Anyagi jogviszonyhoz kapcsolódó eljárási védelmi eszközök

Vannak olyan esetek, amikor az anyagi jogszabályokból szinte automatikusan eredően az eljárásjogban is megjelenik egy speciális viszony, illetve személyi kör védelme. Ilyen például a fogyasztókra vonatkozó rendelkezések vagy a munkavállalókra vonatkozó kivételes szabályok. Ezen pozíciók védelme elsősorban az anyagi jogszabályok feladata, azonban sokszor ez nem elég vagy kiegészítésre szorul, így jelennek meg ezek a különleges személyi körök az eljárásjogi szabályozásban is.

Elsőként a fogyasztókra, mint gyengébb felekre vonatkozó szabályozást és a hozzájuk kapcsolódó eljárásjogi védelmi eszközöket mutatom be. A Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint a fogyasztó a gazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból szerződést kötő személy⁷⁷, míg a fogyasztói szerződés az a szerződés lesz, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki vagy amely a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.⁷⁸A fogyasztók védelme elsődlegesen a fogyasztóvédelmi anyagi jogi rendelkezések feladata, azonban a hatékony védelem érdekében másodlagosan a perjogban is meg kell jelennie a védelmi rendelkezéseknek.

Elsőként az illetékesség körében találhatók a fogyasztó igényérvényesítését elősegítő szabályok. A Pp. két olyan kizárólagos illetékességi szabályt tartalmaz, amelyek nem kapcsolódnak különleges eljárásokhoz. Ezek közül az egyik az illetékességnek a fogyasztó lakóhelyéhez kötése a vállalkozás által a fogyasztó ellen, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránt indított per esetén.⁷⁹ Ez a szabály elsősorban a fogyasztót mint gyengébb felet védi attól, hogy az igényérvényesítési lehetőségi azáltal nehezedjenek el, mert többletteherrel járna számára a polgári peres eljárás. Illetve másodlagosan alkalmas arra is, hogy a fővárosi bíróságok ügyérkezését elterelje a kisebb munkateherrel küzdő vidéki bíróságok felé.⁸⁰ A fogyasztót védő kizárólagos illetékességi szabály csak a szerződéses viszonyokból eredő igényérvényesítés esetén alkalmazható. Továbbá

77 Ezt a két fogalmat Pp. maga is tartalmazza az értelmező rendelkezéseken belül, utalva a Ptk.-ra.

(Pp. 8. § (1) bekezdés 5. és 19. pontja)

78 Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. és 4. pont

79 A fogyasztók védelme megjelenik a Brüsszel Ia. rendelet joghatósági rendelkezéseiben is.

80 KÁPOSZNYÁK Alíz: Bírósági hatáskör és illetékesség In Varga István: (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja 139. o.

a Pp. fenntartja annak a lehetőségét is, hogy más törvény, Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény az illetékes bíróság meghatározása kérdésében másképp rendelkezzen. A fogyasztói érdekek teljesebb védelme érdekében azonban szükséges volt egy ettől általánosabb illetékességi szabályrendszer kialakítása is, amely valamennyi a fogyasztó és a vállalkozás közötti, szerződéses jogviszonyból származó igény érvényesítése iránt indított perre megfelelően alkalmazható. Míg a vállalkozás által a fogyasztóval szemben szerződéses jogviszonyból eredő igényérvényesítésre csak a fent említett kizárólagos illetékességi szabály alkalmazható, addig a fogyasztó a vagylagos illetékességi szabályok alapján saját belföldi lakóhelye, vagy ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt is indíthat pert a vele szerződő vállalkozás ellen.⁸¹ A fogyasztónak természetesen továbbra is lehetősége lesz, hogy igényét a saját lakhelye szerinti illetékes bíróság helyett az alperesre illetékes bíróság vagy más különös illetékességi ok szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. Ettől a szabályozástól a fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni, érvénytelen az olyan kikötés, amely ezt a jogot kizárja.⁸² A fogyasztó védelmének fontosságát bizonyítja az is, hogy egy CKOT állásfoglalás is kijelenti, hogy a Pp. 26.

§ (1) bekezdését, tehát a kizárólagos illetékességet a Pp. hatályba lépését követően indult ügyekben mindig alkalmazni kell, függetlenül a felek között korábban létrejött illetékességi kikötésektől.⁸³ A fogyasztó védelme tehát az anyagi jogszabályokon túl az eljárásjogban főleg a kedvezőbb, átláthatóbb illetékességi szabályokban mutatkozik meg.

