A külföldi működő tőkebefektetés irodalmi áttekintése

A külföldi működő tőkebefektetésekkel (FDI) foglalkozó, szerteágazó elméleteket a szakirodalomban számos módon csoportosították. Általános megközelítésben az elméletek két fő csoportra osztók:

 a befektetések motivációit (determinánsait) elemző elméletekre, illetve

 a befektetések hatásait elemző elméletekre.

Jansik (2001a) ugyanakkor hozzáteszi, hogy a külföldi működő tőkebefektetések hatásaival foglalkozó irodalom valójában nem elméleteket, hanem hatásokat számszerűsítő empirikus tanulmányokat csoportosít.

Cantwell (1991) szerint a külföldi működő tőkebefektetésekkel foglalkozó empirikus tanulmányok a nemzetközi tőkemozgást három szinten vizsgálják:

 makrogazdasági szinten: a nemzetközi tendenciák vizsgálatával foglalkoznak;

 mezogazdasági szinten: a vállalatok közti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat ágazati tanulmányozzák;

 mikrogazdasági szinten: az egyes vállalatok külföldi befektetéseit és növekedését jellemzik.

Jansik (2001b) Agarwal (1980) munkásságából kiindulva összefoglalja és csoportosítja a szerteágazó FDI elméleteket, melyeket az 1. táblázat foglal össze.

Az FDI irodalmában talán a legnépszerűbb modellnek tekinthető Dunning (1977) eklektikus elmélete (más néven OLI), melyet az internalizációs és a szervezeti elmélet szintézisének tekinti Jansik (2001b). Mateos (2003) ugyanakkor az eklektikus jelzőt azzal indokolja, hogy Dunning elmélete összefoglalja az Industrial Organisation (IO), a kereskedelem elméletét, és a tranzakciós költségek elméletét.

Dunning (1977, 1992) számos, alapvetően az UNCTAD által megrendelt, tanulmányban vizsgálja a külföldi működő tőkebefektetést meghatározó faktorokat. Tanulmányaiban rámutat a multinacionális vállalatok stratégiájára, és azok hatására egy adott rezidens országban. Ahhoz, hogy egy külföldi befektetés megvalósuljon, három feltételnek együttesen kell teljesülnie az eklektikus elmélet szerint:

1. Táblázat Az FDI-t elemző elméletek csoportosítása Jansik (2001b) szerint

1. Tökéletes piacon alapuló elméletek

 Eltérő megtérülési ráta elmélete

 Portfólió elmélet

 Kibocsátás és piaci méret elmélete

2. Tökéletlen piacon alapuló elméletek

 Politikai instabilitás és kockázat

 Kormányzati ösztönzők Forrás: Jansik (2001b)

 „

O

” Az internalizáció útjára lépő vállalatnak a helyi vállalkozásokkal szemben specifikus tulajdonosi előnyökkel kell rendelkeznie (Ownership advantages):, például: egy bevezetett márka, termelési technológia, termék, marketingismeretek, speciális kapcsolat a felvevőpiaccal vagy a beszállítókkal.

 „

I

” A vállalat által birtokolt előnyre alapozott befektetésnek hasznosabbnak kell lennie az adott termék exportjánál vagy az arra vonatkozó licensz -megállapodásnál.

(internationalisation advantages).

 „

L

” A multinacionális vállalat akkor tud profitálni a tulajdonosi és a nemzetközi környezet nyújtotta előnyökből, ha a választott országban meglévő előnyök igazolják a beruházás helyválasztását (locational advantages). Ilyen pozitív feltételnek tekinthető az input források, a humán erőforrás, a szolgáltatások, a protekcionista gazdaságpolitika, a piac mérete és növekedési üteme stb. Másként megfogalmazva a fenti első két előny (O + I) használata, a rezidens ország piacán elérhető inputok kombinációjával, eredményesebbnek kell lennie a hazai inputokkal kombinált termelésnél.

Az OLI modell három elemét alkotó előny – tulajdonosi, internalizációs és lokalizációs – kombinációja alapján Dunning (1992) osztályba sorolja a beruházandó vállalkozás motivációit:

 Erőforrás költségének csökkentése, mellyel a vállalkozás a rentabilitását és versenyképességét kívánja javítani az adott piacon. E befektetési modell leginkább az agrártermékek piacára jellemző.

