Babits Mihály: Halálfiai

(1)

Némediné Kiss Adrien

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

E kötet tanulmányainak megszületését a Halálfiai kritikai kiadásának előkészítése során szerzett ta - pasztalatok tették lehetővé.

Az első tanulmány a mű motívumainak elem- zését, a hagyományostól eltérő értelmezését kí - sérli meg, és a Halálfiairól mint a „magyar ördög- regény”-ről beszél. Az alkotás motívumszerke- zetét úgy mutatja be, hogy benne nemcsak az

„ördögi” erővonal jelenik meg, hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. A „nagyregény” világá- ban feltárja és funkciójában vizsgálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló – dualitást, s közben megvilágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a „ma- gasság-élmény”. – A dolgozat szerves része Ba- bits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelem- zéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Ha-

lál fiai értelmezését.

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikro- filológiai, szövegösszehasonlító munka is beke- rült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a „ke - let kező szöveg” tartalmi-eszmei-esztétikai meg- kö zelí tésére irányul.

Némediné Kiss Adrien A magyar „ördögregény”

Szerkeszti: SipoS LAjoS Regényei

1. Babits Mihály: A gólyakalifa. Szerk. Éder Zoltán. Kártyavár.

Szerk. Babits Kutatócsoport.

Budapest, Historia Litteraria Alapítvány–Korona Kiadó, 1999.

2. Babits Mihály: Tímár Virgil fia. Szerk. Sipos Lajos.

Budapest, Magyar Könyvklub, 2001.

3. Babits Mihály: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom.

Szerk. Buda Attila. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002.

4–5. Babits Mihály: Halálfiai. Szerk. Szántó Gábor András, Né me diné Kiss Adrien, T. Somogyi Magda.

Budapest, Argumentum Kiadó, 2006.

Drámái

Babits Mihály: Drámái. Szerk. Vilcsek Béla.

tanulmányai, esszéi, kritikái

1. Babits Mihály: Tanulmányai, esszéi, kritikái, 1900–1911.

Szerk. pienták Attila, Hibsch Sándor. Megjelenés előtt 2. Babits Mihály: Tanulmányai, esszéi, kritikái, 1911–1920.

Szerk. pienták Attila, Hibsch Sándor. Előkészületben levelezés

1. Babits Mihály levelezése 1890–1906. Szerk. Zsoldos Sándor.

2. Babits Mihály levelezése 1907–1909. Szerk. Szőke Mária.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005.

3. Babits Mihály levelezése 1909–1911. Szerk. Sáli Erika, Tóth Máté.

Budapest, Akadémiai Kiadó 2005.

4. Babits Mihály levelezése 1911–1912. Szerk. Sáli Erika.

5. Babits Mihály levelezése 1912–1914. Szerk. pethes Nóra, Vilcsek Andrea. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007.

6. Babits Mihály levelezése 1914–1916. Szerk. Fodor Tünde, Topolay Ágnes. Budapest, Argumentum Kiadó, 2008.

8. Babits Mihály levelezése 1918–1919. Szerk. Sipos Lajos.

Budapest, Argumentum Kiadó. Megjelenés előtt 9. Babits Mihály levelezése 1919–1920. Szerk. pienták Attila.

Budapest, Argumentum Kiadó. Megjelenés előtt

BaBits kÖnyvtár Szerkeszti: SipoS LAjoS

1. Babits Mihály: „Itt a halk és komoly beszéd ideje...”

Interjúk, nyilatkozatok, vallomások. Szerk. Téglás jános.

Második, bővített kiadás. Celldömölk, pauz–Westermann Könyvkiadó Kft., 1997.

2. A Babits család levelezése. Szerk. Buda Attila.

Budapest, Universitas Kiadó, 1996.

3. A vádlott: Babits Mihály. Dokumentumok, 1915–1920.

Szerk. Tég lás jános. Budapest, Universitas Kiadó, 1996.

4–5. „Engem nem látott senki még.” Babits-Olvasókönyv, i–ii.

Szerk. Sipos Lajos. Budapest, Historia Litteraria Alapítvány–

Korona Kiadó, 1999.

6. Babits Mihály Arany Jánosról. Szerk. pienták Attila.

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003.

7. „...kínok és álmok közt...” Czeizel Endre, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád Babitsról. Szerk. Sipos Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.

8–10. A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok, 1917–1941. I–III.

Szerk. Téglás jános. Budapest, Argumentum Kiadó, 2003.

11–12. A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok, 1941–1951. IV–V.

13. „Áll az idő és máll a tér”. Babits István levelei a keleti frontról és a hadifogságból 1915–1920. Szerk. Buda Attila.

14. Török Sophie naptárai. Szerk. papp Zoltán jános.

Megjelenés előtt

15. Csokonai-illés Sándor: Babits Fogarason.

Tanulmányok, dokumentumok. Megjelenés előtt.

Ára: 3200 Ft

(2)

Némediné Kiss Adrien

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

E kötet tanulmányainak megszületését a Halálfiai kritikai kiadásának előkészítése során szerzett ta - pasztalatok tették lehetővé.

Az első tanulmány a mű motívumainak elem- zését, a hagyományostól eltérő értelmezését kí - sérli meg, és a Halálfiairól mint a „magyar ördög- regény”-ről beszél. Az alkotás motívumszerke- zetét úgy mutatja be, hogy benne nemcsak az

„ördögi” erővonal jelenik meg, hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. A „nagyregény” világá- ban feltárja és funkciójában vizsgálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló – dualitást, s közben megvilágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a „ma- gasság-élmény”. – A dolgozat szerves része Ba- bits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelem- zéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Ha-

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikro- filológiai, szövegösszehasonlító munka is beke- rült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a „ke - let kező szöveg” tartalmi-eszmei-esztétikai meg- kö zelí tésére irányul.

Némediné Kiss Adrien A magyar „ördögregény”

Drámái

Megjelenés előtt

Ára: 3200 Ft

(3)

Némediné Kiss Adrien

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

E kötet tanulmányainak megszületését a Halálfiai kritikai kiadásának előkészítése során szerzett ta - pasztalatok tették lehetővé.

Az első tanulmány a mű motívumainak elem- zését, a hagyományostól eltérő értelmezését kí - sérli meg, és a Halálfiairól mint a „magyar ördög- regény”-ről beszél. Az alkotás motívumszerke- zetét úgy mutatja be, hogy benne nemcsak az

„ördögi” erővonal jelenik meg, hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. A „nagyregény” világá- ban feltárja és funkciójában vizsgálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló – dualitást, s közben megvilágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a „ma- gasság-élmény”. – A dolgozat szerves része Ba- bits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelem- zéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Ha-

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikro- filológiai, szövegösszehasonlító munka is beke- rült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a „ke - let kező szöveg” tartalmi-eszmei-esztétikai meg- kö zelí tésére irányul.

Némediné Kiss Adrien A magyar „ördögregény”

Drámái

Megjelenés előtt

Ára: 3200 Ft

(4)

Némediné Kiss Adrien

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

E kötet tanulmányainak megszületését a Halálfiai kritikai kiadásának előkészítése során szerzett ta - pasztalatok tették lehetővé.

