Halkovics László kandidátusi értekezésének vitája

(1)

SZEMLE

HALKOVlCS LÁSZLÓ KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA

DR. SCHWARCZ KATALIN

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottsága nyilvános vitá- ra bocsátotta Halkovics Lászlónak, az Orszá- gos Anyag— és Árhivatal osztályvezetőjének ,,Az iparstatisztika története Magyarorszá- gon" cimű kandidátusi értekezését. A nyilvá- nos vitára 1985. január 16—án került sor. A Bi- ráló Bizottság elnöke dr. Kiss Albert kandí—

dátus, egyetemi tanár; titkára dr. Szilágyi György, a közgazdaságtudomány doktora, egyetemi tanár; tagjai dr. Mátyás Antal, a közgazdaságtudomány doktora, egyetemi ta- nár; dr. Haller Gusztáv, a műszaki tudomány doktora; dr. Kupcsik József, a közgazdaság—

tudomány kandidátusa; a disszertáció op- ponensei: dr. Fazekas Béla, a közgazdaság—

tudomány doktora; dr. Ollé Lajos kandidá—

tus, egyetemi tanár voltak.

RÉSZLETEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉZlSElBÖL

Halkovics László disszertációjában csak—

nem negyedszázados iparstatisztika-történeti kutatómunkáját foglalja össze.1 A disszertá- ció egyes fejezeteiben az iparstatisztika kü—

lönböző korszakairól, az alábbi kérdésekre keresi a választ:

-— az adott korszak összípari tevékenységének hely.

zete, fejlődése;

— az íparstatisztikai adatfelvételi rendszer, (: kér- dőívek, az alkalmazott módszerek. utasítások;

—— a kérdőíveken begyűjtött adatok feldolgozása;

-— az adatközlések. az adatokat tartalmazó for- rásmunkák;

-— az iparstatisztikai munka adott korszakbelí szin—

vonala.

A disszertáció kidolgozásánál alapdoku—

mentumnak a szerző az éves és évközi iparstatisztikai adatfelvételi mintákat és utasítá- sokat tekintette. A vállalatok és a Központi

1 Az elmúlt években a részeredményekről, illetve egyes iparágak területéről többször számolt be a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosz- tálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjának vándorülév sén, valamint az előadások alapján készített tanul—

mányokban. amelyek a Statisztikai Szemlében, az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítőben és más folyóiratokban jelentek meg.

Statisztikai Hivatal lparstatisztikoi főosztályá- nak irattári anyagait dolgozta fel, és így 1921- től teljes körűnek tekinthető iparstatisztikai

kérdőivgyűjteményt állított össze.

Az adatfelvételek mellett a statisztikai munka más területeinek dokumentumai is fel—

dolgozásra kerültek, így az adatfeldolgozás, valamint az adatelemző és adatközlő tevé- kenység számos korabeli forrása. E széles körű feltáró kutatás célja egy—egy korszak

iparstatisztikai adatainak megítélése.

A disszertáció nem csupán statisztikai for—

rásanyagokra és forrásmunkákra támaszko—

dik. hanem igénybe vett számos gazdaság- történeti, ipartörténeti munkát is, amelyek- nek statisztikai számanyagaiból. azok bősé- géből vagy szegénységéből, az adatok tartal—

mából ugyancsak következtetni lehet az adott korszak iparstatisztikájára.

A disszertáció a magyar iparstatisztika tör- ténetét a kezdetektől 1960-ig tekinti át. E hosszú időszakot elsősorban az önálló magyar hivatalos stotisztikai szolgálat létreho- zása előtti és utáni korszakra bontja.

A jelölt munkájának fontos megállapítása, hogy: .,A magyar iparstatisztika kezdetének nyomai — a magyar fémbányászat középkori és újkor eleji fejlettsége következtében — egészen a XVI. századig vezethetők vissza."

A bányászat és pénzverés jövedelme a ki- rályi haszonvétel (jus regale) volt, ez ma- gyarázza a számos kamarai rendtartást, amelyek a pontos és minden lényeges adatra vo—

natkozó nyilvántartások és kimutatások veze—

tését írták elő. A korabeli források bizonyít- ják, hogy hazánkban már (: XVll—XVlll. szá- zadban a fémbányászatban — a mai érte- lemben is — fejlett volt a statisztika.

A XVI". század második felében Magyar- országon elkezdték a manufaktúrók és gyá- rak statisztikai összeírását. A munka vonta—

tottan haladt, csak a Helytartótanács ismé- telt rendeletei segítették elő a felvétel vég- rehajtását. Az adatgyűjtés és feldolgozás pontatlansága ellenére mégis jelentős infor- mációk találhatók erről a korszakról.

