SZEMLE
ÉKES ILDIKÓ KANDlDATUSl ERTEKEZÉSÉNEK VITAJA
DR. POZSGAI EVA
A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottsága vitára bocsá- totta Ékes Ildikónak ..A gazdaság rejtett szférája — a láthatatlan jövedelmek" cimű kandidátusi értekezését. A nyilvános vitára 1987. június 17—én -— igen nagy érdeklődés mellett — került sor a Közgazdaságtudo—
mányi Szakbizottság által kijelölt bíráló bizottság előtt. A bizottság elnöki tisztét Falusné Szikra Katalin akadémikus. a titkári teendőket Gábor R. István kandidátus látta el. A bizottság tagjai dr. Belyó Pál kandidá- tus. dr. Berényi József kandidátus, dr. Égető Emese kandidátus, az értekezés hivatalos bírálói dr. Hámori Balázs kandidátus és dr.
Szeben Éva kandidátus voltak.
AZ ÉRTEKEZES TÉZISEI
A megszokottnál is nagyobb érdeklődés a disszertáció iránt minden bizonnyal azzal is magyarázható, hogy a szerző értekezésében egy teljesen új, napjainkban nagyon idő- szerű téma feldolgozására vállalkozott; arra a feladatra. hogy leírja a gazdaság rejtett szférájában keletkező láthatatlan jövedel- meket. elméletileg és gyakorlatilag beillesz—
sze őket a lakosság összes jövedelme, illetve a népgazdasági jövedelmek rendszerébe.
A fogalmak értelmezésének, definiálásá—
nak és a második. valamint harmadik gaz- daság egymástól való elkülönítésének szen- telt első két fejezet után a szerző a rejtett gazdaság okainak feltárására tett kísérletet.
A láthatatlan jövedelmeknek a gazdasági és társadalmi berendezkedésektől függő. illetve azoktól független okait különbözteti meg.
Ezt követően (a N. és az V. fejezetben) a je- lölt a láthatatlan lakossági jövedelmek és a rejtett gazdaság méretének becslésére ki- dolgozott módszereket mutatja be. illetve egy ilyen korábbi hazai becslést folytat to- vább. Befejezésképpen (: kandidátusi érte- kezés a láthatatlan jövedelmeknek a gazda- ság és a társadalom különféle területeire gyakorolt hatásait elemzi.
DR. HÁMORI BALÁZS OPPONENSI VÉLEMÉNYE
Az opponens minden részletre figyelve, az elméleti és a gyakorlati összefüggéseket (vagy ezek hiányát) feltárva igyekezett hozzájárulni e kandidátusi értekezés valós értékének megítéléséhez.
Abból, a kutatások helyzetét tükröző tény- ből indult ki, hogy ...a gazdaságnak e nagy és növekvő sztérájáról: a rejtett gaz—
daságról nálunk még nagyon kevés elem- zés született; átfogó jellegű, mint Ékes Ildi- kóé, pedig egy sem." Talán alapvetően ez- zel magyarázhatjuk, hogy az opponens — fenntartásai ellenére. amelyek a szigorúan vett tudományos elemzés mélységére vonat—
koztak — a vállalkozást dicséretesnek minő- sítette.
Bírálatában a következő főbb gondolato- kat emelte ki.
Az első. a második és a harmadik1 gazda—
ság elválaszthatatlansága. összefonódása meghatározó. Nincs egy különálló szocialis- ta szektor, és nem létezik egy róla teljesen leválasztható harmadik gazdaság.
A rejtett gazdaságot hiba lenne egyértel- műen és kizárólagosan csak negatívan be- állítani. A rejtett tevékenységek egyes fajtái pótlólagos erőforrásokat szabaditanak fel, többletteljesítményeket jelentenek. Előfordul- hat ugyan. hogy valaki azért teljesít rosszul az első gazdaságban. mert erejét a máso—
dikra vagy a harmadikra tartogatja, ez azonban alárendelt jelentőségű.
Az ellenőrzés szigorítása nem tekinthető egyértelműen célravezető tevékenységnek.
Célzott hatásai mellett erősíti a kijátszás hajlandóságát, ami önmagában véve is hozzájárul a harmadik gazdaság terjeszke—
déséhez.
