SZEMLE
MORVAI TAMÁS
KANDIDÁTUSI ÉRTÉKEZÉSÉNEK Vl TÁJA
be. ne: ALBERT
A Magyar Tudományos Akadémia térj
sadalmi és történelmi tudományok osz- tályának Bíráló Bizottsága előtt 1963.
szeptember 26—án a Marx Károly Köz- gazdaságtudományi Egyetemen tartották Morva Tamás ,,A társadalmi termék—_
mérleg szerepe a népgazdaság tervezé—
sében" cimű kandidátusi értekezésének vitáját. Opponensek dr.
Mária kandidátus, az Országos Tervhi- vatal munkatársa és dr. Kenessey Zol—
tán kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal önálló osztályvezetője voltak,
Morva Tamás kandidátusi értekezésé- ben a népgazdasági tervezés szempont- jából nagyon aktuális témával foglal—
kozott. A tervgazdálkodás tárgykörében folyó tudományos kutatás egyik központi feladata napjainkban az elmélet és a gyakorlat közötti kapcsolat [szorosabbra fűzése. A társadalmi termékmérleg szer repének tisztázása fontos része ennek a feladatnak- A szerző disszertációjának' bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tár- sadalmi termékmérleg szerepe a tervezés gyakorlatában sokkal kisebb, mint ami—
lyen az elméleti megfontolások alapján kívánatos lenne. Úgy látja, hogy a gya—
korlatban helytelenül szűkítik le a mér- leg szerepét. Az értekezésben szerző vá- laszt kíván adni arra, hogy milyen konk—
rét célokat szolgálhat a mérleg fokozot—
tabb felhasználása és milyen feltételei vannak e szerep kibővítésének.
Szerző abból az alapvető tételből indul ki, hogy a magasabb matematikai eljá—
rásoknak, valamint ezek technikai bázi—
sának, a modern programvezérelt szá—
mológépeknek az alkalmazása pozitiv ha—
tást gyakorol a közgazdaságtndomány fejlődésére, fejlettebb tervezési módsze—
rek kialakítására és bevezetésére. .A ma—
tematikai modellek kidolgozásához és felhasználásához tisztázni kell a mate- Augustinovics -
[c,matika közgazdasági alkalmazásának sa—
játos feltételeit. Szerző szerint helytelen az a megközelítés, amely- a gazos-sági
törvények és a népgazdasági WMFR-r'
*jámsságai miatt lebecsüli %; .matematika
szerepét és a mennyiségi elemzése—egy—
oldalúan háttérbe szorítja a minőáégi vizsgálattal szemben. Hiszen mennyiség és minőség szoros kölcsönhatásban áll egymással, a mennyiségi elemzés mód—
szereinek fejlődése új minőségi összefüg- gések felismerésére is vezet. Helytelen azonban a mennyiségi elemzés korlátai—
nak fel nem ismerése is, mert a vizsgá—
latok mennyiségi eredményeinek egyol—
adalú, mechanikus alkalmazása a gazda- sági életben különösen félrevezető.
Szerző részletesen és behatóan elemzi a mérleg szerepét a tervezésben, annak történelmi kialakulásában. Kiindul a Szovjetunióban az 1923—24. évekre vo—
natkozóan első ízben kidolgozott mérle—
gekből. Megmutatja ezek pozitív vonásait, amelyek hasznosan járultak hozzá a nép- gazdasági tervezés módszereinek kiala- kításához. Az első szovjet népgazdasági mérleg szerkesztője és fő ideológusa P.
1. Popov szerint ,,...'az egyensúly a gaz—
daság kérdése" és a népgazdasági mér—
leg célja bemutatni, hogyan ,,érik el vagy sértik meg a népgazdaság egyensúlyát."
Ezt illusztrálják az 1923—24. évi mérleg adatai is, amelyek megmutatják a Szov—
jetunió akkori gazdaságának aránytalan- ságait. A népgazdasági tervezés döntő feladata az új arányok és az új arányo—
kon alapuló új egyensúlyi feltételek ki—
dolgozása.
Szerző a társadalmi termékmérlegnek a tervezésben betöltött szerepét a követ-f' kező fő feladatokban látja: 1. A társa—
dalmi termék realizálási folyamatának a
tervben való kidolgozása, s ennek érde—"
kében a fő irányok szerinti értékesítés
SZEMLE
meghatározása.- 2. A realizálással össze—
függésben a termelési költségszerkezet fő tételeinek kidolgozása. 3. A' népgazda—
sági ágak, a termelés és fogyasztás stb.
közötti fő összefüggések biztosítása. E hármas feladat megoldása csak a tár- sadalmi termékmérleg kidolgozása alap- ján lehetséges.