Az első tanulmány a mű motívumainak elem- zését, a hagyományostól eltérő értelmezését kí - sérli meg, és a Halálfiairól mint a „magyar ördög- regény”-ről beszél. Az alkotás motívumszerke- zetét úgy mutatja be, hogy benne nemcsak az

„ördögi” erővonal jelenik meg, hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. A „nagyregény” világá- ban feltárja és funkciójában vizsgálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló – dualitást, s közben megvilágosodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létélmény, a „ma- gasság-élmény”. – A dolgozat szerves része Ba- bits regényének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelem- zéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Ha-

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikro- filológiai, szövegösszehasonlító munka is beke- rült a kötetbe, amelyben a szerző figyelme a „ke - let kező szöveg” tartalmi-eszmei-esztétikai meg- kö zelí tésére irányul.

Némediné Kiss Adrien A magyar „ördögregény”

Drámái

Megjelenés előtt

Ára: 3200 Ft

(5)

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

BabitsKiskönyvtár6.-NémedinéKiss1 1

BabitsKiskönyvtár6.-NémedinéKiss1 1 2009.03.10. 17:04:572009.03.10. 17:04:57

(6)

Szerkeszti: SIPOS LAJOS

1. Sipos Lajos: Új klasszicizmus felé... Budapest, Argumentum Kiadó, 2002.

2. Basch Lóránt: A Baumgarten Alapítvány történetéből.

Tanulmányok, cikkek. Szerk. Téglás János.

3. Rába György: Az ünneptől a hétköznapi ünnepek felé.

Babits és a száz éves Nyugat költői.

4. Közelítések... Babits Mihály életművéről születésének 125. évfordulóján.

Szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila, Sipos Lajos.

Szombathely, Savaria University Press, 2008.

5. Vilcsek Béla: A drámaíró Babits Mihály.

6. Némediné Kiss Adrien: A magyar „ördögregény”.

Babits Mihály: Halálfi ai. Budapest, Argumentum Kiadó, 2008.

7. Buda Attila: A legutolsó Babits-regény: Elza pilóta. Monográfi a.

Megjelenés előtt.

(7)

Némediné Kiss Adrien

A magyar „ördögregény”

Babits Mihály: Halálfiai

(8)

ISBN 978-963-446-516-4 ISSN 1589-2328

A kiadásért felel Láng József, az Argumentum Kiadó igazgatója Felelős szerkesztő: Tóth Magdolna

Tördelte: Nagy Erika

Nyomta az Argumentum Kiadó nyomdaüzeme

A kötet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram támogatásával jelent meg.

(Témaszám: K 61947)

Borító- és kötésterv BANGA FERENC

A borítón látható fénykép Szekszárdon készült 1925. január 25. és február 12. között.

(Eredetije a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdona.

Leltári száma: 1135/1.)

(9)

ELŐSZÓ ... 9

I. A MAGYAR „ÖRDÖGREGÉNY” MOTÍVUMSZERKEZETE ÉS ÉRTELMEZÉSE 1. Általános bevezetés ... 11

1.1. A Halálfiai irodalomtörténeti jelentősége ... 11

1.2. A Halálfiai korhoz kötöttsége – a Halálfiai és Szekfű Gyula Három nemzedéke ... 14

1.3. A Halálfiai egyetemessége – a Halálfiai és Dante fő műve ... 19

1.4. A Halálfiai újszerűsége – a motívumok szerepe ... 31

2. A „szimbólikus hős” életútja a motívumok tükrében ... 37

2.1. „Utazó volt”: Imruska Sóton – Gádoroson ... 37

2.1.1. Imruska útja a „kárhozat” felé ... 37

2.1.2. „Sorsdöntő Pillanat” – Vágytól az elhatározásig .... 49

2.2. „Utazó volt”: Imrus Budapesten – Gádoroson ... 56

2.2.1. Az „Élet” és a „Szabadság” világában ... 56

2.2.2. „Sötétbe borult előtte az út” ... 64

2.2.3. „Bizonyos, hogy itt állt, az annyit sóvárgott Élet közepén” ... 76

2.2.4. „Peripetia” – Imrus határhelyzetben ... 84

2.2.5. „A lélek örökös főnix...” Az önvizsgálattól az „újjászületés”-ig: Budapesttől Gádorosig ... 89

2.3. „Utazó volt”: Imre Erdőváron – Gádoroson. „Milyen messze volt már Imre Imrustól!” ... 114

3. Az „ördögregény” motívumszerkezete ... 118

3.1. „Óh [...] oly szomj van a lelkekben” ... 121

3.2. „Emporte-moi, wagon! enlève-moi, frégate!...” ... 124

3.2.1. Az „utazás” ... 124 TARTALOM

(10)

3.2.2. A „tenger” ... 125

3.2.3. A „hajós” – a „hajó” ... 127

3.3. Az „ördög” ... 129

3.3.1. Az „ördög” megjelenési formái ... 132

3.3.2. Az „ördög” vonzásában ... 137

3.4. A „Fény” ... 143

3.4.1. A „fenn” vonzásának jelképei ... 143

3.4.2. A „fenn” vonzásában ... 152

3.5. Nelli és Imrus ellentétes sorsa: kárhozat („halál”) – megváltás („újjászületés”) ... 157

3.6. Az erdővári lét, az erkölcsi magaslat jelképei: a „csúcs”, a „torony”, a „bárka”, a „gyertya” ... 162

3.6.1. Imre „imitatio Christi” ... 165

3.7. A „szeretet” – a „sugár” ... 168

4. A „szomjas lélek” – a kereső ember ... 175

5. Szenvedély–ész–erkölcs Szekfű-féle hierarchiája a Halálfiaiban ... 178

5.1. Nevelői (szókratészi) szerepek a regényben ... 178

5.2. Hierarchia a regény kompozíciójában ... 180

5.3. Szenvedély–ész–erkölcs hierarchiája Szekfű-Széchenyi koncepciójában ... 181

6. Az egyéni és a nemzeti megváltás útja: önnevelés és nevelés .... 185

II. BEPILLANTÁS AZ ALKOTÓMUNKÁBA 1. Az írói koncepció módosulása, a szöveg átalakulása (A Halálfiai című regény két változatának összehasonlítása) .... 191

2. A Nelli meg az Epilog c. fejezetek előfogalmazvá nyának és végleges szövegének összevetése ... 336

SZAKIRODALMI RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ... 461

FELHASZNÁLT IRODALOM ... 463

MELLÉKLET ... 469

(11)

lombon átszűrt napfénytől, a teljes égbolt vigaszát.”

(Ottlik Géza: A teljes égbolt vigasza)

(12)

(13)

ELŐSZÓ

Sok év munkájának termése ez a kötet, amely két különböző jellegű (egy szövegelemző, -értelmező és két szöveg-összehasonlító) dol- gozatot tartalmaz.

