Az ember teremtése - Negyven hadísz

عبارلا ثيدحلا

: ُقْوُد ْصَلما ُقِدا َّصلا َو ُهَو  ِهللا ُلْو ُسَر اَنَثَّدَح :َلاَق ُهْنَع ُهللا َ ِضيَر ْدْوُع ْسَم ِنب ِهللا ِدْبَع ْنَع َّمُث، َكِلَذ َلْثِم ًةَقَلَع ُنْوُكَي َّمُث ،ًةَف ْطُن ًاَمْوَي َ ْينِعَبْرَأ ِهِّمُأ ِن ْطَب ْ ِفي ُهُقْلَخ ُعَمْجُي ْمُكَدَحَأ َّنِإ(

ِبْتَكِب : ٍت َمِلَك ِعَبْرَأِب ُرَمْؤَيَو،َحْوٌّرلا ِهْيِف ُخُفنَيَف ُكَلَملما ِهْيَلِإ ُلَسْرُي َّمُث، َكِلَذ َلْثِم ًةَغ ْضُم ُنْوُكَي ِلَمَعِب ُلَمْعَيَل ْمُكَدَحَأ ََّنِإ ُهُ ْيرَغ َهَلِإ َلا يِذَّلا هللاَوَف .ٌدْيِعَس ْوَأ ٌّيِقَشَو ِهِلَمَعَو ِهِلَجَأَو ِهِقْزِر ِل ْهَأ ِلَمَعِب ُلَمْعَيَف ُباَتِكلا ِهْيَلَع ُقِب ْسَيَف ٌعاَرِذلاإ اَهَنْيَبَو ُهَنْيَب ُنْوُكَي اَم ىَّتَح ِةَّنَجلا ِلْهَأ ٌعاَرِذ لاإ اَهَنْيَبَو ُهَنْيَب ُنوُكَياَم ىَّتَح ِراَّنلا ِلْهَأ ِلَمَعِب ُلَمْعَيَل ْمُكَدَحَأ َّنِإَو ،اَهُل ُخْدَيَف ِراَّنلا .* ٌمِل ْسُمَو ُّيِراَخُبلا ُهاَوَر .)اَهُل ُخْدَيَف ِةَّنَجلا ِلْهَأ ِلَمَعِب ُلَمْعَيَف ُباَتِكلا ِهْيَلَع ُقِب ْسَيَف

ةيفيك باب ،ردقلا باتك في ملسمو ،)3208( مقر ثيدح ،ةكئلالما ركذ باب ،قلخلا ءدب باتك في يراخبلا هجرخأ * .)2643( ،هتداعسو هتواقشو هلمعو هلجأو هقزر ةباتكو همأ نطب في يمدلآا قلخ

A

bu AbdurmRahmán, Abdullah ibn Masz’údra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy azt mondta:

Allah Küldötte – az igazmondó, aki igazról értesül – azt köi -zölte velünk: „Bizony, mindegyikőtök teremtése (megalkotása) az anyi -ja hasában negyven napig állítódik össze csepp alakjában, majd ugyani -annyi ideig vérrög alakjában, majd ugyan-annyi ideig falatnyi húsdarab alakjában. Azután elküldetik hozzá az angyal, s belefújja a lelket, és négy dolog megírására utasíttatik: ellátásának, élettartamának, cselekei -detének, és boldogtalanságának vagy boldogságának megírására.

Esküszöm Allahra, Akin kívül nincs más isten, bizony lesz közületek, aki a Paradicsom lakóinak tettei szerint cselekszik, olyannyira, hogy nem lesz több közte és a Paradicsom között (annyi távolság), mint egy karnyújtás, ám a megírt feljegyzés beigazolódik, s (élete végén) a Tűz lakóinak tettei szerint cselekszik, és oda jut. És bizony lesz közületek, aki a Tűz lakóinak tettei szerint cselekszik, olyannyira, hogy nem lesz több közte és a Tűz között, mint egy karnyújtás, ám a megírt feljegyzés beigazolódik, s (élete végén) a Paradicsom lakóinak tettei szerint csei -lekszik, és oda jut.” (aliBukhári, Muszlim)

Tanulságok és hasznos tudnivalók:

– A Próféta () világossá tette, hogy az ember édesanyja méhében egymást követő teremtési szakaszokon megy keresztül, kezdve a

’csepp’ állapottól, a ’vérrög’ állapoton át, egészen a ’falatnyi húsi -darab’ állapotig. Ez a prófétai közlés csupán azután történhetett meg, miután Allah a Próféta () tudomására hozta mindezt, hi--szen a teremtési szakaszok azon rejtett dolgok közé tartoznak, amelyekről a Prófétának () nem volt ismerete.