A gyengébb fél védelme az anyagi jogszabályok mellett az eljárásjogban nem csak a fogyasztók kapcsán jelenik meg, hanem egy másik jelentős területen is, a munkaügyi perekben. A jogalkotó nem csak a Munka Törvénykönyvében, hanem az eljárásjogi rendelkezések terén is igyekezett a munkavállaló különleges pozícióját figyelembe venni.

Az első ilyen kedvezmény a munkavállaló felperes számára biztosított speciális illetékességi szabályok. Így amennyiben munkaügyi perben a felperes a munkavállaló, választása szerint a munkaügyi pert az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a saját belföldi lakóhelye, illetve ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt is megindíthatja. Valamint megindíthatja a pert olyan bíróság előtt is, amelynek

81 Pp. 28. § (1) c) pont

82 Hasonlóan vélekedett az Európai Unió Bírósága is a Pannon GSM- ítéletben. C:2009:350, 41.

pont.

83 A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. november 19-21-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások. [Elérhető:

https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/ckot_elfogadott.pdf (letöltés dátuma: 2019. szeptember 24.)]

illetékességi területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.⁸⁴ A fogyasztó és vállalkozás által kikötött illetékességhez hasonlóan, azonban itt is felmerül a kérdés, hogy kiköthető-e a munkavállaló hátrányára illetékesség. A nagy különbség a fogyasztókhoz képest a munkavállalók esetében abban áll, hogy a Pp.

nem tartalmaz a munkavállaló esetében olyan tilalmat, amely mint a fogyasztó esetében is előírná, hogy nincs helye olyan kikötésnek, amely kizárja a munkavállaló jogát ahhoz, hogy a munkáltatóval szemben fennálló igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában pedig tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.⁸⁵A problémára a választ a 35. számú CKOT állásfoglalás adta meg, amely azt az értelmezést alakította ki, hogy a felek a munkaszerződésben érvényesen nem vethetik alá magukat meghatározott bíróság illetékességének. Így tehát az állásfoglalás Pp. 513. § (2)-(3) bekezdését munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak tekintette, hiszen alkalmazta az Mt. 43.

§ (1) bekezdését, amely szerint a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak a munkavállaló javára térhet el.⁸⁶

A munkavállaló védelmére szolgál még továbbá a soronkívüliség a megszüntetett munkaviszony helyreállítása iránti perben és a felszámolás alatt álló munkavállalóval szembeni igényének érvényesítése körében, valamint hogy ideiglenes intézkedés során a munkabér megfizetése és a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem különös méltánylást igénylő oknak minősül.

A bizonyítás körében is találkozhatunk a munkavállalót védő rendelkezésekkel. A munkavállalói követeléseket illetően felmerülő bizonyítási nehézségekkel először a Kúria foglalkozott 3/2014. (III. 31.) KMK véleményében. Ebben kifejtette, hogy a munkavállaló a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésével okozati összefüggésben keletkezett kárának valamennyi elemét a neki kell bizonyítania. Azonban, ha az egyes kárelemek összegszerűsége a megfelelő okiratok hiányában nem tisztázható, akkor nincs akadálya annak, hogy a bíróság kötelezze a munkáltatót ezen adatok szolgáltatására. Így tehát az új szabályozás lehetőséget ad a bíróságnak, hogy a bizonytalanság következményét a munkáltatóra hárítsa.⁸⁷

84 Pp. 513. § (2) és (3) bekezdés

85 Pp. 27. §(5) bekezdése tartalmazza ezt a tilalmat a fogyasztó esetében.

86 A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2018. június 20-21-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások. [Elérhető: https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/civilisztikai-kollegiumvezetok-orszagos-tanacskozasanak-2018-junius-20-21-en-megtartott-ulesen (letöltés dátuma: 2019. szeptember 24.)]

87 TÁLNÉ MOLNÁR Erika: Munkaügyi perek In Varga István: (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja, 1938. o.

Az új Pp. változatlanul fenntartja a munkavállalói költségkedvezmény intézményét is, amelynek célja a munkavállalói igényérvényesítés megkönnyítése. E cél megmutatkozik az összeghatár jogszabályi meghatározásánál is, amelyre a jogosultság alapítható.⁸⁸

E két anyagi jogszabályokban megjelenő speciális védelmi intézkedések kapcsán nem jelenthető ki azonban, hogy a munkavállaló és a fogyasztó eljárási jogai azonosan alakulnának, tehát a gyengébb fél eljárási védelmét a perrendi szabályok azonosan oldanák meg.⁸⁹