V. KÜLSŐ TŐKEFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI
3. A Tokaji borvidék gazdasági szereplői
A Tokaji Borvidék Hegyközség Tanácsának nyilvántartása szerint 8 280 hegyközségi tag dolgozik a borvidék területén 2010-ben, ami a borvidék termőterületének nagyfokú elaprózottságára utal. A tagstatisztikai adatok idősoros elemzéséből megállapítható a hegyközségek taglétszámának erodálódására. Az EU-hoz történt csatlakozásunktól eltelt időszak alatt a Tokaji borvidék hegyközségi tagjainak száma 59%-kal csökkent (21. ábra). Ezt a számot mérsékli az a tény, hogy a hegyközségi törvény 2007. évi módosítása következtében a hegyközségek száma 21-ről 8-ra csökkent, ami a több hegyközségnél nyilvántartott azonos személyek számát mérsékelte.
21. ábra: A Tokaji borvidéken nyilvántartott hegyközségi tagok számának változása (2004-2010)
Forrás: HNT adatok
0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Ugyanakkor a tagok létszámának 42%-kal történő csökkenését magyarázza az a tény, hogy a szőlőtermesztés jövedelemtermelő képessége megszűnt, a hegyközségi tagok jelentős része belefáradt e tevékenységbe, és szőlőtermesztésükkel felhagynak. Az elhagyott és kivágott területek aránya sajnálatos módon e híres borvidéken is növekszik. Több termelő bántóan alacsony áron értékesíti termőterületét, hogy végleg meg szabaduljon a szőlőtermesztés gyötrelmétől. Ezt erősítik azok a tagstatisztikát részletező adatok, miszerint 10 év alatt az 1 ha alatt szőlőt művelő hegyközségi tagok száma 32%-kal, az általuk hasznosított szőlőterület nagysága 24%-kal csökkent. (16. táblázat)
16. Táblázat : A Tokaji borvidék hegyközségi tagjainak csoportosítása az általuk művelt szőlőterület alapján
Művelt szőlőterület
Tagok száma Összes szőlőterület
1999 2010 1999 2010
< 1 ha 9057 6209 2828 2167
1-5 ha 779 907 1450 1731
5-10 ha 89 112 602 784
10-30 ha 47 54 762 871
30-100 ha 11 10 470 466
100 ha < 1 0 106 0
Forrás: HNT adatok
Szintén csökkent az 1-5 ha között szőlőt művelők száma, viszont az általuk művelt szőlőterület 91%-kal emelkedett. Ez a koncentrációs folyamat az 5 ha fölött szőlőt művelő hegyközségi tagoknál is megfigyelhető az elmúlt évtized folyamán. Különösen az 5-30 hektár között szőlőt művelő hegyközségi tagok száma és az általuk hasznosított terület aránya emelkedett meg.
A pincestatisztikai adatokat vizsgálva figyelhetünk fel arra a tényre, hogy a Tokaji borvidéken is jelentős koncentrációs eltérés figyelhető meg a szőlőtermelés és a borászat között. Míg 7 921 tag szőlőtermesztéssel, addig borászattal már csak 1 919 hegyközségi tag foglalkozik. Jelentős részük önellátásra termelhet vagy hordós kiszerelésben értékesíti borait, ugyanis palackozási engedéllyel csak 382 egyszerűsített adóraktár, kannatöltési engedéllyel 164 egyszerűsített adóraktár került regisztrációra a hegyközségi szervezetnél.
A fentiekben bemutatott borvidéki adatok, illetve a magyar szőlőbor ágazatot bemutató elemzésből kiindulva, a borvidéken végzet primer adatgyűjtés alapján a Tokaji borvidék gazdasági szereplőit az alábbi módon lehet csoportosítani. Ismeretük a befektetők hatásainak vizsgálatakor különösen fontos szerepet kap.
1. Borászati vállalkozások, Wineries
A Tokaji borvidék arculatát meghatározó pincészetekről beszélünk. Valamennyi külső tőkeforrásból létrejött beruházásnak tekinthető, melyek tulajdonosi struktúrája befektetésenként változik.
Jellemzően e vállalatok 30 hektár feletti szőlőterülettel rendelkeznek, melyek tartós tulajdonát képezik a vállalkozásnak. Az általuk művel szőlőterület nagysága nem haladja meg a borvidék összes területének 15%-át. Borászatuk szőlő alapanyag ellátását a saját területről származó szőlővel biztosítják. Szőlőfelvásárlásuk ad-hoc jellegű. Letelepedésüket követően a legtöbb pincészet a szőlőterületek felújítását fontos célként jelölte meg, és jelentős borászati beruházásokat valósítottak meg. A borturizmus fejlesztése a borászati beruházások során, az épület tervezésénél már prioritásként jelent meg.