– A hadísz egy csodát is tartalmaz, hiszen amit Allah Küldötte () közölt ebben a hadíszban, azt a jelenlegi orvostudomány tudta csui -pán bebizonyítani a modern eszközök és a fejlett műszerek segíti -ségével. A kérdés tehát az, hogy ki hozta mindezt a Próféta () tudomására egy olyan korszakban, amelyben nem volt lehetőség

az ilyen jellegű ismeretszerzésre, és modern orvosi műszerek sem álltak rendelkezésre 14 évszázaddal ezelőtt? Allah azt mondja:

„Ti emberek! Ha kétségben vagytok a Feltámadás felől, [akkor gonmm doljatok arra, hogy először] porból teremtettünk benneteket, azután cseppből, majd egy vérrögből, utána egy megformált vagy formátmm lan húsdarabból, hogy világossá tegyük előttetek [a hatalmunkat].

És nyugodni hagyjuk az anyaméhben egy megszabott határideig azt, amit akarunk. Majd gyermekként hozunk elő benneteket, hogy aztán felnőtté serdüljetek. Akad köztetek olyan, aki [időnap előtt]

elszólíttatik, és akad olyan, aki a legnyomorúságosabb életkorba jut, hogy – miután tudott – ne tudjon semmit.” (Korán, 22:6)

Nem férhet kétség ahhoz, hogy ezek az ismeretek Allahtól szár--maznak és, hogy Mohamed () valóban Allah küldötte.

– A legtöbb tudós azon a véleményen van, hogy a százhuszadik nap után történik a léleknek a testbe való fújása.²² Ezért vetélés esetén, ha a magzat 4 hónapos volt, vagy idősebb annál, akkor meg kell mosdatni, halotti lepelbe kell csavarni, el kell végezni a halotti imát, muszlim temetőben kell eltemetni, nevet kell adni neki és az ő nevéi -ben áldozati állatot kell vágni (a’qíqah). 4 hónaposnál fiatalabb magi -zat esetén nem kell mindezt megtenni. A művi vetéléssel kapcsolati -ban a Vezető Tudósok Tanácsa az alábbiak szerint rendelkezett²³:

• Az abortusz általánosságban tilos, akár fiatalabb, akár idősebb a magzat 120 napnál. Csak nyomós, a Sariával megegyező indoki -kal és szűk határokon belül lehet megengedni azt.

• Az abortusz megengedhető akkor, ha a terhesség az első szai -kaszban, azaz az első negyven napon belül van és a magzat elvetetésében Sariával megegyező érdek van vagy az abortusz valamilyen nagy kár elhárítása miatt történik. Ha azonban az abortuszt a megélhetés szűkössége, a nevelés nehézsége vagy a jövő miatt aggódva a költségek csökkentése végett akarják elvéi -gezni vagy egyszerűen nem akarnak több gyereket, akkor nem megengedett.

22. A másik vélemény szerint a léleknek a testbe való fújása a negyvenedik nap után történik.

23. AliFatáwa aliDzsámi’ah, 3/1056

• Az abortusz tilos a második (41-80. nap) és a harmadik (81-120.

nap) szakaszban addig, amíg egy erre specializált, megbízhai -tó orvosi bizottság nem állapíthatja meg azt, hogy a terhesség folytatása veszélyezteti az anya életét. Ilyenkor megengedett az abortusz, miután minden lehetséges módszert megpróbáltak an--nak érdekében, hogy elhárítsák a veszélyt, de ez nem sikerült.

