A gyermek bíró általi közvetlen meghallgatása

A gyermek bíróság általi meghallgatását - különösen alacsonyabb, 12-14 éves életkorban - sokan azért nem támogatják, mert szerintük az a válás, illetve a szülők közötti jogvita miatt egyébként is megviselt gyermeket pszichológiai szempontból túlságosan megterheli. Természetesen ennek a megterhelésnek a mértéke nagymértékben függ a per családi előzményeitől. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermek szexuális, fizikai vagy lelki abúzus sértettjévé vált, ebben az esetben inkább pszichológus bevonásával kell megvizsgálni, meghallgatni, és csak a legvégső, nélkülözhetetlen esetben kell kitenni a bíróság előtti meghallgatásnak.

Ezzel szemben egy nyugodt légkörben nevelkedő, kiegyensúlyozott gyermek számára a bíróval való négyszemközti beszélgetés nem jelent olyan mértékű megterhelést, amelyre hivatkozva a meghallgatást mellőzni kellene, sőt kamaszként még pozitív eseményként is megélheti azt, hogy nem teljesen a feje felett döntöttek az ő sorsát is lényegesen érintő kérdésekben.

A polgári perrendtartás szerinti közvetlenség alapelvének szelleme szerint is előnyös a gyermek bíró általi meghallgatása, mivel ezáltal jobban rálát a családi, érzelmi kapcsolatokra, és a gyermekkel való beszélgetés, a gyermek testbeszéde,

szüleihez fordulása olyan apró momentumokkal segítheti döntését, amelyek nem jutnának ezen eljárási cselekmény nélkül a birtokába.³⁶

Természetesen problematikus, és a gyermek számára kétségkívül megterhelő lehet, ha a meghallgatására nem megfelelő módon kerül sor. A gyermek személyes meghallgatásának sikere és eredménye éppen ezért elsősorban a bíróságtól függ. Éppen ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermek a legkedvezőbb környezetben és a legmegfelelőbb körülmények között tudjon vallomást tenni, tekintettel életkorára, érettségére, értelmi szintjére és lehetséges kommunikációs nehézségeire.

Érdemes ehhez megvizsgálni a Practice Direction for Trials of Children and Young Persons in the Crown Court³⁷ című gyakorlati útmutatót a gyermekek és fiatalok tárgyalásaira vonatkozóan. Ennek célja a gyermek megfélemlítésének, megalázásának vagy szorongásának elkerülése a tárgyaláson. A gyakorlati útmutató elemei többek között a következők: a gyermek a tárgyalás előtt megtekintheti a tárgyalótermet, hogy hozzászokjon; az eljárást elmagyarázzák számára érthető nyelvezettel.

A tagállamok számára javasolják, hogy támogassák és valósítsák meg a gyermekbarát meghallgatószobák ötletét, ahol a gyermekeket barátságos körülmények között hozzáértő személyzet hallgatja meg. Az eljárás biztosítsa, hogy a gyermeket bíró hallgassa meg, pszichológus jelenlétében.

Az egyéb érintett személyek (ügyész, ügyvéd, a vádlott, a magánvádló) egy másik szobában vannak jelen, és a szobák közötti kommunikációs rendszereknek, egyirányú tükröknek és/vagy élő közvetítésnek köszönhetően lehetőségük van részt venni a meghallgatásban.

Dr. Phil. Heidi Simonival szakpszichológus, a zürichi Marie Meierhofer Institut für das Kind (MMI) vezetője, és Maria Teresa Diez Grieserrel, az MMI szakpszichológusa egy velük készült interjú során igen gyakorlatias módon összefoglalták azokat a momentumokat, amelyek a gyermekmeghallgatásra való szakmai felkészülés során hasznosnak bizonyulnak. A meghallgatás

36 Ld.: DR.KOZÁK Henriette: A gyermekek bíróság által történő meghallgatásának gyakorlata. In:

Családi Jog, 2011. 1. szám, 23-30. o.

37 Ld.:

https://books.google.hu/books?id=bpm9aeDsnFwC&pg=PA91&dq=Practice+Direction+for+Trials+

of+Children+and+Young+Persons+in+the+Crown+Court&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwj58OC047XJ AhUBCiwKHZ3BCgEQ6AEIGzAA#v=onepage&q=Practice%20Direction%20for%20Trials%20of%20C hildren%20and%20Young%20Persons%20in%20the%20Crown%20Court&f=false 2019. 09. 14.

legfontosabb előkészülete, hogy előtte érdemes végiggondolni, hogy mit vár a bíró az eseménytől, legyen azonban kellően nyitott, és ne legyenek előítéletei azzal kapcsolatban, mi is fog annak során elhangzani. Győződjön meg arról, hogy a gyermek kényelmesen ül-e, és akár az idézésbe is belefoglalható, hogy kedvenc kabalaállatát nyugodtan hozza magával. Üljön vele egy magasságban, nézzen rá a beszélgetés során, és valóban figyeljen oda rá, ne foglalkozzon mással.³⁸

Piercarlo Pazé tanulmányában több ajánlást is megfogalmaz, melyeket két csoportba sorol. Az első csoportba azok a javaslatok tartoznak, amelyek a hivatalos személy - a bíró - és a gyermek közötti megfelelő párbeszédet segítik elő.