Az első tanulmány őse a Halálfiai és a Három nemzedék össze- hasonlítását kísérelte meg. Később a szerző figyelme a Halálfiai mo- tívumainak feltérképezésére, elemzésére irányult, s a szöveggel való újabb „bíbelődés” eredménye egy doktori értekezés, amely a regény- nek a hagyományostól eltérő értelmezését adta, és Babits művéről mint a „magyar ördögregény”-ről beszélt. A gondolatot megerősí- tették és továbbépítését elősegítették a Halálfiai kritikai kiadásának munkájában szerzett tapasztalatok. A korpusz, a szövegváltozatok alaposabb megismerése, illetve a kéziratok böngészése, a mű formá- lódásába való betekintés a szerzőt disszertációjának átdolgozására és kiegészítésére inspirálták. Az átírt s a jelen kötetben közreadott munkában új egység az a fejezet, amely a regény motívumszerkeze- tét úgy mutatja meg, hogy benne nemcsak az „ördögi” erővonal jelenik meg (mint a korábbi dolgozatban), hanem a Rosszal szemben a világkép másik pólusa, illetve az azt hordozó motívumok is. Az elemzés a „nagyregény” világában feltárja és funkciójában vizs- gálja a – Babits műveiben jellemzően előforduló s a Halálfiaiban már Németh G. Béla által jelzett – dualitást; s közben megvilágo- sodik a regényben szavakkal ki nem fejezett babitsi szakrális létél- mény, a „magasság-élmény” (Nemes Nagy Ágnes). – Természetesen a régi dolgozat eme utolsó változatának is szerves része Babits regé- nyének Szekfű Három nemzedékével való időnkénti összevetése, hiszen ez a motívumelemzéssel termékeny kölcsönhatásban segítette a Halálfiai értelmezését.

Az említett dolgozaton kívül két olyan mikrofilológiai, szöveg- összehasonlító munka is bekerült a kötetbe, amelyben a szerző fi-

(14)

gyelme a „keletkező szöveg” (Kelevéz Ágnes) tartalmi-eszmei-esz- tétikai megközelítésére irányul.

*

Azért, hogy ez a kis könyv megjelenhetett, mindenekelőtt Sipos La- josnak, a Babits Kiskönyvtár sorozatszerkesztőjének tartozom kö- szönettel, mert helyt adott a sorozatban ezen dolgozatoknak, amelyek megszületéséért is elsősorban Őt illeti a köszönet, hiszen bátorítása, szakmai tanácsai nélkül nem készült volna el a doktori disszertáció sem; azért pedig igazán hálás vagyok neki, hogy részt vehettem a Ha- lálfiai kritikai kiadásának munkálataiban. – Külön köszönöm a kri- tikai kiadást szervező Szántó Gábor Andrásnak a közös munkát, a baráti segítséget s mindenekelőtt azokat a motívum-felismeréseit és -magyarázatait, amelyek regényértelmezésemet megerősítették, s – szíves hozzájárulásával – dolgozatomat gazdagították. – S kö- szönet Némedi Dénesnek, aki annak idején a Halálfiai és a Három nemzedék összehasonlítását ajánlotta, s aki éveken át biztatóan kí- sérte figyelemmel a munkámat, és gyakran elhárította az akadályo- kat, amelyeket a számítógép „ördöge” gördített elém. – Végül kö- szönöm az Argumentum Kiadónak és személyesen Láng Józsefnek, hogy a megjelenés lehetőségét biztosította, Tóth Magdolnának és Nagy Erikának a gondos szerkesztői, illetve tördelői munkát, Banga Ferencnek pedig a könyv borítótervét.

(15)

I. A MAGYAR „ÖRDÖGREGÉNY”

MOTÍVUMSZERKEZETE ÉS ÉRTELMEZÉSE

„az élet küzdelem valami nagy Jóért”

„Minden emberi lélek nagy dolog és nagy küzdelem, míg, hiábavaló lázadozásait abbahagyva, eljut a végső megismerésig...”

„A fiatal lélek örökös főnix: minduntalan elégetve magát, hogy újraszülessen.”

1. Általános bevezetés

1.1. A Halálfiai irodalomtörténeti jelentősége

„Az irodalomtörténetnek végre föl kellene ismernie, milyen szerepe volt Babitsnak a magyar regény megújulásában. Nem elegendő Babitsot csak lírikusként számon tartanunk: prózája szinte ugyan- olyan figyelmet érdemel, mint lírája”¹ – így figyelmeztetett Sőtér István 1983-ban. Bár a prózaíró-epikus megítélése nem egyértelmű, két vonatkozásban egységes a szakmai közvélemény. Egyrészt: az ő regényeire is igaznak tekintik Az európai irodalom történetében olvasható megállapítását: „A mai regény, legjobb alkotásaiban, csupa forrongás és kísérlet.”² (Halász Gábor 1941-ben műfajilag „egymástól elütő kísérletek”-nek mondja Babits regényeit.³) Másrészt: a „szünte- len arcot cserélő”⁴ babitsi prózában kitüntetett helye van a – Babits szerint is élete legfőbb alkotásának tartott – Halálfiai című művének.

„Babits valamennyi regénye közül a Halálfiai emberi világa a leg- teljesebb, a legkidolgozottabb”, „az írói tudás és érettség teljében pom- pázik”⁵ – véli Sőtér István, aki a művet a babitsi életmű egészében is

1 S^őtér 1983: 35. A gondolat érvényességét igazolta a dolgozatok születése óta eltelt idő, illetve Babits regényeinek kritikai kiadása 1999 és 2006 között.

2 BM-It 1979: 470.

3 Halász Gábor: A regényíró. Babits Mihályról. In uő: Válogatott írásai, Bp., Magvető Kiadó, 1977. 702.

4 S^őtér 1983: 35.

5 I. m., 42.

(16)

meghatározónak tartja: „A Halálfiai végleges irányba állítja be Ba- bits hátralevő pályáját. Ami a Halálfiaiban létrejött, abból származik a Versenyt az esztendőkkel és a Jónás könyve, de erről a forrásvidék- ről erednek az intelmeket ismétlő írások, a magyar jellemről szóló esszé, a magyar hóbortosságot és vajákosságot támadó kritikák, valamint a nemzeti kultúra s az európai kultúra védelme.”⁶

A regény nemcsak a babitsi életműben foglal el kitüntetett helyet.

Korszakos jelentőségére a magyar prózairodalom vonulatában már 1943-ban rámutatott Kolozsvári Grandpierre Emil, amikor a Halál- fiaival kapcsolatban a magyar regényírás „kopernikuszi fordulatá- ról” beszélt, hangsúlyozva, hogy Babits azt végezte el, amit a nagy orosz realisták: „Paradoxonnak hat, mégis tény, sőt szükségszerű tény, hogy a realizmus magyar formájára a művelt, egész sereg irodalomban otthonos Babits bukkant rá.” A kísérlet eredményeként megszülető remekműnek a jövőbeni befogadását illetően Kolozsvári Grandpierre bizakodó volt, annak ellenére, hogy a mű „nehezen hoz- záférhető”, de:,,minél tovább távolodunk tőle az időben, annál ha- talmasabb lesz. [...] S e mű érdektelen, időtlen szemlélete révén, az utolsók egyikeként, belekapcsolódik az elhanyatlott, de egyszer ta- lán újjászülető nagy-európai hagyományba.”⁷ A szerző a Halálfiai eme megítélésével nem áll egyedül a regény recepciótörténetében:

már a mű megjelenésekor „örök halhatatlanságot” jósolt a regény- nek Babits barátja, a filozófus Szilasi Vilmos.⁸

Nem így történt. Idegen nyelvre is kevesen fordították. (St. Klein, Babits sok művének fordítója sem készítette el a német fordítást, bár foglalkozott vele.) De a mű a magyar irodalomban, az olvasói tu- datban és gyakorlatban sem volt sokáig méltó helyén. Ennek okai nagyon összetettek. Németh G. Béla röviden így összegzi: „A Halál- fiainak igen szerencsétlen fogadtatás jutott osztályrészül, s ez a regény sorsára máig rányomta bélyegét. Megjelenése idején Szabó Dezső