• A harmadik szakasz után, azaz 4 hónap betöltését követően, tilos az abortusz addig, amíg egy erre specializált, megbízható orvosi csoport nem állapíthatja meg azt, hogy a terhesség folytatása az anya halálát okozza, s miután minden lehetséges eszközt kipró--báltak azért, hogy elhárítsák az életveszélyt, de ez nem sikerült.

– Allah nagyságát, hatalmasságát és határtalan képességét bizonyíti -ja, hogy egy cseppből teljes embert teremt.

– Allah kegyelmét és a teremtményekkel szembeni törődését láthati -juk abban, hogy angyalokat bízott meg azzal, hogy vigyázzanak rájuk már akkor, amikor anyjuk méhében vannak, és akkor is, amikor világra jönnek, valamint akkor is, amikor meghalnak.

– A hadíszban van gyógyír a beképzeltség ellen is, mert a beképzelt ember is csak egy csepp volt kezdetben, amellyel Allah törődött és mindentől megóvta, ami tönkretette volna őt.

– Az ember gondolkozzon el a maga teremtésén, ahogy Allah mondi -ja: „és sajátmagatokban [is vannak jelek]. Nem akartok látni?”

(Korán, 51:21)

– Az angyalok kísérik az ember egész életét azért, hogy boldoggá te--gyék őt, rávezessék az igazságra és a jóra. AtiTirmidi és aniNaszái azt jegyezte le, hogy Mohamed Próféta () azt mondta: „Bizony a sátán sugalmaz Ádám gyermekének, és az angyal is sugalmaz neki.

A sátán sugallata a rossz ígéret és az igazság meghazudtolása, az angyalé pedig a jó ígéret és az igazság elfogadása: ha valaki közülei -tek ezt találja meg, akkor tudja meg, hogy ez Allahtól van, ha pedig a másikat találja meg, akkor keressen menedéket Allahnál a sátán elől. Ezután [Allah Küldötte () a következőt] recitálta: „A sátán szegénységgel fenyeget benneteket, és gyalázatosságot parancsol nektek. Allah azonban a bocsánatát és a kegyelmét ígéri nektek.

Allah [mindent] Magában foglal és [mindent] tud.” (Korán, 2:268)

– A lelket belefújják a testbe, de nem tudjuk hogyan. Ez hasonlít Allah szavára: „...és Máriát,‘Imrán leányát, aki érintetlenül őrizte meg a szemérmét és Mi beléleheltünk a lelkünkből.” (Korán, 66:12) Ennek mikéntjét csak Allah tudja, hisz ez a rejtett dolgok közé tartozik.

– A lélek (arabul: rúh) olyan mozgó, élő, könnyű, fényszerű teremti -mény, mely áthatja a testrészeket, és úgy kering bennük, mint a víz a növényben.²⁴ A test attól érez, mozog és akar, hogy összekapcsoi -lódik a lékekkel. A léleknek a testben nincs meghatározott helye, az ember egész testében van, ahogy Ibn Tejmiah (1263i1350) mondta:

„A léleknek nincs meghatározott helye a testben, hanem az egész testben kering, ahogyan az élet is, amely a léleknek a testhez való kapcsolódásával jön létre. Az élet feltétele a lélek jelenléte: ha a lélek a testben van, akkor van benne élet, és ha elhagyja azt, aki -kor az élet is eltávozik.”²⁵ A léleknek két állapota van: az egyik, amikor össze van kapcsolva a testtel és ilyenkor nefsznek hívjuk;

a másik, pedig amikor külön van a testtől és ilyenkor rúhnak hívi -juk. Mivel a lélek olyan dologból lett teremtve, amihez nincsen hasonló a teremtett világban, nem tudhatjuk valódi tulajdonságait.

Allah azt tudatta velünk, hogy a lélek felszáll, leszáll, hall, lát, beszél stb. Ezek a tulajdonságok nyilvánvalóan különböznek az ismert lények tulajdonságaitól. Biztos például, hogy a lélek fel--szállása és lefel--szállása nem olyan, mint amilyennek ezeket a fogal--makat ismerjük. Mohamed Próféta () tudomásunkra hozta azt, hogy az angyalok rövid idő alatt felemelik a lelket a legmagasabb égbe és visszaviszik a sírba, illetve a lélek a sírban szenved vagy jutalmat kap. De kétségtelen, hogy ez a jutalom vagy a szenvei -dés nem olyan, mint amilyennek ezeket a fogalmakat ismerjük.²⁶ Allah azt mondja: „Megkérdeznek téged a lélekről. Mondd: „A lémm lek az én Uram igéjéből való. Ám csak kevés tudás adatott néktek.”

