Esettanulmányokra alapozott ágazati tanulmány során alkalmazott kutatási módszerek

módszerek

Az esettanulmányok olyan elemző, empirikus kutatások, amelyek a kiválasztott ágazati jelenségek összefüggéseit vizsgálják. Az esettanulmányok nem kvantitatív méréseken, hanem az adatgyűjtés során felhalmozott ismeretanyagok kvalitatív elemzésén alapulnak. Nem csupán a statisztikai elemzés és a feltevések számokkal történő igazolása válik fontossá, hanem a jelenségek mélyebb megismerése, ami az általános elemzési elvek segítségével kerül kiértékelésre. Az esettanulmányok eredményei alapján csak korlátozottan lehet olyan általános kijelentéseket megfogalmazni, mint az ökonometriai vizsgálatok esetében. Az ágazati esettanulmány a jelenséget ugyanis a környezetével együtt vizsgálja, és viszonylag nagyszámú változó emelhető ki az eredményekből.

Sidlovits (2008) megállapítása szerint, az esettanulmányokat gyakran az a kritika éri, hogy a vizsgálatot végző személy szubjektivitásából adódóan, az eredmények torzulhatnak. A vizsgálat

nehezen reprodukálható, a tényezők változékonyak. Az elemzések alapjául szolgáló, irányított interjúkra alapozott esettanulmányokat az interjú alanyok is kevésbé kedvelik a kérdőívekhez képest, mivel sok időt vesz el az összetett kérdésekre adott választ. Ugyanakkor a nyitott kérdések, és az irányított interjúk alkalmazása lehetővé teszi a kutató számára, hogy holisztikus képet alkosson a kutatás tárgyáról. Az eredmények más forrásból történő alátámasztásával, a különböző interpretációk megvitatásával az interjúk során, több információforrás alkalmazása (pl.: éves beszámolók, sajtóanyagok) jelentősen csökkentheti a kutatási eredmények torzulását.

Az irodalmi kutatások és esettanulmányok készítéséből álló kutatásokat időben öt egymásra épülő szakaszra lehet osztani:

1. PhD dolgozat első szakaszában bibliográfiai kutatásokat végeztem, mely a kutatási téma lehatárolását tette lehetővé. A globális szőlő-bor vertikum fejlődési tendenciáinak, illetve a magyar szőlő-bor ágazat átalakulásának és szerkezetének megismerésén túl a kutatások fokozatosan a szőlő-bor ágazaton belül megvalósult koncentrációs folyamatok felé irányultak.

Ezen összetett gazdasági folyamatok megértéséhez és elemzéséhez számba vettem azokat a közgazdasági elméleteket (átmenet gazdaságtana, a külföldi működő tőkebefektetések, a vertikális koordináció, evolucionista közgazdaságtan, mezo-ökonómia elméletek), amelyek lehetővé tehetik a kutatási terület mélyebb megismerését.

2. Ismerve a tudományos munkák esetleges korlátait – Porter (1982) ajánlása alapján - az irodalmi adatgyűjtés lezárását megelőzően, irányított interjúkat készítettem az ágazat szakmai szervezeteinek országos és helyi tisztségviselőivel, valamint több, a szőlő-bor ágazattal foglalkozó elemzővel. Kutatásaim második szakaszában végzett előzetes irányított interjúk hozzájárultak ahhoz, hogy átfogóbb képet kaphassak a szőlő-bor vertikum aktuális helyzetéről, illetve a szőlő-bor ágazatban lezajló koncentrációs folyamatok magyar vetületeiről, különös tekintettel a rendszerváltást követően lezajlott eseményekről.

3. Kutatásaim harmadik szakaszában összesítettem, elemeztem és összevetettem az első két szakaszból származó adataimat, így

 megfogalmaztam kutatásom problematikáját;

 a gazdasági elméletek közül kiválasztottam a kutatásaim alapjául szolgálókat (átmenet gazdaságtana, vertikális koordináció, evolucionista közgazdaságtan kizárása);

 térben lehatároltam kutatásaim területét (két magyar borvidék kiválasztása);

 a borvidékek ágazati struktúrájából kiindulva beazonosítottam és osztályba soroltam az ágazati gazdasági szereplőket;

 felállítottam borvidéki ágazati szereplőket összesítő adatbázisomat, különös tekintettel a külső tőkeforrásból származó borászati beruházásokra;

 kidolgoztam az irányított interjúk alapját jelentő kérdőívet az 1. számú melléklet szerint;

E szakaszban végeztem el az elemzések alapjául szolgáló külföldi működő tőkebefektetések és mezo-ökonómiai gazdasági elméletek irodalmának kutatását.

4. A negyedik szakaszban lefolytatott irányított interjúk alatt valamennyi borvidéken arra törekedtem, hogy az adott termelési körzet szerkezetét figyelembe véve, valamennyi ágazati szereplő típussal találkozzak, azok véleménye megjelenhessen kutatásomban.

Kiemelt fontosságúnak tartottam az eltérő nézőpontok ütköztetését, a működő tőkebefektetések megítélésének, valamint a gazdasági szereplők között létező és vélt ellentétek, szövetségek és kapcsolatok megismerését.

5. A fenti négy szakasz összegzését, egyben befejező, ötödik szakaszát jelenti a disszertáció megírása, mely szakasz alatt kiegészítő irodalmi kutatást is végeztem.

A problematikában meghatározott kutatási hipotézisek megválaszolásához a 3. táblázatban feltüntetett vizsgálatokat végeztem el.