(2)

702

A XVIII. század második felében alakult ki Magyarországon — a német iskola hatása- ként — a leíró statisztikai irányzat, amelynek legkiválóbb hazai képviselőiként a jelölt Skerlecz Miklóst, Berzeviczy Gergelyt, Schwartner Mártont, Fényes Eleket emeli ki.

Az 1848—ban felállitott — első magyar. a politikai változás miatt rövid életű — Orszá—

gos Statisztikai Hivatal munkatársai Fényes Elek vezetésével kidolgozták és végrehajtot- ták az iparstatisztikai adatgyűjtést. Ez az adatgyűjtés — az ipari tevékenységről vallott felfogása miatt —— ma is korszerűnek tekint-

hető.

Az önálló magyar hivatalos statisztikai szol- gólat létrehozásakor, 1867—ben Keleti Károly vezetésével a statisztika egész területének ki- építése mellett nagy figyeimet fordítottak az iparstatisztika megszervezésére. Az 1871-es iparstatisztikaí adatgyűjtés — melynek terve- zetét már 1867-ben megtárgyalta a Statisz—

tikai Tanács —- sajnos sikertelen volt az adat—

szolgáltatók értetlensége miatt. Az 1883-—

1884-ben indított újabb adatgyűjtés már eredményesen zárult, mégis e korszakot job- ban jellemzik a bányakamarák, az 1850—től kiépített kereskedelmi és iparkamarák adat—

gyűjtéséből származó információk.—

A következő korszak kezdetét az 1898-—

1899-es sikeres gyáripari adatfelvétel jelenti.

Ez időszak eredményeit ma is jelentősnek mondhatjuk. A feldolgozott adatok alapján a műszaki—közgazdasági szempontok összehan- golásával megirt iparstatisztikai monográfiák ma is nem egy vonatkozásban mintául szol- gálhatnak ilyen természetű művek készítésé- nél. Erről az időszakról —— amely az 1920—es trianoni békeszerződéssel zárult —— elmondha- tó, hogy ekkor teremtette meg a Hivatal a Kereskedelemügyi Minisztériummal együtt a magyar gyáripari statisztika alapjait. melynek lerakásával a magyar statisztikai szolgálat felzárkózott a nemzetközi élvonalba.

Az első világháború utáni időszakot az éves iparstatisztikai adatgyűjtés bevezetése jel- lemzi. Ennek jelentősége abban volt, hogy eleget tett annak az elvárásnak, miszerinta gyáriparban bekövetkezett gyors változások minél sűrűbb időközökben történő regisztrálá- sa a korszerű iparstatisztika legfontosabb fel—

adata. Olyan adatgyűjtési rendszert dolgoz—

tak ki, mely folyamatosan biztosította több év adatainak összehasonlíthatóságát. E korszak iparstatisztikájának hiányosságaként meg kell említeni, hogy az adatközlés nem érte el az első világháború előtti időszak színvonalát.

Az 1945—1948-as éveket átmeneti jellegű- eknek kell tekintenünk, mert az ismét elindi- tott iparstatisztikai adatgyűjtések mind mód- szertanilag, mind tartalmukban a tőkés ter—

melés igényeinek kielégítését szolgálták.

Az 1949 és 1960 közötti iparstatisztikai adatfelvételi munkában három olyan szakasz

SZEMLE

különböztethető meg, amelyek a felvételek tartalmát. végrehajtását illetően nagymérték- ben eltérők. A következő időszakokat tár- gyalja a szerző:

— az 1949—1953. évek, a szocialista tervgazdál- kodás követelményeinek megtelelő iparstatisztika ki- alakítása;

— az 1954—1957. évek. az iparstatisztikai adatfel- vételek tekintetében átmeneti jellegű időszak:

— az 1957 utáni időszakban mind az adatgyűjtés Él§ké§il'íkése mind a végrehajtás egyre szervezetteb-

e VG ! .

A legfontosabb változások :

— megfelelő arányok az évközi és éves adatgyűj—

tések között;

— a maximalizmus kerülése;

— az összehasonlithatáság biztositása időszakra ;

b— az adatfelvételek időben történő előkészítése

st .

hosszabb

Az 1960-as évek elejére kialakult a ma is érvényben levő iparstatisztikai rendszer.

