192
نوشعلاو نياثلا ثيدحلا
:َلاَقَف يبنلا َلَأَس ًلا ُجَر َّنَأ هنع هللا ضير ِّيِرا َصْنَلأا ِهللا ِدْبَع ِنب ِرِباَج ِهللا ِدْبَع ْبيَأ ْنَع ْمَلَو ،َماَرَحلا ُتْمَّرَحَو ،َلَلاَحلا ُتلَلحَأَو ،َناضَمَر ُتْم ُصَو ، ِتاَبوُتْكَلما ُتْيَّل َص اذِإ َتيَأَرَأ«
.* ٌمِل ْسُم ُهاَوَر .)ْمَعَن( :َلاَق »؟ ةَّنَجلا ُل ُخدَأ ًائيَش َكِلَذ لىَع ْدِزَأ .ُهِّل ِح ًادِقَتْعُم ُهُتْلَعََف :َلَلاَحلا ُتلَلحَأ ىَنْعَمَو .ُهُتْبَنَت ْجا :َماَرَحلا ُتْمَّرَح ىَنْعَمَو
ثيدح ،ةنجلا لخد هب رمأ اب كست نم نأو ةنجلا لخدي يذلا نايملإا نايب باب ،نايملإا باتك في ملسم هجرخأ * .)15( مقر
A
bu Abdullah, Dzsábir ibn Abdullah almAnszárira hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, hogy egy férfi feltett egy kérdést Allah Küldöttének (): Mi a véleményed, ha imádkozom az előírtakat, végigböjtölöm Ramadánt, megengedetti -nek tartom a megengedett dolgot [és azt is cselekszem], s tilalmasnak tartom a tilalmasat [és el is kerülöm], és nem teszek ezen felül semmi mást, belépekie a Paradicsomba? Azt felelte: „Igen!” (Muszlim)Tanulságok és hasznos tudnivalók:
– A hadísz alátámasztja, hogy az embereknek fel szabad tenniük kérdéseket a Paradicsomba jutás okairól, amely arról tanúskodik, hogy foglalkoznak vele és vágynak arra, hogy belépjenek a Parai -dicsomba.
– Bizonyítja, hogy a Próféta () társai törődtek azokkal a kérdéseki -kel, amelyek a Paradicsomba juttatják az embert.
– A hadísz világossá teszi a Paradicsomba jutás okait, amelyek az előírt imádkozások (a napi öt ima) teljesítése, Ramadán hónap véi -gigböjtölése, a megengedett tettek végzése, valamint a tilalmas dolgok elkerülése. Aki viszont nem tesz eleget ezeknek, nem éri -demli meg a Paradicsomba jutást.
– A hívők különböznek egymástól a hitben. Tehát vannak, akik az előírt dolgokat megteszik és elkerülik a tilalmasat, de se többet se kevesebbet nem tesznek. Vannak, akik önkéntes tetteket végeznek az előírtak után és azt is elhagyják, ami nem tiltott. Még mások mai -guk ellen vétkeznek. A Magasztos Allah azt mondta: „Aztán örökül hagytuk az Írást azoknak a szolgáinknak, akiket kiválasztottunk. És vannak köztük olyanok, akik önmaguk ellen vétkeznek. Mások mérmm sékletesek [az ő hitükben]. És vannak olyanok, akik – Allah engedelmm mével – [mindenki mást] megelőznek a jócselekedetekkel.” (Korán, 35:32) Mohamed Próféta () azt mondta: „Miközben aludtam, láttam az embereket ingbe öltözve. Voltak, akiknek csak a mellükig ért, és voltak akiknek annál lejjebb. És láttam Omárt olyan ingbe öltözve,
194
amelyet maga után húz (olyan hosszú). Azt kérdezték tőle (a társai):
Milyen megfejtést adsz erre? Azt felelte: Ez a vallás.” (aliBukhári, Muszlim) Ez bizonyítja az Ahluszunna validzsamaá hitét azzal kapi -csolatban, hogy a hit gyarapszik és csökken és az emberek szívében különbözik a hit, és eszerint előnyben részesülnek egymással szemi -ben. A legjobbak és legmagasabb helyzetűek a Paradicsomban a „szii -lárd Próféták”66 és a legalacsonyabb helyzetűek azok az egyistenhíi -vők, akik jócselekedeteiket rossz cselekedetekkel keverték. E kettő között vannak olyan fokozatok, amelyeket egyedül Allah ismer.
