JOGÁNAK SZÖVEGTERVEZETÉBEN G Péter *
2. Görögkatolikus egyházszervezet Magyarországon
Kétségtelen tény, hogy a keresztény hittel a magyarság először keleti egyházak révén találkozott. A Kárpát-medencei magyarok között működő első missziós püspök, Szent Hierotheosz Konstantinápolyból érkezett.2 Ennek ellenére az még bizonyításra váró tudományos hipotézis, hogy Magyarországon a 11-12.
században volt egy ortodox egyháztartomány is, amely a konstantinápolyi pat-riarchátus joghatósága alá tartozott, s melynek neve Turkia metropóliája volt.3 Az biztosnak tűnik, hogy volt kezdeményezés arra a magyar királyok között, hogy legyen görög egyházszervezet Magyarországon, hiszen Imre király kérte Ince pápától, hogy alapítson egyházmegyét a keleti keresztények számára, de ez nem történt meg. A középkori keleti egyházi életet a tatárjárás csaknem teljesen elpusztította, a kolostorokat lerombolták a mongolok, az embereket megölték, elhurcolták. Amikor az Árpád-kori keleti kereszténység elenyészni látszott, a bizánci egyházi élet a hazánkba betelepülő nemzetiségek révén éledt újjá.
A szó jogtechnikai értelmében görögkatolikus egyházszervezetről csak az uniók, vagyis a Magyar Királyságban élő, többnyire rutén és román ortodox keresztényeknek a római Apostoli Szentszékkel való egyesülés ünnepélyes kimondása után beszélhetünk.4 Ezek után kerülhetett sor püspökségek alapítá-sára. A történelmi Magyarországon először az erdélyi román görögkatolikusok kaptak püspökséget, 1721-ben a Fogarasi Egyházmegyét. Az ősi alapítású Munkácsi Egyházmegyét 1771-ben kanonizálta a Szentszék. 1777-ben létesült a horvátországi görögkatolikusok számára a Kőrösi Egyházmegye, majd ugyan-ebben az évben a Nagyváradi Egyházmegye. A 19. században továbbfejlődött a görögkatolikus egyházszervezet Magyarországon: 1818-ban a Szentszék megalapította az Eperjesi Egyházmegyét. Ezen egyházmegyék metropolitája az esztergomi érsek, Magyarország prímása volt. Ebben hozott változást az 1853-as év, amikor is a Fogarasi Egyházmegyét Gyulafehérvár-Fogaras néven érseki rangra emelték, és alá sorolták a nagyváradi egyházmegyét és az újonnan alapított szamosújvári és lugosi püspökségeket. Ezzel létrejött az erdélyi román görögkatolikus egyháztartomány, melynek nemzetiségi jellege egyértelműen
2 M György: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. In: S Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Budapest, Franklin, 1938. 391.
3 B István: „Turkia metropolitája”. Kísérlet a bizánci egyházi szervezet rekonstrukciójára a Szent István-kori Magyarországon. In: H. T István (szerk.): Az orthodoxia története Magyarországon a XVIII. századig. Szeged, JATE Szláv Filológiai Tanszéke, 1995. 26–34.
4 1596 Breszt, 1611 Márcsa, 1646 Ungvár, 1698 Erdély.
Házasságjogi normák a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház… 117
kidomborodott. A kőrösi püspökség ugyanekkor került az új zágrábi latin metropólia joghatósága alá. A két bizánci katolikus eparchia, a munkácsi és az eperjesi, melyekben a liturgikus nyelv az ószláv volt, továbbra is az esztergomi egyháztartomány része maradt.