A tézisek befejező részében a szerző ösz- szefoglalja kutatásainak azt a területét, a- melyben a magyar iparstatisztikát más orszá- gok iparstatisztikai tevékenységével vetette össze. ,.A magyar iparstatisztika több mint százéves múltját és a nagy ipari országok ha—

sonló tevékenységének történetét áttekintve elfogultság nélkül megállapítható, hogy a magyar iparstatisztika teljesítménye nem egy korszakban élenjárónak minősíthető." Az iparstatisztika ilyen teljesítményei: a XVI. szá- zadban készült bányászati kimutatások, amelyek felülmúlták a hasonló osztrák. német és orosz nyilvántartásokat; a XVlll—XiX. század első felének magyar iparstatisztikái; az 1898—

as gyáripari felvétel és az 1922. évi reform ——

az iparstatisztikai éves adatgyűjtések kiala—

kitása —— a világban egyedülálló vívmányá- nak minősíthető.

DR. FAZEKAS BÉLA OPPONENSI VÉLEMÉNYE

Az opponens bírálatában kiemelte: a je—

lölt elsőként vállalkozott arra, hogy ,.. .. át—

fogó. számos összefüggést feltáró képet ad—

jon a magyar iparstatisztika több évszázados fejlődésének történetéből . . .", amelyet .,. . .

—— mint teljességre törekvő statisztikai törté- neti elemzést —- a maga nemében a tudo—

mányos kutatás új eredményének tekintem."

Dr. Fazekas Béla a disszertáció érdemének tartja, hogy a jelölt a sikeres adatgyűjtések mellett ismerteti a sikertelennek mondható adatfelvételeket is, amelyeket különböző okok

miatt nem tudnak végrehajtani.

Az iparstatisztika alapvető —- pozitiv ered- ményként értékelhető — fogalmi és módszer- tani eljárásai kőzül. amelyekkel a disszertá- ció foglalkozik, az opponens alábbiakat

emelte ki:

— a gyáripar körének meghatározása:

-— az ipari termelés fogalmának tisztázása:

(3)

SZEMLE

,703

—— a termelési volumenindexek számítási módsze—

reínek kidolgozása;

— a nettó termelési (ún. terméksoros) indexek ki- dolgozása.

A bíráló a disszertáció új eredményeit és érdemeit több pontba foglalva határozta meg: értékelte a hosszú időhorizontot átfogó statisztikatörténeti munkát; a gazdag szok—

irodalmi forrásanyagot. Elismeréssel szólt ar- ról. hogy a dolgozat az adatfelvételek kap—

csán felvetődött módszertani problémákat és azok megoldásának módjait is bemutatja.

Lényegében egyetértett az opponens a korszakok kijelölésével is.

A disszertáció erényei mellett az opponens rávilágít a fogyatékosságokra is, például arra, hogy az értekezés alapvetően leíró (is—

mertető) jellegű. A nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységét és publikációit in—

dokolt lett volna részletesebben bemutatni, mivel ezek hatottak a magyar iparstatisztika fejlődésére. Terjedelmi aránytalanságnak tartja a bíráló, hogy a jelölt részletesen foglalkozott a kereskedelmi kamarák tevékenysé- gével, de kevéssé ismerteti a nagymúltú Fő- városi Statisztikai Hivatal számos úttörő kez—

deményezését. A korszakok elismert beosztá- sa mellett dr. Fazekas Béla hibásnak tartja a szocialista iparstatisztika periodizálását.

Összefoglalóan az opponens megállapítja.

hogy a jelölt .,. . . értekezése új elemeket tar- talmazó értékes munka és egyedülálló vál—

lalkozás az iparstatisztika fejlődésének a leg—

teljesebb részletességgel történő bemutatá- sára. A tanulmány színvonala megfelel a kandidátusi értekezésekkel szemben támasz—

tott követelményeknek."

DR. OLLÉ LAJOS OPPONENSI VÉLEMÉNYE

A bíráló az értekezést időszerűnek és hé- zagpótlónak tartja, amely a hazai szakiroda- lomban úttörő jellegű és a külföldi gyakor- latban sem fordul elő.

Az iparstatisztika teljes körét átfogó, a sta—

tisztika több évszázados múltját életre keltő disszertáció egyik érdeme, hogy a múlt si- kereinek és kudarcainak ismertetésével, az összefüggések feltárásával hozzájárult a jelen problémáinak jobb megvilágításához. A tanulmány vizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal kiadványozási (tájékoztatási) tevé- kenységét. lly módon ... . . végighúzódik a statisztikai munkafolyamatok (az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a tájékoztatás) kiemelt vizsgálata. végül azok korszakon belüli egy- séges értékelése."