– Megengedett csak a kötelező dolgokat elvégezni, de a magai -sabb helyzet azt illeti, aki az ajánlott cselekedeteket is megteszi.
Mohamed Próféta () így szólt: „A Fenséges Allah azt mondta:
’És nem közeledik egy szolgám se Hozzám olyannal, ami ked--vesebb lenne Számomra, mint az, amit előírtam neki (a kötelező cselekedetekkel). És a szolgám addigiaddig közeledik Hozzám a szorgalmi cselekedetekkel (önkéntes istenszolgálatokkal), amíg megszeretem.’” (aliBukhári)
– Ez a hadísz a kötelező tettek fontosságát hangsúlyozza világossá téve, hogy ha valaki csak azokat teszi meg, akkor megérdemli a Paradicsomba jutást.
– A kérdést feltevő egyik mondása – „megengedettnek tartom a megengedett dolgot, s tilalmasnak tartom a tilalmasat”– azt jelenti:
hisz abban, hogy amit Allah megengedettnek tett, az megengedett, amit pedig tilalmasnak tett, az tilalmas. Ez Allah és Küldöttének joga, és senkinek sem megengedett, hogy saját véleménye szerint tegyen tilalmassá vagy engedjen meg valamit.
– A megengedett dolgoktól való tartózkodás nyomós ok nélkül utái -latos dolog.
– A Paradicsomba jutásnak a kötelességnek és ajánlottnak minősíi -tett cselekedetek mellett vannak más okai is, amelyeket a Korán és a Szunna is világossá tett, de a Próféta () nem kívánta megemi -líteni itt ezeket, könnyítésképpen a kérdezőnek. Ez pedig tanítás arra, hogy tekintettel kell lenni a kérdezőre.
66. „Szilárd Próféták”: Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus, Mohamed (béke legyen velük)
– Az a mondat, hogy „tilalmasnak tartom a tilalmasat”, magában foglalja a kötelességek betartását is, mivel ennek elhagyása tilali -mas. Allah azt mondja: „Nem lehet fölróni sem a vaknak, sem a nyomoréknak, sem a betegnek, [ha nem szállak harcba]. Aki enmm gedelmeskedik Allahnak és a küldöttének, azt kertekbe bocsátja be, amelyek alatt patakok folynak. Aki azonban hátat fordít, azt fájdalmas büntetéssel sújtja.” (Korán, 48:17)
Megjegyzések:
Ismerkedjünk meg a következőkben a Paradicsomhoz vezető úttal,67 amely a Korán és Mohamed Próféta () hadíszainak tanulmányozá--sa által válhat világossá számunkra. Feladatunk csupán rálépni erre az útra, és szorgalmasan végighaladni rajta, egészen az út végéig, ahol a Paradicsom kapui állnak.
Vegyük szemügyre először is Allah Küldöttének () két kijelentését, amelyben leírja számunkra a Paradicsomhoz vezető utat.
1. „Meghagytalak benneteket a fehér úton, amely éjjel is olyan vii -lágos, mint nappal. Nem téved le róla csupán az, aki a pusztulást választja.” (szahíh alidzsámi 4369)
2. „Az egész [muszlim] közösségem (umma) be fog jutni a Paradi--csomba, kivéve azt, aki nem akar.” Erre a társai megkérdezték:
„Ki ne akarna?” A válasz ez volt: „Aki engedelmeskedik nekem, az bejut a Paradicsomba. Aki nem engedelmeskedik nekem, az nem akarja (hogy a Paradicsomba jusson).” (aliBukhári)
Allah Küldötte () ebben a két hadíszban világossá tette a Paradii -csomhoz vezető utat minden gondolkodó ember számára. Ez az út négy szó, két negatív és két pozitív körül forog. A negatív szavak:
a társítás és a vétkek, a pozitívak pedig: a hit és a jótettek. E négy szó körül forog tehát a Paradicsom irányába vezető út, amely az örök tartózkodás és a méltóság otthona.
