Morva Tamás kandidátusi értekezésének vitája

SZEMLE

MORVAI TAMÁS

KANDIDÁTUSI ÉRTÉKEZÉSÉNEK Vl TÁJA

be. ne: ALBERT

A Magyar Tudományos Akadémia térj

sadalmi és történelmi tudományok osz- tályának Bíráló Bizottsága előtt 1963.

szeptember 26—án a Marx Károly Köz- gazdaságtudományi Egyetemen tartották Morva Tamás ,,A társadalmi termék—_

mérleg szerepe a népgazdaság tervezé—

sében" cimű kandidátusi értekezésének vitáját. Opponensek dr.

Mária kandidátus, az Országos Tervhi- vatal munkatársa és dr. Kenessey Zol—

tán kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal önálló osztályvezetője voltak,

Morva Tamás kandidátusi értekezésé- ben a népgazdasági tervezés szempont- jából nagyon aktuális témával foglal—

kozott. A tervgazdálkodás tárgykörében folyó tudományos kutatás egyik központi feladata napjainkban az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat [szorosabbra fűzése. A társadalmi termékmérleg szer repének tisztázása fontos része ennek a feladatnak- A szerző disszertációjának' bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tár- sadalmi termékmérleg szerepe a tervezés gyakorlatában sokkal kisebb, mint ami—

lyen az elméleti megfontolások alapján kívánatos lenne. Úgy látja, hogy a gya—

korlatban helytelenül szűkítik le a mér- leg szerepét. Az értekezésben szerző vá- laszt kíván adni arra, hogy milyen konk—

rét célokat szolgálhat a mérleg fokozot—

tabb felhasználása és milyen feltételei vannak e szerep kibővítésének.

Szerző abból az alapvető tételből indul ki, hogy a magasabb matematikai eljá—

rásoknak, valamint ezek technikai bázi—

sának, a modern programvezérelt szá—

mológépeknek az alkalmazása pozitiv ha—

tást gyakorol a közgazdaságtndomány fejlődésére, fejlettebb tervezési módsze—

rek kialakítására és bevezetésére. .A ma—

tematikai modellek kidolgozásához és felhasználásához tisztázni kell a mate- Augustinovics -

[c,matika közgazdasági alkalmazásának sa—

játos feltételeit. Szerző szerint helytelen az a megközelítés, amely- a gazos-sági

törvények és a népgazdasági WMFR-r'

*jámsságai miatt lebecsüli %; .matematika

szerepét és a mennyiségi elemzése—egy—

oldalúan háttérbe szorítja a minőáégi vizsgálattal szemben. Hiszen mennyiség és minőség szoros kölcsönhatásban áll egymással, a mennyiségi elemzés mód—

szereinek fejlődése új minőségi összefüg- gések felismerésére is vezet. Helytelen azonban a mennyiségi elemzés korlátai—

nak fel nem ismerése is, mert a vizsgá—

latok mennyiségi eredményeinek egyol—

adalú, mechanikus alkalmazása a gazda- sági életben különösen félrevezető.

Szerző részletesen és behatóan elemzi a mérleg szerepét a tervezésben, annak történelmi kialakulásában. Kiindul a Szovjetunióban az 1923—24. évekre vo—

natkozóan első ízben kidolgozott mérle—

gekből. Megmutatja ezek pozitív vonásait, amelyek hasznosan járultak hozzá a nép- gazdasági tervezés módszereinek kiala- kításához. Az első szovjet népgazdasági mérleg szerkesztője és fő ideológusa P.

1. Popov szerint ,,...'az egyensúly a gaz—

daság kérdése" és a népgazdasági mér—

leg célja bemutatni, hogyan ,,érik el vagy sértik meg a népgazdaság egyensúlyát."

Ezt illusztrálják az 1923—24. évi mérleg adatai is, amelyek megmutatják a Szov—

jetunió akkori gazdaságának aránytalan- ságait. A népgazdasági tervezés döntő feladata az új arányok és az új arányo—

kon alapuló új egyensúlyi feltételek ki—

dolgozása.

Szerző a társadalmi termékmérlegnek a tervezésben betöltött szerepét a követ-f' kező fő feladatokban látja: 1. A társa—

dalmi termék realizálási folyamatának a

tervben való kidolgozása, s ennek érde—"

kében a fő irányok szerinti értékesítés

SZEMLE

meghatározása.- 2. A realizálással össze—

függésben a termelési költségszerkezet fő tételeinek kidolgozása. 3. A' népgazda—

sági ágak, a termelés és fogyasztás stb.

közötti fő összefüggések biztosítása. E hármas feladat megoldása csak a tár- sadalmi termékmérleg kidolgozása alap- ján lehetséges.

