• Nem Talált Eredményt

Hagyjátok rám!

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hagyjátok rám!"

Copied!
184
0
0

Teljes szövegt

(1)

Mándy Gábor

Hagyjátok rám!

(Vá logatás a public isztika i

je lle g ű írása imból)

(2)
(3)

Má ndy Gá bor

Hagyjátok rám!

( Vá l oga t á s a public is zt i ka i j el l egű ír á sa i mb ól)

(4)

ISBN 978-615-8148 0-4-7

Kés zü lt a 4SIDECOPY nyo mdá ba n

Sp irá l füz et ek 10.

(5)

El ő sz ó

Ebb e a köt et b e el sős or ba n a z oka t a z ír á sa i ma t gyűj - t öt t em össz e, a mel yeket önt u da t os á l la mp ol gá r ként és f öl dla kóként ír t a m: ma gá nl evel ek et , bl ogb ej egy- z és eket , a sa jt óna k szá nt ol va s ói l ev el ek et és hoz zá - sz ólá s oka t . S a jnos nem t a lá lt a m meg mi n dent ; a l evél má s ola t a i m a s ok költ öz ködésb en el ka l l ódt a k, a z Int er net - vá lt á s ok s or á n p edi g a nna k na gy r ész e is el vesz et t , a mit a z a z ót a megs zűnt e- ma i l f i ókja i mba n őr i z get t e m.

N éhá ny ez ek köz ül : A het venes évek vég én í r t a m a szovj et pá r t főt it ká r na k a köz ép ha t ósu ga r ú r a két á k t el ep ít és ének l eá l l ít á sá r ól (u gya nis a ki nek i l ye n gyor sa n c élba jut ó f egyver e va n, a zza l sz emb en sokka l gya na kvóbb a z el l ens ég, hisz en csa k néhá ny p er c á ll r endel kez és ér e, hogy ki der ít s e, mi a r a da r on f elf edez et t ob j ekt u m). N em vá la sz olt . K ésőbb ír t a m Oba má na k, ja va solt a m, hogy a f egyv er kor l á t ozá s ok hel yet t i nká bb i kt a ssa t ör vényb e a há r om szup er - ha t a l om, hogy a má s i k ket tővel s z emb en s e m mi képp s em i ndít há b or út ( ez vissza kös z ön a z EN S Z-főt it - ká r na k ír ot t , a köt et végén t a lá l ha t ó l evel emb en).

Ennek a nnyi követ kez mén ye l et t , hogy a F ir st La dy- től ka pt a m egy l evel et , a mib en a r r a kér , hogy mi n- den b ef ol yá s oma t vess em la t ba a z Oba ma c a r e t ör - vény el f oga dá sa ér dekéb en. Ír t a m a z Eur óp a i Uni ó i l l et ékes bi zt osá na k, hogy vez ess ék b e a sz em él yr e sza bot t u ni ós t a gsá got , kü l önös t eki nt et t el a zokr a , a ki k a z á lla mu k ki l ép és e mia t t a z u ni ós á l la mp ol - gá r sá gu ka t is el ves zít i k. N em vá la sz olt . Ír t a m a ma gya r uni ós kép vis előkne k is, hogy vess ék f el a z öt l et et . N em vá la sz olt a k. Ír t a m T her esa Ma ynek és a z ír mi nis zt er el nöknek, hogy a Br ex it meg egyez és

(6)

egyi k fő a ka dá l yá t (a z ír – és za k-ír ha t á r kér dés ét , a za z a „ ba ckst op ” pr ob l émá já t ) úgy ol djá k meg, hogy És za k-Ír or szá g p ol it i ka i la g és á l la mj ogi la g t ová bbr a is Na gy- Br it a nnia r és z e l egyen, de ga z da - sá gi la g és ker es kedel mi l eg ma r a dj on b enne a z E U- ba n. E gyi kü k s em vá la sz olt ( de ez a megol dá s később va l óba n s z óba ker ü lt ). Ír t a m néhá ny ma gya r uni ós kép vis előnek, hogy a S za ba d Eur ópa i nt er net es r á di óként va l ó újr a él es zt és e hel yet t i nká bb a z Eur o- news műs or á t egys éges ít s ék ( j el enl eg nyel vek s z e- r int a t a r t a lom is má s- má s), és a nna k t el eví z i ós el ér - hetős égét t egyék köt el ezővé mi nden u ni ós t a gor szá g- ba n. N em vá la sz olt a k. C sur ka Ist vá nna k a zt ja va s ol- t a m, hogy ne a zs i dóka t pr óbá l ja há t t ér b e sz or ít a ni, ha nem a nem zs i dókna k nyú jt s on na gyobb t á moga - t á st (a z ot t honi ku lt ur á l is há t r á nyok l edol gozá sá hoz, a z egykor i nép i kol l égiu mok mi nt á já r a ). Nem vá la - sz olt . G yur csá nyna k s z em él yes en a já nl ot t a m, hogy vonu l j on a má s odi k vona lba , ol ya n sz el l e mi ir á nyí- t óként , mi nt p él dá u l T eng Hsz ia o-p i ng volt a z ut ols ó évei b en), és a D K-t vá lt ozt a ssa va l óba n de mokr a t i- kussá és koa l íc i óvá . F i gyel mes en m egha l l ga t ot t , de t ová bbr a is a z Or bá n l egj obb ki hí vójá na k a szer e- p éb en t et sz el eg ( mi közb en a z ős z ödi b esz é d ha ng- f el vét el ét u gya nú gy l e t u djá k já t sza ni a má r szi nt e t el j es en Or bá n kez éb e ker ü lt médiá ba n – 10 va gy 20 év mú l va is ).

Lá t va a f el elős p ol it i kus ok t öket l ens égét és b e- zá rkózá sá t a sa já t el képz el és ei kb e, sa já t p á r t ot is a ka r t a m a la kít a ni („ N or má l is Ma gya r or szá g” névvel, eml ékez ve Dá vi d Ib ol ya r égi j el sza vá r a ). Nem gyűlt öss z e t íz e mb er , a ki k hi va t a l osa n is mega la kít ha t t á k vol na ezt a pá r t ot . Az ér t én mégi s f el vá z olt a m ennek a pá r t na k a z el kép z el és eit (a sa já t el képz el és ei m et ) a l egna gyobb pr obl é má k megol dá sá r a és a z or szá g, a

(7)

ha za f el vir á gozt a t á sár a, a zza l a megköz e l ít éss el, hogy ez ne egy c ent r u mpá r t l egyen (a mi a zt j el ent i, hogy a sz élsős égeket ki zá r ja ), ha ne m egy gl obá lis, mi nden j ogos ér deket f i gyel e mb e vevő p á r t. Ez kizá r óla g a z I nt er net en működöt t vol na , i ngyenes honla ppa l és l evel ezőr endsz er r el, t a gdí j és fiz et és nél kü l. Ha va la ki nek t öbb gya kor la t i ér z é ke va n, t ová bbr a is ezt a z el képz el ést ja va s l om nek i. És én l es z ek a z első, a ki b el ép.

Az egyéb f ejt eget és ei m, t öpr engés ei m is i ge n gya kr a n a megol dha t a t la nna k t eki nt et t pr ob l émá k megol dá sá r a ir á nyu lt a k. P a pír on megol do t t a m a kor ea i vá lsá got , a szír ia i menekü lt ek l et el ep ít és ét , a r oma nép ess ég gondja i na k kez el és ét , a t évedésből kir obba nó a t omhá b or ú el há r ít á sá t , a sza kemb er ek el vá ndor lá sá na k a nya gi komp enzá c i ójá t , a há la p énz kér dés ét , f elszá mol t a m a ha j l ékt a la nsá got , l ét r ehoz- t a m egy Vir t uá l is Eur ópa i K özt á r sa sá got .

És í gy t ová bb, és í gy t ová bb, s ok mi nden pr ob l é- má r a megt a lá lt a m ( me gt a lá l ni vélt em) a r eá l is meg- ol dá st . De hiá ba . Minden okos öt l et e m viss z a pa t ta nt a „ nem í gy működi k” b et onfa lá r ól. D e há t hogy működi k? Azt mondjá k, nem a pr ob l é má ból kel l ki i ndu l ni, ha nem a z ér dekekből. Ha a z or osz és a z a mer i ka i el nök ne m a t t ól f él, hogy a má s i k meg- t á ma dja , ha ne m a zt a ka r ja ki él vez ni, hogy a má si k től e f él, a kkor hiá ba mi nden ja va sla t . Akkor P ut yi n hip er sz oni kus r a két á t f ej l es zt , és T r u mp f el mondja a köz ép ha t ósu ga r ú r a két á kka l ka pcs ola t os s z er ződést . Úgy tűni k t ehá t , hogy ez s em működi k, í gy s em mű- ködi k.

Mi köz b en pus zt u l a kör nyez et , nő a z óc eá nok vízs z i nt j e és s z él es edi k a z óz onl yu k, a f el elős ( d e va l ójá ba n i nká bb f el előt l en) p ol it i kus ok még mi ndi g a sa já t r égebb i megköz el í t és ei ket erőlt et i k.

