1. Az írói koncepció módosulása, a szöveg átalakulása (A Halálfiai című regény két változatának összehasonlítása) A Hagyatékban található néhány dokumentum tanúsága és az író legelső nyilatkozatai szerint Babits nagyobb távlatú művet tervezett, mint amilyen a regény első változataként – a Pesti Naplóban (PN), 1921. október 2. és 1922. január 17. között, 66 folytatásban – nyil-vánosságra került (HfPN). Érthető tehát, hogy elkészült művével az író sem volt elégedett. Röviddel az utolsó rész közlése után, 1922 februárjában már az átdolgozás szükségességéről írt barátjának, Szi-lasi Vilmosnak.225
A hosszú ideig és elég gyötrelmesen készülő, 1927-ben megje-lent teljes regény (Hf1) nemcsak újabb fejezetekkel gazdagodott, ha-nem benne az első változat is lényegesen átalakult. Amikor Babits komolyabban kezdett foglalkozni az első változat át- és továbbírásá-val, maga fogalmazta meg Szini Gyulának: „ez a téma kiszélesedett, megnőtt bennem...” (Színházi Élet 1924/34.).
A HfPN és a Hf1 egymásnak megfelelő részei között a legszembe-tűnőbb a mennyiségi különbség. Ezt Téglás János, aki a regény első, folytatásokban létező változatát 251 oldalnyi terjedelemben mini-könyvben kiadta, a következőképpen érzékelteti: „Ha az 1927-es ki-adás szövege alapján közöltük volna a regény első részét, kötetünk 136 oldallal lett volna vastagabb.”226
225 BSZL 1979: 54
226 BM-Hf 1981: 265–266. A Halálfiainak a Pesti Naplóban 66 folytatásban kö-zölt első változatát (HfPN) Téglás János szerkesztésében és szöveggondozásával, illetve az ő és Gál István utószavával a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola adta ki.
A könyvárusi forgalomba nem került könyvecske érdekessége, hogy a későbbi szö-vegváltozást tipográfiailag is jelzi – bár nem elég differenciáltan (egyformán dőlt
Mielőtt rátérnénk a két változat lényegesebb strukturális és tartalmi különbségeinek számbavételére, az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a HfPN-ben, a Hf1-ben, a szövegkritikai kiadásban (Hfk)227 meg a PN megfelelő lapkivágataiból összefűzött könyvecskéhez (HfPNa)228 készült – kéziratban található – tartalomjegyzékben szereplő fejezetcímeket, az egyes fejezeten belüli részek számát és a fejezetek oldalszámát (Hf1 esetében az eredeti kiadás lapszámát, a HfPN és a Hfk esetében a szövegkritikai kiadás lapszámát közöljük).
A HfPNa említett tartalomjegyzéke magában foglalja a római szá-mokkal jelölt fejezetszámokat, a (pont nélküli, utólagos betoldás-nak tűnő) fejezetcímeket, valamint röviden jelzi a fejezetek törté-néseit, s magadja a fejezetek kezdetének oldalszámát. (OSZK Fond III/1603/1) A HfPN-ben az író a fejezetszámokat (kapitális) betűvel írta ki, a fejezetek címe és sorszáma után csak a negyedik fejezettől tett pontot; a Hf1-ben következetesen pontot tett (de a Hf1 tartalom-jegyzékének címeiben nincs pont, s ugyanitt az „Ópium éj.” cím he-lyett „Ópium-éj” olvasható).
Imruska. 1–12. rész 1–12. rész 1–12. rész
7. 649–674.
1–9. folytatás 1–30. o. 1–32. o.
betűvel jelöli az 1927-es kiadásban kihagyott, átfogalmazott, illetve máshová he-lyezett részeket).
