GYERMEKKÖZPONTÚSÁG A CSALÁDJOGI PEREK SORÁN
5.3. A gyermek bevonásának lehetősége a mediációs eljárásba
Sokan remélik, hogy a mediáció a gyermeki jogok érvényesülése terén is új dimenziókat nyithat. A gyermekeket érintő nemzetközi és belső jogvitákban különböző célokat szolgálhat a gyermek vitarendezésbe való bevonása. A gyermek véleményének meghallgatása rávilágít a gyermek érzéseire és kívánságaira, amelyek fontos információk lehetnek annak meghatározásakor, hogy egy adott megoldás a gyermek mindenekfelett álló érdekét szolgálja-e. Emellett tudatosíthatja a szülőkben a gyermek kívánságait, és segíthet abban, hogy egy elfogadható közös megoldás érdekében elrugaszkodjanak saját álláspontjukról.
Harmadsorban, a gyermek bevonása tiszteletben tartja a gyermek
48 Ld.: KŐRÖS András: i.m.
meghallgatásához való jogát, miközben lehetőséget ad a számára, hogy tájékozódjon a körülötte zajló eseményekről.49
Mivel a mediációs eljárás alapvetően eltér a hagyományos, hivatalos eljárásoktól, és kötetlenebb az eljárás légköre, ezért a gyermek meghallgatása is más módon történhet. Szerencsés esetben a mediációs eljárás végén a felek között megállapodás születik. Az ilyen eljárásba bevont, meghallgatott gyermeket valószínűleg nem nyomasztja úgy, hogy az őt érintő kérdésben véleményt kell nyilvánítania, mint akkor, amikor tudja, a sorsáról végső soron döntés születik.
A fentiek ellenére is mindig az adott ügy körülményeinek függvényében körültekintően mérlegelni kell, hogy a gyermek véleménye hogyan használható fel a közvetítésben, valamint hogy a gyermeket közvetlenül vagy közvetve hallgassák meg. Maguk a mediátorok sem kezelik egységesen a gyermek közvetítői eljárásba való bevonásának kérdését. Vannak mediátorok, akik ezt kifejezetten ajánlják a szülőknek, mások inkább csak a gyermek megjelenítését javasolják (fotó vagy üres szék segítségével).50
A gyermek meghallgatását, véleményének figyelembevételét illetően két fő különbség fedezhető fel a bírósági eljárásokhoz képest. A gyermek meghallgatásához alkalmazható módszerek jelentősen eltérnek a bíró kezében levő eszközökhöz képest, másodszor pedig különbségek vannak azt illetően is, hogyan vehetők figyelembe a gyermek kívánságai, nézetei. A gyermek bevonása a közvetítésbe attól függ, hogy a szülők elfogadnak-e egy adott eljárást. A közvetítő csupán felhívhatja a szülők figyelmét a gyermek véleményének meghallgatása jelentőségére, és jelezheti, hogy a határozatot elismerhetőség és végrehajthatóság szempontjából vizsgáló hatóság vizsgálhatja, hogy figyelembe vették-e a gyermek véleményét.
A közvetítő - a bírósághoz hasonlóan - a gyermek érettségének, életkorának függvényében javasolhatja egyik lehetséges megoldásként a gyermek közvetlen részvételét egy vagy több közvetítői ülésen. Másik lehetőségként a gyermekkel való külön beszélgetést ajánlhatja, amelyről beszámol a szülőknek. A közvetítő azonban mindössze csak felhívhatja a felek figyelmét a gyermek nézőpontjára vagy a gyermek érdekeit és jólétét esetlegesen befolyásoló szempontokra, a
49 Ld.: Közvetítés - Bevált gyakorlatról szóló útmutató a gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény alapján, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatala, 2012, 66. old.
50 Ld.: DR.SZEIBERT Orsolya: Mediáció jogellenes gyermekelviteli ügyekben, In: Családi Jog XIII.
évfolyam 3. szám, 2015. szeptember, 42. old.
megállapodás tartalmáról azonban a szülők teljeskörűen saját belátásuk szerint döntenek.
Kívánatos lenne, ha a jövőben ezt a lehetőséget is mind szélesebb körben propagálnák a mediációs eljárás során a közvetítők, ezzel is tudatosítva a szülőkben, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy véleményét kifejtse a vele kapcsolatos ügyekben, és ezt a véleményét érettségének, ítélőképességének megfelelően tiszteletben tartsák. A mediációs eljárás kötetlenebb légköre lehetőséget adna, hogy a gyermek szorongásoktól és a döntéshozatal súlyától mentesen kinyilváníthassa véleményét.
ÖSSZEGZÉS
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2010. november 17. napján, a miniszterek képviselőinek 1098. ülésén fogadta el a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló iránymutatást, több mint húsz évvel a New York-i Gyermekjogi Egyezmény megszületése után. A gyermekbarát (vagy inkább gyermekközpontú) igazságszolgáltatás egyik sarokköve pedig a gyermek meghallgatáshoz való jogának érvényesülése a bírósági eljárások során.