(Korán, 17:85)

24. Ezt a meghatározást Ibn aliQajjim említte a „Lélek” című könyvében (Kitab ariRuh), Amman, 1985.

25. Ibn Tejmiah: „Rislat aliaql wa ariruh”, Bejrut, 1982

26. Dr. Omer Sulaiman aliAsqer: „Aliqiámah asszughra”, Amman, 2004

– Az angyalok tisztelettel övezett szolgák „nem szegülnek ellen Allah parancsának, és megteszik azt, amire parancsot kapnak.”

(Korán, 66:6)

– Négy dolog van megírva az emberrel kapcsolatban: ellátása, életi -tartama, cselekedete, és boldogtalansága vagy boldogsága. Ez az írás a 40. vagy a 45. napon történik. Mohamed Próféta () azt mondta: Az angyal bemegy [a magzathoz] miután negyven vagy negyvenöt éjszaka eltelt attól, hogy elhelyezkedett a csepp a méhi -ben, és azt mondja: Ó Istenem, boldogtalan leszie vagy boldog? És megírják. És azt mondja: Ó Istenem, fiúie vagy lány? És megírják.

És megírja a tettét, a nyomát (amit maga után hagy), az élettarta--mát és ellátását. Ezután összetekerednek a lapok, és nem tesznek hozzá se többet, se kevesebbet.” (Muszlim)

– Ezt a fajta írást az életre szóló elrendelésnek hívják (atitaqdír ali umri), amely abban különbözik a Megőrzött Táblán lévőtől, hogy változhat. Allah azt mondja: „Allah eltörli azt, amit akar, vagy megmm erősíti, és Nála van az Ősírás.” (Korán, 13:39) Ibn Abbász azt mond--ta: „Allah eltörli azt, amit akar, vagy megerősíti” azaz azt, amely az angyalok lapjaiban van, „és Nála van az Ősírás” azaz Nála van a Megőrzött Tábla, az nem változhat és nem is cserélődhet.

– A rejtett dolgokban való hit – természetesen olyan rejtett dolgoki -ról van szó, ami bizonyítékkal van alátámasztva – hogy, hiszünk abban, hogy az angyal belefújja a lelket a testbe és megírja az emi -lített négy dolgot (az ellátást, az élettartamot, a cselekedetet, és a boldogtalanságot vagy a boldogságot).

– Ebben a négy dologban nincs semmi kényszer, ami az embert eleve elrendelt dolgokra kényszerítené, és a hadísz azt bizonyítja, hogy Allah megelőző tudással rendelkezik az ember összes helyi -zetéről és a jövőjéről, arról, hogy kevés leszie evilági ellátása vagy sok, hogy rövid leszie életének ideje vagy hosszú, hogy jó leszie a cselekedete vagy rossz és, hogy a boldogság felé vezetie az útja, vagy a boldogtalanság felé. A muszlimnak hinnie kell ebben, s nem szabad kételkednie effelől.

– Allah tudásának hatalmasságát is megérezhetjük a hadísz kapcsán.

Allah tudja a teremtményről, mielőtt megszületne, hogy mikor jön

a világra, mit fog tenni, meddig marad életben, és mivel fejeződik be az evilági pályafutása. Allahnak mindenről tudomása van.

– Senkinek sem szabad a megelőző isteni tudásra hivatkoznia, amikor felhagy a cselekvéssel, azzal érvelve, hogy minden előre meg van írva, mert az ember nem tudja, hogy mi van előre megírva. Az emi -bernek az a feladata, hogy megtegye azt, amit Allah megparancsolt, hiszen ’mindenki könnyűvé tétetett arra, amire teremtetett’ (Allah megkönnyíti mindenkinek azt, ami már egyszer elrendeltetett: meg--könnyíti a jótettet a jótevőknek és a rossztettet is a gonoszaknak).