A pincészetek menedzsmentje magasan kvalifikált, egy-egy területre specializált szakemberekből áll. Értékesítésük általában kereskedőkön keresztül történik a HORECA irányába, illetve a hyper- és szupermarketeknek több esetben közvetlenül szállítanak. Fontos kiemelni, hogy az értékesítésüknek általában 20-40%-át az exportpiacok teszik ki.
2. Családi pincészetek
E családi tulajdonban lévő borászati vállalkozások száma alacsonynak mondható. A rendszerváltozást követően létrejött családi gazdaságok a szőlőtermesztéstől a borértékesítésig terjedő teljes skálát felölelik, és alapvetően saját tulajdonban lévő szőlőik termelésére alapoznak. E családi pincészetek általában 2-10 ha közötti területen gazdálkodnak. Több esetben szőlőtermésüknek csak egy részét dolgozzák fel saját borrá.
Ezen családi pincészetek lehetőségüknek megfelelően fejlesztenek, és próbálnak minél magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani. Fejlesztéseiket a tőkehiány korlátozza, hiszen a Tokaji borkülönlegességek előállítása magas eszközállományt és hosszú idejű érlelést kíván. Több családi pincészetként nyilvántartott vállalkozás valójában befektető társsal tudta meglépni a minőségi termeléshez szükséges fejlesztéseit vagy más gazdasági szektorban szerzett vagyonát fektette be a borvidéken. (pl.: Barta Pince)
A családi pincészetek termékkínálata széles. Legtöbbjük általában hagyományos érlelési technológiákkal állítja elő termékeit. A Tokaji borvidék jellegzetessége, hogy általában azok a családi pincészetek tudnak fejlődni, amelyek elhelyezkedése valamilyen turisztikailag frekventáltabb részén található a borvidéken.
Értékesítésük elsősorban a vendéglátóhelyek irányába történik, illetve helyben értékesítenek. Ez elsősorban azzal a ténnyel magyarázható, hogy a családi gazdaságok közül a prosperáló, híres családi
pincészetek száma más borvidékhez képest erősen korlátozott (pl.: Szepsy Pince, Árvay Pince, Kikelet).
3. Koordinátor(ok)
E csoport általános meghatározása nehezen megoldható, hiszen a borvidéki székhellyel mára egy fontos koordinátor van jelen. A borvidék életében meghatározó szerepet játszik a Tokaj Kereskedőház ZRt, melynek bemutatását a történelmi részben fejtettem ki. Több mint 2 500 termelővel kötött hosszú távú felvásárlási szerződést, amit adott esetben a szabadpiacról történő felvásárlással egészítenek ki.
Koordinátorként lehetett számon tartani továbbá a Tállyai központú Promontorbor Csoportot, amely szőlőt a szabadpiacról vásárol, illetve nagy mennyiségben vásárolt hordós kiszerelésű bort a helyi termelőktől. A jogelődként létező Promontorbor Kft. Gágány Tibor és társai tulajdonát képezte. A vállalkozás működését 2010/11-ben megszűntette.
Az utóbbi koordinátor tevékenységének beszüntetését követően a koordinátori szerepet Duna borrégióban található központtal rendelkező vállalkozások vették át, akik szőlőt és hordós kiszerelésű földrajzi jelzés nélküli bort szállítanak el a piacról.
4. Szőlőtermelők
Az ágazatban dolgozók legnagyobb számát a szőlőtermelők teszik ki. Jellemző, hogy a szőlőtermesztés nem tekinthető az adott család első számú megélhetési forrásának. A helyi termelők, lehetőségeik szerint, munka mellett próbálják ezt a tevékenységet folytatni.
A Tokaji szőlőtermelők részére a szőlőtermesztés azért tekinthető még „jövedelemtermelő”
tevékenységnek, mert nem a „normál” szüretben szüretelt szőlő jelenti az egyetlen bevételi forrásukat.
A szőlőből származó bevétel meghatározó része az aszúsodáshoz kapcsolódik. Tudni kell azonban, hogy tíz évből három-négy év tekinthető jó évnek. A szőlőtermelőnek pedig minden évben döntést kell hoznia arról, hogy a termésének mekkora részén vállalja a további termelési kockázatot, és hagyja fent a szőlőt aszúsodni.
A korábban említett „jövedelem-érzete” e szőlőtermelőknek abból adódik, hogy a legnagyobb munkaidő-szükségletettel bíró munkákat (szüret, aszúszüret, zöldmunkák) családi alapon, kalákában próbálják megoldani.