Szerző disszertációjában foglalkozott a hazai gyakorlattal is. Megállapította, hogy a társadalmi termékmérleg feladat—

körének tényleges betöltése és más mód- szertani alapon való kidolgozása szem—

pontjából lényegesek azok a tapasztala—

tok, amelyeket a hazai tervezési gyakor- latban a sakktábla—mérlegek kidolgozása nyújtott. Ismerteti a társadalmi termék sakktábla-mérlege kidolgozásának mene- tét és módszereit, bemutatja a munka—

lapok fő típusait.

Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi meto—

dika szükségképpen átmeneti jellegű, s bár az eddigi módszerekhez képest elő- relépést jelent, jövője, a tervezésben be—

töltött tényleges szerepe azonban első—

sorban attól függ, hogyan sikerül a mér—

leget közvetlen tervszámításokkal meg—

alapozni és szigorúan összhangba hozni az anyagi termék—mozgások tervezésével.

A társadalmi termékmérleg csak akkor töltheti be teljes mértékben feladatát, ha az anyagi termék—mozgások tervezésének tényleges középpontjává lesz és a maga szigorú belső összefüggéseivel a terme—- lési tervek mélyebb koordinációját teszi lehetővé.

Összehasonlítva a szovjet és a magyar gyakorlatot megállapítja, hogy a Szov- jetunióban az ágazati kapcsolatok terv- mérlegének kidolgozására irányuló mun—

ka és a magyar sakktábla—mérleg munka közös vonása, hogy mint kiegészítő esz-—

közök a meglevő tervekhez kapcsolód- nak. Lényeges különbségek vannak azon—

ban abban, ahogyan ezt a feladatot a Szovjetunióban és Magyarországon meg-

oldották. '

A tanulmány ismerteti a magyar ter—

vezési gyakorlatban kialakult és alkal—

mazott sakktábla—mérleg felépítését, majd elemzi a Központi Statisztikai Hivatal

429

által kidolgozott ágazati kapcsolatok tény- mérlege és az Országos Tervhivatal for—

galmi jellegű tervmérlege közötti különb-

ségeket. .

Végül szerző —— teljessé téve érteke—

zését — ismertette azokat a következ—

tetéseit, amelyek e problémával kapcso- latosan a tervezési módszereket általá-i ban érintik.

Dr. Augustinovics Mária opponensi véleményében különösen értékesnek mon- dotta konstruktiv következtetéseit (pél- dául az értékesítés tervezésére tett ja- vaslatát), melyek feltétlenül előbbrevie szik tervezési módszereinket. Hiányolta Morva történeti szemléletében, hogy a külső körülmények hatását objektívnek fogadja el. Nem osztja szerző azon vé- leményét, hogy a sakktábla—mérleg a használati érték kapcsolatait, összefüg- géseit tükrözi. Szerinte az értékkapcso—

latok a lényegesek és elsődlegesek.

Dr. Kenessey Zoltán opponensi véle—

ményében kiemelte az értekezés hasz—

nosságát mind gyakorlati, mind elméleti szempontból és jelentősnek tartotta a szovjet gyakorlat és elmélet történelmi szempontból való feldolgozását is. Kifo- gásolta ugyanakkor, hogy nem foglal—

kozott szerző kellő mélységben a polgári közgazdászok idevonatkozó nézeteivel.

Mindkét opponens részletesen foglal- kozott a forgalmi jellegű tervmérleg és a termelői jellegű ténymérleg problema- tikájával. Általában a termelő jellegű mérleg alapvető szerepének hangsúlyo- zása mellett —- a jelenlegi tervezési gya—

korlatot figyelembevéve —— a forgalmi jellegű ténymérleg kidolgozását is hasz—

nosnak vélték. Végül mind-két opponens kiemelte a disszertációnak azon lényeges vonását, hogy a társadalmi- termékmér—

legnek, mint főkérdésnek tárgyalása so—

rán bemutatta a népgazdasági tervezés módszerének fejlődését.

A Bíráló Bizottság a disszertáció és az opponensek véleménye alapján egy—

hangúlag javasolta a Tudományos Minő—*

sítő Bizottságnak Morva Tamás részére a közgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozat odaítélését.