– A muszlim a bátorságra nevelkedik, hiszen a halálának ideje meg van szabva. Allah azt mondja: „Mondd: ‚Nincs erőm ahhoz, hogy akár kárt [okozzak], akár hasznot [hajtsak] magamnak, csupán ha Allah is úgy akarja. Minden közösségnek [megszabott] határmm ideje van. Ha eljön a határidő, nem késleltethetik [azt] egy órával sem és nem is siettethetik.’” (Korán, 10:49)

– A szülőkkel való törődés fontosságát is hangsúlyozza, hiszen a hadíszban említett dolgok az anya méhében történnek. Allah azt mondta: „És elrendelte a te Urad, hogy csupán Őt szolgáljátok, és hogy [legyetek] jók a szülőkhöz! Ha kettőjük közül az egyik, vagy mindketten élemedett korba jutnak, ne mondd nekik azt, hogy

‚Pfúj!’ és ne becsméreld őket, hanem tisztelettel beszélj velük! És terjeszd föléjük könyörületességből az alázatosság szárnyát és mondd: ‚Uram! Légy hozzájuk irgalmas, amiképpen ők fölnevelmm tek engem, amikor kicsi voltam!’” (Korán, 17:23m24) Egyszer egy férfi elment Allah Küldöttéhez () és azt kérdezte tőle: Ó, Allah Küldötte, ki jogosult a legjobban arra, hogy jó legyek hozzá? Azt felelte: Az édesanyád! Azt kérdezte: Utána kicsoda? Az édesi -anyád! – felelte újból a Próféta, mire a férfi megint megkérdezte:

És azután? Az édesanyád! – felelte a Próféta harmadszor is. A férfi megkérdezte: És utána kicsoda? Allah Küldötte azt mondta: Az édesapád! (aliBukhári, Muszlim)

– A muszlim embernek nem kell aggódnia az ellátás kérdésével kapi -csolatban, hisz Allah már rég elrendelte, csak Őreá kell hagyatkozi -nia, és igyekeznie kell igénybe venni az ellátás megszerzéséhez vezető eszközöket, és nekilátnia a szükséges munka elvégzésének.

Mohamed Próféta () azt mondta: „Ha igazi hagyatkozással hai -gyatkoztok Allahra, gondoskodni fog Ő rólatok, ahogy gondoskoi -dik a madarakról is, akik éhesen kelnek fel reggel, s mégis jóllakva térnek nyugovóra.” (atiTirmidi)

– Miképpen az ember sohasem hivatkozik az elrendelésre abban a kérdésben, hogy miként jut ellátásához (ételéhez, ruházatához, vai -gyonához stb.) – hanem igénybe veszi a megszerzéséhez vezető eszközöket, és nekilát a szükséges munka elvégzésének – ugyani -úgy igénybe kellene vennie a túlvilági boldogsághoz vezető eszköi -zöket is, mint az imádkozást, a böjtölést és a többi jó cselekedetet.

– A sorsban való hitre is tanít a hadísz. Allah azt mondja: „Egyetlen sorscsapás sem esik a földön, vagy bennetek, hogy – mielőtt azt megteremtettük volna – az Írásban ne állna – könnyű ez Allahnak –, hogy ne bánkódjatok azért, ami kicsúszott a kezetek közül és ne örvendezzetek annak, ami néktek adatott. Allah nem szeret senkit, aki beképzelt és dicsekvő.” (Korán, 57:22m23)

– Mi, „Ahluszunna validzsamaá”,²⁷ hisszük, hogy Allah az embert szabad akarattal, a szabad választás, és a szabad cselekvés képesséi -gével áldotta meg, és ezért az Isten teljesen igazságosan teszi moi -rálisan felelőssé őt azért, amit életében tesz, de tette Allah elreni -delésén belül van. Hiszen Neki van alárendelve az egész teremtett világ. Az iszlám azt tanítja, hogy a tettekért való felelősség terhét senki sem vállalhatja át a másiktól.

– Allah azt mondja: „És hogy nem jár az embernek csak az, amire törekszik (jóra vagy rosszra), és hogy törekvése (tette) látható lesz.

