A gyermekbarát igazságszolgáltatás koncepciója

Az Európai Unióban a gyermekközpontú igazságszolgáltatás koncepciója kidolgozásának hátterében a Lisszaboni Szerződés előírásai állnak. A szerződés előírja az Unió számára a gyermekjogok védelmének előmozdítását. A gyermekjogok azon alapvető jogoknak is részét képezik, amelyek tiszteletben tartására az Unió az Európai Unió Alapjogi Chartájának 24. cikke alapján vállalt kötelezettséget.

A Bizottság gyermekjogokra vonatkozó fellépése az Alapjogi Charta végrehajtásának részét képezi. A Charta jogilag kötelező az uniós intézmények számára, amikor jogszabályokra tesznek javaslatot, valamint a tagállamok számára, az uniós jog végrehajtása során. 2010 októberében a Bizottság a Charta rendelkezéseinek hatékony érvényesítésére vonatkozó

19 Ld.: DR.VISONTAI-SZABÓ Katalin: A bizonyítás szempontjai és nehézségei a szülői felügyelet rendezésére irányuló perekben. In: Családi jog, 2015. 1. szám., 24-35. o.

stratégiát fogadott el (IP/10/1348). Az Európai Bizottság 2011. február 15-én a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütemtervet határozott meg, amely - többek között - arra a problémára reflektál, hogyan segítheti elő az Unió, hogy a gyermekek jogai érvényesüljenek a tárgyalóteremben. Az ütemterv célja, hogy az EU Alapjogi Chartájába foglalt elvek gyakorlati megvalósítása révén megerősítse a gyermekek jogait. Az ütemterv 11 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyek révén az Unió hozzáadott értéket biztosíthat a gyermekek jólétét és biztonságát szolgáló szakpolitikák számára. Ezek közé tartozik a gyermekbarát igazságszolgáltatás elősegítése, a gyermekek jogaikról való jobb tájékoztatása. Meghatározza, hogy a gyermekeket közvetve vagy közvetlenül érintő uniós politikákat a jövőben úgy kell kialakítani, végrehajtani és nyomon követni, hogy figyelembe vegyék a gyermek mindenekfelett álló érdekének elvét.

Az Európa Tanács 2010. novemberében megszövegezett irányelve szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjoga alapozza meg az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével együttesen az igazságszolgáltatás gyermekbaráttá tételének szükségességét. A joghoz való hozzáférés, a fair tárgyalás és az ehhez kapcsolódó egyéb jogok, mint a tájékoztatáshoz, a meghallgatáshoz, a jogi védelemhez és a képviselethez való jog, a demokratikus berendezkedésű társadalmakban érvényesülő olyan alapjogok, amelyek egyenlően illetnek meg mindenkit – így a gyermekeket is. A gyermekbarát igazságszolgáltatás koncepciójának is ezek a jogok, illetve ezek összessége az alapjai.²⁰

Az iránymutatás a gyermek definícióját az igazságszolgáltatásban őt megillető védelem viszonylatában úgy határozza meg, hogy minden tizennyolc évesnél fiatalabb személy gyermeknek minősül. Egy igazságszolgáltatási rendszert pedig akkor tekint "gyermekbarátnak", ha az az elérhető legmagasabb szinten biztosítja a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését, figyelembe véve az irányelvben felsorolt elveket, megfelelően tekintetbe véve a gyermek érettségét, értelmi szintjét és az ügy körülményeit. Olyan igazságszolgáltatás, amely hozzáférhető, az életkornak megfelelő, gyors, gondos, a gyermekek jogaihoz és szükségleteihez igazodó és azokra koncentrál, tiszteletben tartja a gyermekek jogait, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jogot, az eljárásban való részvétel és az eljárás megértésének jogát, a magánélet, a családi élet, az integritás és a méltóság tiszteletben

20 Ld: DR. GYURKÓ Szilvia: Gyermekbarát igazságszolgáltatás.

http://www.okri.hu/images/stories/KT/KT₄9_2012/007_gyurko.pdf 2019. 05. 14.

tartásához fűződő jogot. A gyermekek egészséges fejlődése olyan prioritást jelent, ami a fokozott odafigyelést, és akár az eljárás többi résztvevői eljárási jogainak korlátozását is indokolhatja. A gyermekközpontú (child-focus) igazságszolgáltatás lényege ezen prioritások fel- és elismerése.²¹

A gyermekközpontú igazságszolgáltatás alapelvei a megfelelő hangnem, gyermek által érthető nyelv használata, a gyermek előzetes tájékoztatása az eljárás menetéről, szereplőiről és az őt megillető jogokról, az eljárási formalitások mellőzése, a gyermeket befolyásoló tényezők kizárása.²²

Tiszteletben kell tartani a gyermek tájékoztatáshoz való jogát, az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáféréshez való jogát, valamint azon jogát, hogy a részvételével folyó vagy őt érintő eljárások során kikérjék a véleményét, illetve meghallgassák. Ebbe beletartozik a gyermekek véleményének megfelelő súllyal történő figyelembevétele, figyelemmel érettségükre és bármely természetű kommunikációs nehézségeikre annak érdekében, hogy ez a részvétel érdemi legyen. (Az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról (a továbbiakban: Iránymutatás) III. A. 1. pont)

Az Iránymutatás III. C. 1. pontja szerint a gyermekeket minden eljárás vagy ügy során gondosan, érzékenyen, tisztességesen és tisztelettel kell kezelni, különös figyelmet fordítva személyes helyzetükre, jólétükre és különleges szükségleteikre, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva fizikai és pszichológiai integritásukat. Bármilyen módon kerüljenek kapcsolatba bírósági vagy bíróságon kívüli eljárásokkal vagy más beavatkozásokkal, biztosítani kell számukra ezt a bánásmódot, tekintet nélkül jogállásukra és minőségükre bármely eljárásban vagy ügyben.

A tagállamoknak az eljárás során elő kell segíteniük, hogy a gyermek igénybe vehesse ügyvéd vagy egyéb olyan intézmény vagy szervezet segítségét, amelynek a nemzeti jogszabályok értelmében feladata a gyermekjogok védelme, valamint hogy a gyermek saját nevében legyen képviselve, ha érdekellentét van vagy lehet a gyermek és szülő vagy egyéb érintett fél között.

21 Ld.: GYENGÉNÉ DR.NAGY Márta: i.m.

22

http://birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/gyermek_igsz/letoltheto_dok/a_gyermekkozpo nttu_birosagrol.pdf 2019. 05. 14.

Mindezek alapján gyermekközpontúnak az a szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági eljárás tekinthető, amely a gyermek véleményének szabad kifejtésére megfelelő módszerek segítségével színteret biztosít abból a célból, hogy a gyermek által - meghallgatása során - az elhelyezésére nézve elmondottakat a bíróság a lehető legteljesebb mértékig figyelembe vegye az ítélet meghozatalakor, mindenkor szem előtt tartva a kiskorú érdekét, személyiségét.²³

Fontos szempont a multidiszciplináris megközelítés, vagyis hogy a különböző szakembereknek átfogó képet kell tudniuk alkotni a gyermekről, az ő jogi, pszichológiai, szociális, érzelmi, fizikai és kognitív képességeiről. E célból a gyermekeket érintő vagy a részvételükkel folyó eljárások vagy beavatkozások során gyermekekkel foglalkozó szakemberek számára közös értékelési keretrendszert kell létrehozni, amely a döntéshozók számára biztosítja a szükséges támogatást, lehetővé téve a gyermekek érdekeinek a legnagyobb mértékű figyelembevételét a konkrét esetekben.