(8)

P edi g a vi lá g bá r mi kor elp uszt u l ha t . Nemc sa k a j óza nsá gu ka t el vesz ítő á l la mfők nyomha t já k meg a zt a biz onyos pir os gomb ot ( és r endel h et i k el a z a t om- r akét á k ki l övés ét ), ha nem a r endsz er ma ga i s bá r mi- kor működésb e l ép het . (Er ről Am er i ká ba n, egy hel yi la p na k ír t a m, még a ki l enc venes évek el ej én, eg y r ejt él yes r epü lőgép ka t a szt r ófa ka pcsá n. ) Ugya nis a ká r mennyir e is b i zt os ít já k a pa r a ncs noki lá nc ola t ot (b el eép ít ve a l ehető l egt öbb el l enőr z ést és j óvá ha - gyá st ), a r a két a el i ndu lá sá hoz bőven el ég, ha a ki - l övési m ec ha niz mus l egut ols ó s zá mít ógép én e k bá jt ja 0-r ól 1-r e vá lt oz i k. Ezt p edi g s em mi f él e elővi gyá za - t ossá gga l ne m l ehet ki zá r ni, kü l önös en ne m a c ir ká l ó és hip er s z oni kus r a két á k kor á ba n. (Az t u dnii l l i k mé g j el ent ene egy f iz i ka i bi zt os ít ékot , ha a ra két á t ki - l övés előt t sz er el nék öss z e. D e er r e má r ni nc s i dő, és ez ér t ez ek a ha lá l os, t ömegpus zt ít ó, sőt , vil á gpusz - t ít ó f egyver ek mi nd en p i l la na t ba n a z onna l ki lőhe- tően kel l hogy vá r já k a nem i ga zá n nor má l i s Tr ump va gy K i m D zs ong Un végz et es dönt és ét . )

B elá t va , hogy a ká r mennyir e is j ók a z öt l et ei m, a j el enl egi vi lá gr endb en és gondol kodá s i ku lt úr á ba n a li gha va l ós ít ha t ók meg, el kez dt em ír ni ol ya n öt l et e- ket is, a mel yek ki vit el ez het et l ens égéről meg va gyok győződve, de ér dekes el gondol kodni r a jt uk. (Ez eket c él ir á nyosa n el eve a L ÁZ ÁL OMG YÁR nevű F a c e- book- ol da la mr a , i l l et ve a T UT I T IP P EK bl ogomr a t et t e m f el, és i nká bb ir oda l mi j el l egűek, m i nt gya - kor la t ia sa k. )

Az ut ols ó t ét el : a z E NS Z-főt it ká r na k ír ot t l evél . (Ezt má r el s em kü l dt e m, csa k me ment óként őr z öm. ) Mer t önt u da t os és köt el ess égt u dó f öl dla kó va gyok, és ha va la mi a z es z emb e jut , a kkor má s okna k is el - mon dom. A m egír á s néhá ny ór á t ves z el a z él et em- ből, és l ega lá bb a l el ki is mer et em t iszt a .

(9)

A vi lá g s ok pr ob l émá já na k megol dá sá t r á m ha gy- ha t ná t ok ( l ehet , hogy közb en ú ja bb pr ob l é má k kel et - kez nek, de a z oka t is meg t u dná m ol da ni. ) Ha pedi g egyá lt a lá n nem b ízt ok b enne m, a kkor is . . . hagyj át ok rám !

Mi vel t ová bb s zá gu l du nk a r oss z ir á nyba , a z em- b er is ég j övőj ével ka pcs ola t ba n na gyon p es szi mi st a va gyok. Az ok a gondola t i m ec ha niz mus ok, a mel yek a t ör t énel e m s or á n kia la ku lt a k ( és eddi g b evá lt a k), má r nem vá lt ozt a t ha t ók meg. O l ya n va gyok, mi nt a ki ha lá s s z él én á l l ó ma dá r . Jövőm ni ncs, de még füt yör és z het ek, l ega lá bb sz ór a koz om egy ki c sit .

Az a t er ve m, hogy ez eket a z ír á sa i ma t egy bá dog- dob ozba zá r va elá som a B u da i- hegy ekb en egy kem ény s z i kla a lá , hogy m ég egy a t omr obb a ná s s e s emmi s ít hess e me g. Azt á n ha i de lá t oga t na k a z űr - b él i l ény ek, egys z er t a lá n csa k me gt a lá l já k. El végr e a di nos za ur uszok cs ont ja it is m egt a lá lt u k. És ez z el a hozzá á l lá ssa l mi ér t gondol ju k, hogy j obba k va gyu nk a di nos za ur uszokná l ?

(10)

Ne m ke ll tö me ges munka né lkülisé g!

( Na g y m ér t ék b en r övi d í t ve)

A sz oc ia l ist a ga z da sá g kor á nt s em működöt t ol ya n ha t ékonya n, mi nt s z er et t ü k vol na , és a hogy ezt a f elsőbbr endűnek dekla r á lt t er mel és i módt ól e l vá r t uk.

D e volt a képp en mi a ba j a sz oc ia l ist a ga z da sá gga l?

Mi ér t nem ér vényesü lt f öl énye a kis közp ont i koc ká - za t t a l, de mér het et l en t á r sa da l mi pa za r lá ssal dol go- z ó, a na r chi kus t iszt a p ia c ga z da sá gga l s z emb en?

Vél e mé nye m sz er i nt két a la pvető hibá t követ t ünk el : t úl na gy j el entős éget t u la j donít ot t u nk a ga zda sá gi vez etők p ol it i ka i l oja l it á sá na k, és t ú lsá gosa n m er e- ven r a ga sz kodt u nk a z á lla mi t er vez és hez. Az elsőből a z követ kez et t , hogy a vez etők t öbbs égén ek f oga l ma s em volt a r r ól, hogy hogya n kel l megs z er vez ni a t er mel ést , és hogy hogya n kel l üz l et eket köt ni. A má s i k p edi g na gy nyer sa nya gpa za r lá s hoz és menn yi - s égc ent r i kussá ghoz vez et et t , a mel y t el j es en el sza - ka dt a t ényl eg es szü ks égl et ektől. Ehhez t á r sult a z á lla mi t úls za bá l yozá s, a mel y még a t ehet s éges ebb vez etők kez de mény ezőkés zs égét is megf ojt ot t a .

A r endsz er csa l ódot t ja i meg kez dt ék a z egész f el - épít m ény l eb ont á sá t , de egyet el f el ej t et t ek kipr ó- bá l ni : hogy hogya n működne ez a ga z da sá g, ha meg- sza ba du l na a z i deol ogi kus és bür okr a t i kus köt öt t s é- gek től, ha a l egj obb sza kemb er ek s za ba d kez et ka p- ná na k, és ha a hoss zú t á vú t er vez és hel yet t a vi lá gpia c p i l la na t nyi követ el m ény ei hez i ga z odná na k.

A t er vez ést nem kel l en e el t ör öl ni, csa k r uga l ma ssá t enni : ha a t er v el f oga dá sa ut á n egy hóna ppa l f el bo- r ul a vi lá gp ia ci kör nyez et ( ola j vá lsá g st b. ), a zonna l módos ít a ni kel l ene a t er vet .

(11)

Na gy hiba volt a nna k i dej é n f els zá mol ni a kis- ipa r t és a kis ker es kedel m et . Mi ndenki nek meg kel l ha gyni a j ogot , hogy a sa já t er ej éből bol dogu l j on, kipr óbá l ja a z ü gyess égét , sz er encs éj ét . D e a j el en- l egi f ela pr ózá s s em r eá l is. A kisü z em ne m a z ér t ver i meg a na gyü z em et , mer t ma ga j ó, ha nem mer t a na gyüz em működi k r oss zu l. És ez egyá lt a l á n nem t ör vénys z erű. M er t megk ér dez het jü k: ha a mu lt i- na c i oná lis na gyvá l la la t ok a vi lá g l egj obb ja i, a kkor hogyhogy a na gyvá l la la t i f or má ba n va n a ba j? (. . . ) A ma gya r na gy vá l la la t ok csa k it t hon volt a k na gyok, a vi lá gpia c on la bdá ba s em t u dt a k r ú gni, nem ut ols ó sor ba n kis mér et ü k, tőkesz egén ys égü k mia t t . A meg- ol dá s t ehá t ne m a f ela pr ózá s, ha ne m a meg erős ít és.

D e ne m t ová bbi dot á c i ókka l, ha nem hoz zá ér tő s za k- emb er ekkel ( l egyen ek a z ok a ká r sz er ződt et et t kü l f öl- di ek is; a p énz nek ne mcsa k s za ga , ha nem nemz et i - s ége s i ncs ).

Egy má s i k hibá s követ kezt et és, hogy a ves z t es é- ges vá l la la t oka t f el kel l szá mol ni, a dol goz óka t el kel l b ocsá t a ni. A kor sz erűs ít és hez nem kel l t ömeg es mu nka nél kü l is ég! A na gy ja pá n c égek gener á ci ókon á t megt a r t já k mu nká sa i ka t . Ha f el kel l s zá mol ni egy t er mel ési á ga t , á t csop or t os ít já k és á t kép ez i k a mu n- ká s oka t . A pr of i l vá lt á s p er sz e í gy la ssa bba n za j l i k l e, mi nt a z elb ocsá t á sok. D e a mi egyedü l sz á mít , a z a z, hogy mennyi r e kör ült eki ntően vá la szt já k meg a z új pr of i lt . ( E l gondol kodt a t ó, hogy gya kr a n a z ér t ker ü l vá lsá gba a vá lla la t , mer t r oss z a vez e tőj e. Az á lla m p edi g vona kodi k l evá lt a ni, i nká bb a vá lla la t ot l övi ki a l óla , sok-s ok dol goz ó s or sá t megp ec s ét el ve, a ki k p edi g ne m vét kes ek. ) (. . . )

Mi nden pá r t va la mi f él e „ sz oc iá l is védőh á lót ” í gér t a z egyéb ként t ömegnyo mor hoz vez ető ga z da - sá gpol it i ká já na k m egéd es ít és ér e. Ez ekb en a t er vek-

(12)

b en a ha ngsú l y a r a di ká l is i nt éz kedés eken va n, a védőhá l ó má s odla gos, va la mi s zü ks éges r os sz, a mit vél hetől eg ma j d csa k a kkor f esz ít enek ki ( m er t csa k a kkor jut r á pénz ), a mi kor a r á szor ul ó má r l ezu ha nt . Ennek a lt er na t í vá ja egy á lt a lá nos és i ngyenes – bá r mi ni má l is – a la p el lá t á s l enne, és a ra di ká l is i nt éz ke- dés eket csa k ez ut á n, ennek fü ggvény éb en kel l en e b evez et ni.

N e sz égyel l j ü k a l ka l ma z ni a j egyr ends z er t , ha ma ez óvná meg a z emb er ek ezr eit a z éhha lá lt ól. Mir e t er j edhet ne ki egy i l yen mi ni má l is a la pel lá t á s?