Azután a legteljesebb fizetséggel lesz azért megfizetve.” (Korán, 53:39m40) Ez azt jelenti, hogy az ember sorsa nem egy látnok vagy egy szent ember kezében, hanem saját maga kezében van aszerint, amit a tetteiről készült feljegyzések tanúsítanak, és amit megméi -rendő tettei határoznak meg. A Magasságos azt mondta: „S akikmm nek nehezek a mérendőik (a jótetteiktől), azok a boldogulók, és akiknek könnyűek a mérendőik (a rossztetteiktől) ők azok, akik

27. Szó szerinti jelentése: a Szunna és a muszlimok közösségének népe. Ők azok, akik a Próféta () tanításaihoz és a közösséghez ragaszkodnak.

elvesztették saját magukat, és örök időkig a Gyehennában maradmm nak” (Korán, 23:102m103)

– A muszlimnak tartania kell végzetétől, amelyet senki sem ismer Allahon kívül. Ügyelnie kell arra, hogy engedelmes legyen Urái -val szemben, és hogy távol legyen a bűnöktől. Fohászkodnia kell Allahhoz, hogy az iszlám vallás követőjeként haljon meg, ahogyan a Próféta () is fohászkodott: „Istenem! Ó, szíveknek Megváltozi -tatója! Szilárdítsd meg a szívemet vallásodon!” (atiTirmidi)

– A muszlimnak nem szabad az öntelltség hibájába esnie tudását és cselekedeteit illetően, mert a hit megmaradását senki sem gai -rantálhatja saját magának. A hit megmaradása, a hívő evilági és túlvilági sikere a Magasságos Allahra tartozik.

– Senkit nem szabad lenézni vagy kizárni Allah kegyelméből.

Mohamed Próféta () azt mondta: „Egy férfi így szólt: Allahra esküszöm! Allah nem fog megbocsátani XYinak. A Magasságos Allah akkor azt mondta: Ki az, aki arra esküszik, hogy nem fogok megbocsátani XYinak? Bizony Én megbocsátottam neki, és hiábai -valóvá teszem a tettedet!” (Muszlim) A Próféta () egy régen élt emberről azt mondta, hogy nagyon nagy bűnei voltak. Amikor ez az ember a halálát várta, azt mondta gyermekeinek: „Félek, hogyi -ha meg-halok, nagyon meg leszek büntetve. Ezért, mikor meg-hai -lok, égessetek el engem, és a hamvaim felét szórjátok szét a földön, másik felét a tengerben.” A gyerekei így tettek. Akkor Allah megi -parancsolta a földnek, hogy gyűjtse össze a rászórt hamvakat, és a tengernek is ugyanezt parancsolta. Azután Allah újra életet adott neki, és megkérdezte tőle: „Miért csináltad ezt?” Ő azt válaszolta:

„Ó, Uram! Féltem Tőled és Te tudod ezt.” Allah ezek után megboi -csátott neki.” (Muszlim)

– Ez a hadísz arra buzdít, hogy az ember számoljon el magával, foglalkozzon a szívének rejtett dolgaival és tisztítsa a szándékát.

Mohamed Próféta () azt mondta: „Az okos az, aki elszámoltatja önmagát, és arra készül, ami a halál után következik. A tehetetlen pedig az, aki magának ad mindent, amire vágyik, és csak óhajt Allahtól.” (atiTirimidi) AliHaszan aliBaszri azt mondta: A hit nem óhajokkal valósul meg, hanem a hit az, ami a szívben bizonyítást

nyer és a cselekedet igazolja azt. És voltak, akik jócselekedet nélkül haltak meg, és azt mondták: jót gondolunk Allahról. Bizony hazud--tak, mert ha jót gondoltak volna Allahról, akkor jót tettek volna.

– A hadísz végének van egy másik változata, amely így szól: „Bii -zony az ember a Paradicsom lakóinak tettei szerint cselekszik – ahogy azt az emberek látják –, pedig ő a Tűz lakói közül való. És bizony az ember a Tűz lakóinak tettei szerint cselekszik – ahogy azt az emberek látják –, pedig ő a Paradicsom lakói közül való.”