Kutatásaim során két elsődleges célt fogalmaztam meg:

 A magyar szőlő-bor ágazat piaci környezetének megismerése első sorban szekunder adatgyűjtésre alapozva:

o A világban, és azon belül az Európai Unió bortermelő országaiban, a szőlő-bor termelési- és fogyasztási struktúrában az elmúlt évtizedek folyamán bekövetkezett változások (különösen a koncentrációs folyamatokra);

o A rendszerváltást követően a magyar szőlő-bor ágazat termelési és fogyasztási oldalán bekövetkező változások, melyeket befolyásolt a második világháború utáni magyarországi gazdaságpolitikai rendszerek változásai, különös tekintettel a gazdasági átmenetre (irányított interjúk alapján).

 Kutatásaim második része a külső forrásokból megvalósult ágazati beruházásokra, és a termelésben megfigyelhető koncentrációs folyamatokra fókuszál nemzetközi majd hazai példákon keresztül.

A világ koncentrációs folyamatainak vizsgálatához, a tudományos írásokon túl, a szakmai folyóiratok cikkeit, illetve szakmai szervezetek éves beszámolóit használtam. A folyamatok vizsgálata során ismertem fel azt, hogy a külső tőkebefektetések aránya, és a helyi fejlesztési modellben betöltött szerepe borvidékenként eltér. Ennek bizonyítására kizárólag szekunder adatgyűjtésre alapozva, két külföldi borvidéken mutattam be a külső tőkebefektetések hatásait: az újvilági Új-Zéland Malbeck borvidéken, valamint a hagyományos borhatalom, Spanyolország Rioja borvidéken.

3. Táblázat : Vizsgálat anyaga és módszerei

A külföldi esettanulmányok igazolták az ágazati tanulmányok minőségi, területi és történelmi elveinek a fontosságát. Magyarország esetében kettő önálló, elsősorban irányított interjúkra alapozott esettanulmányból (Tokaji és Villányi borvidék) határoztam meg következtetéseimet és adtam meg a problematikában felvetett hipotéziseimre a választ.

Tekintettel a hazai borászatok nagy számára, a kutatás korlátozott anyagi forrásai nem tették lehetővé, hogy a borvidékeken statisztikailag reprezentatív vizsgálatokat végezzek. Az irányított interjúk előkészítését jelentő bibliográfiai tanulmányaim és adatbázisom alapján választottam ki a borvidéki szereplőket, melyet minden esetben egyeztettem a Hegyközségi Tanács titkárával. Ennek célja a valós helyzet megismerése és az egyoldalú következtetések elkerülése volt.

Borászati nagyvállalkozások esetében a vállalkozás több alkalmazottjával készült interjú.

Több esetben sikerült a vállalat menedzsmentjének alkalmazottjain túl a befektetőkkel is interjút készíteni (pl.: Tokaji borvidék). A szőlészeti, borászati vállalkozásokon túl minden esetben interjú alá vontam a szakmai szervezetek (általában Hegyközségi Tanács) képviselőit is, akik egyben a termelésben is érintettek.

Az irányított interjúk alapját jelentő kérdőívet, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának munkatáraival, illetve Hegyközségi Tanácsok titkáraival teszteltem, és alakítottam ki első változatát. Ezt követően a kérdőívet két irányított interjú során teszteltem, és módosítottam szerkezetét.

Porter (1982) ajánlásából kiindulva a kérdőívet inkább egy logikai fonalnak tekintettem amelyet a kutatónak úgy kell ismernie, hogy az interjú alanya által adott információkat rögzíteni tudja. Az interjúk hatékonyabb lefolyását segítette elő, hogy az interjú alanyok többsége engedélyezte hangrögzítő berendezés használatát. Az esetlegesen nyitott adatokat telefonon vagy e-mailen pontosítottam az interjú alanyával.

Az interjúk megkezdése előtt informálódtam az interjú alanyáról. Az így szerzett információkat, illetve az interjúk eredményeit több esetben jeleztem az interjú alanyának.

Ezen apró megjegyzéseket, hozzáfűzéseket pozitív jelzésként értékelték, és nyíltabbá váltak.

Nem volt példa nélküli az sem, hogy az interjú alanya bizonyos kérdésemre - például üzleti titokra hivatkozva - nem adott választ. Ezek legtöbbször az alapítás körülményeire vonatkoztak, azaz a rendszerváltás hajnalán bekövetkező változásokra. A gazdasági átmenet időszakára végül a legtöbb adatot a szakmai szervezetek képviselőitől, illetve a helyi kisvállalkozóktól szereztem meg.

Az irányított interjúk általános tapasztalata, hogy a valós helyzet megismerését elősegítő információk jelentékeny része az interjú lezárását követően került elő. Több esetben hangzott el az a mondat, hogy „ezt ne tessék írni, de …” Ezeket az információkat minden esetben próbáltam felvetni a későbbi interjúk folyamán, és igyekeztem azok megerősítésére, illetve cáfolatára választ kapni.

Hasonló tapasztalatként mondható el és kutatásaimat nagyban nehezítette, hogy a borászatban és szőlészetben minden pincészet és termelő rendelkezik egy számára megkérdőjelezhetetlen igazsággal, filozófiával. Ezekben az esetben a kutatónak nagy

empátiával és megértéssel kell figyelnie, teljes egyetértést mutatva, hogy az interjú alanya őszintén kifejtse személyes véleményét.

Vizsgálataim szempontjából releváns vállalkozási adatok hitelességét nyílt hozzáférésű cégadatokból ellenőriztem, mint például mérleg és eredménykimutatások, üzleti beszámolók stb. Ezeket az adatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-beszámoló adatbázisból, illetve az OPTEN információs rendszerből szereztem be.

Az irányított interjúk és szekunder adatgyűjtés mellett több alkalommal részt vettem a borvidéki szakmai rendezvényeken, ahol korábban nem ismert gazdasági szereplőkkel ismerkedtem meg. Különösen sok információt szereztem a borászokat tömörítő egyesületek közgyűlései során.