K evés r e, va l óba n csa k a mi ni mu mr a . (. . . ) Ingyen ke- z el ne a kör z et i or vos, i ngyen hú z ná na k f oga t , ingyen vennék ki a va kb el et . I ngyen me het nénk mu nká ba és vissza . (. . . ) I ngyen ka p na mi ndenki sz obá t egy fa há za s la kót el ep en. E z is t ömegnyo mor t j el ent ene, de egyb en a sz oc iá l is bi zt onsá g mi ni mu má t is .

Ami kor Na gy S á ndor ja va solt a a l egf ont osa bb t ömeg él el mez ési c i kkek á r á na k b efa gya sz t á sá t, a sza kemb er ek a z onna l l ehur r ogt á k, mondvá n, a pia c bá r mif él e sza bá l yozá sa a t er mel és cs ökke nt és év el já r na . Ha va la mit olcs ón kel l a dni, a zt ma jd ne m t er mel i k. N em ér t ek egyet vel ü k.

Ha meg l ehet ha t á r oz ni ( má r p edi g meg l ehet ), hogy mi ből mekkor a mennyi s égr e va n szü ks é g, a kkor a z előá l l ít á s ne m p ia c i, ha nem t is zt á n p ol it i ka i, i l l et ve j ogi kér déss é vá l na , a mit egys z erűen előf elt é- t el ként l ehet ne t á ma s zt a ni a vá l la la t t a l s z emb en. A kér dés es mennyi s égen f el ül i r észt t el j es en sza ba d á r on l ehet ne p ia cr a dob ni. Il y módon a vá l la la t na k (. . . ) így is megér né, hogy a r á kir ót t p enzu m mel l et t sza ba d á r on ér t ékes ít het né, a mit megt er mel t . És ha nem a ka dna el ég vá l la l koz ó it t hon, kü lf öl di ekkel is l ehet ne sz er ződést köt ni. Az i ngyen es a la p el lá t á s t er em t ené meg a zt a va l ósá gos véd el m et , a mit a

(13)

sz oc iá l is védőhá l ó csa k homá l yosa n í gér . E gy i l ye n há t t ér r el a zt á n má r ne m l enne a ka dá l ya a z á ta la kít á s megg yor s ít á sá na k, a z á r a k vi lá gp ia c i s zi nt r e va l ó em e l és ének. Sőt , ha ez a z i ga z odá s a j el enl egi l eg- r a di ká l isa bb t er veknél is r a di ká l isa bb, egyet l en na gy

„ ár -ki i ga z ít á ssa l” va l ósu l na meg, t a lá n a z a j el en l e- gi, önger j es ztő i nf lá c i ó el l en is ha t na , hisz en a sa nda ka l ku lá ci ók hel yéb e a z ú j, ki dol goz ot t á r vi sz onyok l ép nén ek, sz i nt e egyi k na pr ól a má s i kr a .

(. . . )

L el ki sz emei m előt t – t er més z et es en la i kus mó- don – kib ont a koz i k egy ol ya n á t menet i t á rsa da l om ( önf ennt a r t ó köz öss ég) kép e, a mel y á t t u dná ment en i a jövőb e a szoc ia l ist a kor sza k néhá ny főbb ér t ékét , mégi s f enn t u dna ma r a dni a vi lá gka p it a l ist a kör nye- z et b en. E lsős or ba n or szá gos m ér et r e gondol o k, de a z el kép z el és csa kne m mi nd en f ont osa bb el em é t a lsóbb f okon is megva l ós ít ha t óna k ér z em:

1. na gy t er mel és i egys égek l ét r ehozá sa és egys é- ges ir á nyít á si r ends z er b e sz er vez és e;

2. a z i nf or má c i ó a ka dá l yt a la n á r a mlá sa a köz pont és a t er mel és i egys éges köz öt t , mi ndkét ir á nyba n; a t er mel ésb en r észt vevő mi nd en egys ég és sz emél y ér dekel t t é t ét el e a z el já r á sok kor sz erűs ít és éb en, a hibá k ki küsz öb öl és éb en, a pia c i vá lt ozá s ok, a fo- gya szt ói és zr evét el ek ha la dékt a la n t ová bbít á s á ba n;

3. mer ev, hosszú t á vú t er vez és hel yet t ma x i má l is vi lá gpia c i or i ent á c i ó (a t er vek na pr a kész en t a r tá sa );

4. t el j es f ogla l kozt a t ot t sá g (á t kép z éss el és mu n- ka erő- ga z dá l kodá ssa l);

5. i ngyenes a la p el lá t á s – él el mi s z er ekből, r uhá - za t i c i kkekből, há zt a r t á si esz köz ökből, kult ur á l is ja va kb ól st b. , j egyr ends z er f or má já ba n;

6. a köz öss ég á lt a l megt er mel t és a kü lső p i a con ér t ékes ít et t t er mék ekből – ke mény va lut á ba n b ef ol yt

(14)

– j övedel e m f el oszt ha t ó r és z ének a z el végz et t mu nka f ont ossá gá t és mi nős égét f i gyel e mb e vevő el os zt á sa . Ez t ehá t mi ndi g a t ényl eges vi lá gp ia c i t el j es ít mény- től fü ggne, és mi nd en kor lá t ozá s nél kü l f el l ehet n e ha sz ná l ni a z a la p el lá t á st megha la dó á r uc i kkek vá sá r - lá sá r a, kül f öl di ut a zá sokr a , va gy a ká r egy ka pit a l ist a vá l la l kozá s l ét es ít és ér e is;

7. a pol it i ka i dönt és ek t u domá nyos a la p okr a hel yez és e, b el e ér t ve a z ér de mi köz vél e m én ykut a t á - soka t , a ne m kif ej ez et t en t ec hni ka i- műsza ki kér dé- s ekb en a va l ós a lt er na t í vá k köz öt t i köz vet l en dönt ést (p él dá ul népsza va zá sok r évén);

8. a z ir á nyít á si p os zt okon dol goz ók gondos ki vá - la szt á sa (szü ks ég es et én kü lf öl di s za kér tők b evoná - sá va l – de r ész es edésü ket ők is a z összt el j e sít mény fü ggvényéb en ka p ná k meg).

(. . . ) A köz ös t öpr engés eknek it t va n a z i dej e.

T á vla t i c él ok, hoss zú t á vú el képz el és ek nél k ül r övi d t á von s em f oga l ma z ha t u nk meg éssz erű á l lá s pont ot . (S za b a d sá g , 1 9 9 0 . a u g . 2 4 ., 6 . o l d. )

Mennyire le het bebetonoz ni e gy re ndszert?

El ol va st a m Ar a t ó Andr á s a pr ól ékos el em z és ét a F i des z a l kot má nyoz ó f ol ya ma t á r ól, a nna k hi bá ir ól és vesz él yeiről (P a r la ment i szu ver enit á s és a l kot má - nyoz ó ha t a l om, ja nuá r 12. ). N em l év én s za kemb er , csa k la i kus ként kér dez em: ha a ma i két ha r ma dos t öbbs ég a j övendő a l kot má nyu nk később i me gvá lt oz- t at á sá t megneh ez ít i a r endsz er b eb et onozá s a c éljá - ból, a z va j on me nnyir e köt i meg a később i or szá g- gyűl és i t öbbs ég kez ét ?

(15)

El já t sz ha t u nk a gondola t t a l : a F i des z a két ha rma - dos t öbbs ég b ir t oká ba n ol ya n a l kot má nyt is el f oga d- t a t ha t , a mel yi ket egyá lt a lá n nem sza ba d me gvá lt oz- t a t ni. Va gy csa k szá z évenk ént . Va gy egy ör ökös köz t ár sa sá gi el nököt , egy kor má nyz ót nev ez me g, a ki bá r mi kor f el ü lb ír á l ha t ja a mi ndenkor i p a r la ment dönt és ét . Aká r a z á l la mf or má nka t is meg v á lt ozt a t - ha t ja .

Va j on a követ kező t öbbs égnek, még ha nem is két ha r ma dos, nem l enne- e er kölcs i j oga és köt el es- s ége, hogy a j ogb it or lá s ut á n viss za á l l ít sa a F i des z előt t i a l kot má nyt ? A F i desz- kor má ny u gya nú gy ha mis í gér et ek r évén jut ot t ha t a l omr a , mi nt a má so- di k G yur csá ny- kor má ny. S emmi ol ya s mir e nem kér t és nem ka p ot t f el ha t a l ma zá st , mi nt a mit mos t művel.

Joga l kot á si á mokfut á sa a szó i ga z i ér t el m éb en t ör vényt el en.

Hit l er is de mokr a t i kus vá la szt á sok r évén ker ü lt ha t a l omr a . Azt á n r övi ddel később má r b eb ör t önözt e a z el l enf el eit , á t a la kít ot t a N é met or szá g ur a l mi r end- sz er ét . S bá r t ör vények et a l kot ot t , ez ek a t ör vénye k egyi k na pr ól a má s i kr a vá lt a k s em mi ss é a r ends z er buká sa ut á n. Amennyi b en Or bá n ezt a z ut a t követ i, (. . . ) a nnyiba n a t öbbs ég e á lt a l a l kot ot t t ör vénye k na gy r és z e u gya ní gy l esz s em mi ss é nyi l vá nít ha t ó.

A viss za menől eg es t ör vényk ez éss el a mo st a ni kor má ny ma ga j el öl i ki a z ut a t dönt és ei ér vényt e- l enít és éhez. N égy év mú l va sz ét p or la dha t a „ beb et o- noz ot t ” r ends z er , és a nya ku nkba zú dít ot t „ nemz et i együt t működés ” ú gy ér het vég et , mi nt egy r émá l om.

C sa k ér jü k meg!

(N é p sza b a d sá g , 2 0 1 1 . j a n. 2 0 . )

(16)

A nyer ő formula

Ír á sá ba n Unger Anna s zá mba ves z i a z el l enz éki st r a - t égiá ka t a z Or bá n- kor má ny működés ének f él i dej é- b en. Úgy gondol om, hogy j ól á l la p ít ja meg a dia gnó- zist , de nem kí ná l megf el elő t er á piá t – hol ot t l ét ez i k egy „ nyerő f or mu la ” a z el l enz ék szá má r a , a mel y nemc sa k a 2014 - es, ha nem egy es et l eges en előr e hoz ot t vá la szt á sokon is működne.