(Muszlim) Ez azt jelenti, hogy az első embernek a cselekedete nem volt őszinte és ezért a Pokolba kerül, a másikat pedig lehet, hogy Allah az iszlámra vezeti, így hal meg és ezért a Paradicsomba megy. Éppen ezért az ember soshaem ítélheti meg a másikat. Ez csakis Allahra tartozik.

Megjegyzések:

Ha valaki nemcsak Allah tetszéséért cselekszik jót, hanem magamui -togatásból, feltűnésből, az emberek tetszéséért vagy földi javakért is, akkor ezt riaának nevezzük.²⁸ Mohamed Próféta () azt mondta: „Ó emberek! Óvakodjatok a titkok társításától! Ó Allah Küldötte! Mi a titi -kok társítása? – kérdezték a társai. Azt felelte: Az ember feláll imádkozi -ni, és azért igyekszik szépíteni azt, mert látja, hogy az emberek néznek rá. Ez a titkok társítása.” (Sahihutitarghíb) Az ilyen cselekedet a követi -kezők szerint lesz megítélve:

Ha a cselekedetet kezdettől fogva ezzel a szándékkal végzi valaki, aki -kor ez tönkreteszi a cselekedetet. Például aki azért adományoz, hogy az emberek azt mondják róla, milyen bőkezű. Egyszer Mohamed Prófétához () elment egy férfi megkérdezni a véleményét egy olyan emberről, aki a jutalmazásért [Allahtól] és az említésért [az embereknél] harcol. Mire Mohamed Próféta () azt mondta: nem jár neki semmi sem. A férfi még háromszor ismételte meg a kérdését, és a Próféta () azt felelte neki: nem jár neki semmi, azután azt mondta: A Magasztos Allah nem fogad el semmit a cselekedetekből, csak azt, amit őszintén csak Érte, és az Ő ori -cájáért (az Ő megelégedését keresve) tettek.” (aniNaszái) AtiTirmidi azt

28. Az is riaá, ha valaki az emberek miatt nem teszi meg a jótettet.

jegyezte le, hogy Mohamed Próféta () említette azt a Korán olvasót, aki azért olvassa a Koránt, hogy az emberek azt mondják róla, hogy milyen szépen olvas, és azt az adakozót, aki azért adakozik, hogy azt mondják róla, milyen bőkezű, valamint azt a mudzsáhidot,²⁹ aki azért harcol, hogy azt mondják róla, milyen bátor. Azt mondta róluk, hogy ők lesznek az elsők, akikkel a Poklot tüzelik. Mohamed Próféta () azt mondta: „Aki azért keresi a tudást, hogy a tudósokkal legyen (közéjük tartozzon), vagy azért, hogy az ostobákkal vitatkozzon vagy azért, hogy az emberek hozi -zá menjenek [tanácsért], azt Allah bejuttatja a Tűzbe.” (atiTirmidi)

Ha a cselekedet közepén következik be a riaá, akkor:

• Ha az ember megpróbálja eltávolítani magától, utálja ezt, akkor ez nem hat a cselekedetre. Ebben nincs rossz, sőt dicséretes dolog az ellene tett erőfeszítés. Allah azt mondja: „aki pedig félte Ura méltóságát és visszatartotta magát a kénytől, annak a Paradicsom a lakhelye.” (Korán, 79:40m41) Mohamed Próféta () azt mondta:

„Bizony Allah elnézte a hitközösségemnek azt, amit saját maguki -ban beszélnek (gondolnak) addig, amíg nem teszik meg vagy nem mondják ki azt.” (aliBukhári)

• Ha azonban az ember átadja magát ennek az érzésnek, megváli -toztatva ezzel a szándékát, akkor ez tönkreteszi a cselekedetet.

Mohamed Próféta () azt mondta: Allah () azt mondta: „Én vai -gyok az, Aki egyáltalán nem szorul rá a társításra. Ha valaki olyat cselekszik, amiben mást társít Velem, ott fogom hagyni őt a társíi -tásával együtt (nem fogadom el tőle a tettét).” (Muszlim)

• Ha az ember átadja magát ennek az érzésnek, de nem változtati -ja meg a szándékát, akkor megkap-ja az őszinte szándékáért járó jutalmat és a riaáért járó büntetést (vagy csak az megy tönkre a

In document Negyven hadísz (Pldal 48-60)