6 I. m. 43.

7 Kolozsvári Grandpierre Emil: Küzdelem az epikával. Széljegyzetek a Halálfiai- ról. In: BSzáz 1983: 339–340.

8 BSzL 1979: 115.

(17)

demagóg handabandázása tájolta a Trianon sokkjában a nemzeti messzianizmus szólamaira és hangzataira kapott közönség jelentős részét. S a megföllebbezhetetlen irányzati vádbeszédek bűnbakot követelő és kínáló légköre sem kedvezett Babits józan szavának, tár- gyias művészetének. Antiszemitasággal éppúgy vádolták, jellemző módon, mint filoszemitasággal. A harmincas évek programos, élő- kön és holtakon kételytelen magabiztossággal ítélkező, többnyire liberalizmusellenességgel átszőtt írói magatartása is elhárította ezt a hűvös, tiszta szót. Még Németh László is a maga Kraft ausdruckos kinyilvánító modorában fitymáló hangon szól róla. A második világ- háború után meg az »elefántcsonttorony« szimbóluma lett ez az életmű, a »polgári eszteticizmusnál«, az »álobjektív pszichológiánál«

s a »szabadelvű konstatálásnál« megragadtság példája. Az értők, persze, mindig tudták, hogy kétségtelenül meglévő egyes gyenge- ségei ellenére, nemcsak egyik legnagyobb igényű, de egyik legnagyobb teljesítményű regénye is ez a magyar irodalomnak –; bár az elmarasztalás és elhallgatás rájuk sem maradt hatástalan.” ⁹

A mű értékének felismerését akadályozó külső körülmények mellett beszélni kell a belső okokról is. Nem könnyű olvasmány a Halálfiai:

részben a benne levő hatalmas műveltségi anyag miatt, részben azért is, mert világa a hagyományos irodalomolvasási technikákkal igazi mélységében nemigen közelíthető meg. Ezért is írhatta a regény meg- jelenése után nem sokkal Schöpflin Aladár a következőket: „bizonyára vannak titkai, melyek csak ezután, lassanként fognak gondolatainkban feltárulni, s bizonyára vannak részletei, melyek értelmét és fontosságát csak ezután fogjuk felismerni”; s úgy gondolja, hogy „mennél tovább jut az ember időben tőle, annál jobban érzi rendkí vüli gazdagságát”.¹⁰

Elég hosszú időnek kellett eltelnie, míg megfogalmazódott a föl- ismerés: „korunknak kell közkinccsé tennie ezt a sugárzó nagy mű- vet.” (Németh G. Béla ¹¹) Főleg a nyolcvanas évek óta több tanul-

19 Németh G. Béla: A látszat-lét világa – s a kitörés kísérlete. Új Írás 1985/6. 61.

10 Schöpflin Aladár: Babits Mihály: A halál fiai [!]. Könyvbarátok Lapja 1927/

okt.–dec., 67.

11 Németh G. Béla: i. m. 61.

(18)

mány is foglalkozik a Halálfiaival, s így annak titkairól egyre több fátyol hullik le. Babits regényeinek, köztük a Halálfiainak kritikai kiadása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy ezek a művek is méltó helyükre kerülhessenek.

1.2. A Halálfiai korhoz kötöttsége

– a Halálfiai és Szekfű Gyula Három nemzedéke

Babits maga többször nyilatkozott mind a regény első (Pesti Napló- beli), mind a teljes változatáról. Mielőtt a Pesti Napló megkezdte volna a folyamatosan készülő regény folytatásos közlését, 1921. jú- lius 7-én így tájékoztatta Mikes Lajost, a kiadót: „A magyar közép- osztály – a lateiner – végzete, mint igazi regény áll előttem [...].”¹² A regény megjelenése előtt, 1926. aug. 3-án egy interjúban azt mondta:

„Társadalmi regény, a lateiner-osztály regénye”, de azt is hozzá- teszi: „Bizonyos fokig önéletrajz is”.¹³ Ignotus Pálnak pedig ekképp határozta meg a regény témáját: „Regényem egy magyar lateiner családról szól.” Hősei „abban az időben éltek, amikor az állam és a társadalom alapjai teljesen megrendíthetetleneknek látszottak. Az eseménytelenség korában. [...] S én megpróbáltam ezt a történelmiet- len, szinte történelemellenes kort történelmi szemmel nézni.” A re- génynek azonban nincs társadalompolitikai tendenciája.¹⁴

Természetes tehát, hogy a korai recenzensek, illetve a későbbi kritikusok a regényről legtöbbször mint történelmi-társadalmi műről szólnak. „Három család, három generáció, három korszak regénye.”

(Kárpáti Aurél¹⁵) A Halálfiai „korregény: a szerző koráé s egyúttal

12 BM-Hf 2006: 2/45.

13 Diószeghy Miklós: Babits Mihály regényt ír a középosztály pusztulásáról, amelynek regenerálódása – szerinte csak liberális szellemben történhetik. Magyar Hirlap 1926. aug. 3., 7.

14 Ignotus: Babics [!] Mihály a Halálfiairól. Literatura 1927/6., 197.

15 Kárpáti Aurél: Halálfiai. Babits Mihály új regénye. Magyarország 1927.

ápr. 29., 10.

(19)

társadalmi regény is: a szerző társadalmi osztályáé”.(Rédey Tivadar¹⁶) A háború előtti világ „egész magyar társadalmának sorsa érzik” a há- rom generáció sorsát megrajzoló regényben. (Egri Viktor¹⁷) „Tár- sadalmi körkép, a magyar valóság olyan rajza, amire rajta kívül, egyetlen műben azóta sem vállalkozott senki.” (Csányi László¹⁸)

„Egy történelmi korszak magyar életének elmélyült és dokumentált monográfiája ez a regény.” (Sőtér István¹⁹)

A Halálfiait megjelenésétől kezdve többen hasonlították Szekfű Gyula Három nemzedékéhez. A recepció történetében az író gyerek- kori barátja, Rédey írja le először, hogy Babits Mihály társadalom- rajza – minden e kort idéző regénynél jobban – hasonlít „Szekfű Gyula komor rajzához a Három nemzedékben”. Ezt a kort mindketten vigasztalanul „hanyatló”-nak látják, „mert tekintetüket ugyan- arra a pontra szegezik: kétségbeejtő válságára a magyar lateiner középosztálynak, melyben mindketten a nemzet lelkét és szellemét ismerik fel.” A történetíró és a költő egyformán regisztrálja a kór- tüneteket. Az előbbi orvosságot is ajánl: szerezzünk „hitelt és ér- vényt Széchenyi tételének: vétkesek és betegek voltunk és vagyunk s bajainkon kisebb kezdemény nem, csak lelki megtisztulás, belső átalakulás segíthet.” Babits kimondatlanul is „épily hevesen követel

»hitelt és érvényt« ugyanennek a tételnek”.²⁰

Alszeghy Zsolt, az Irodalomtörténet kritikusa szerint is a regény által adott korkép „sokban közös azzal a megállapítással, amelyet Szekfű Gyula ad”.²¹ Kiss Ernő ugyan megállapítja, hogy a kor lelké- nek felfogásában „a költő találkozik a történetíróval”, de hozzáteszi, Babitsnak persze nem volt szüksége Szekfű könyvére, mivel „elég nyilt szemű, elég okos volt maga is e kor igazi képének meglátá-