Ír á sá va l el l ent ét b en én szü ks égs z erűnek lá t om, hogy „ l ét r ej öj j ön egy ma ss z í v ba l ol da l i egy s égsz er - vez et ” – a zza l, hogy enn ek a z egys égsz er vez et nek nem a nnyir a ba l ol da l i na k, mi nt i nká bb demokr a t i- kus na k kel l l enni e. A j obb- és ba l ol da l f el elős gondol kodóit egya r á nt ma gá ba n kel l f ogla l ni a a hhoz, hogy véget l ehess en vet ni a F i des z-K DNP á mok- fut á sá na k, egy önkényur a l mi r endsz er ki ép í t és éne k.

És egys éges sz er vez et nek kel l l enni e, a mel yet ne m sza bda l na k f el egyé ni a mb í c i ók és pá r t ér deke k.

A l egel ső követ el mény: mi nd en ol ya n pá r t na k és moz ga l omna k, a mel y ér dek elt a j el enl egi kor má ny l evá lt á sá ba n, el kel l f oga dnia a zt a ma gá t ól ér t etődő t ényt , hogy csa k egys égb en győz het nek. E zt a t ényt a sa já t doku ment u ma i kba n is l e kel l sz ögez niü k, mi nt egy a pá r t t a gsá g f elt ét el éü l is l ehet ne sza bni, hogy t á moga t na k mi nden má s dem okr a t i kus moz ga l- ma t . A p ol it i kus ok mi nden megnyi l vá nu lá sá ba n is t ükr öződni e kel l ennek a koa l í c i ós el köt el e z et t s ég- nek (. . . ) Ha a követ kező vá la szt á sokon a kor má ny- pá r t ta l sz emb en mi nde n vá la szt á si kör z et b en egy Egys éges E l l enz ék j el ölt j e i ndul, még a z i s l ehet - s éges, hogy a z mi ndent vis z. F ont os, hogy ezt a z egyet l en j el öl t et ú gy vá la sszá k ki, hogy mi nd en r észt vevő s z er vez et l ega lá bb egy pa r la ment i ma ndá -

(17)

t u mhoz jut ha sson, a mel y módot a d a sa já t er edet i el kép z el és én ek is m er t et és ér e, f i gyel e mb e vé t el ér e a pa r la ment i vit á ba n. Az öss z es ol ya n j el ölt et , a mel y ezt a z egys éges vá la szt á s i f el l ép ést me gb ont ja , ol ya nna k kel l t eki nt eni , a ki a kor má nypá r t ot t á mo- ga t ja .

Az E gys éges E l l enz éket egy vá la szt á si nép f r ont - ként képz el e m el, a mel yn ek sa já t el nöks ége is va n kol l ekt í v vez et éss el (a mel yb en egyi k p ol it i kus s em domi ná l ha t ). K er et sz er vez et ként , a mel y a z egyes pá r t oka t fr a kci óként f ogla l ja ma gá ba n, í gy b i zt os ít va a z egys éges f el l ép ést és egyút t a l a r ész vevők öná l l ó- sá gá t . Hogy ki l egyen enn ek a kol l ekt í v el nöks égnek a z a r ca , a szóvi vőj e, a z má s odla gos. L ehet egy s oka k á lt a l elf oga dot t , vit a kép es médi a sz em él yi s ég is. Azt hisz e m, Or bá n és G yur csá ny ut á n má r el egü nk va n a ka r iz ma t i kus pol it i kus okb ól.

A pr ogr a m ki dol gozá sá r a sza kér tőket ke l l ene f el kér ni, a ki k pá r t ér dekektől és i deol ógia i b ékl yók- t ól ment es en meg t u dná k á lla p ít a ni, hogy ebb en a b el há b or ú k ut á ni hel yz et b en mi a z or szá g va l ódi ér deke. Mir e va n szü ks ége a mu nka vá l la l óna k és a mu nka a dóna k, a b et egnek és a z or vos na k, a diá kna k és a p eda gógus na k, a z a t eist á na k és a hí vőnek, a ci gá nyna k és a ne m c i gá nyna k, a z ős honos na k és a b evá ndor l óna k – és í gy t ová bb.

A de mokr a t i kus i nt éz mény ek kér dés ét kü l ön kel l kez el ni. Bá r má r nehéz l enne vissza t ér ni a z Or bá n előt t i a l kot má nyos ker et ekhez, a z ú j kor má ny cs el ek- vőkép ess égéh ez el eng edhet et l en a z okna k a z a nt i- demo kr a t i kus köt öt t s égekn ek a me gszü nt et és e, a mel l yel Or bá n b e a ka r ja b et onoz ni a z egyed ur a l má t . Ha a követ kező vá la szt á sokon a j el enl egi el l enz ék győz el met a r a t , szó s em l ehet a r r ól, hogy a z á lla mel nök f el os z la t ha ssa a pa r la ment et . S z ó s em

(18)

l ehet a r r ól, hogy a z ü gyészs ég, a bír ói t es t ül et , a médi a t a ná cs a j el enl egi össz et ét el éb en mi nden vá lt ozt a t á st megvét óz ha sson. Ha kel l, népsza va - zá ssa l, ha kel l, eur ópa i u ni ós j ogi s egít s é ggel, de meg kel l s za ba du l nu nk ez ektől a megköt öt t s égektől (a mel yek el ev e a l kot má nyel l en es ek volt a k).

A t ét l ens égnek súl yos á r a va n ( ebb en t ökél et es en egyet l ehet ér t eni a ci kk sz er zőj ével ). Az E gys éges El l enz ék ker et ei nek mi előb bi l ét r ehozá sá va l, a sza k- ér tői mu nka el kez dés ével ne m sza ba d s oka t vá r ni.

F i gyel emr e mél t óna k t a r t om a zt a megj egyz é st , hogy a kib ont a kozá s l ehetős égei ne k t á r sa da l mi megít él é- s ét es et l eg m ér ni is l ehet ne. I gen, nem el ég a j el en- l egi pá r t ok t á moga t ot t sá gá t vi zs gá l ga t ni, a z egyes f ont osa bb el kép z el és eket is t es zt el ni l ehet ne, s zű- kebb körű és ezá lt a l a la cs ony költ s égű köz vé l em ény- kut a t á sok f or má já ba n. E z l enne a z i ga z i nemz et i konzu lt á c i ó. És a kkor t a lá n j obba n megs z óla l t a t - ha t ók l enné nek a j el enl eg pa ssz i vit á sba sül l yedt , a pá r t okt ól t á volsá got t a r t ó pot enc iá l is sza va z ók is.

A pá r t fi na nsz ír ozá s megvoná sá t a ma ga m r és z éről nem t a r t om a nnyir a t r a gi kus na k, mi nt s oka n má sok.

S em K er ensz ki jt , s em L eni nt , s em a S z ol i da r it á st nem fi na ns z ír ozt a senki, mégi s győzt ek. A sz em él yes megg yőz és ol ykor hit el es ebb. És a ki vissz a a ka r ja á ll ít a ni a demokr á c iá t Ma gya r or szá gon, a z ne f él j en a z eddi gi nél na gyobb és bá t r a bb személ y es r ész vé- t el től, a t a lpa lá st ól, a pr opa ga nda es z köz ök kész ít é- s étől és f el mut a t á sá t ól, ne m b es z él ve a z I nt er net ről, a mel yen ker eszt ü l a hír ek, pr ogr a mok, vél e mény ek f énys eb ess éggel á r a mla na k. Ha ezt a fór u m ot eddi g fől eg a j obb ol da l on a kná zt á k ki, a z nem a z ő ü gyes- s égü k, ha nem a de mokr a t i kus erők sz egé nys égi b i z o- nyít vá nya . Mi előbb ki kel l ene a la kít a ni eg y ol ya n i nt er net es f ór u mot , a mel y öss z eha ngol ja a demokr a -

(19)

t i kus el l enz ék a kc i óit , vit a f ór u mot b izt os ít ( a pár t ok és moz ga l ma k köz öt t i ér t el m es pá r besz édr e i s).

(M a g y a r N a ra n c s, 2 0 1 2 . j ú n. 2 1 ., Ol a jf a c sa v a r)

További a datokat a szá mlákra !

Úgy tűni k, a r ezs i cs ökkent és a F i des z–K DN P csoda - f egyver e a 2014. évi vá la szt á s okr a . Német h S zi lá r d a zt is el ér t e, hogy a t á r sa shá zi köz ös kép vis előknek ez ent úl ha vont a ki kel l fü ggeszt eni ü k egy ki mut a t á st a rr ól, hogy a kor má ny r ezs i cs ökkentő t ör ekvés ei ne k kös z önhetően mennyi v el cs ökkent ek a t á r sa shá z kia dá sa i. Ez a ki mut a t á s t er més z et es en r ész e a kor má nypr opa ga ndá na k, ezt a va k is lá t ja . Ugya nezt sz ol gá l ja a közüz emi szá mlá kon a sz í nnel és b etű- t ípussa l ki em el t köz l em ény a sp ór olá s mér t ékéről.

(És hogy t ényl eg lá ssa a va k is, mi ndezt Br a il l e- ír á ssa l is ki kel l nyomt a t ni. ) É n a kkor t u dná m ezt el f oga dni, ha a szol gá lt a t ók a zt is f elt ü nt et nék a szá mlá kon, hogy ezt va gy a zt a t ét elt a kor má ny r endel kez és ei mi a t t kel l et t emel ni ü k. P él dá u l f el l ehet ne t ü nt et ni a sa já t szá mlá i kon a t r anza kc i ós a dót , a t el eko m mu ni ká c i ós a dót , a chipsa dót , a z ener get i ka i a dót , a dohá nyt er mék ek á r em e l és ét és sok má st – u gya ní gy, me gf el elő s z í nnel és b etű- t ípussa l. „ Az Ö n költ s égei ennyi v el me g ennyi vel nőt t ek a kor má ny r endel kez és ei követ kezt éb en. ” Lá ssunk végr e t iszt á n!

(N é p sza b a d sá g , 2 0 1 3 . d ec . 2 1. )

(20)

Az új bolse vikok

„ R égi b ols i t r ükk” – ut a sít ot t á k el ol ykor a kor má ny- pá r t pr opa ga ndist á i a sz oc ia l ist a - l ib er á l is el l enz ék ném el y f el vet és ét . D e ma má r keves en is mer i k ha zá nkba n, hogy mit is j el ent a bols evi k s z ó.