* Harmadik (rejtett) gazdaság — a kandidátusi értekezés szerzője szerint -— az első és a második gazdaságtól az ott keletkező jövedelmek statisztikai mérhetősége. illetve mérhetetlensége alapján vá- lasztható el. mondván. hogy a valóban nagyon he- terogén tartalommal rendelkező rejtett gazdasági jövedelmeknek ez az egyetlen igazán közös vonása.
1150 SZEMLE
Különös figyelmet érdemel Ékes Ildikónak az a gondolata, amely a vállalatok mono- polhelyzetét nemcsak piaci viszonylatban.
hanem a vállalatoknak a költségvetéshez fűződő kapcsolatában is értelmezi, a fo—
gyasztó szempontjából. (Ha ugyanis a válla—
lat nem tud árat emelni, a költségvetésből még mindig kaphat támogatást, és ez végső soron szintén árfelhajtó hatású.)
Igaza van a szerzőnek abban. hogy a rej- tett. láthatatlan tevékenységek (jövedelmek) ma már semmi esetre sem tekinthetők peri- fériális kérdésnek. Nemcsak egy szűk. kívá—
lasztott réteg ..érdekelt" ebben a gazda- ságban; csaknem az egész társadalmat érintő jelenségről van szó.
A láthatatlan jövedelmek keletkezésének.
azok növekedésének összekapcsolása a szol- gáltatásokkai és azok bővülésével logikus- nak tűnik. A különösebb eszközállományt nem igénylő szolgáltatások könnyebben vál- nak a láthatatlan jövedelmek gazdasági alapjává, mint az ipari vagy mezőgazdasági termelés.
A pozitívan értékelt gondolatok mellett azonban visszatérő gondjai is vannak az opponensnek. Egyes esetekben a félreért- hető és bizonytalan megfogalmazásokat, (!
vizsgált területek. problémakörök behatáro- iatlanságát, fogalmi tisztázatlanságokat kéri számon a jeiöltön. (Ebben az értelemben már a címet is megtévesztőnek véli a bíráló.
mert az értekezés lényeges információkat csupán a láthatatlan jövedelmekről tartal—
maz.) A kutatómunka folytatásához az oppo—
nens néhány általa vitatott vagy helytelen—
nek itélt megállapításra. problémára hivja fel a figyelmet:
— a dolgozat szerzoje számára is világos. hogy a korrupciót, a magánóraadást, a borravalót. a csúszópénzt. a sikkasztást nem lehet egységesen a rejtett gazdaságba sorolni. mégsem kísérelte meg e gyűjtőfogalom differenciált értelmezését:
—— a láthatatlan jövedelmeknek a makrogazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálva — az opponens szerint — a leírás során a tevékenység és a jövedelem fogalmak keverednek; a jövedelmek mögött nem áll minden esetben hasznos munka.
ezért nem lenne célravezető a jövedelmet a (makro- gazdasági) teljesítménymutatóba beszámítani;
— az előbbi logika alapján vitatható az az álli- tás is.miszerínt a rejtett gazdaságban keletkező jö—
vedelmek mindegyike növeli az összes jövedelmet;
a félreértés abból következhet. hogy a szerző nem tesz különbséget az eredeti jövedelmek és a jőve- delmek újraelosztása során keletkező (csupán átcso- portosított) jövedelmek között. nem használta a no- minális és reáljövedelem fogalmát;
—- a rejtett gazdaság hatásainak feltárása során nem került sor a politikai—ideológiai összefüggések.
illetve a gazdaság szerkezeti struktúrájára gyako- rolt hatás bemutatására sem; a gazdaság ezen korántsem elhanyagolható szférájának gazda- ság- és társadalompolitikai kezelése, értékelése lé—
tező és meg nem kerülhető probléma.
Mivel e témakör tudományos feldolgozása teljesen hiányzik. Hámori Balázs ..az úttörő munka" iránti tisztelettel javasolta a Tudo-
mányos Minősítő Bizottságnak az értekezés nyilvanos vitára bocsátását.