Az ezekben az egyházmegyékben élő magyar identitású görögkatolikusok a 18. század végétől törekednek arra, hogy a szertartások végzésében a magyar nyelv használata teret nyerjen, hiszen az iskolai oktatás ellenére, az ószláv és román nyelvű szertartásokat számos településen már nem értették. A magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezését a magyar görögkatolikusok egy saját egyházmegye felállítása révén vélték elérhetőnek. Ennek a célnak az elérésében egy fontos mérföldkő volt, a Munkácsi Egyházmegyén belül Hajdúdorog székhellyel egy külhelynökség megalapítása 1873. szeptember 17-én, 33 magyar ajkú egyházközség számára. Ezek után még majdnem 40 évet kell várni arra, hogy Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án megalapítsa a Hajdúdorogi Egyházmegyét.5 A Szentszék a Hajdúdorogi Egyházmegyébe 162 parókiát osztott be. Ezek közül 1 az esztergomi, 8 az eperjesi, 70 a munkácsi, 4 a szamosújvári, 44 a nagyváradi és 35 a fogarasi egyházmegyéhez tartozott.6 Az új egyházmegyéhez az 1910. évi népszámlálási adatok alapján 215.498 hívő került. Első püspöke Miklósy István sátoraljaújhelyi parókus, zempléni főesperes lett. A Hajdúdorogi Egyházmegye az esztergomi érseki tartományba nyert besorolást.
A trianoni békeszerződés következményeként a Hajdúdorogi Egyházmegye parókiáinak száma a felére csökkent. Romániához 75, Csehszlovákiához pedig 4 egyházközség került. Ugyanakkor a trianoni Magyarországon ma-radt, püspöki székhelyétől elválasztva húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus egyházközség. Ezek számára XI. Piusz 1924.
június 4-én kiadott dekrétumával apostoli kormányzóságot létesített, melynek élére apostoli kormányzóként Papp Antalt állította.7 A Miskolci Apostoli Kormányzóság, későbbiekben Miskolci Apostoli Exarchátus8 felállításával egy új görögkatolikus egyházkormányzati egység jött létre Magyarországon, mely
5 P X: Litt. ap. Christifi deles graeci, 8. VI. 1912. Acta Apostolicae Sedis, vol. 4., 1912.
429–435.
6 V Tamás: Our Paths – A Historical Retrospection, in „…you have foreseen all of my paths…” Byzantine Rite Catholics in Hungary. Strasbourg, Editions du Signe, 2012. 6–112.
7 S -S István: A Miskolci Gör. Szert. Kath. Apostoli Kormányzóság története, területe és személyi adatai fennállásának 15. évfordulóján. Miskolc, 1940.
8 S Péter: Exarchátus és kormányzóság, valamint az élükön álló főpásztorok – Fogalmi tisztázások a hazai görögkatolikus szóhasználathoz. Athanasiana, vol. 48., 2019. 185–203.
[továbbiakban S (2019]]
G Péter 118
szoros kapcsolatban volt a Hajdúdorogi Egyházmegyével, hiszen Papp Antal 1945-ben bekövetkezett halála után a pápa a hajdúdorogi püspököt nevezte ki miskolci apostoli kormányzónak, ezzel egyetlen főpásztorként az ország összes görögkatolikusa vezetésének felelőssége az ő vállaira került. Ez a helyzet egé-szen 2011-ig fennállt, azaz a mindenkori hajdúdorogi püspök egyben apostoli kormányzóként vezette a Miskolci Apostoli Exarchátust is. Ezen összefonódás ellenére a Miskolci Apostoli Exarchátus területi különállása több ízben is megerősítést nyert. Hiszen a Szentszék a Hajdúdorogi Egyházmegye jogható-sági területét 1968-ban hazánk egész területére kiterjesztette, de az exarchátus integritásának fenntartása mellett. A joghatóság rendezése lehetőséget adott a hajdúdorogi püspöknek Budapesti Szórványhelynökség létrehozására. A II.