Az or osz sz oc iá l dem okr a t á k 1 903. jú nius i kong- r essz usá n, Br üssz elb en s za ka dt ket t é a pá r t a köve- t endő t a kt i ka és a sz er vez et i f el ép ít és kér dés éb en, és a z a kkor t öbbs égb en l évők, a r a di ká lis ok nevezt ék e l ma gu ka t t öbbs égi nek (b ols evi kna k), a kis e bbs égb e sz or ult a ka t p edi g kis ebbs égi ne k ( mens evi k nek). A bols evi k ir á nyza t 191 7-b en L eni n vez et és év el meg- sz er ezt e a z a bs z ol út ha t a l ma t a z egés z or s zá gba n, mi közb en a la kossá got t eki nt ve végi g kis eb bs égb en ma r a dt .

A F i des z négy éve a l ist á s sza va za t ok 52, 7 szá za l éká va l a vá la szt á si sza bá l yok a r á nyt a la nsá ga f ol yt á n két ha r ma dos pa r la ment i t öbbs éget sz er z et t , a most a ni vá la szt á s okon p edi g u gya nezt a két ha r ma dot a vá la szt á si t ör vények c él ir á nyos ma nipu l á lá sá na k kös z önhetően a sza va za t ok f el énél is kev es ebb el, 44, 9 szá za l ékka l ér t e el. M iut á n s oka n nem i s ment ek el sza va z ni, úgy l et t egyedur a l kodóvá a pa r lam ent b en, hogy a vá la szt á sr a jogosu lt a k a l i g t öbb mi nt negyed e voks olt r á ju k. Va l ójá b a n ők a kis ebbs ég.

Na má r most kis ebbs égb en l enni, de ú gy t enni, mi nt ha mi l enn énk a z a bsz ol út t öbbs ég: ez a z i ga z i bols i t r ükk.

(Tö p re n gő b l o g , 2 0 1 4. á p r. 2 3. )

(21)

Emlék m ű – kie gész ítésse l

Egyet ér t ek S za l ma É vá va l ( N éps za va , má jus 10. ): a S za ba dsá g t ér i eml ék mű f elá l l ít á sá t má r ne m l ehet mega ka dá l yoz ni. D e va n még egy l ehetős ég: a ki egé- szít és. Az eml ék mű lá bá ná l el l ehet ne hel ye z ni eg y ki egés zítő t á blá t , a mel y eml ékez t et ne a r r a, hogy a ném et megszá l lá s előt t há ny honf it á r sunk vá lt má s odr endű á lla mp ol gá r r á (a vissza csa t olá s ok ut á n kb. 700 ez er emb er r e vona t kozt a k a zs i dót ör vények), és hogy a ma gya r ha t ósá gok mi l yen l el kes en kü l dt ék honf it á r sa ika t a ha lá lt á bor okba . Ezz el a ki egé szí - t éss el r eá l isa bb l enne a kép. M egf or du l ná na k a sz e- r ep ek: a hi va t a l os i nt éz m ények nek kel l en e elt á vol í- t a niu k ezt a ki egész ítő t á blá t .

(N é p sza v a , 2 0 1 4 . má j . 1 6. )

Ba lhé he lyett e mlé knapot

A mel eg mél t ósá g m enet e mi nd enről sz ól, c sa k ne m a mélt ósá gr ól. E gyi k ol da l on kics it t öb b a meg mu - t a t á s, mi nt kel l ene, a má s i k ol da l on p edi g sűrűsödi k a z elut a s ít á s, a gyűl öl et . A t ol er a nc ia he l yet t a z i nt ol er a nc ia pa r á déja . A két cs op or t köz öt t r endőr - kor don. A meg ér t és hel yet t a ba lhé domi ná l.

Bá r vi lá gs z er t e ( na , p er sz e, ez a t t ól fü gg, mit t eki nt ü nk vi lá gna k) növeksz i k a megér t és, a má ssá g el f oga dá sá r a va l ó ha jla ndósá g (á t f ogó kép et a d er ről a N épsza ba dsá g j úl ius 5- i szá má ba n Ó nody-Mol ná r Dór a ), Ma gya r or szá gon – némi ja vu lá s ell enér e – még mi ndi g a nnyir a r ossz a hel yz et , hogy ha én mel eg l enn ék, nem a f el vonu lá st erőlt et né m . Anna k ná l u nk még ne m j öt t el a z i dej e.

(22)

Az évent e kit örő ba l hék hel yet t egy e ml ékn a pot ja va s l ok, a má ssá g na pjá t , a mi kor a médiá b a n meg- eml ékez nén ek ol ya n homosz exuá l is művé sz ekről, t udósokr ól, a ki kr e j ogga l l eh et ü nk b üsz kék. ( Ez el l en t ü nt et ni s e m i gen l ehet ne. Mi ndenki el dönt - het né, hogy néz i - e a műs or t va gy s em. ) L ehet n e ekkor viss za t eki nt és a mú lt ér i nt et t hír ess é geir e és b esz él get és a ma ia kka l, ol ya n f i l m eket vet ít het né- nek, a mel yekb en homos z exuá l is sz í nész ek s z er ep el - t ek, i l yen kép zőművés z ek a l kot á sa ib ól nyí l ná na k t á r la t ok és ha s onl ók.

A kí vü lről j öt t , de Ma gya r or szá gon gyöker et er es zt et t egyéb et ni ku mok t iszt el et ér e is t a r t ha t ná nk eml ékna p oka t . E lsős or ba n a zs i dókr a gondol ok, a ki k közü l ezr ek vá lt a k a ma gya r ipa r t ör t énet és t udo- má ny, a művész et ek és a t udomá ny ki emel k edő a lkot ói vá va gy m ec éná sa i vá . ( Az É l et men et e u gya n nem vá lt ki ekkor a el l enér z és eket , és nem a nnyir a a meg mut a t á sr ól s z ól, mi nt a z á l doza t ok e ml ék éről, de mel l et t e egy „ ma gya r zsi dók na p ja ” t a lá n na gyobb r endet t er emt ene a f ej ekb en. )

Ér demes l enne megü nnep el ni a ki em el kedő r oma művés z ek, z enés z ek, t á nc os ok, kép zőművész ek, költők és ír ók t el j es ít mény ét is, egy kü l ön eml ékna p ker et éb en.

A közt ü nk élő má s nemz et is égi ek közü l kü l önö- s en a s vá bok, a sz er b ek és a sz l ová kok ér dem el nén e k fi gyel met , a z ő hoz zá já r ulá su kr ól s em á r t ana meg- eml ékez ni. ( H ogy csa k egy p él dá t eml ít s ek: keves e n va nna k t u da t á ba n a nna k, hogy a ma gya r la bda r úgá s l egna gyobb csi l la ga , P uská s Öcsi is svá b gyökerű. )

Ki der ü l ne, hogy Ma gya r or szá g a nnyir a soks zí nű, hogy ér t el m et l en dol og megkü l önb özt et ni a ma gya - r oka t a z „ i degen ektől”, hisz en ők is mi va gyunk, m i ők is va gyu nk.

(23)

Il yen or szá gba n sz er et nék él ni.

(N é p sza b a d sá g , 2 0 1 4 . j ú l. 8. )

A Mosz kva–Budapes t-te nge ly

Az É l et és Ir oda l om most a ná ba n s oka t f ogl a lkoz ot t a z ukr a j na i p ol gá r há b or úva l és P ut yi n f el előss égével (P él dá u l L óga Má t é: Or osz or szá g: r ef or mok hel yet t t er ü l et i expa nz i ó, ÉS , 2014/ 31. , a ug. 1. ). D e nem csa k P ut yi nr ól va n s z ó. A kel et - eur ópa i hel yz et egés z di na mi ká ja vá lt oz óba n va n, és ebb en Or bá n Vi kt or sz er ep e is f okoza t osa n á t ér t ékelődi k . Or bá n má r j ó i dej e koket t á l a KG B-r ez i densből l et t ör ökös or osz el nökk el, és hogy enn ek a visz onyna k mi l yen a t er més z et e, a r r ól ha ll ha t t u nk a s z óki mondó l engyel pol it i kus okt ól. A bá l vá nyos i nyá r i s za ba d eg yet e men t a r t ot t előa dá s l ef ekt et t e a nem l ib er á l is demokr á c ia el m él et i ker et eit , és s ejt het jü k, hogy a z or os z model l el eve a c ent r á lis erőt ér egyi k l egf ont osa bb előkép e volt ( no p er s z e Muss ol i ni vel, G oeb b elssz el, S a la za r - r a l és má s kla ssz i kus okka l együt t ). E z nem puszt a képz el gés, a Mosz kva –B u da p est -t engel y l ét r ej öt t e egyá lt a lá n nem zá r ha t ó ki.

A két l egf első vez ető, ha sza ba d í gy f oga l ma z- nu nk, a z ut óbb i évekb en köz ös gondola t i uni ver zu m- ba n p ol it izá l. A sz ólá ssza ba dsá g má r ná lu nk is kor lá t oz ot t , a köz média egyol da lú, a ga z da sá got kor má nyköz el i oli ga r c há k ur a ljá k, a vá la szt á soka t ma nipu lá l já k. Bá r ha zá nk még a z Eur ópa i Uni ó t a gja ( és i l y módon t öbb é- kevésb é b ef ol yá s ol ha t já k a z eur ópa i demokr a t i kus el vá r á sok), egyr e sz or osa bba n kötődi k Or os z or szá ghoz – ga z da sá gi la g és i deol ó- gia i la g. És Or os z or szá gba n f i gyel nek r á nk. N em

(24)

vél et l en, hogy a mi kor a z u kr á n vá lsá g kel lős köz e- p én Or bá n előá llt a ká r pá t a lja i a ut onómi a követ e- l és ével , a z or osz t évé- csa t or ná k a z onna l b esz á molt a k r óla . Erőlt essü k m eg a fa nt á z iá nka t ! P ut yi nna k bi z o- nyá r a soka t megér ne egy r a da r á ll omá s K öz ép -Eur ópa szí véb en, mondj u k a Zengőn (a bá ná t i ba zsa r ózsá r ól ma j d ki der ü l, hogy el ég, ha a Bá ná t on vir ul). F oga d- ni mer nék, hogy a NAT O a la psz er ződés éb e n ni ncs ol ya n p ont , a mel y megt i lt a ná egy i degen ka t ona i l ét e sít mény f elá l l ít á sá t a ta gor szá gok t er ül et én.