Számos termelő integrációs szerződést kötött a Tokaj Kereskedőházzal, vagy az aktuális piaci lehetőségek között adja el a szőlőt valamely magyar vagy esetenként szlovák pincészet részére.
Kis részük a családi pincében állít elő hagyományos technológiával borokat, amiket folyóborként értékesítenek végső fogyasztóknak, vagy valamely integrátor részére. Pincéjük kapacitása viszont legfeljebb 1 hektár termését tudja feldolgozni.
5. A szőlőmunkások
A Tokaji borvidéken a szőlő-bor ágazat a vidéki lakosság meghatározó foglalkoztató ágazata. Talán nincs az országban még egy ilyen terület, ahol a szőlőből szerzett jövedelem kistérségi szinten ennyire meghatárzó lenne, mint Hegyalján.
Az Észak-Magyarországi régió a legújabb EuroStat adatok alapján, az EU 10 legfejletlenebb régiója közé tartozik. A borvidék területén a Szerencsi, Tokaji, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi és Bodrogközi Kistérségek találhatók, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül is az elmaradott térségek közé tartoznak.
A kistérségek demográfiai adatait tanulmányozva a legtöbb településen a 60 év feletti lakosság aránya meghaladja a 30%-ot, és vele párhuzamosan a rendszerváltozás óta erőteljes elvándorlási hullám figyelhető meg, ami elsősorban a fiatal lakosságot érinti. A foglalkoztatottsági szint az országos, és megyei átlag alatti valamennyi kistérségben. A Szerencsi Kistérségben a foglalkoztatottság 24%-os, míg a munkanélküliségi ráta kistérségi szinten 30,9%. (2010)
Kiemelkedő problémát jelent a borvidéken a halmozottan hátrányos helyzetű lakosok számának folyamatos növekedése. Helyzetüket és társadalmi beilleszkedésüket tovább sújtja, hogy e társadalmi csoport általában e szegény települések peremvidékén, szegregációban lakik.
A vidéki élet ellehetetlenülését mutatja, hogy több falukörnyéki szőlőoldalban gyakoriak télvíz idején a támrendszer lopások (karók, oszlopok), amivel a termelőknek a mindennapi gazdálkodásban okoznak nehézségeket a fázó tolvajok.
Mindezen adatok ismeretében nyugodtan kijelenthető, hogy a falusi területeken az egyetlen munkát a szőlő-bor ágazat jelenti a lakosoknak. Több száz ember kezdi a vegetációs időszakban a reggelt a szőlőben, akiket a pincészetek toboroznak reggelente a falvakban.
Szakmai szervezetek közül a borvidéken kiemelt szerep jut a hegyközségi rendszernek. A Tokaji Borminősítő Bizottságot a Tokaji Borvidék Hegyközség Tanácsa működteti, amely a minősített tételekre minősítő tanúsítványt bocsát ki.
A borvidéken több, a borok népszerűsítésére létrejött szervezet létezik. Közülük az egyik legismertebb a Tokaj Reneszánsz Egyesület, ami leginkább a wineries típusú borászatokat és néhány prosperáló családi pincészet promóciós tevékenységét fogja össze. Hasonló szerveződést jelent a Tokajvinum Hungaricum Egyesület, amely a Tokaj Kereskedőház ZRt vezetésével a hagyományos
tokaji borstílust népszerűsíti. A helyben fogyasztás és a borturisztikai attrakciók összehangolására hozták létre a borvidéken a Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesületet, amely pincészetek mellett a panziók és vendéglátók hely összefogását tűzte ki céljául.
A borvidék szerkezetére jelentősen rányomta bélyegét az elmúlt húsz év politikai és gazdasági változása. A borvidéken a nagy pincészetek dominanciája nem lenne történelmileg kifogásolható, hiszen a borvidék arculatát egykor is a királyi, egyházi és arisztokrata birtokok határozták meg a második világháború előtt.
A borvidék jellegzetessége, hogy a külső arculatát alapvetően a wineries típusú pincészetek határozzák meg, míg a családi pincészetek legtöbbje visszahúzódott körülmények között termel.
Hegyalján is hiányoznak a szövetkezetek, melyek szerepét két integrátor vette át, akik a szőlőtermelők és a családi kispincék terméseit felvásárolva biztosítják alapanyag ellátásukat. A Tokaji borvidék termelési struktúráját az alábbi ábrával kívánom összefoglalni.
22. ábra: A Tokaji borvidék szerkezete gazdasági szereplők szerint
Szőlőtermelők
Koordinátor(ok)
Wineries
Kereskedők
Közvetlen értékesítés
Élelmiszerláncok HORECA
Szakmai szervezetek
Családi pincészetek
Borászati szaküzletek