A fogalmi kérdések kiemelt tárgyalása az- ért jelentős, mert már az 1898. évi gyáripari adatfelvétellel kapcsolatban felvet olyan ter- minológiai kérdéseket, amelyek napjainkban is jelentősek (például a telepi és vállalati adatgyűjtés).

Az opponens egyetért azzal, hogy az aspi- ráns jelentőségének megfelelő módon foglal—

kozik az 1921. évet követő időszakkal. ami—

kor az iparstatisztika új alapokra helyezésé—

vel létrehozták a világviszonylatban újdonsá- got jelentő éves iparstatisztikai adatfelvéte—

léket.

Az 1949 és 1960 közötti időszak felosztását az opponens vitathatónak tartja. de vélemé—

nye szerint jelentős hibát nem követett el a jelölt. Az 1945—1948-as évek iparistotisztiká—

jának értékelését mennyiségileg túlzott mér- tékűnek tartja, de fontos azért, mert létre—

jöttek a szocialista statisztika kialakulásának objektív társadalmi, gazdasági feltételei. il—

letve jelentkeztek az ezzel kapcsolatos elvá- rások. Az 1949-től 1953—ig terjedő időszak—

ban az iparstatisztika munkáját teljes egé- szében meghatározta az adott gazdaságirá-

nyitási rendszer.

Az opponens szerint egyetérthetünk a je- lölttel, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar iparstatisztika, a több évszázados története során élenjáró volt.

Fogyatékosságként említi a bíráló: nem egyértelműen megfogalmazott: az iparstatisztika történetével vagy az iparról szóló sta- tisztikával kívánt-e foglalkozni a szerző. Meg kellett volna határozni a vizsgálat körét, és többek között bővebben foglalkozhatott vol—

na a disszertáció a Magyar Gazdaságkutató lntézet két világháború közötti tevékenységé—

vel.

Az opponens a disszertáció nyilvános vi- tára bocsátását javasolja, mert az sokrétű kutatás eredményeit tartalmazza, és a jelölt

... .. kutató munkájának eredményei megfe- lelnek a kandidátusi értekezésekkel szemben támasztott követelményeknek."

.

Az opponensi vélemények ismertetése után a Bíráló Bizottság kérdésére a jelölt röviden vázolta, hogy a magyar ipari ágazati osz- tályozás fejlődése milyen módon tükrözi az

ipar strukturális differenciálását.

A JELULT VÁLASZA

Halkovics László megköszönve az opponen- seknek az értékelést és a kritikát is. a kö- vetkezőket mondotta.

A kutatómunka kezdetén elsődleges cél a hivatalos statisztikai szolgálat 100 éves ipar—

statisztikai tevékenységének feltárása volt.

Munkája során kutatásait kiterjesztette a hi—

vatalos statisztikai szolgálaton kívüli iparsta—

tisztikára is, mert a magyar iparstatisztika egészének történetét csak úgy lehet feltár- ni, ha a kereskedelmi és iparkamarák, a bá—

nyakapitányságok, valaminta főhatóságok 1945 és 1948 közötti iparstatisztikai munkás- ságát is bemutatja. A hivatalos statisztikai

(4)

704 ^SZEMLE

szolgálat kiépítése előtti úgynevezett ..pre—

statisztikai" korszak szerves előzménye a ké- sőbbi munkáknak, ezért fordított arra az idő- szakra is figyelmet a jelölt.

Mindkét opponens említette a disszertáció

;.leíró jellegét". A jelölt válaszában utalt a Statisztikatörténeti Szakcsoport által megha—

tározott kutatási irányelvekre. Ennek értelmé- ben ,.. .. így egy-egy időszak iparstatisztikai tevékenységét —— beleértve a statisztikai te- vékenység mindhárom szakaszát — leltársze- rű pontossággal igyekeztem számba venni.

Ez a megoldás kétségtelenül azt a benyo—

mást kelti, mintha disszertációm . . . faktogra—

fíkus ismertetés lenne." Utal mindazokra az állásfoglalásokra, amelyeket dolgozataiban egy-egy adatfelvétellel kapcsolatban megfogalmazott. Egyúttal elismeri. hogy azokat ha—

tározottabban kellett volna megfogalmazni.

A disszertáció terminológiai rendszerének és fogalomkészletének helyenként pontosabb megfogalmazására vonatkozó megjegyzésre adott válaszában a jelölt rámutatott. hogya fogalmi kört két időszakra bontva kellett vizsgálnia. lgy az 1867 előtti és utáni kor—

szakot külön tárgyalja. A mintegy 400 évet átfogó időszakból következik, hogy az alkalmazott fogalmak. meghatározások az évszá- zadok során fokozatosan változtak. átalakul—

tak, bizonyos fogalmak elavultak, míg újab—

bak kerültek a fogalomtárba.