227 BM-Hf 2006. A Hf-nek az 1938-as Athenaeum-kiadáson alapuló szövegkri-tikai kiadása (Hfk).
228 A HfPN-nek a Pesti Napló lapkivágataiból könyvformára összefűzött változa-tát az OSZK Kézirattára őrzi (Quart. Hung. 3242)
Napok II. MÁSODIK
9–22. folyt. 31–71. o. 32–68. o.
Folytatás III. HARMADIK
FE-JEZET Folytatás Ópium éj. Ópium éj.
Casinoi dáridó. Gyula
a sínről. A vonat letér a sínről.
8–12. r. 1–7. r. 1–7. r.
103. 710–773.
22–50. folyt. 113–143. o. 107–135. o.
Ismét hónapok
telnek el IV. NEGYEDIK
FEJEZET
50–55. folyt. 143–178. o. 135–167. o.
Miska. [majdnem teljesen új] Miska.
1–15. r. 1–15. r.
66. folyt. 222–270. 208–252. o.
A táblázat mutatja a fejezetrészek sorszámozásának változását, illetve a hibáit is, amelyeket teljes egészében csak a kritikai kiadás kor-rigált. Ezeket a helyeket [*]-gal jelöltük, s az alábbiakban néhány magyarázatot fűzünk hozzájuk.
Látható, hogy a Hf1 kettéválasztja a HfPN Napok című fejezetének 7. részét (a 8. fejezetrész „Nellike repült a konyhába [...]” mondattal kezdődik), így a PN-beli 8. részből a Hf1-ben 9. lesz.
A PN-beli szöveg számozásában több tévedést találunk. (A HfPN szövegét a kritikai kiadás már korrigált formában közli.) A harma-dik, Folytatás című fejezetben eredetileg nincs „4.” számmal jelölt rész. (A 4. szövegrész kezdetét a kritikai kiadás a „Hajnalban végre megjött az eső” mondatban határozta meg.) Ugyanezen fejezetből hi-ányzik a „6.”-kal jelölt rész, az „5.” után a 34. folytatásban a „10.” szám olvasható, s ezt követi a „7”. (A kritikai kiadás értelemszerűen a „10.”-et
„6.”-ra javította.) – A negyedik fejezetben (Ismét hónapok telnek el...)
a „2.” rész után a „4.” következik. Ezt a hibát Babits életében min-den kiadás megőrizte. – Az ötödik fejezetben (S évek suhannak el...), a 65. folytatásban ismétlődik a „7.” szám (a kritikai kiadás a máso-dikat „8.”-ra javította).
A HfPN téves számozásának némely hibája megismétlődik a Hf1-ben.
Ezért nincs A rettenetes nászút című fejezetben „4.” sorszám. – A gá-dorosi danaidák című – erősen átírt, kiegészített – fejezetben két helyen is történt tévedés: a „12.” fejezetszám hiányzik, a „11.”-et a „13.” követi; a 17. szám pedig kétszer szerepel.
Mielőtt a fejezetenkénti összehasonlítást elkezdenénk, megemlí-tünk néhány a művek egészére vonatkozó helyesírási, illetve tény-beli különbséget.229 A HfPN-ben az író Gitá-t, a Hf1-ben Gittá-t ír.
A Sátordy nevet HfPN-ben Babits i-vel írja, a Hf1-ben a legtöbb he-lyen az y-os forma szerepel, de kezdetben előfordul az i-s változat is. A Hf1-ben van más következetlenség is. A HfPN-ben Nelli test-vére még Ilonka névre hallgat, a Hf1-ben Jolán. A gádorosi orvos neve a Hf1 első részében (A gádorosi danaidák 6., 10.; Óh vidám kamaszkor! 7.) Hardits, a második részében (Óh vidám kamaszkor!
13., Gyula újból... 5., Családi idill, Nelli 2., 17.) Tardits. (Lásd a kri-tikai kiadást!) Egyszer „Sót és Vidéke” a helyi lap címe, legtöbbször
„Sótvidéki Közlöny”. Ezen eltérések egyrésze tévedésből adódott, másrésze tudatos lehetett, hiszen – amint ezt a későbbi elemzésben látni fogjuk – funkcionális különbségeket takarnak.