16 Rédey Tivadar. Babits Mihály: Halálfiai. Napkelet 1927/7., 651.

17 Egri Viktor: Babits Mihály: Halálfiai. Prágai Magyar Hirlap 1927. aug. 11., 8.

18 Csányi László: Babits valósága. A Halálfiai önarckép és korrajz. In: C^sányi 1990: 181.

19 S^őtér 1983: 40.

20 Rédey Tivadar: i. m. 652.

21 Alszeghy Zsolt: Összefoglaló könyvszemle. Jelentősebb szépirodalmi alkotá- sok. Irodalomtörténet 1927/5–6., 231.

(20)

sára”.²² Szekfű folyóiratában Farkas Gyula egyenesen azt állítja, hogy „Babits a háborúelőtti magyar társadalom rajzához nem járul hozzá új színekkel. Olyan az, mint ahogy a »Három nemzedék« nyo- mán átment ma már a köztudatba.”²³ Halász Gábor szerint azonban

„inkább csak hangulati megfelelés, mint elvi befolyásoltság” jöhet szóba.²⁴

Sipos Lajos pedig úgy gondolja, hogy Babits számára nem olyan tanulságokat kínált a múlt, mint Szekfűnek: „Nem vállalkozhatott a forradalom apológiájára, hiszen nem volt módja azonosulni az ese- ményekkel, még kevésbé fogadhatta el azonban Szekfű Gyula gondolatait. Nem tehetett magáévá olyan történelmi magyarázatot, amely elvetette 1848-at, kiközösítette a radikálisokat [...], s amely úgy mu- tatta be Adyt [...].”²⁵

Mikor Rónay László arról beszél, hogy kevés olyan történeti szak- munka akad, melyből hitelesebb képet nyerhetnénk a század utolsó éveinek mozgásáról, mint a Halálfiaiból, ő is a Három nemzedéket említi. „Szekfű a Három nemzedékben éppúgy meggyászolja e ha- lálra ítélt, a nosztalgia fényében csalóka villódzással fellobogó osz- tályt, mint a Halálfiai”. Megemlíti azt is, hogy „Imrus képzeletében – csakúgy, mint a Három nemzedék lapjain – vágyott nosztalgiával merül fel Széchenyi képe és programja.”²⁶

Rába György „nyilvánvaló”-nak mondja a Szekfű-mű történelem- szemléletének hatását a regény társadalomképére, hiszen „ez a hatás nagyjából 1924 és 1927 közt Babits életművén általában észreve- hető”. Döme és Sátordy párhuzamában látja ezt a hatást különösen szembetűnőnek. „A végleges változat zsörtölődő Döméje a »közjogi ellenzékiség Petúrlelkű hitvallója« (Rédey), s így személye a Szekfű szerint cél- és oktalan akadékoskodásba csökött ellenzék, a 48-asok századvégi magatartásáról adott jellemzéséhez igen közel áll, míg

22 Kiss Ernő: Halálfiai. Babits Mihály regénye. Pásztortűz 1927. aug. 28., 408.

23 Farkas Gyula: A magyar társadalom Babits regényében. Magyar Szemle 1927.

okt., 213.

24 Halász Gábor: Nemzedékproblémák. Nyugat 1933/9., 522.

25 s^ipos 1979: 56.

26 Rónay László: Két korszak határán. A Halálfiai. In: r^ónai 1982: 61., 67., 79.

(21)

a bíró ugyancsak az ő felfogására emlékeztetően testesíti meg a ki- egyezés utáni liberálisok reális életfelfogás és program nélküli elvhű- ségét: Szekfűnek a »második nemzedék«-et megjelenítő ábrázolása hasonló.” Rába azonban mindezt megszorítással állítja: „De Babits a históriai tablóban mégiscsak főként megélt társadalmi tapasztala- taihoz hajazó történelemfelfogást ismert föl, és nem azt illusztrálta, hanem egyik-másik alakját élesítette ki a historikus hipotézise szerint. [...] A regényíró nem elveket, hanem embereket ábrázol [...].”

Végső soron Halász Gábor – fentebb már idézett – véleményét fo- gadja el.²⁷

Sőtér szerint „Babits ítélete a magyar liberalizmusról egybehang- zik a Három nemzedék ítéletével. „Ez a regény összefoglalja a hú- szas évek Babits-esszéinek történelemszemléletét, Szekfű Gyula Három nemzedékével összhangban mondja el a századvégi magyar liberalizmus ábrándjainak kritikáját [...].”²⁸

Németh G. Béla szintén elismeri, hogy Babits is, mint az ő kritikusai és Szekfű is „hevesen bírálta [...] a kiegyezés kori liberális társadalmat.” De hozzáteszi: „Csakhogy ő nem liberalizmusa miatt, hanem ellenkezőleg: amiatt, mert az kilúgozta a liberalizmus lénye- gét, mert jórészt csupán szavaiban és nem céljaiban és nem tetteiben volt liberális.”²⁹

Mindkét mű – s nincsenek is egyedül e tekintetben – egyaránt a húszas évek válsághelyzetéből nő ki: egyéni és társadalmi lelki- ismeret-vizsgálat munkál mindkettőben. „A Három nemzedék [...]

olyan számvetés, amely az átélt történelmi események [...] és az új helyzet kényszerében született, s amelyben a mű írója kísérletet tett arra, hogy definiálja személyes, emberi létét, értelmiségi és történészi mivoltát, valamint nemzeti-állampolgári kötöttségeit. A számvetés tehát önmeghatározás is, újrafogalmazása mindannak, amit addig

27 r^ába 1983: 239.

28 S^őtér 1983: 35.

29 Németh G. Béla: A látszat-lét világa – s a kitörés kísérlete. Új Írás 1985/6., 60–69.

(22)

vallott.”³⁰ Ezek a gondolatok – mutatis mutandis – a Babits-műre is igazak.

Hasonló nemzeti, értelmiségi attitűd jellemzi az ideológus-törté- nészt és az írót: kissé kiválasztottnak érzik magukat, s éppen ezért felelősnek is a nemzet sorsáért. Kötelesség tehát, s egyfajta misszió:

választ keresni a kor felvetette kérdésekre. Ebből adódik, hogy nemcsak személyes számvetés készül, hanem a nemzet számára intő és utat mutató szembenézés a múlttal s jövővel. (A regény húszas évek- beli kritikusai – például Tóth Aladár – is érezték a mű aktualitását.) Programot is adnak – természetesen a saját műfajuknak megfelelőt, s nem konkrétat: Szekfű tudós volt, nem politikus; történetíró, aki munkáját „történettudományos műnek tekintette”, de olyannak, ami- ben „rejtett ideológia működik (s így is olvasták)”.³¹ S tegyük hozzá:

rejtett vallomásosság is, mely műfajilag ellenkező irányba mozdítja el. Babits műve – művészi alkotásról lévén szó – még messzebb áll a politikai ideológiától. Az Új klasszicizmus felé című (a regény esz- meiségével egybehangzó) esszéjében fogalmazta meg Babits, hogy a művész csak a művészet által kifejezhető lelkiséget mutathatja fel válaszként a Kor kérdéseire.³² Természetesen lényeges különbségek vannak a két alkotás között: ezek részben szemléletbeliek, részben az alkotás műfajából következnek.