Lá iláha ill Allah, Mohammed raszúl Allah
„Nincs más isten Allahon kívül, Mohamed Allah küldötte.”
67. Abu Bakr aliDzsazáiri: „A Paradicsomba vezető út” című könyvéből.
196
Ez a két kijelentés jelzi számunkra a Paradicsom irányát. Az első azt jelenti, hogy nincs olyan istenség, akit valóban megillet az imádat és az istenszolgálat, a Megbocsátó és Szerető Allahon kívül, ezért egyedül Ő jogosult arra, hogy higgyenek Benne, és Neki jár az őszinte és odaadó engedelmeskedés, valamint prófétájának. A második állítás azt jelenti, hogy Mohamed Próféta () az, aki világossá teszi, miként kell szolgálni az egy igaz Istent, ezért Mohamed Próféta () útmutatása és magyarái -zata nélkül senkinek nem áll módjában Allahot helyesen szolgálni.
Induljunk hát el az úton, amelyen a két előző mondat lesz segítséi -günkre útmutatásként!
– Higgyünk megbizonyosodva abban, hogy Teremtőnk teremtette a világot, és Ő irányítja képességével, tudásával, akaratával és böli -csességével. Teremtésében nyilvánultak meg fenséges tulajdonsái -gai és szép nevei, és képessége által jött létre a világ, tudása által egység és rend uralkodik minden részében, amelyek lenyűgöző rendezettségben haladnak céljuk felé.
– Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy a Magasságos Allahnak nem létezik társa a teremtésben, és nincs Rajta kívül más, aki irányítaná a világot. Ha ugyanis lenne társa, akkor a vii -lág telisitele lenne ellentmondásokkal és viszállyal, ami pusztulást eredményezne. A Magasztos Allah azt mondta: „Ha lennének ismm tenségek e kettőben (az egekben és a Földön) Allahon kívül, akkor mindkettő elpusztulna. Magasztaltassék hát Allah, a Trónus Ura!
[fölötte áll Ő] annak, amit [Róla] állítanak!” (Korán, 21:22) – Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy mivel nincs a Mai
-gasságos Allahnak társa a teremtésben és az irányításban, ezért nem lehet Neki társa az Őt megillető engedelmesség és istenszoli -gálatok terén sem. Nem szabad Rajta kívül mást szolgálni, sem angyalokat, sem prófétákat, sem egyéb teremtményeket. Nem sza--bad hozzájuk imádkozni, fohászkodni, kedvükért böjtölni, állatot áldozni, adakozni, vagy fogadalmat tenni. Tilos engedelmeskedi -ni nekik olyan dolgokban, amelyek bűnnek számítanak Allahhal szemben, mint például a megengedett dolgok megtiltása, a tilal--masak megengedetté tétele, vagy a kötelező cselekedetek elhagyái -sa, és a tiltott dolgok elkövetése.
– Higgyünk teljes meggyőződéssel abban, hogy az emberiségnek küldöttekre van szüksége, a Paradicsomhoz elvezető út világossá tétele érdekében, ez pedig megköveteli a próféták küldését, valai -mint a kinyilatkoztatott könyvek lebocsátását. Ebből következően igaznak kell tartani a küldöttek mindegyikét, követni kell őket, valamint hinni kell a kinyilatkoztatásokban, és be kell tartani az azokban található tanításokat, amennyiben Allah nem törli el ér--vényüket más tanítások és szabályok kinyilatkoztatásával. Hinni kell az angyalokban, az elrendelésben, a feltámadásban, az elszá--molásban és az ítéletben.
Az imént említett négy pont, amely a helyes hitet tartalmazza, a Paradi--csomhoz vezető út negyedét jelenti. A második negyed a jó tettekről szól.
– Tartsuk meg az imádkozást, miután az előírt tisztálkodást elvéi -geztük. Idejében imádkozzunk, lehetőleg közösen és betartva az imádkozás feltételeit, pilléreit, odafigyelve a részletekre. Ezzel a Próféta () imádkozásához hasonlóan imádkozunk, aki azt mond--ta: „Imádkozzatok úgy, ahogy engem láttok imádkozni!” (szahíhuli dzsámi 893)
– Adjuk meg a vagyonunkra nézve kötelező zakát adományt azoki -nak, akiknek jár: a szegényeknek, a nincsteleneknek, az eladósoi -dottaknak és azoknak, akik erőfeszítést tesznek Allah útján stb.