A jelölt dr. Ollé Lajosnak adott válaszá- ban kiemelte. hogy elsősorban a magyar hivatalos statisztikai szolgálat által szervezett iparstatisztikai rendszer történetének megírá- sára vállalkozott. Ettől a célkitűzéstől csako a bányakapitányságok, a kereskedelmi és iparkamarák, illetve az 1945 és 1948 közötti években a főhatósági statisztikák esetében tért el. A kutatómunka fent említett bővíté-

sére az alábbi indokok szolgáltak:

— a bányászati és kohászati odatfelvételeket ki- zárólag a bányakapitányságok hajtották végre egé- szen 1921-ig, és csak ezután került a bányászati statisztika a Központi Statisztikai Hivatalhoz;

— a kereskedelmi és iparkamarák 1850—től készí- tettek iparstatisztikai kimutatásokat; a kezdeti leíró

jellegű kimutatások statisztikai adatközlésakké fej- lődtek a múlt század végére. és így 1880-ban már az ipar egészéről adtak számot a statisztikai jelen—

tések;

—— az 1945 utáni — a főhatóságok által gyűjtött - iparstatisztikai adatok bemutatása azért tátszott szükségesnek. mert adatigényeinek megfogalmazásá- ban már kifejezésre jutottak a tervgazdálkodással. a központi igazgatásra való áttéréssel kapcsolatos vál- tatások.

A jelölt arra a kérdésre. hogy miért nem foglalkozott a Fővárosi Statisztikai Hivatal és a Magyar Gazdaságkutató Intézet iparstatisztikai munkájának elemzésével, azt vála- szolta, hogy: kutatásai során a hivatalos statisztikai adatgyűjtések listáján — egyetlen esetben sem találkozott e két intézménnyel.

Válaszában ugyanakkor röviden méltatta e két intézmény iparstatisztikai elemzése—it'

Mindkét opponens kritikai észrevételeket tett a disszertáció korszakbeosztásának egyes időpontjaira. A jelölt elmondta, hogy a kor- szakbeosztásról még huszonöt évvel ezelőtt.

a kutatás kezdetén döntött. A Magyar Tudo- mányos Akadémia Történettudományi intéze- tének gondozásában megjelent ipartörténeti és gazdaságtörténeti munkák korszakbeosz- tását fogadta el. Ettől a periodizálástól csak abban az esetben tért ei, ha a korszakha—

tárt módosította egy-egy jelentős iparstatisztikai adatfelvétel időpontja. A jelölt a külön- böző -— több szempont alapján meghatáro- zott — korszakfelosztásra külföldi szakirodal—

mi példákat is hozott. lgy említette meg a 150 éves osztrák statisztikai hivatal történe—

tét tárgyaló kötetben az ipaizstatisztika-tör—

ténet korszakfelosztását. valamint francia

iparstatisztika—történeti forrásmunkára utal.

*

A Bíráló Bizottság Halkovics László vála—

szát elfogadta, és javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak. hogy Halkovics Lász- lónak a kandidátusi címet ítélje oda.

A Tudományos Minősítő Bizottság 1985.

február 28-án tartott ülésén Halkovics Lászlót a közgazdaságtudomány kandidátusává nyil- vánította.

MAGYAR SZAKIRODALOM

BUKYNÉ HORVÁTH MÁRIA:

A PERIODlKUMOK HASZNÁLATÁNAK

ÁTALAKULÁSA AZ AKADÉMlAl KONYVTÁRBAN (1966. 1973. 1980)

(A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. Új sorozat 13 (88). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1983. 242 old.

A szerzőnek az Akadémiai Könyvtár tevé- kenységét elemző, hasonló témájú művét több mint tíz évvel ezelőtt 1972. évi 11. szó-

mában ismertette folyóiratunk. Jelen köteté- ben a szerző az akkori kötetében publikált 1966. évi periodikumforgalom adatait hasz—

nálja fel arra, hogy az 1973. évi adatokkal egybevetve bemutassa a változásokat. és rö- viden foglalkozzék az 1980—ig észlelhető

főbb tendenciákkal is.

A kötet bevezetőjében a változások alap- vető indokául — az állomány összetételének megváltozása mellett — elsősorban a xerox- szolgálat bevezetését említi, ez ugyanis