A szövegekben „az embernek a lét hitelessé tételére irányuló igénye, a hiteles magatartásnak a műben megragadott eszmetörténeti probléma-állapothoz rendelt programja nyilatkozik meg.”³³ Ez az eszmetörténeti problémaállapot mindkét műben: a forradalmak után válságba jutott liberális eszmeiség, „az illúzióktól átitatott idegen li- berálizmus”, az az „omló homok”, amire a háború előtti társadalom épült.³⁴

30 B. Bernáth István: Szekfű Gyula „Három nemzedék”-e. Történelmi Szemle 1985/2., 320–321.

31 Uo.

32 Babits Mihály: Új klasszicizmus felé. In: BM-Tan 1978: 2/139.

33 Fejér Ádám: Lev Tolsztoj és a nagyregény poétikája. Literatura 1986/3–4., 437.

34 S^zekfű 1935: 381. A továbbiakban a Szekfű-műre a főszövegben az „Sz” kód- jellel és az oldalszám megadásával hivatkozunk.

(23)

Számunkra a mindkét mű hátterében meghúzódó – rokon elmé- leti gyökerű – nemzeti-morális-vallásos jellegű megújulás-megvál- tás felmutatása volt izgalmas. Rokon a művekben az eseményeket szervező erővonalak hasonlósága: a nemzeti és (az ágostoni–pascali morálfilozófiai hátterű) morális alapkoncepcó, mely bűn-bűnhödés- megváltás drámaisága mentén rendezi el a történelmi esszét és a szép- irodalmi alkotást egyaránt. A Babits-regény és Szekfű műve is drámai- nak – ágostoni–pascali értelemben: bűn-bűnhödés sorának – mutatja az emberi és a nemzeti sorsot, s a megváltás (egyéni, nemzeti) lehe- tőségét kutatja.

Ezzel már azt is jeleztük, hogy elemzésünkkel elsősorban azt sze- retnénk bizonyítani, hogy – az anyagát, műfaját, strukturáltságát il- letően nagyon összetett – Halálfiainak lehetséges olyan olvasata is, amely túlmutat a regény hagyományos, az elsődleges narratíva tár- sadalmi-szociológiai értelmezésén.

1.3. A Halálfiai egyetemessége – a Halálfiai és Dante fő műve

„Babits mindig úgy tekintett a Halálfiaira, mint élete legnagyobb vál- lalkozására, a Pesti Naplónak nyilatkozva egyenesen Dantét idézte,

»azt is elmondhatom róla, amit egy nagy költő mondott a maga fő művéről, hogy több évre tett engem sovánnyá«.”³⁵

Ha nem is hibátlan, de nagyszabású mű a Halálfiai. Ha világ- irodalmi mértékkel mérve kisebb igényű is, de a babitsi életműben dantei, goethei vállalkozásnak tűnik. Nemcsak a rengeteg műveltségi anyag kapcsolja be az európai kultúrába, s teszi európaivá, művészi eljárásai és kérdései is szintetizáló szándékra, egyetemesebb, uni- verzálisabb igényre vallanak.

35 [Kárpáti Aurél]: Babits Mihály nyilatkozik a Halálfiairól. Pesti Napló 1927.

ápr. 9., 10. Kárpáti Aurél a feltételezett írója a cikknek, amely a regény kiadása után a Pesti Naplóban aláírás nélkül jelent meg, s amely bizonyítottan átdolgozott változata egy 1921. szept. 24-én napvilágot látott s Kárpátitól jegyzett interjúnak.

(A bizonyításra lásd: BM-Hf 2006: 2/108.)

(24)

Több szempontból is megnyilvánul a Halálfiaiban a szintetizáló szándék. Sajátos egységet alkotnak benne a hagyományos és modern epikai eljárások. A regénynek is több típusát ötvözi. Babits maga a következőket nevezte meg: „[...] egy házasságtörési regény a ki- lencvenes évekből, [...]; a liberális magyar bíró regénye; egy társa- dalmi osztály genezise és kritikája; s egy Entwicklungsroman is, egy ifjúság története [...].”³⁶ A műnemek tekintetében is összetett. A mű egyszerre: „korrajz, a századforduló teljességre törekvő körképe”³⁷; nemzedékek elbeszélt története: családtörténet; személyes élmény- rétegekre alapozott stilizált önéletrajz („alakjai azt az utat teszik meg, amit én megtettem”³⁸). De vallomás is, „a szó Szent Ágostont idéző értelmében”³⁹, s így helyet kapnak benne a lírai minőségek, konfesszionális elemek (Szabó Lőrinc: „mennyi líra, mennyi vers van elrejtve a Halálfiaiban”⁴⁰; Ignotus: „Ebben a regényben mindig jelen van a lira”⁴¹). Drámaiságát mutatja, hogy rokonítható a közép- kori moralitásokkal és az emberiségkölteményekkel. De dráma abban az értelemben is, ahogy Babits Pascal művéről szól: „Igazi filozó- fiai tragédia ez a könyv [...] mennyivel komolyabb, életbevágóbb és koncentráltabb a Pascal gondolatvívódása, mint a Fausté! De a Pascal drámájának is megvan a fejlődése – a hübrisz, a peripetia, a kathar- zisz –: hogyan lett a rajongó, bizakodó racionalistából kétségbeesett szkeptikus, s hogy nyugodtak meg a rettenetes kételyek a vallási miszticizmusban: ez egy szabályszerű tragédia, mely a gondolatok- ból jól kiolvasható.” S hogy Babits mennyire érezte a Gondolatok modernségét, elárulja a bevezető mondata: „Ha valaki oly könyvet akarna olvasni, melyben a modern szellem kétségbeesett vívódásait

36 Uo.

37 C^sányi 1990: 158.

38 Kárpáti Aurélnak nyilatkozza az író, mielőtt a Pesti Napló megkezdené a mű első változatának folytatólagos közlését. Kárpáti Aurél: Babits Mihály. Pesti Napló 1921., szept. 25., 3.

39 C^sányi 1990: 158.

40 Szabó Lőrinc: Séta idegenben „Lihegő erdők” – „Halálfiai”. Pandora 1927.

máj. 21., 241.

41 Ignotus: Babics [!] Mihály a Halálfiairól. Literatura 1927/6., 197.

(25)

az igazságáért legmegrázóbban találja kifejezve, Pascal Gondolatait ajánlanám.”⁴² Úgy vélem, hasonló kétségbeesett keresés objektivá- lódik a Babits-regény művészileg megformált világában. – Az em- beriségkölteményekkel rokon törekvés a „transzcendentális otthon- talanság” (Lukács György) világának műfajában, a „komikus prózai eposz”-ban (Fielding) valósul meg.

Gazdag a műbe sűrített életanyag is. Egyszerre történik benne

„a magyar közelmúlt társadalmának meglatolása”⁴³ és az elmúlt né- hány évtized meghatározó szellemi irányzatainak megméretése; szin- tézisbe kerül benne a magyar középosztály hanyatlástörténete és az egyéni léttörténet, szellemi fejlődésrajz. „Ez a mű egy hatalmas edény volt, kemény tartó kincsei számára. [...] életdarabkákat rejtett bele;

érzéseket, tapasztalatokat, ítéleteket...” Ezeket a szavakat Babits írja a Faustról, amelyet Dante művéhez hasonlít, s megállapítja, hogy bár Goethe „nem olyan hatalmas egységesítő és komponáló”, mint Dante, a Faust kiegészült formájában „mégiscsak az Isteni szín- játékhoz hasonlítható”. „Nem csupán hatalmas belső méretei miatt, ahogy egy kor egész tudását, színskáláját s lelki küzdelmeit eggyé fogja. Hanem úgy is, mint nehéz, sőt egy kicsit ezoterikus költemény, kevesek számára való. Goethe saját szavai szerint sok mindent »tit- kolt bele«.”⁴⁴ Más műfaj keretein belül, de hasonló igénnyel megírt világ tárul elénk a Halálfaiban, nem véletlenül hivatkozott a művé- ről nyilatkozó Babits Dantéra. Maga is sokféle ki nem mondható

„titkot” rejtett a regény világába.