Az adományunk legyen a legjobb minőségű, tettünkkel pedig egyedül a Magasságos Allah megelégedését keressük.
– Böjtöljünk Ramadánban, tartózkodván az ételektől, italoktól és a házasélettől, valamint a tiltott vagy kétséges dolgoktól, legyen szó beszédről, cselekedetről, gondolatokról és szándékokról.
– Zarándokoljunk el Mekkába, Allah házához, úgy ahogy Allah Küldötte () tette, helyes módon teljesítve, felesleges beszéd, kái -romkodás, vagy vitatkozás nélkül, mert csupán így érhetjük el, hogy elfogadtasson a zarándoklatunk, és hogy áldásos legyen csei -lekedetünk.
– A szülők iránt legyünk jóságosak, úgy hogy engedelmeskedünk nekik, a bűnt vagyis az Istennel szembeni engedetlenséget kivéve.
„Nincs engedelmesség egy teremtménynek, a Teremtővel szemi -beni engedetlenségben.” (szahíhulidzsámi 7520) Bánjunk szépen
198
velük, segítsük őket, elégedettségüket keressük, tegyünk jót vei -lük tettben és szóban is. Mohamed Próféta () azt mondta: „Allah elégedettsége a szülő elégedettségében van, és Allah haragvása a szülő haragvásában van.” (szahíhutitarghíb 2501) Sohase ártsunk nekik, még akkor sem, ha bosszúságot, vagy elégedetlenséget okoznak.
– Ápoljuk a kapcsolatot rokonainkkal: részesítsük őket jóságos bái -násmódban, látogassuk őket, érdeklődjünk a helyzetükről, és a lei -hetőségeink szerint nyújtsunk segítséget nekik.
– Bánjunk szépen a szomszédokkal, megadva nekik a tiszteletet azi -zal, hogy jótékonyan bánunk velük és nem ártunk nekik.
– Adjunk tiszteletet a vendégnek, ételt és szálláshelyet felajánlva számára.
– Adjunk tiszteletet muszlim hittestvéreinknek azzal, hogy megi -valósítjuk a hittestvériséget, amely jogaik teljesítésével történik.
Ezek a jogok: a köszöntésük találkozáskor, az áldáskérés számuki -ra tüsszentésnél, a látogatásuk betegség esetén, meghívásuk elfoi -gadása, és részvétel temetési menetükben.
– Legyünk igazságosak beszédünkben és tetteinkben egyaránt. Az igazságosság kötelező, általa válik helyessé vallási és evilági élei -tünk, javul az emberek és a társadalmak állapota.
Eddig tartott az út fele, így csupán a másik fele hiányzik, amely a társítástól és a vétkektől való tartózkodásban nyilvánul meg. Először is legyünk mentesek a társítástól:
– Nem szabad hinni abban, hogy valamely teremtménynek – bárki, vagy bármi legyen is az – hatalmában áll ártani vagy hasznot haji -tani önmagának vagy másnak anélkül, hogy az Allah elrendelése, vagy engedélye által történne. Éppen ezért minden óhajunkkal, foi -hászunkkal csak Allahhoz forduljunk és ne keressünk mást Rajta kívül! Ne kérjünk olyasvalamit egy teremténytől, amelyet csupán a Teremtő képes teljesíteni, ne kérjünk közbenjárást mástól, és ne kiáltsunk segítségért máshoz, hiszen nincs más adakozó, sem pei -dig más megmentő Allahon kívül!
– Ne fordítsuk azokat az istenszolgálatokat, amelyek Allahot illetik meg, mások irányába! Így ne esküdjünk másra, csak Allahra, ne
áldozzunk (vágjunk áldozati állatot) Allah valamely kegyes szoli -gájának sírjánál, ne tegyünk fogadalmat másnak, csak Allahnak, ne fohászkodjunk máshoz csak Allahhoz!