DR. SZEBEN EVA OPPONENSI VÉLEMÉNYE
A kandidátusi értekezés másik opponense, dr. Szeben Éva bevallottan túlzott várako- zással nyúlt az anyaghoz. Ehhez képest né- mileg csalódást keltőnek minősíti a tanul- mányt. Ugyanis ismervén Ékes lldikónak a láthatatlan lakossági jövedelmek terén vég- zett. nemzetközileg is elismert korábbi mun- káit, a disszertáció véleménye szerint .,csak"
e korábbi munkák összefoglalása.
A jelölt ,.célkitűzései" (a láthatatlanul mozgó lakossági jövedelmek rendszerbe fog- lalása, az egyes elemek fogalmi meghatáro—
zása, a gazdaság egyes szféráinak elhatá- rolása) közül kiemelkedőnek tartja a rejtett gazdaságot létrehozó és fenntartó okok szinte teljes körű feltárását: ezek politikai—
gazdasági (rendszerspecifikus) vagy általá- nos (rendszertől független) jellege szerinti megkülönböztetését. Hasonló módon nagyra értékeli a láthatatlan jövedelmeknek a gaz- daság és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásáról írottakat is.
A kandidátusi értekezés szerzője — mon- dotta az opponens -— a rendkívül széles körű, friss szakirodalmi anyag feldolgozására építve, igen jó stilusban foglalja össze az eddig meg nem jelent kritikai értékelését a láthatatlan lakossági jövedelmeknek és a rejtett gazdaság méretének becslésére ki- dolgozott módszereknek. Az alkalmazható eszköztár ,,bőségének" ismertetésén túl azonban az opponens azok ,,bevetését" is számon kéri a dolgozatban egyetlen alkal—
mazott módszer, a guestimation (szakértői becslés) mellett.
A disszertációban megjelent néhány meg- állapítással. megfogalmazással nem ért egyet dr. Szeben Éva, noha az értekezést az álta- lános követeiménynek megfelelőnek tartja.
Az opponens nem tudja elfogadni a szer- ző javaslatát a gazdaság egyes szegmensei- nek, pontosabban azok tartalmának megha- tározására. A szerző megfogalmazásával ellentétben az ő véleménye szerint például a lopás nem fér bele a gazdaság fogal- mába, annak határai közé. Nem ért egyet a szerzőnek azzal a véleményével sem, mi—
szerint — legalábbis elméletileg — valameny- nyi jövedelmet hozzá kellene adni mind a népgazdaság. mind pedig a lakosság összes jövedelméhez. Úgy véli. hogy a dolgozat szerzője —- a láthatatlan jövedelmeknek az egyéni teljesítményekre, illetve a munkabé—
rekre gyakorolt hatásának a vizsgálatánál —- elfeledkezik a nálunk széles körben létező teljesítménybérezésről.
Ezeknek a főbb, tartalmi jellegű ellenve—
téseknek a megfogalmazása után - figye-
SZEMLE
1151
lembe véve a dolgozat számos új eredmé—
nyét. többségében megalapozott következ- tetéseit -— dr. Szeben Éva szintén javasolta (: disszertáció vitára bocsátását és a jelölt számára a kandidátusi fokozat megítélését.
A VITA ÉS A .lELOLT VÁLASZA
Az opponensi vélemények elhangzása után a hallgatóság köréből a vitához hozzá- szólt dr. Belyó Pál, Csizmadia Magdolna és Nyilas András. A jelölt sok évi munkájának ismeretében részben általános elismerésüket fogalmazták meg a benyújtott dolgozatot illetően. részben pedig, kapcsolódva az opponensek által elmondottakhoz — azokkal nem feltétlenül egyetértve -— Ékes lldikó
egyes állításait alátámasztó érveket soro- koztattak fel.
Ékes Ildikó az opponensi véleményekre és hozzászólásokra adott válaszában —- előre—
bocsátva. hogy a tartalmas, magas szintű.
tudományos igényességgel megírt vélemé- nyek további munkáját feltétlenül segíteni fogják —— részletesen válaszolt a bírálók kri- tikai megjegyzéseire.
A jelölt maga is a téma, a problémakör újszerűségében, leltáratlanságában, szakmai körökben elfogadott (operacionalizált vagy operacionalizálható) fogalmak hiányában látja munkájának legnagyobb nehézségeit.