Vatikáni Zsinatot követő ideiglenes intézkedést a Szentszék 1980-ban véglege-sítette.9
2008-ban újabb területi helynökség alapult a Hajdúdorogi Egyházmegyén belül. 29 parókiából álló Zempléni Helynökséget hozott létre a hajdúdorogi püspök. A területi helynökségek bizonyos párhuzamot mutatnak a korábbi külhelynökségekkel. Egyrészt mindkettő egyházmegyén belüli – annak távo-labbi (vagy természetesen elkülönülő) területén az érintett megyéspüspök által létesített – kormányzati alegység. Másrészt – legalábbis közösségünk törté-netében – ezek a belső autonóm szerveződési egységek eddig mindig a külső egyházmegyehatárok későbbi módosítása előkészületi lépéseinek bizonyultak.10 2011-ben került erre sor, amikor is helyben lakó főpásztor kinevezése révén, megszűnt a miskolci exarchátus – sajnos több mint fél évszázadig elhúzódó – oldallagos kormányzása. Ráadásul ekkor területileg is kibővült az apostoli exarchátus, hiszen átcsatolásra kerültek a Hajdúdorogi Egyházmegyétől a Zempléni Helynökséghez tartozó parókiák.11
A Miskolci Apostoli Exarchátus életképes részegyházzá bővítése apró pont-ként illeszkedik abba a folyamatba, melynek részepont-ként Közép-Kelet-Európában a görögkatolikus hierarchia fejlődésnek indult. Az ukrán nagyérsekségben több lépésben 10 új részegyházat létesítettek, majd ezeket 2011 végén 4 egy-háztartományba szervezték. A román görögkatolikus metropolitai egyházat XVI. Benedek pápa 2005-ben a katolikus kormányzati autonómia szinte teljes körével felruházott, nagyérseki rangra emelte. Szlovákiában a kassai és
pozso-9 I P II: const. ap. Summis Pontifi cibus, 17. VII. 1980. Acta Apostolicae Sedis, vol.
72. (1980) 985–986.
10 S (2019) i. m. 194. 32. lábjegyzet.
11 C P E O : decr. Ut aptius spirituali, 5. III. 2011. Acta Apostolicae Sedis, vol. 103., 2011/4. 306.
Házasságjogi normák a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház… 119 nyi görögkatolikus eparchia létrehozásával, illetve az eperjesi szék egyidejű metropolitai rangra emelésével sajátjogú metropolitai egyház született. Jogos igénye volt a magyar görögkatolikusoknak, hogy nálunk is történjen meg az egyházszervezet továbbfejlődése. Ezt nemcsak a környező országok példája sür-gette, hanem a Hajdúdorogi Egyházmegye hierarchikus jogi helyzete is. Ahogy már említettem, az alapításkor a latin rítusú esztergomi egyháztartományba nyert szuff ragáneusi besorolást, metropolitája így az esztergomi prímás- érsek volt. Komoly kételyeket vet föl ezzel kapcsolatban az a kérdés, hogy egy keleti püspök idegen rítusú metropolitával szemben fennálló szuff ragáneusi aláren-deltsége összeegyeztethető-e ugyanezen püspök alá rendelt keleti közösség sajátjogú egyház státuszával. A keleti kódex szövege, a doktrína, s meghatá-rozó tekintélyű szerzői vélemények összességében azt bizonyítják, hogy a két jogállás elvileg is összeegyeztethetetlen, kölcsönösen kizárja egymást.12 Így a magyar görögkatolikus egyház sajátjogúságának szempontjából is döntő volt a 2015-ös esztendő, amikor az Apostoli Szentszék megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat. E döntés következményeként a Hajdúdorogi Egyházmegye főegyházmegyei rangra emelkedett, élén az érsek-metropolitá-val, a Miskolci Apostoli Exarchátusból egyházmegye lett, amit ekkortól immár saját hatalommal vezet főpásztora, és megalakult a Nyíregyházi Egyházmegye, melyet 2018-tól irányít megyéspüspök. Ezzel teljesedett ki a görögkatolikus egyházszervezet Magyarországon.