 Piackeresés: a vállalat célja egy új piac megtartása, védelme, kizsákmányolása vagy fejlesztése, melyet saját márkájával vagy technológiájával kíván elérni.

 Hatékonyság növelés és termelési eszközök (termék vagy technológia) keresése, melynek során a multinacionális vállalat a területileg szétszórt beruházásait kívánja racionalizálni.

 Stratégiai kapacitások keresése létező cégek vagy technológiák megszerzésével a cég elsődleges célja a hosszú távú versenyképesség biztosítása.

Miként az a felsorolásból kitűnik, az első két modell a nemzetköziség útjára lépő vállalat kezdeti lépéseinek tekinthető, ahol az anyavállalat és a leányvállalat közötti integráció alacsony szintű. Ezzel szemben a másik két modellben az anya- és leányvállalatok kapcsolata integrált, és a cégek jelentősen tudják befolyásolni - akár irányítani is - az adott ország kompetenciájának fejlődését.

Mateos (2003) Dunning munkái alapján az alábbi táblázatban osztályozza az OLI modellben bemutatott FDI motivációs tényezőket. Mateos (2003) szerint motivációs célok a vállalkozás életében is változhatnak: a vállalkozások többsége a nemzetközi színtéren először piacot és erőforrást keres. A vállalat fejlődésével a cél fokozatosan a befektetések összehangolására és racionalizálására, valamint a hatékonyság növelésére tevődik át. Mindez feltételezi a nyitott és fejlett piaci szabályozási rendszer meglétét.

2. Táblázat A külföldi működő tőkebefektetések motivációinak osztályozása

FDI motiváció „O” Vállalat

tulajdonosi előnye „L” Rezidens

ország helyi előnye „I” Vállalat

Dolgozatom további részének elméleti magalapozásához szükséges annak gazdasági vizsgálata is, hogy a szakirodalomban az FDI-nak milyen pozitív és negatív hatásait figyelhetjük meg a fogadó ország gazdaságában.

Oszlay (1999) – makroökonómiai szinten – az FDI pozitív hatásai között említi meg, hogy a külföldi működő tőkebefektetések, az elégtelen hazai megtakarításokat kiegészítve, elősegíti az addig pénzügyi hiány miatt elhalasztott beruházások megvalósulását, melyek az intenzív gazdasági növekedést indukálhatnak az adott országban. A külföldi cégek munkaerő-kereslete felhajtja a béreket, és megvalósulását, és nyitottabbá teszi a nemzetközi kereskedelem irányába;

 lehetővé teszi a modern technológia megjelenését és elterjedését az adott országban;

 új menedzseri kultúrát honosítanak meg az adott országban.

Oszlay (1999) a külföldi működő tőkebefektetések negatív hatásai közül kiemeli, hogy a külföldi működő tőke eleve tökéletlen piaci versenyközegben „érzi jól magát”. A külföldi befektetők – megjelenésüket követően – abban érdekeltek, hogy megakadályozzák új versenytársak megjelenését az adott piacon, és ellenérdekeltek a termelési költségeket növelő, a társadalmi jólétet javító szabályok elfogadásában (pl.: környezetvédelmi előírások). Több esetben megfigyelhető, hogy a külföldi vállalkozások befektetéseiket nem külső forrásból finanszírozzák, hanem beszűkítve a helyi vállalkozások lehetőségeit, a helyi pénzpiacról szerzik be a forrásokat. A kívánatos jövedelemelosztás helyett, a külföldi vállalkozások növelhetik az egyenlőtlenséget az adott országban, mert megjelenésük hatására emelkedhet a munkanélküliség. Adott esetben a fogadó ország felzárkózási folyamatait is gátolhatja, amennyiben a külföldi vállalkozás piaci erőfölénye nem kényszeríti rá a legkorszerűbb termelési eljárások alkalmazására.

In document Külső tőkeforrásból létrejött borászati befektetések hatása a magyar szőlő-bor ágazat fejlődésére (Pldal 19-23)