A gyermek szakértő útján történő meghallgatása

A gyermek közvetett meghallgatása a szakértő által elvégzett komplex családvizsgálat részeként történik az esetek többségében. A vizsgálatnak minden olyan személyre ki kell terjednie, aki a gyermek nevelésében részt vesz, vagy részt kíván venni, enélkül ugyanis nem lehet megállapítani a család működésének egészét, illetve esetleges diszfunkcióit. A szülők viselkedése, nevelési képessége, a gyermek és a testvérek helyzete, magatartása és az érzelmi kötődések a családon belül így érthetők meg, és így vonható le érdemi következtetés a gyermekelhelyezést illetően.

Ahhoz, hogy az érdemi döntés meghozatalához alkalmas szakértői vélemény szülessen, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mire vonatkozhat a szakértői vizsgálat, meddig terjed a szakértő kompetenciája és milyen módszereket alkalmaz a szakértő az eljárása során.

Az igazságügyi pszichológus szakértők működési köréről és tevékenységéről szóló 20. számú módszertani levél (a továbbiakban: Módszertani levél) is, amelyet az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet bocsátott ki³⁴, és amelynek alkalmazása a

32 Ld.: Dr. FEHÉRNÉ DR.GAÁL Tünde: i.m.

33 Ld.DR.FEHÉRNÉ DR.GAÁL Tünde: i.m.

34 www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=3741&cid=1223 2019. 09.22.

szakértőkre nézve szakmailag egyértelműen javasolt, a pszichológus az alábbiakat vizsgálhatja egy szülői felügyelettel kapcsolatos per során:

• -a nevelési hatások megjelenésének valószínűsítése a gyermektől és a gyermekről kapott adatszerzésen túlmutató adatok alapján (a szülő-gyermek kapcsolatának indirekt, kiterjesztett vizsgálata),

• a gyermekek direkt befolyásolásának, az egyik szülőnek, vagy mindkettőnek a másik szülő fél személyiségét sértő, őt leértékelő vagy a gyermekben ilyen következményekkel járó magatartásmódjainak feltárása, leírása és értékelése,

• valamint a különböző megismerési forrásokból nyert adatok (kikérdezés, benyomás, megfigyelés, tesztvizsgálat stb.) ellentmondásainak valószínűsített validitás – értékelése.

A bíróság által a szakértőnek feltett kérdéseknek elvben a vizsgálat céljához kellene idomulnia. A cél pedig a módszertani levél szerint a gyermek érdekének pszichológiai meghatározása, amely magában foglalja a nevelési alkalmasság és a gyermek érzelmi kötődésének megállapítását, hogy pszichológiailag megalapozzuk optimális elhelyezését. (Módszertani levél III.2.1.1.).

A módszertani levél szerint az alábbi kérdések a tipikusak:

• Alkalmas(ak)-e, alkalmatlan(ok)-e valamelyik vagy mind két szülő(k) a gyermek(ek) nevelésére? Melyik szülő alkalmasabb pszichológiai szempontból a gyermek nevelésére?

• Befolyásolják-e a szülők meg nem engedett eszközökkel a gyermeket egymás ellen?

• Melyik szülőhöz kötődik a gyermek erősebb érzelemmel?

• Milyen a testvérek kapcsolata egymáshoz? (Esetleg: szétválasztásuk pszichológiai szempontokból lehetséges-e, indokolt-e?)