Ehhez neki k t ú l sz egény es volt a fa nt á ziá ju k.

A ma gya r – or os z ba r á t sá gon s oka t l endí t et t a C ÖF hit va l lá sa P a ks ügyéb en. M egva n a vez ér st r a t égia i dönt és e, és m egva n a – f el ü lről ös zt önz öt t – t ömeg- t á moga t á s. E p er sp ekt í va f ényéb en ú jr a ér t ékel hető a j obb i kos K ová cs B éla t evékenys ége is. A két pá r t víz i ója ni ncs a nnyir a t á vol egymá st ól. És hol va n a z megí r va , hogy a hi da t csa k a „ hí demb er ” ép ít get het i?

Az or os z erők l égi út on el ég gyor sa n it t t er em het - nek, ha ba ju nk t á ma dna a sz omsz éda i nkka l. (M ég a z s em el kép z el het et l en, hogy egys z er csa k köz ös ha t á r unk l esz. ) És l egf el j ebb ma j d ú jr a ki ki á lt ju k a nép közt á r sa sá got ( mi nt a kel et -u kr a j na i s za ka dá r megy ék). A nép szá má r a , de ne m a nép á lt a l . Ebben véger edmé nyb en nem l enne s em mi ú j.

Or bá n Vi kt or na k a z onba n előbb-ut ób b észr e kéne venni e, hogy ol ya n sa kkt á b lá n já t sz i k, a mel yen ő mi ndi g csa k pa r a szt l ehet . És egy pa r a szt könnyen f elá l doz ha t ó, ha úgy a la ku l a já t sz ma .

(É l e t é s I ro d a l o m, 2 0 2 0. á p r. 3 . )

(25)

Há ny pá rt va n?

T a ná cs Ist vá n a N éps za ba dsá g a u guszt us 16–17- i szá má ba n a z on tűnődi k, mi a kü l önbs ég a z egyes, ma gu ka t ba l ol da l i na k t a r t ó pá r t ok köz öt t . S z er i nt e m ni ncs s emmi kü l önbs ég. N i ncs há r om pá r t , c sa k egy.

Mer t a pá r t ot nem a vez etői k a mb í c i ói, ha nem a követői k ha t á r oz zá k m eg, és e t eki nt et b en a de mok- r at i kus ba l ol da l na gyjá b ól egys éges t á b or ké nt vis el - kedi k. E ml é kez zü nk a z okr a a z évekr e, a mi kor a z MS ZP – lét szá mf öl ényér e hi va t koz va – újr a és ú jr a főp ol gá r mest er - j el ölt et sz er et et t vol na á ll ít a ni D emsz ky Gá bor r a l sz emb en, p edi g m ég a sz ocia l ist a vá la szt ók is egyké nt a z S ZDS Z - es p ol it i ku sr a sza - va zt a k. Ami kor G yur csá ny ki vá lt a z MS ZP -ből, még soká i g ú gy t eki nt et t ek r á , mi nt a s z oc ia l ist á k egyi k vez etőj ér e. Ba j na i G or dont is ehhez a z e gys éges ba l ol da l i t á bor hoz s or olt á k, és i l yenként t á moga t t á k va gy ut a sít ot t á k el. S c hmuc k Andor ba n is a z egys é- ges t á bor egyi k vez etőj eké nt b ízt a k, mí g végü l kü l önut a s pol it i ká já va l egyedü l ma r a dt . ( A f ent i l ogi ka a la p já n a j ob b ol da l on is egy pá r t va n va l ójá - ba n, csa k ot t egyelőr e ha ngosa bba k a kü l önbs égek a j obb köz ép és a szélsőj obb köz öt t . N éz et em sz er i nt it t is csa k a l ku dozá sr ól va n sz ó. Véger edm ény b en i ga z a z a jelsz ó, hogy „ egy a t á bor , egy a zá szl ó”. A KDNP -ről p edi g nem is kel l b es z él nü nk, a z má r csa k l ex i kont éma . )

(. . . )

A f or du la t hoz sza kít a ni kel l a „ pá r t ” ol ya n, ha gyomá nyos def i ní c i ójá va l, a mel y s z er i nt a z egy sz emél y kör ü l i cs op or t osu lá s, va gyis f elü lről sz er ve- ződő és f el ülről ki ép ít et t képződm ény. Az MS ZP , a z Együt t –P M és a DK a kkor l ép het egyről a ket tőr e, ha f el is mer i a z a lu lr ól ép ít kez és szü ks égsz erűs égét , és

(26)

ebb en a z ér t el emb en há t r á bb l ép nek a j el enl egi vez ér egyéni s égek. L ehet s éges, hogy a ma i p á r t vez e- tők köz öt t megol dha t a t la n néz et elt ér és ek va nna k, d e a csa tá ika t a ls óbb sz i nt en, egy egys éges demokr a - t i kus pá r t on b elü l, net á n fr a kc i óvez etői mi nős égb en kel l ene megví vni u k, a nyi l vá nossá g m egkí mé l és ével , a kol l ekt í v vez et és egyezt et és ei ker et éb en. B a jna i va l va gy nél kü l e a fő f ela da t u gya na z : a p ol it i ka vá lt o- zá sá hoz kor sza kvá lt á s is s zü ks éges. Aki eb b en nem t ud p oz it í va n r és zt venni, ehhez hozzá já r ul ni, a nna k s emmi hel ye a megú ju l ó el l enz éki p ol it i ká ba n.

Ha megszűnne a vez ér közp ont ú m egköz el ít és, a kkor l ehet ne i ga zá n bővít eni a sz i mpa t i zá nsok kö- r ét . E hhez komol ya n meg kel l en e vi zs gá l ni, hog y

„ mit kí vá n a ma gya r nemz et ”, va gyis s em j obb-, s e m ba l ol da l i, de m ég csa k ne m is c ent r ist a pol it izá lá sr a va n s zü ks ég ( ez mi ndk ét ol da lt kizá r ja , mi nt j el enl eg a z LMP ), ha nem gl obá l is ( mi nd en ol da lt ma gá ba n f ogla l ó, mi nden j ogos ér dekr e t eki nt et t el l évő) pr og- r a mot kel l ki dol goz ni, t úl l ép ve a ma i „ kor cs má n”, a pá r t ocs ká k önér vényes ít és ének ku da r cba fúl ó kís ér - l et ei n.

Kül önb öző f ór u mokon má r t öbbsz ör a já nl ot t a m – a mer i ka i mi nt á r a – egy ma gya r or szá gi „ D emokr a t a P á rt ” l ét r ehozá sá t , a mel y ma gá ba ol va szt ha t ná a j el enl egi há r om ( va gy t öbb ) f or má c i ót , és i ga z i vá lt ópá r t ja , a lt er na t í vá ja l ehet a F i desz nek (a mel y ma ga is s ok kis pá r t b eol va szt á sá va l nőt t il yen na gyr a ). A Ma gya r Közt á r sa sá g hi va t a l os elt ör l és ér e t eki nt et t el a ká r „ Közt á r sa sá gi P á r t na k” is nevez het - nénk, a l ényeg a l ib er á l is dem okr á c ia védel m e, a közt á r sa sá g újr a t er emt és e. Ezt a z egys égfr ont - el kép z el ést s oka n a z ér t b ír á l já k, mer t i l yen módon cs ökkennéne k a p ol it i ka i a lt er na t í vá k, sabl onossá vá l ha t na a z el l enz éki p ol it izá lá s. D e a me ddi g a z

(27)

el l enz ék ne m erős ödi k meg, a z össz es demo kr a t i kus erőt ma gá ba f ogla l va , a ddi g s e mmi l y en va l ós a lt er - na t í va nem l ehet s ég es.

(. . . )

A demokr a t i kus ol da l on a vá la szt ók sz e m éb en egy pá r t va n. Ehhez kel l kia la kít a ni a z ér dekek et va l ósa n kép vis elő b első pá r t st r ukt úr á t . E mel l é én is oda t udnék á l l ni.

(N é p sza b a d sá g 2 0 1 4 . a u g . 2 1 )

Ba lolda li va gy de mokratikus

Ková cs Z olt á n a z ÉS 2014. okt ób er 3- i ki s zá má ba n szá monkér i T ób iá s J ózs eftől a főp ol gá r mest er i j el ölt s éggel ka p cs ola t os ha t á r oz ot t á l lá sf ogl a lá st , és l esú jt ó ( de t együ k hoz zá : sz omor úa n i ga z) kép et f est a z MS ZP st ra t égiá já r ól, t a kt i ká já r ól, j övőkép éről, i nt el l ekt uá l is há t t er éről. Úgy ér z em, ezz el a z el l enz ékk el má r nem ér dem es t ová bb ba j l ódni, egy gyöker es en ú j, a szűken véve ba l ol da l i hel yet t eg y sz él es dem okr a t i kus öss z ef ogá sr a va n szü ks ég.

S zögez zü k l e: a „ ba lol da l i” nem f elt ét l enü l de- mok r a t ikus ( gondol ju nk L eni nr e), a „ demok r a t ikus”

a zonba n s zü ks égs z erűen egyb en ba l ol da l i is , hisz en a z egész t á r sa da l om ér dekeit f i gyel emb e veszi, í gy a z el es et t ekr e is t eki nt et t el va n.

A F i deszt ba l ol da lr ól a l i gha l ehet l egyőz ni, hisz en – r a jt a t ar t va kez ét a z á lla mi költ s égvet és e n és a Ma gya r N emz et i Ba nk va lut a t a r t a léka i n is –, bá r mi kor t u d ol ya n i nt éz ked és eket hoz ni, a mel yek r övi d t á von sz i mpa t i kusa k a sz egény ek sz em éb en.