Jogszabályi szinten az utóbbi években törekvés jelent meg az Európa Tanács és az Európai Unión belül is, hogy a gyermekek valóban kinyilváníthassák véleményüket a velük kapcsolatos bírósági és hatósági eljárások során. Ennek egyik sarokpontja a Hágai Egyezmény és a Brüsszel II. A. rendelet, amelyek egy döntés más tagállam általi elismerésének feltételeként megkívánják a gyermek véleményének beszerzését, míg másik fontos alapköve a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulása.
Magyarország mind az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, mind az új Polgári Perrendtartásról 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései között igyekezett megfelelni a nemzetközi egyezmények és a nemzetközi tendenciák követelményeinek.
A jogszabályi környezet megteremtése után most a jogalkalmazókon van a sor, hogy minél szélesebb körben érvényre juttassák a gyermekek meghallgatáshoz való jogát. A bírósági eljárás során egyre többször kerül sor a gyermek közvetlen vagy közvetett úton történő meghallgatására. Általában a gyermek korától, érettségétől függ, hogy a bíróság igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki a gyermek meghallgatásával kapcsolatban, vagy azt ő maga közvetlenül foganatosítja a bíróság épületében. Természetesen a gyermek meghallgatáshoz
való joga is csak a gyermek legfőbb érdekével összhangban érvényesülhet, így a meghallgatás körülményei során ezt kell mindenek előtt szem előtt tartani.
Az Iránymutatás az alapvető elvek között emeli ki a gyermek részvételét az őt érintő eljárásokban. Ennek része a gyermek tájékoztatáshoz való joga, illetve az, hogy a részvételével folyó vagy őt érintő eljárások során kikérjék a véleményét, illetve meghallgassák. Ebbe beletartozik a gyermekek véleményének megfelelő súllyal történő figyelembevétele, figyelemmel érettségükre és bármely természetű kommunikációs nehézségeikre annak érdekében, hogy ez a részvétel érdemi legyen.
Az Országos Bírósági Hivatal a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás kialakítása során a kezdetektől kiemelt figyelmet fordított a tájékoztatáshoz való jog minél szélesebb körben történő érvényesülésére. A bíróság honlapja gyermekközpontú oldalakat kapott, ahol a gyermekek számára, általuk érthető formában mutatja be a bírósági eljárásokat és ott a gyermekek esetleges szerepét. Emellett különböző formanyomtatványokkal, mint a kiskorú idézéséről szóló nyomtatvány, igyekszik megkönnyíteni az eljáró bíróságok dolgát az eljárás során. Ezen formanyomtatványok szintén közérthető, a gyermek által is jól érthető és kézzel fogható formában fogalmazzák meg a jogszabályi előírásokat.
Családjogi ügyekben az uitóbbi években egyre gyakrabban történik meg, hogy a bíróság a gyermeket az őt érintő kérdésben közvetlenül hallgatja meg és nem pszichológus szakértő útján. A közvetlen meghallgatásnak előnye, hogy ezáltal gyorsabb és olcsóbb lehet az eljárás, hiszen nem kell szakértői díjat fizetni és a közvetlenség elve is teljes mértékben megvalósul.
A bíróságokon egyre több helyen gyermekmeghallgató szobák létesülnek – amelyeket egyébként nemcsak polgári, de a büntetőügyek során tanúként kihallgatott kiskorúak esetén is érdemes lenne használni –, a családjoggal foglalkozó bírák pedig speciális képzésben részesülnek azzal kapcsolatban, hogy hogyan is érdemes a kiskorú érdekelteket meghallgatni.
A képzések multidiszciplináris szemlélete továbbra sem érvényesül teljes körűen, valamint érdemes megfontolni, hogy a frontális előadások helyett kisebb létszámú workshopok keretében kerüljön sor a családjogi ügyeket tárgyaló bírák képzésére.
Ezen speciális, kiscsoportos képzések során lehetőség nyílna a bíráknak megismerni és gyakorolni is azokat a kihallgatás technikákat, amelyeket a gyermekek kihallgatása során eredményesen tudnának használni. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a bírósági eljárás ne váljon egy kamasz „játszóterévé”, vagyis
a gyermek véleménye ne lehessen egy abszolút, megkérdőjelezhetetlen szempont a döntés meghozatala során, hanem a gyermek véleményét a saját legfőbb érdekével összevetve vegye figyelembe a döntéshozó.
A bírósági, peres eljárás mellett pedig remélhetőleg egyre szélesebb körben jelenik majd meg a viták elterelése a békés vitarendezés, a mediáció irányába, melynek során egy kötetlenebb légkörben, a döntés súlyától nem nyomasztva kerülhetne sor a gyermek meghallgatására, és arra, hogy véleményét elsősorban azok vegyék figyelembe, akiknek ő – remélhetőleg – a legfontosabb: a szülei.
IRODALOMJEGYZÉK
Nemzetközi és hazai jogszabályok
Az Európai Unió 2000. évi Alapjogi Chartája
A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezmény
1996. október 19-én kelt Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény
Az Európai Unió Tanácsának a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelete
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.)