– Ne függesszünk fel fonalat, csontot, vagy fémet (vagy bármit), amelynek segítségével szemmel verést, vagy csapást remélünk elhárítani, mert ugyanis senki más nem véd meg a szemmel vei -réstől, vagy hárítja el a csapást, csak és kizárólag a Magasságos Allah! (Azaz ne higgyük, hogy védő vagy szerencsehozó szerepe lehet bármiféle amulettnek, talizmánnak vagy kabalának.)
– Ne higgyünk jósnak, látnoknak vagy csillagjóslást végzőnek, bári -mit is mond a jövőre nézve, hiszen senki más nem tudja a jövőt, csupán Allah!
– Ne engedelmeskedjünk senkinek (legyen az akár vezető, tudós, apa, anya vagy sejk), ha Allahhal szembeni bűnre utasít, hiszen a megengedett dolgok megtiltása és a tilalmasak megengedetté téte--le Isten úrságában való társítás!
Ezen öt lépés által a hiányzó távolság felét tettük meg, ami után nem mai -radt hátra más, csupán a vétkektől való tartózkodás, és ezzel a Paradicsom kapuihoz érkezünk, és beléphetünk mindazokkal, akik belépnek oda.
– Őrizzük meg eszünket: ne használjuk ártalmas dolgokra, ne törjük fejünket gonoszságon és romlás okozásán.
– Őrizzük meg hallásunkat: ne hallgassunk hazugságot, felesleges, hamis beszédet, trágárságot, pletykát, más kibeszélését a háta mö--gött, vagy hitetlenséget.
– Őrizzük meg látásunkat: ne legeltessük szemünket olyan valakin, akin nem szabad, legyen szó tisztességes emberről vagy tisztesi -ségtelenről, muszlimról, vagy nem muszlimról. Ne nézzünk olyasi -mit, ami bűn vagy bűnhöz vezethet.
– Őrizzük meg nyelvünket: ne ejtsünk ki trágárságot, hazugságot, rágalmazást, ne pletykáljunk, ne beszéljünk ki mást a háta mögött, ne sértegessünk vagy átkozzunk senkit.
– Őrizzük meg gyomrunkat: ne együnk vagy igyunk tiltott doi -logból, ne étkezzünk uzsorakamatból származó vagyonból. Ne együnk döghúst, vagy disznóhúst, ne igyunk részegítő italt, és ne dohányozzunk.
200
– Őrizzük meg szemérmünket: takarjuk el testünk azon részét, amit Allah előírt nekünk, süssük le a szemünket, ne viselkedjünk kihívóan vagy félreérthető módon, és ne érintkezünk testileg csupán házastári -sunkkal, törvényes, Allah által engedélyezett házasságot követően.
– Őrizzük meg kezünket: ne ártsunk általuk senkinek, ne szerezi -zünk általuk tiltott vagyont, ne játsszunk szerencsejátékot, és ne írjunk hamis tanúságot.
– Őrizzük meg lábunkat: ne vigyen minket erkölcstelenségbe, és ne törekedjünk általuk viszály szítására és gonoszságra.
– Őrizzük meg egyezményeinket: az igaz tanúzást és a megbízatást.
Ne tagadjuk meg másnak a védelmezését, ne sértsük meg szerzői -déseinket, ne szegjük meg ígéretünket, ne tanúskodjunk hamisan, ne legyünk hűtlenek megbízatásunkkal szemben.
– Őrizzük meg a vagyont, ne pazaroljuk el, ne hanyagoljuk el, ne vesztegessük el, és ne hagyjuk gyarapodás nélkül.
– Őrizzük meg a családot, a házastársat és a gyermekeket, fizikaii -lag, szellemileg, hit és erkölcs tekintetében. Óvjuk meg őket mini -dentől, ami árt nekik, rontja lelküket és értelmüket. Védelmezzük meg őket mindattól, ami öl, pusztít és boldogtalanná tesz.
Ezzel az út végére értünk. A Feltámadás Napján már csak arra kell felkészülni, hogy a Paradicsomba léphessünk, miközben várjuk Allah szólítását, amelyet angyali küldöttei hoznak, hogy beléphessünk és eli -foglalhassuk helyünket. Azon a napon örvendezni fognak az istenfélők.