A szakirodalomban foglaltak kevés segítsé—
get tudtak nyújtani egy komplex, szinteti—
zálá elemzéshez. Már a rejtett gazdaság—
nak, illetve a láthatatlan jövedelmeknek a fogalmi meghatározása —-' az ide soroltak rendkivül heterogén jellege miatt —- sem volt könnyű feladat. Az általános, közös jel—
lemzők megfogalmazása helyett csupán a láthatatlan jövedelem formái és a jövede- lemszerzés módja csokorba gyűjtésére ke—
rülhetett sor.
A láthatatlan jövedelmek becsléséhez használt guestimation-módszer mellett a bi- rálák hiányolták a többoldalú megközelítést, azaz egyéb módszerek alkalmazását. A je—
lölt válaszában rámutatott: dolgozatában részletesen kifejtette, hogy az egyes mód- szerek közül nálunk melyek miért nem al—
kalmazhatók.
Az egyáltalán alkalmazható módszerek (kérdőíves kikérdezés. háztartásstatisztikai módszer és az emlitett szakértői becslés.
azaz a guestimation) közül a kérdőíves vizs- gálat is megtörtént. Az eredmények azon—
ban nem tűnnek megbízhatóbbnak. mint a szakértői becslésből kapottak, mert a dolog természetéből adódóan nehéz a kérdezés, az őszinte válasz megszerzése.
A jelöltnek azt a javaslatát, miszerint a láthatatlan jövedelmeket — legalábbis elvi- leg — a mikroszintű teljesítménybe be kel- lene számitani mindkét opponens vitatta. E problémára adott válaszában a szerző még a leírtaknál is dífferenciáltabban közelítette a problémát, jelezve, hogy egyetért azzal.
miszerint a láthatatlan jövedelmek nem ke—
zelhetők egységesen. Csupán azt jelentheti ki, hogy ezek a jövedelmek zömükben növe- lik a makrogazdasági teljesítményeket, tehát nem csupán átcsoportosított jövedelmek. A nominális jövedelmeket pedig a jövede- lem—transzferek is növelik.
Ezt követően a jelölt az opponensek ál—
tal tárgyi tévedésnek vagy ,.figyelembe nem vett elemeknek" minősített problémafelve- tésekre válaszolt. így például — Hámori Ba- lázs állításával ellentétben — nincs tárgyi tévedés abban. hogy a hálapénz közvetle- nül nem tiltott, csupán a köztudatban él tiltottként. Vagy nem hagyta figyelmen kí- vül a teljesítménybérezést, amit Szeben Éva kifogásolt. de ez az összes teljes munka- idős munkavállalóknak alig 20 százalékát érinti.
A jelölt a bírálatokra adott válasz után tért ki arra a két kérdésre. amelyet előzőleg a bíráló bizottság tett fel. A kérdések a kö—
vetkezők voltak:
— hogyan látja a rejtett gazdaságnak mint a naturális folyamatok színterének és a láthatatlan
jövedelem elosztásának mint monetáris folyamatok összességének a kapcsolatát?
-— hogyan változtatja meg a tervezett személyljöve- delemadó-rendszer (és a hozzá kapcsolódó vagyon- bevallás) a láthatatlan jövedelmek létrejöttét?
A jelölt válaszában azt fejtegette, hogy a rejtett gazdasághoz sok olyan tevékeny- ség is tartozik (mint például a háztartásban végzett munka, barter—ügyletek, kalákákban végzett házépítés stb.), ami nem jár együtt pénzmozgással. Ö viszont dolgozatában el- sősorban azokra a folyamatokra koncentrált.
ahol tényleges pénzmozgás történik. Az adó- zással kapcsolatban elmondta, miszerint a tervezett személyijövedelemadá-rendszer és a hozzá kapcsolódó vagyonbevallás jelen- legi formájában a rejtett gazdaság, illetve (: láthatalan jövedelmek volumenének, ará- nyának a növekedését vonja maga után, az eredeti célok —— a méltányos közteherviselés.
a teljesítmény-ösztönzés — háttérbe szorítá—
sával.
Rövid tanácskozás után a bíráló bizottság Ékes Ildikó disszertációját elfogadta, és ja- vasolta, hogy a Tudományos Minősítő Bi—
zottság a jelöltnek ítélje oda a közgazda- ságtudomány kandidátusi fokozatot.