A mű nyilvánvalóan egyetemes, univerzális jellegére már a re- gény korai recepciójában felfigyeltek. A Literatura 1927/5. számá- ban egy ismeretlen szerző írja a következőket: Babits „nagy életre- génye” egyúttal „a magyar sors nagy tragédiája egy szubjektív lélek mély és megindult átéltségében és egy univerzális kultúra csodálatos távlatainak [...] plen-air-jében”.⁴⁵ Szabó Lőrinc szerint „univerzális

42 Babits: Tanulmányok Pascalról. In: BM-Tan 1978: 1/133.

43 r^ába 1983: 232.

44 BM-It 1979: 344.

45 [--]: Babits Mihály a költő regényiró. Literatura 1927. máj. 5., 163; 164.

(26)

szemlélet terméke”, speciálisan babitsi mű, de „egyetemességében és élettel-telítettségében” túlnő az eddigi babitsi specifikumokon.

„Univerzális könyv: a megmunkálás egyéni eszközei gazdag kincs- tár, egész esztétikai univerzum, gondolatai pedig [...] szintén univer- zális ismeretét, átérzését és körüljárását bizonyítják mindannak, ami embert és közösségeket mozgat. Egyszóval: európai, univer- zális mű [...]”⁴⁶

Az elemzések megmutatták, hogy Babits regénye sok szállal kö- tődik az európai irodalomhoz. „Minden nagy alkotás egy kultúra összegzése, amit a valóság vérárama jár át. Miként Babitsnál is: a Ha- lálfiai indíttatása Goethétől Jókain át Mannig, Proustig nyomon kö- vethető.”; „[...] világirodalmi előzményeit tekintve [...] Goethe Wil- helm Meistere éppúgy jelen van benne, mint Dosztojevszkij [...].”⁴⁷ Csányi László szerint a Halálfiai első kapujához a kulcsot Babits 1917-es Szent Ágoston-tanulmányában kell keresni. „Ez a tanulmány is vallomás, hajlamának és vonzalmának tükre, s miközben az egyre gyarapodó kézirat sorait rótta, magának is feltehette a Confessiones írójának kérdését: Quis adhuc sum ecce in ipso tempore confessio- num mearum – valójában ki is vagyok most, midőn vallomásomat írom?”⁴⁸ Egyéb világirodalmi neveket is kapcsolnak az elemzők a re- gényhez: „A Halálfiai bevallottan és közismerten Meredith módsze- rét karolja fel, és ily módon Henry James regénytípusával tart ro- konságot.”⁴⁹ – Elemzésünk azt mutatja majd be, hogy kapcsolatba hozható a moralitásokkal éppúgy, mint a modern „ördögregények”- kel⁵⁰, és sok köze van Dante és Goethe fő művéhez.

A mű „ezoterikus” jellegét s egyúttal az egyetemesség igényét mutatja Babitsnak az a „következetesen végigvitt eljárása, hogy minden jelentős szereplőjének keres és talál az emberi egyetemesség,

46 Szabó Lőrinc: Séta idegenben „lihegő erdők” – „Halálfiai”. Pandora 1927.

máj. 21., 239–240.

47 C^sányi 1990: 181.

48 C^sányi 1990: 164.

49 S^őtér 1983: 36.

50 Balassa Péter: Az ördögregény két huszadik századi változata. A Doktor Faus- tus és A Mester és Margarita. Medvetánc 1988/1., 35–47.

(27)

a cél- és lélekrokonság jegyében a világirodalom és világművészet történeti tárházában párhuzamos figurát. Nellit és Erzsit például kö- vetkezetesen Rachel és Lea paralleljével emlegeti sorsfordulós hely- zeteikben” – írja Németh G. Béla. Ám sorolhatnánk a példákat to- vább. Azokat is, amelyeket az író maga nem azonosít, de ahol az alakokhoz rendelt metaforák, cselekvések, elbeszélői reflexiók allú- zió-jellege világos.

Németh G. Béla kiemeli Babits „szimbolizációs lírai és megjele- nítő” hajlamát. „Mint a világirodalmi párhuzamosítások, ezek a szim- bolizációk is folyton átjátszanak, rájátszanak az európai művelődés, művészet s irodalom örökségének tárházára.” A tanulmányszerző példaként említi Nelli életében a Dictionnaire-t s Miska Bibloszát, az „Észjog”-ot („a titkokat rejtő és föltáró, a vágyakkal telítődött és a vágyakat búcsúztató könyv”-et), illetve az „Utazás”-t, mely

„Cenci vagy Döme életében [...] mindig valami életre kiható döntés velejárója”.⁵¹

Rába György megközelítése funkcionálisabb: „A Halálfiai kom- pozíciójának s atmoszférájának legfőbb szervező elve [...] szimboli- kája. Nem elsősorban a szimbolista irányzat hatását kell említenünk, hanem a visszatérő motívumokat.” Példának hozza Cenci botját mint

„az öregasszonyt a földhöz kötő, szilárd kapocs” jelképét, a Diction- naire-t, ami Nelli „ábrándozásba fulladó tehetetlenségét példázza”.

„A jellemábrázolás elmélyítése szimbólumokkal Meredith regény- írói fegyvertárához tartozik.” Hatása Babits művére kétségtelen, de

„korlátozott”, s „[...] épp a szimbólumok regényírói alkalmazása fedi fel e hatás másodrendű szerepét”; „Babits és Meredith szimbo- likájának rendeltetése eltérő”. Rába György mutat rá arra is, hogy a „Halálfiai formálása során szimbolikává mélyülő motívumrendszer- rel egykorú Babits szimbólumverseinek [...] meghonosodása költé-

51 Németh G. Béla: i. m. 68. A tanulmány szerzője az „Észjog”-ot Kantnak tulajdonítja, valójában a regényben emlegetett könyv, az Észjog elemei a Babitsék családi könyvtárában is meglevő Egyetemes természet vagy észjog elemei című mű, amely T. Virozsil Antal latin nyelvű munkájának magyarra fordított, két részből álló, egybekötött változata. – BM-Hf 2006: 2/491.

(28)

szetében”, s ezekben „Babits 1921-ben közreadott Dante-cikkének költészetbeni tanulságai is [...] gyümölcsöznek”. S noha bergsoni és dantei hatásnak tulajdonítja ezt a lírában, a Halálfiainak szimboli- kusságát inkább Prousttal hozza összefüggésbe. Véleményünk szerint a regényben is legalább olyan fontos a dantei hatás, mint a lí- rában. S a Halálfiaira is áll, amit Rába a szimbólumversről mond, hogy „a lelki mozzanatot és a tapasztalati világot egymásban tük- rözteti, a belső életet a való élet epikumával érzékelteti, és üzenete túlmutat önmaga tárgyán, végkicsengése etikai vagy lételméleti.”⁵² – Korántsem „szimbolizációs hajlamról” van tehát szó, sokkal tu- datosabb a műben a rájátszások, archetipikus, mitopoétikus elemek, emblémák, allúziók megválasztása, helye, elrendezése és funkciója.