• Milyen a gyermekek fejlettségi szintje? Esetleg, élettárs jelenlétekor, az élettárshoz fűződő érzelmi viszony milyen? Az esetleges magatartásproblémák milyen okokra vezethetők vissza? (Módszertani levél III.2.1)

Célszerű, hogy a bíróságok a kirendelő végzésben lehetőséget biztosítsanak a szakértő számára olyan szakértői észrevételek megtételére, amelyek alapjául

szolgáló körülmények esetleg elkerülték a bíróság figyelmét, vagy éppen nem is voltak előreláthatóak az ügyben, és a szakvélemény használhatósága szempontjából fontos információkkal szolgálhatnának. ³⁵

Mivel a bíróságnak azokra nézve kell elrendelni a szakértői vizsgálat elvégzését, akik a gyermekkel nevelői relációban vannak, ezért a módszertani levél lehetőséget biztosít a szakértő részére, hogy a bíróság által meg nem jelölt további személyeknek a vizsgálatba történő bevonását javasolja. A gyakorlatban a szakértők oldaláról felmerülő probléma, hogy sajnos ezzel a lehetőséggel szinte soha nem élnek, holott egyáltalán nem biztos, hogy a bíróságok mindig minden érintett vonatkozásában elrendelik a szakértői vizsgálatot.

A meghallgatás foganatosításával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a gyermekeket lehetőség szerint a szülőkkel egyidőben kell beidézni, hogy már a vizsgálat megkezdése előtt valamennyi fő érdekelt jelen legyen (Módszertani levél III.2.1.2. pont). A szakértő számára számos plusz információs lehetőséget biztosít, ezért jogos elvárás annak megkövetelése is, hogy a gyermek és legalább a fő érdekeltek vizsgálatának befejeztéig valamennyien jelen legyenek. A vizsgálatot lehetőség szerint a kiskorú gyermek vizsgálatával célszerű kezdeni, figyelembe véve pszichés és fizikai teherbíró képességét. (Módszertani levél III. 2.1.2. pont)

Külön élő szülők esetében különösen fontos, hogy a gyermek mindkét szülővel találkozzék a vizsgálat előtt. Ezzel egyrészt a különélésből fakadó, a külön élő szülőhöz való kötődést hátrányosan befolyásoló pszichológiai hatásokat lehet bizonyos fokig mérsékelni a gyermek vizsgálata előtt. Másrészt a gyermek kötődésének vizsgálata feltételezi mindkét szülővel való kapcsolatának megfigyelését is. Harmadrészt rendkívül informatív a szakértő számára, hogy egy ilyen helyzetben megfigyelheti a vizsgálatban érintett valamennyi fél egymáshoz való viszonyulását, interakcióikat. A fentiekre tekintettel fontos lenne, hogy a bíróság eleve zárja ki a lehetőségét is olyan szakvélemény elkészítésének, amelyet megelőzően ne találkozott volna mindkét szülő a gyermekkel, például már a kirendelő végzésben kifejezetten felhívhatja a szakértőt a felek és a gyermek együttes vizsgálatára és az együttes jelenlétükben tanúsított interakcióik vizsgálatára.

A szakértő részéről a helyes és követendő eljárás az, ha a vizsgálat során rajta és a gyermeken kívül senki más nem tartózkodik a vizsgálati helyiségben.

Amennyiben ez valamilyen okból nem kivitelezhető az érintett felek esetében, a

35 Ld.:DR.GRÁD András -DR.MEDE Lilla -DR.JÁNOSKÚTI Gyöngyvér -DR.KŐRÖS András: i.m.

gyermek és a gondozó szülő ezen sajátságos viszonyulása ugyancsak informatív lehet a szakértő számára.

A szakértő által alkalmazott pszichológiai módszerek az alábbiak: exploráció, vagyis a viselkedés megfigyelése és tematikus kikérdezés; a személyiség vizsgálata; valamint a mentális funkciók vizsgálata.

A pszichológia aspektusából valójában a gyermeket illeti meg az a jog, hogy egyik szülőjével élhessen, annak nevelési gyakorlatában nőjön fel. A gyermek érdeke kölcsönhatásban áll a szülői alkalmassággal, így az nem automatikusan, hanem csakis mérlegeléssel véleményezhető. A gyermek érdekét a bíróság határozata fogja megállapítani, ennek optimumára vonatkozólag viszont a pszichológus szakértői vélemény adhat fontos támpontot.