El ég it t ut a l ni a r ezs i ha r cr a , a mel y csa k a t t ól l et t

„ ha r c”, hogy Or bá nék sz er i nt ezt s oka n el l enz i k.

(28)

Va l ójá ba n s enki s e m ha r c ol a r ezsi cs ökkent és e el l en, csa k cs óvá l já k a f ejü ket , hisz en ez a z út a ga z da sá gi ka t a szt r ófá ba vis z i a z or szá got . A F i desz nem j obb ol da l i ( l egf el j ebb egy na gyon s zűk ér t el e mb en, his z en ne m egy t á r sa da l mi os zt á l y, ha nem egy ha ver i t á r sa sá g ér dekei t védi, és s em- mi képp s e m a j obb ol da l i va gy konz er va t í v ér t ékr end a la pjá n), vis z ont t el j es mér t ékb en a nt i dem o kr a t i kus.

Ez ér t a ha r cot is ebből a z ir á nyb ól ér dem es f el venni el l ene.

Egy ma gya r or szá gi D emokr a t a P ár t fel vet és e a z ér t i dősz erű, mer t a z egyes pá r t ocs ká k mo z gá st er e l es zűkü lt , a t á r sa da l mi bá z isu k össz em os ódot t , t ula j donképp en t á b or uk ni ncs is, csa k vez etős égei k va nna k. És ez ek a pá r t nél kü l i pá r t vez etők egymá s- sa l ma r a kodna k a nem l ét ező konc on. Ez z el sz emb en egy D emokr a t a P ár t ma gá ba fogla l ha t ná a z egész demo kr a t i kus el l enz éket , és néhá ny év a la t t a F idesz vá lt ópá r t já vá vá l ha t na .

Mi kel l ehh ez ? Mi nden j el enl egi pá r t vez etőne k há t t ér b e kel l en e vonu l nia , és a lá r endel ni e ma gá t a köz ös ér dekne k. Ami kor és a hogya n ennek a z uni ós pá r t na k a z öt l et ét G yur csá ny F er enc a l egs z él es ebb nyi l vá nossá g előt t f el vet et t e, a z önként el enü l is suga llt a , hogy ennek a z össz evont pá r t na k ő l enne a vez etőj e. N em l ehet . Ő ne m l ehet . És nemc sa k Ős z öd mia t t (a mel y évt iz edekr e r á éget t ), ha nem a szá mt a - la n ka p kodó, á t nem gondolt dönt és e mia t t sem. Ő ugya n va l ós z í nűl eg a l egt iszt ess éges ebb ha za i p ol it i- kus, de a z is m ét lődő ü gyet l ens égei mia t t nem ker ü l het t öbb é dönt és hoz ói fu nkc i óba . (E gy sz er ezt úgy f oga l ma zt a m: a demokr a t i kus öss z ef ogá sna k a mot or ja l ehet , de a zá sz la ja nem. ) Ma ga a f el vet és ér t el m es és i dős z erű, de G yur csá ny sz e mél ye mia t t a z első p i l la na t ba n kis i kl ot t .

(29)

Az ú j pá r t mega la kít á sa nem t ör t énhet a j el e nl eg i pá r t str ukt úr á k a ut oma t i kus össz eol va szt á sá va l. Az a la pokt ól kel l épít kez ni. M eg kel l vi zs gá l ni, hogy a ma gya r t á r sa da l om m el y r ét egei n ek mi l ye n ér dek- kép vis el et r e va n s zü ks ége. Ez a la pjá n l ehet ki gon- dol ni a pá r t on b el ü li fr a kc i óka t (p la t f or moka t va gy t a goza t oka t ). Nyi l vá nva l ó, hogy kel l egy sz oc iá l - demo kr a t a - mu nká s kép vis el et i öss z et evő ( né m i l eg ha - sonl ít va a ma i MS ZP -r e, a szá za d el ej i S zoc iá l- demo k ra t a Pá rt ra és egy ka pit a l ist a ba rá t a bb Munká s- pá r tr a ), kel l egy nemz et i össz et evő ( ez ha za f ia s l en- ne, de nem ir r edent a , és s emmi k épp s em r a sszist a ), kel l egy va l lá si össz et evő ( ez mi nd en va l lá s ér t ék- r ends z er ét védel mez né), egy konz er va t í v össz et evő (a ha gyomá nyos ér t ékek a la p já n) és egy r ef or mer öss z et evő (a mel y b izt os ít a ná a z á l la ndó m eg úju lá st ).

Ez ekb e a sz er vez et i egys égekb e a nu l lá r ól i ndu l va l ehet ne b el ép ni, a mi kor nem szá mít , hogy ki mi volt a z előt t . (. . . )

Győz het ne- e egy i l yen egys éges de mokr a t i kus pá r t 2018-ba n? Az a t t ól fü gg, hogy a f ent i ekb en vá z olt ker et ek et mi l yen mi nős éggel t u dja me gt ölt eni – emb er i és sz er vez et i ér t el e mb en.

Mi l egyen a j el enl egi pá r t okka l ? A D e mokr a t i kus Koa l íc i ó egy s z ocia l ist a pá r t ból ki vá lt p la t f or m, a mel y kü l ön pá r t t á vá l va most mi nt ha si ker t el en kís ér l et et t enne a z a nya pá r t bekeb el ez és ér e. Az Együt t -P M el eve kér ész él etű kép ződmény, a Lehet Má s a P ol it i ka is ela dha t a t la n vá lsá gt er mék, nem is b esz él ve a nyu gdí ja sok ér dekvédel mi s z er vévé vá l- t oz ot t S z oc iá l de mokr a t a P á r tr ól. E gyedül a z MS ZP a

„ br a nd” (s oka n ha ngozt a t já k, hogy a csa lá dju kba n mi nden ki „ a sz oc i kr a ”„ sza va z), de b i z ony ennek i s l ejá r t a z idej e. (G ondol ju nk ol ya n eltűnt p á r t okr a , mi nt a Kis ga z da P á r t , a Ma gya r D emokr a t a F ór u m

(30)

va gy a MIÉP ). Iga za volt S z eker es I mr ének, a mi kor nemr ég f el vet et t e, hogy a S z oc ia l ist a P á r t bázisá n ú j pá r t ot kel l ene l ét r ehoz ni. Új pá r t ot kel l l ét r ehoz ni, de a z egés z de mokr a t i kus el l enz ék bá z isá n. C sa k ennek va n ér t el m e. C sa k í gy va n ér t el m e. A j el enl egi el l enz éki pá r t okna k a mú z eu mba n és a t ör t énel mi t a nkönyvekb en va n a hel yü k.

(E l k ü l d v e a z É l et é s I ro d a l o mn a k, 2 0 1 4. o kt . 8 . )

Cigá nyorszá g he lyett

A N éps za ba dsá g s z ept e mb er 20- i ki szá má ba n C z ene Gá bor és La dá nyi Já nos f el vet i, hogy ha a j el enl egi t r end f ol yt a t ódi k, Ma gya r or szá g észa ki- ke l et i r é- sz ei n kia la kul ha t egy r omá k la kt a össz efü ggő kör z et , a mel y hosszú t á von ( és kü l önös en egyesü l ve a ha t á - r on t úl i, sz omsz édos t er ü l et ekkel ) kis za ka dha t Ma - gya r or szá gb ól, és il y módo n l ét r ej öhet egy a ut onóm ent it á s, egy kü l ön á l la m, egy C i gá nyor szá g ( ezt a f ol ya ma t ot t ú l dr a ma t izá l va „ má s odi k T r ia nonna k”

nevez i k).

Ez a p er sp ekt í va ir r eá l is. A c i gá nyok el ev e ne m egy nyel vet b esz él nek, és ehhez hoz zá j ön a z a sz ó- ki ncs, a mel yet a b ef oga dó or szá g nyel véből vet t ek á t . Egy s z l ová k-u kr á n- ma gya r -r omá n c i gá ny t er ü l et la kosa i nem na gyon ér t enén ek sz ót egymá ss a l. Még na gyobb a ka dá l y a j el enl egi á l la mok la kos sá gá na k

„ honvédő” a t t itűdj e, a „ sz ent ” ha za i f öl d mi ndená r on va l ó védel m e. ( G ondol ju nk b el e: ha a hol la nd ga z dá k s em vehet nek f öl det , a kkor hogy engedn é me g a ma - gya r ok t öbbs ége, hogy a z or szá g fi z i ka i ér t el e mb en is r övi dü l j ön. )

(31)

D e ha ez a f ol ya ma t má r sp ont á n módon meg kez - dődöt t , és va nna k t el j es en va gy sz i nt e t el j es en ci gá ny fa l va k és vá r os i ker ü l et ek Ma gya r or szá gon, a kkor meg kel l ene vizs gá l ni, hogy mi vel l ehet ne s egít eni őket . Ha t á r oz ot t a n el l ene va gyok a z erős za - kos s z egr egá ci óna k, de a z okt a t á sba n erős ít e ni kel l e- ne a f elzá r kózt a t ó, a ku lt ur á l is há t r á nyoka t fokoza - t osa n l edol goz ó koll égi u moka t , mi nden s z i nt en – a ká r a felsőokt a t á si g. E gy csa k r omá ka t okt a t ó is kola ugya nú gy nevel h et önt u da t r a , a sa já t ér t éke k megb ecs ül és ér e és f ej l es zt és ér e, mi nt a női okt a t á si i nt éz mény ek ( H il la r y C l i nt on t ör t énet es en eg y i l yen, női főis kolá n, a W el l es l ey C ol l ege- ba n végz et t – és megl ehetős en s okr a vit t e, i l l et ve mé g vi het i. )

A s z eml él et vá lt ozá st nem l ehet kí vülről, va l a mi - f él e f el sőbbr endű, miss zi oná r i usi a t t itűddel e l ér ni. A c él a művelt , s ok ir á nyba n t á j ékoz ot t és önt u da t os ci gá ny ér t el mi s ég és s za kmu nká sr ét eg meg erős ödés e.