S mindenképpen figyelmet érdemelnek, elemzésük visz igazán kö- zel a mű sokrétű jelentéséhez. Az archaikus ismétlő technika – a modern ördögregényekhez hasonlóan – szerepet kap az elrendezésben mint a szüzsévé formálás módja.

Nem véletlen, hogy a Halálfiai recepciótörténetében egyes szer- zők kiemelik Hintáss Gyulának a regényben annyira éles vonásokkal rajzolt „ördögi” arcát. A regény megjelenésének évében, 1927-ben Rédey Tivadar a Napkelet júliusi számában megjelent írásában Hin- tássról mint „grammofonlelkű kalandor”-ról, „az örök diabolus rotae”-ról szól, aki az anya után a fiút is eljuttatja a „tragédia partjaira”.

Földi Mihály szerint: „Rettenetes diabolikus ember, akihez hasonlót nem ismerek a magyar irodalomban s lelki társait csak Dosztojevszkij- nél tudom megtalálni.” Benne „mintegy a rossz, a hibás, az ördögi ember talál rá a pénzben az ördög eszközére”.⁵³

Szabó Dezső híres pamfletjében gúnyolva a regény „eposzi sceniro- zás”-át és „filozoptermitologizás”-át⁵⁴, többek között az unos-untalan mozgósított „ördög”-gel elkövetett modorosságokat teszi szóvá.⁵⁵ –

52 r^ába 1983: 242, 243–44, 245, 225.

53 Földi Mihály: Babits Mihály regénye. Nyugat 1927/10., 775., 773.

54 Bodnár György: Babits Mihály korrajzregényei avagy küzdelmek az epikával.

ItK 1997/3–4., 298.

55 Szabó Dezső: Kritikai Füzetek. I. Filozopter az irodalomban. – Babits Mihály:

Halálfiai. Regény. Kiadja Boór Bálint. 1929. szept., 25.

(29)

Két évvel később Zapf Dezső egy tanulmányában Szabó Dezső- nek ellentmondva nem a regény különös mitológiája tartozékának tekinti „az ördög”-öt, hisz – mondja – például az Özvegy legények tánca című Ady-versben az „özvegy legények” sem valami különös mitológiát, hanem Ady öntudatlan életösztöneit és vágyait képvise- lik. Az irracionális ösztönök sorsot meghatározó szerepével függ össze az emberi bűnösség kérdése is; s a legfőbb bűn az ember tár- sadalomromboló ösztöneinek a szabadjára engedése. Ennek Babits regényében legszélsőségesebb példája: a szélhámos, antiszociális Hintáss.⁵⁶

A regény különböző pontjait összekötő utalásrendszer egyik tí- pusaként szól Fried István „az ördög emlegetésé”-ről, a „sátáni- pokoli” motívumokról, melyek hasonlatként, sejtetésjelzésként, irodalmi utalásként jelennek meg, s legtöbbször a megkísértés témakörébe vágnak.⁵⁷

Magunk a Halálfiairól szóló korábbi dolgozatunkban⁵⁸ a motívu- mok helyének, szerepének, struktúrájának részletesebb, szövegköz- pontú elemzésével mutattuk be Hintáss „ördögi” arcát.

A Halálfiai univerzalitását, lelki-eszmei-filozófiai mélységét gazdag poétikai eszközrendszer szolgálja, amelyből kiemelhetjük a sokirányú rájátszást a Divina Commediára és a Faustra. Termé- szetesen fontos szerepet kapnak a szimbolizációk, a külső, belső ismétlések, motívumok. Ezek a Halálfiaiban gyakran kultúrtörté- neti toposzok, archetípusok, mitologémák, emblémák, Berzsenyi, Dante, Goethe, Baudelaire stb. műveit evokáló allúziók, ám vannak olyan fogalmak, képek is, amelyek csak a regény világában kapnak többletjelentést.

56 Zapf Dezső: A századforduló magyar társadalmának problémája Babits Mihály „Halálfiai” c. regényében. Prágai Magyar Akadémikusok Köre Évkönyve, Kassa, 1931., 236.

57 f^ried 1987: 51–52.

58 Némediné Kiss Adrien: A Halálfiai és a Három nemzedék. Adalékok a Halálfiai elemzéséhez. Kézirat, a pedagógusok intenzív továbbképzése keretében elkészült dolgozat, ELTE BTK, 1988.; Némediné Kiss Adrien: A magyar „ördögregény”.

Babits Mihály: Halálfiai. Bölcsészdoktori értekezés. ELTE BTK. Kézirat, 1990.

(30)

Az egyetemesség igénye, a szintetizáló szándék, a jelentés fi- lozófiai szintre mélyítése a dantei, goethei művel rokonítják a Ha- lálfiait.

A regénynek éppúgy, mint az említett emberiségkölteményeknek alapmotívuma és strukturáló elve az utazás: a térbeli is, de elsősor- ban a szimbolikus értelemben vett utazás, a lelki-szellemi utazás a megismerés, a megvilágosodás felé vezető úton. (Erről később még lesz szó.)

A főszereplő, Imrus sok vonatkozásban rokon Fausttal és Dante hősével is. Fausttal rokonítja az élet mind teljesebb megismerésé- nek, megélésének a vágya, az életszomj, az újra való törekvés mellett a mellé szegődött ördögi kísérő, Hintáss, „az advocatus diaboli”;

a fiataloknak a vele való „üzlete”, Imrusnak a vele kötött „pokoli szerződés”-e, a váltó. A goethei Mephisto három alakot ölt a Babits- regényben. Nelli történetében Hintáss még egymaga mindhárom. Im- ruséban már osztódik az „ördög”. Egyik leánya, Noémi a Hintássban testet öltött csábítás egyik fele: a test csábítója; másik leánya, Gitta a szellemé. Mert a drámai küzdelem Imrus történetében már két síkon folyik: az intellektuális és érzéki, érzelmi csábítás útvesztőjében jár a lélek. A két síkot a pénz – ez a szó szoros értelmében ördögi eszköz – kapcsolja össze. – Olyan kísérő Hintáss, aki az élettel s a pokolbeli bűnökkel ismerteti meg a szereplőket, s Imrussal különös alkut, üz- letet köt: a (nem létező) aranyát kínálja, s a lelkét kéri; de a „lelkét”

végül is nem nyeri el.

Imrus kísérője Rosenberg is, az intelligens, művelt, tudós barát, társ, nemes szellem, aki a pokolban (a fővárosban) Imrus szellemi kalauza, „Vergiliusa” lesz (Rosenberg sem keresztény!). A tudós barátsága nélkülözhetetlen, de nem elégséges Imrus megmentésé- hez. – Noémivel kapcsolatban elhangzik mind a Beatricéra, mind a Gretchenre való utalás. Babits ironikusan költi át Dante La vita nuova (Új Élet) című művének Beatricéjét, amikor arról ír, hogy Im- rus „kővé meredt [...] az Új Élet új csodája előtt: ámbár ez a csoda nem emlékeztetett a méltóságteljes Beatricékre”. (347⁵⁹) De még

59 A dolgozat eredeti változatában (n^émediné 1990) a Halálfiai szövegére való