves néki, ha valami baj ér benmm neteket; tiértetek aggódik s a hívők iránt jóságos és könyörületes.”
(Korán, 9:128)