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet ( Gyer.)
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1952. évi III. törvény a Polgári perrendtartásról (régi Pp.)
A gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény
Az új Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.)
Irodalomjegyzék
DR. ÁDÁMKÓ Viktória: Az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének meghallgatása - különös tekintettel a gyermekelhelyezésre, In.: Családi Jog XIII.
évfolyam 3. szám, 2015. szeptember, 10-17. old.
Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-3070/2012. számú ügyben.
http://www.ajbh.hu/documents/10180/143247/201203070.rtf/dca98b68-1194-4f33-bb24-9840c9837549 2019. 05. 14.
BOELE-WOELKI-FERRAND-GONZÁLEZ-BEILFUSS-JÄNTERÄ-JAREBORG-MARTINY-PINTENS:
Principles of European Family Law Regarding Parental Responsibilities.
Antwerpen-Oxford, 2007.
BOROS Zsuzsa -KATONÁNÉ PEHR Erika -KŐRÖS András-MAKAI Katalin-SZEIBERT Orsolya:
Polgári Jog, Családjog. Szerkesztette: Kőrös András, HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2013.
DR.BUCSI Ágnes: A gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban - egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban II. rész. In: Családi Jog 2011. 3. szám, 10-16. o.
DR.BUCSI Ágnes: A gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban - egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban, Dunaújvárosi kutatás alapján, In: Család, gyermek, vagyon, a joggyakorlat kihívásai. Szerkesztette: Szeibert Orsolya, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 315-316. old.
DR. FEHÉRNÉ DR. GAÁL Tünde: Gondolatok a kiskorú gyermek véleménynyilvánításának és meghallgatásának elkerülhetetlenségéről a szülői felelősséget érintő perekben - a Budapest Környéki Törvényszék és a területéhez tartozó járásbíróságok gyakorlata alapján. In: Családi Jog, 2016/2. szám, 7-15. o.
DR.FILÓ Erika-DR.KATONÁNÉ DR.PEHR Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-Orac Lap-és könyvkiadó Kft. Budapest, 2009.
DR.GRÁD András -DR.MEDE Lilla - DR.JÁNOSKÚTI Gyöngyvér -DR.KŐRÖS András: Az igazságügyi pszichológus szakvélemény szerepe a gyermekelhelyezési perekben.
In: Családi jog, 2010. 1. szám. 13-22. o.
GYENGÉNÉ DR.NAGY Márta: A gyermek meghallgatása mint alapvető elv - az Európai Unió gyermekjogi tematikája. IN: Európai Jog, 2016. 4. szám., 7-14. o.
Gyermekközpontú igazságszolgáltatás. Jogászvilág, 2018. május 16.
https://jogaszvilag.hu/napi/ 2018. 12.15.
DR.GYURKÓ Szilvia: Gyermekbarát igazságszolgáltatás.
http://www.okri.hu/images/stories/KT/KT₄9_2012/007_gyurko.pdf 2019. 05. 14.
Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény alkalmazásához. 2007.
DR. KOZÁK Henriette: A gyermekek bíróság által történő meghallgatásának gyakorlata. In: Családi Jog, 2011. 1. szám, 23-30. o.
DR. KOZÁK Henriett: Mumus vagy csodaszer? - A gyermek közvetlen meghallgatásának tendenciái egy német felmérés tükrében In: Családi Jog, 2015.
4. szám. 9-17. o.
DR.KŐRÖS András: A jogellenesen MAGYARORSZÁGRA HOZOTT GYERMEKEK VISSZAVITELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK VIZSGÁLATÁRA LÉTREHOZOTT JOGGYAKORLAT ELEMZŐ CSOPORT
ÖSSZEFOGLALÓ VÉLEMÉNYE.
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_2013_el_ii_g₁₁4.pdf 2019. 05. 14.
Közvetítés - Bevált gyakorlatról szóló útmutató a gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezmény alapján, Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Állandó Hivatala, 2012.
THALIA KRUGER: International Child abduction The Inadequacies of the Law Hart Publishing 2011.
LOVAS Zsuzsa - DR. HERCZOG MÁRIA: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Budapest, 1999.
PIERCARLO PAZÉ: L'ascolto del bambino.
appinter.csm.it/incontri/vis_relaz_inc.php?&ri=ODExMw%3D%3D
Schlauß STEFAN, Fehlende persönliche Anhörung des Kindes durch den ausländischen Richter - ein Anerkennungshindernis? In FPR (Familie Partnerschaft Recht) 2006
DR.SZEIBERT Orsolya: A gyermek meghallgatása és a jogellenes gyermekelvitel. In:
Családi Jog, 2009. 4. szám, 30-32. o.
DR.SZEIBERT Orsolya: Mediáció jogellenes gyermekelviteli ügyekben, In: Családi Jog XIII. évfolyam 3. szám, 2015. szeptember
DR. VISONTAI-SZABÓ Katalin: A bizonyítás szempontjai és nehézségei a szülői felügyelet rendezésére irányuló perekben . In: Családi jog, 2015. 1. szám., 24-35.
o.