A HfPN és a Hf1 elemző összehasonlításával érdemben mind ez ideig csak Sipos Lajos foglalkozott. Véleménye szerint a PN-beli változat „jóval több, mint egyszerű variáns”. A szerző számba ve-szi a különbözőségeket, melyek „egyformán vonatkoznak a történet egészére, a cselekményre, néhány jelenet szerkesztésére, a regény-hősök egyéniségére, a mű stílusára és a műfaji jellegzetességekre”.230 Kismonográfiájában Rába György is a teljes változathoz viszonyítva jellemzi „a balul sikerült házasságtörés történeté”-t: „bár az író már
229 A teljes nyelvi elemzést lásd: T. Somogyi Magda: A regény szövegének válto-zatai. BM-Hf 2006: 2/256–365.
230 sipos 1979: 63.
nemzedékek sorsára tekint ki, az alakok köre kicsiny, hősei nem egy-forma erővel egyénítettek, s a főszereplők rajza sem távlatos: a mű jóval rövidebb, és panorámája szűkös. Az álmodozó Nelli megzápult életbe fúló ballépésének egyedüli ellenpontja az első változatban még kemény egyéniségnek ábrázolt Döme hűséges negyvennyolcassága, továbbá Cenci már itt törhetetlen alakja. Az első változatban szegé-nyes a motiváció, és a szerkezet finomítatlan.” 231
A jelen munkában az összehasonlítás szempontjából fontosnak ítélt szövegek egymás mellé állításával vetjük össze a két változa-tot.232 Idézzük a Hagyatékban található fogalmazványtöredékeket, szövegvariánsokat is. A táblázatba rendezett szövegekhez233 fűzött
231 rába 1983: 232–233.
232 Ha a teljes regényre általában hivatkozunk a Hf rövidítést használjuk.
233 A HfPN-ből és a Hfk-ból vett szövegidézetek a kritikai kiadás 1. kötetéből va-lók. Az ehhez képest a Hf1-ben eltérő szó-, szövegváltozatokat [*]-ben jelezzük, de a helyesírási eltérésekre nem térünk ki. Feltüntetjük mind a Hf1, mind a kritikai kiadás idézett szöveghelyeinek oldalszámát. A HfPN-ből és a Hfk-ból idézett szöve-gekhez rendelt oldalszámok a kritikai kiadás 1. kötetére vonatkoznak.
A kézirattöredékek szinoptikus szövegét közöljük a következő (a kritikai kiadás-ban használt) jelölésekkel:
– < > Áthúzott, de olvasható vagy kikövetkeztethető részek a törölt szöveg, a szerző által áthúzott szavak eredeti helyen történő meghagyásával; a törölt szöveg e két jel közé kerül.
– <...> Áthúzott vagy törölt, olvashatatlan szöveg.
– << >> Az áthúzáson belül is áthúzott, de olvasható vagy kikövetkeztethető rész.
– <<...>> Az áthúzáson belül is áthúzott, olvashatatlan szöveg.
– |: :| Beszúrt, beékelt szöveg.
– |:|: :|:| A beszúrt szövegen belüli újabb beékelés.
– [ ] Hiányzó, de kikövetkeztethető és pótolt szövegelem.
– [! ] Nyelvi szempontból aggályos, de pontosan visszaadott szöveg.
– [? ] Bizonytalan olvasat.
– [...] Olvashatatlan szövegrész.
– [....] Babits jelölése a kihagyott szövegre (mindig négy pont).
– [[...]]: A kéziratban olyan általunk kihagyott hosszú szövegrész, amely mind-két változatban egyforma, vagy csak az egyikben található, de rekonstruálható.
Az összehasonlítás szemléletesebbé tétele érdekében a következő jelzéseket hasz náljuk:
– HfPN: A PN-beli változat.