Szerző disszertációjában foglalkozott a hazai gyakorlattal is. Megállapította, hogy a társadalmi termékmérleg feladat—
körének tényleges betöltése és más mód- szertani alapon való kidolgozása szem—
pontjából lényegesek azok a tapasztala—
tok, amelyeket a hazai tervezési gyakor- latban a sakktábla—mérlegek kidolgozása nyújtott. Ismerteti a társadalmi termék sakktábla-mérlege kidolgozásának mene- tét és módszereit, bemutatja a munka—
lapok fő típusait.
Hangsúlyozza, hogy a jelenlegi meto—
dika szükségképpen átmeneti jellegű, s bár az eddigi módszerekhez képest elő- relépést jelent, jövője, a tervezésben be—
töltött tényleges szerepe azonban első—
sorban attól függ, hogyan sikerül a mér—
leget közvetlen tervszámításokkal meg—
alapozni és szigorúan összhangba hozni az anyagi termék—mozgások tervezésével.
A társadalmi termékmérleg csak akkor töltheti be teljes mértékben feladatát, ha az anyagi termék—mozgások tervezésének tényleges középpontjává lesz és a maga szigorú belső összefüggéseivel a terme—- lési tervek mélyebb koordinációját teszi lehetővé.
Összehasonlítva a szovjet és a magyar gyakorlatot megállapítja, hogy a Szov- jetunióban az ágazati kapcsolatok terv- mérlegének kidolgozására irányuló mun—
ka és a magyar sakktábla—mérleg munka közös vonása, hogy mint kiegészítő esz-—
közök a meglevő tervekhez kapcsolód- nak. Lényeges különbségek vannak azon—
ban abban, ahogyan ezt a feladatot a Szovjetunióban és Magyarországon meg-
oldották. '
A tanulmány ismerteti a magyar ter—
vezési gyakorlatban kialakult és alkal—
mazott sakktábla—mérleg felépítését, majd elemzi a Központi Statisztikai Hivatal
429
által kidolgozott ágazati kapcsolatok tény- mérlege és az Országos Tervhivatal for—
galmi jellegű tervmérlege közötti különb-
ségeket. .
Végül szerző —— teljessé téve érteke—
zését — ismertette azokat a következ—
tetéseit, amelyek e problémával kapcso- latosan a tervezési módszereket általá-i ban érintik.
Dr. Augustinovics Mária opponensi véleményében különösen értékesnek mon- dotta konstruktiv következtetéseit (pél- dául az értékesítés tervezésére tett ja- vaslatát), melyek feltétlenül előbbrevie szik tervezési módszereinket. Hiányolta Morva történeti szemléletében, hogy a külső körülmények hatását objektívnek fogadja el. Nem osztja szerző azon vé- leményét, hogy a sakktábla—mérleg a használati érték kapcsolatait, összefüg- géseit tükrözi. Szerinte az értékkapcso—
latok a lényegesek és elsődlegesek.
Dr. Kenessey Zoltán opponensi véle—
ményében kiemelte az értekezés hasz—
nosságát mind gyakorlati, mind elméleti szempontból és jelentősnek tartotta a szovjet gyakorlat és elmélet történelmi szempontból való feldolgozását is. Kifo- gásolta ugyanakkor, hogy nem foglal—
kozott szerző kellő mélységben a polgári közgazdászok idevonatkozó nézeteivel.
Mindkét opponens részletesen foglal- kozott a forgalmi jellegű tervmérleg és a termelői jellegű ténymérleg problema- tikájával. Általában a termelő jellegű mérleg alapvető szerepének hangsúlyo- zása mellett —- a jelenlegi tervezési gya—
korlatot figyelembevéve —— a forgalmi jellegű ténymérleg kidolgozását is hasz—
nosnak vélték. Végül mind-két opponens kiemelte a disszertációnak azon lényeges vonását, hogy a társadalmi- termékmér—
legnek, mint főkérdésnek tárgyalása so—
rán bemutatta a népgazdasági tervezés módszerének fejlődését.
A Bíráló Bizottság a disszertáció és az opponensek véleménye alapján egy—
hangúlag javasolta a Tudományos Minő—*
sítő Bizottságnak Morva Tamás részére a közgazdasági tudományok kandidátusa tudományos fokozat odaítélését.