Ide tartozik többek között a gyermek előzetes tájékoztatása, a megfelelő környezet és a megfelelő légkör kialakítása, a bírónak a gyermekkel szemben használt nyelvezete.

A második csoportba tartozó javaslatok a bíró megfelelő érzelmi ráhangolódását hivatottak elősegíteni, mint például, hogy a bírónak tisztában kell lennie saját érzelmi beállítottságával, számolnia kell azzal, hogy a meghallgatás lelkileg őt is megterheli, igénybe veszi, fel kell készülnie a gyermek esetleges várható elutasító, ellenséges viselkedésére, segítenie kell a gyermek szorongásának leküzdésében, valamint a gyermekkel szemben szimmetrikus viszonyt kell kialakítania és a gyermek felé tisztelettel, jóindulattal és fokozott érzelmi intelligenciával kell fordulnia.³⁹

A gyermek megfelelő tájékoztatásához a magyar bíróságokon is rendelkezésére állnak az Országos Bírósági Hivatal által kidolgozott idéző minták, útmutatók és nyomtatványok, melyek nemcsak a gyermek részére, hanem a bíró részére is támpontokat nyújtanak a gyermek "barátként" való kezeléséhez, meghallgatásához. A gyermek megfelelő légkörben történő meghallgatásához a bíróságokon gyermek-meghallgatószobák létesültek, melyek felszereltsége, barátságos hangulata segít az érthető módon szorongó, bizalmatlan gyermek feszültségének oldásában. Ezáltal elősegíthető, hogy a gyermek a bíróság előtt értékelhető, a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tegyen.

38 Ld.: KOZÁK Henriette: i.m.

39 Idézi: DR.BUCSI Ágnes: A gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban - egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban, Dunaújvárosi kutatás alapján, In: Család, gyermek, vagyon, a joggyakorlat kihívásai. Szerkesztette: Szeibert Orsolya, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012, 315-316. old.

Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a közvetlen gyermekmeghallgatásnak - a gyermek által elszenvedett stresszhelyzeten túl - lehetnek olyan negatív hozadékai is, mint pl. lojalitáskonfliktus erősödése, melyből adódóan a gyermek nem a valós érzelmei szerint nyilatkozik. Ilyenkor akár az is előfordulhat, hogy a gyermek az egyik szülő iránt érzett felelősségéből adódóan nem a valós érzelmei szerint nyilatkozik, hanem védeni kívánja ezt a szülőt. Az is kiemelkedően fontos, hogy a bírói meghallgatás során ne keltsenek olyan illúziót a gyermekben, hogy ő fogja eldönteni a család jövőbeli sorsát és ezen eljárási cselekmény célja, hogy ő válasszon a szülei között, és erről tegyen nyilatkozatot. Ez utóbbi csak a gyermek lojalitáskonfliktusát növelné, és egy olyanfajta döntési felelősséggel terhelné meg, amelynek elviseléséhez még túl fiatal ilyen életkorban⁴⁰

További eljárási és technikai jellegű, ugyanakkor alapvető jogokat és érdekeket érintő kérdés az, hogy rögzíthető-e a gyermek véleménye, ha igen, milyen terjedelemben és milyen eszközökkel. A rögzítés különösen akkor okoz problémát, ha a gyermek azt kéri, hogy bizonyos általa elmondott olyan tények, közlések ne jussanak a szülők tudomására, amelyek alapvetően befolyásolják a bíróságot álláspontjának kialakításában. Szembekerül ezekben az esetekben a gyermek ahhoz fűződő érdeke, hogy közlését bizalmasan kezeljék, titokban tartsák, s a jogszolgáltatás - így a bíró - azon érdeke, hogy a meghozott döntést megfelelően alátámassza. Nem ritka az, hogy az eljáró bíró a gyermek érdekében nem közöl a szülőkkel bizonyos információkat, ám gondoskodik arról, hogy azokat szükség esetén a fellebbviteli bíróság megismerhesse.⁴¹