A c i gá nyok évs zá za dokon á t kü l önb öző mest er s é- gek f ol yt a t á sá ból t a r t ot t á k f enn ma gu ka t – a vá l yog- vet éstől és a t eknővá já st ól a kup ec kedés en á t a muzs i ká lá si g. S oka n hel yt á llt a k a mu nka fr ont já n (a bá nyá kba n, a z ép ít kez és eken, a gyá r a kba n), ha ngsú- l yoz ni kel l ene – b ennü k is, a nem c i gá nyok ba n is – ez eket a mu nka ha gyomá nyoka t .

Ja va sl om, hogy a z á l la m f okoz ot t f i gyel met f or - dít son a r oma t öbbs égű t el epü l és ek f ej l eszt és ér e, a b er uhá zá s ok oda ir á nyít á sá va l, a hel yi men ed zs er kép - z éss el, a vá l la l kozá s okhoz szü ks ég es is mer et ek okt a - t ásá va l, és ha kel l, a b ér t er hek (p l. a mi ni má lb ér ) es et i cs ökkent és ével , a hel yi b er u há zá s ok j ogsza - bá l yi könnyí t és ével . Ha ná lu nk is va n s ok dol gos kéz ( és na gyon a la cs onya k a bér ek), a kkor mi ér t sza la d- na a nyu ga t i tőke egész en I ndiá i g? Ha va n sok dol - gos kéz és ni ncs enek b er u há zá sok, s ok mu nka hel yet

(32)

önerőből is l ehet ne l ét es ít eni ( él el mi sz er t er mel és és -f el dol gozá s, b edol gozá s má s ü z em ekb e). L ehet , hogy t ú l na i v va gyok, de s z er i nt em a ga zda sá gi t evék enys égek eg ész ver t i ku má t l ehet ne kia la kít a ni.

( A hel yi s zi ntű együt t működés nek s ok f el ha sz- ná l ha t ó t a pa szt a la t a va n Am er i ká ba n, kü l önös en a ga z da sá gi vá lsá g nyomá n. ) F elt ét el ez e m, hogy a r oma er edetű t er mékek l ega lá bb ol ya n ol cs ók és ka p ósa k l ennén ek, mi nt a kí na i va gy vi et na m i á r uk.

Bu da p est en a l omt a la nít á sba n a l egf el tűnőbb a r oma csa lá dok r és z vét el e. Má r kor a r eggel ot t ülnek, ki vá l oga t já k a ki dob ot t t á r gya k közü l a mé g ha sz - ná l ha t ót . Ez el l en a ha t ósá gok a közt is zt a ság nevé- b en f el l ép nek, hol ot t a sz el ekt á lá s l ogi kus mu nka - fá zis. (Ka ir óba n egy i dőb en a hel yi kopt köz öss ég a sz el ekt í v hu l la dékf el dol gozá sr a sza kos odot t , és a rá nyla g t iszt ess éges en meg t u dt a k b elől e é l ni. ) Mi l enne, ha ez ekből a gub er á l ó csa lá dokb ól kü l ön egys éget kép ez nén ek, és a mu nká ju ka t b eép ít enék a r ends z er b e? (F iz et ést t a lá n nem is kér nének , hisz en most is i ngyen dol goz na k. ) Az ut ca i á r usoka t is vegzá lja a r endőr s ég, hol ot t a ká r ker es kedői enged é- l yeket is a dha t ná na k neki k, a dókedv ez ménn yel s egít ve a mu nká ju ka t . (. . . ) C igá nyor s zá g b elá t ha t ó i dőn b elü l ne m l esz. D e a c i gá nykér dés ( és s z egény- kér dés) it t va n. A nya ku nkon. K ez deni kel l ene vel e va la mi t . A t öbbs égnek is, a kis ebbs égnek is.

(R ö v i d í t v e : N é p sza b a d sá g , 2 0 1 4 . o k t. 1 1 . )

Gyorsse gé lyt

A ma gya r or szá gi ( és a z on b el ü l a r oma ) s z egény- s égről meddő vit a f ol yi k, a p énz kevés, a j ó szá ndé k ür es, mi közb en t u dni l ehet , hogy t á r sa da l m i r obba -

(33)

ná s f el é ha la du nk. D e l ehet ne hoz ni egy i nt é z kedést , a mel y – bá r a hoss zú t á vú pr ob l émá ka t ne m ol da ná meg – vis z onyla g gyor sa n ja vít ha t na va la mit a hel y- z et en.

Ja va sl om, hogy a dónk egy szá za l éká t mi nden má s á lla mi pr ogr a m hel yet t kif ej ez et t en a szegény e k hel yz et én ek ja vít á sá ra for dít su k.

(. . . )

Nyit ha t ná nk s egél yez és i szá mlá ka t is ( mi nt a cu na mi k, f öl dr engés ek és má s t er més z et i ka t a szt r ó- fá k ut á n), és a z er r e a c élr a el kü l döt t öss z egek cs ök- kent het nék a z a dóa la p ot . A b ef ol yó p énzből él el - mez és i a la pot l ehet ne l ét es ít eni, i l l et ve ja vít a ni a l egna gyobb s zü ks éget sz envedők egészs ég ügyi és okt a t á si hel yz et én.

Azt á n ma j d r á ér ü nk vit a t koz ni a r r ól, hogy mi l ye n pá r t , mi l yen kor má ny, mi l yen s z er vez et i f or ma t u dná megvá lt ozt a t ni a j el enl egi t á r sa da l mi -p ol it i ka i kör ül - mény ek et .

(N é p sza b a d sá g , 2 0 1 5 . j a n. 1 2 . )

Közpé nz kontroll

Az ut óbb i i dőb en na gy sa jt ónyi l vá nossá got ka pot t Or bá n Vi kt or á l l ít óla gos ki j el ent és e, mi s z er i nt a ma gá nkézb en l évő kor má nyköz el i mé diá k a j övőb e n nem ka p na k á l la mi hir det és eket , a zoka t t el j es eg é- sz éb en a kor má ny el l enőr z és e a la t t á ll ó „ köz médi u- mokna k” a djá k oda . (P él dá u l a hír t évévé á t a la kí - t a ndó M1- nek va gy a z M1 kor á bbi fu nkc i ói t á t vevő Duná na k. )

A közb es z er z és ek t er én is vá lt ozá sokna k va gyu n k t a núi. Az oka t a m egb ízá s oka t , a mel yeke t eddi g

(34)

r endr e S i mi c s ka La j os ér dekel t s égei nyer t ek, a zoka t a megb ízá s oka t most lá t vá nyosa n má s ok (p él dá u l a Duna Asz fa lt ) s öp ör het i k b e.

Nyi l vá nva l ó, hogy a kor má ny ( és ez en b el ül a t el j ha t a l mú mi nis zt er el nök) a r endel kez és ér e á ll ó uni ós és közp énz eket ú gy kez el i, mi nt ha a zok a sa já t ja i l enné nek, és a nna k a dja , a ki nek a sa já t ér dekei m egkí vá njá k. A kor á bbi kor má nyokná l is erős volt ez a t ende nc ia , de t a lá n most ér t ünk el a tűr és ha t á r hoz.

D e mi ér t tűr jü k? M i l yen ér deke fűződi k a köz nek a közp énz ek el her dá lá sá hoz?

N em l enn e- e j obb, ha a pénzt á r cá nkon ér ez nén k meg, hogy Ma gya r or szá g j obba n t el j es ít , va gy hogy mi l yen el kép esztő mér t ékb en cs ökkent a r ez si? N em kel l ene k ehhez mi l l iá r dokba ker ü lő ór iá spla ká t ok,

„ köz ér dekű r eklá mok” a t évéb en, s e m t ip ogr á fia i la g ki em el t megt a ka r ít á si a da t ok a közü z emi s zá mlá n, egysz erűen csa k kör b enéz nénk, és b ol doga n újsá gol- ná nk egymá s na k, hogy lá m, most a ná ba n j obba n élü nk. (L egut óbb a Medgyess y- kor má ny t ékozl ó köl - t ekez és ekor ér ez het t ü k ezt , a zt megelőzőe n p edi g t a lá n a Ká dá r -r endsz er f énykor á ba n. )

A ma ga m r ész éről ne m t u dom f el f ogni, hogy a kor má nyna k mi ér t kel l egyá lt a lá n ka mpá nyol nia . N éhá ny va l óba n köz ér dekű ü gyön t ú l kor lá t oz ni kel l ene ezt a közp énzből f ol yt a t ot t t evéke nys éget . F okoz ni kel l en e a z á lla mi b er u há zá sok és a z uni ós p énz ek el oszt á sá na k á t lá t ha t ósá gá t , b evonva a z el l enz éket ( és ol ykor t a lá n kü l f öl di sza kemb er eket ).

Végü l a kor má nyhi va t a l ok (p él dá u l á l la mt i t ká r i és bizt os i p os zt ok, t a ná csa dók) j el enl egi bur já nzá sá na k is ha t á r t kel l ene sza b ni.

L egyen á t t eki nt hetőbb a ga z da sá g és a p ol i t i ka , t iszt u l j on a köz él et ! Az el l enz éki pá r t okna k má r

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az amerikai kontinens országai közül az Egyesült Államok számára kereskedelmi (és ezen belül agárkereskedelmi) szempontból a legfontosabb partnerek a szomszédos

Az 1997. évi adatok szerint Oroszország és az Egyesült Államok részesedése 7,3, il- letve 7 százalékot tett ki a finn összes exportban. E két ország szerepe meghatározó,

Wilson (1964–70, 1974–76) cél az új ipari forr.; pénzügyi válság –» font leértékelése, bérstop; jelentős kiadások az oktatás fejlesztésére; a gazdasági növekedés

• kollektív biztonság: az államok azon felismerése, hogy biztonságuk érdekében össze kell fogniuk valamint, hogy a. határokon átívelő problémák és ellenfelek

Összefoglalva az az iskolai fegyelmezési modell, amely kapcsolatalapú és preventív, olyan környezetet teremthet a diákok számára, amelyben nem a büntetéstől való félelem

Az igazgató—tanács, valamint az ügy vezető- igazgatók anyagilag felelősek minden olyan veszteségért, amelyet könnyelműség vagy a törvényes intézkedések be nem

Az új amerikai koncentrációs hullámnak az európai polgári sajtó is nagy figyelmet szentel. A ,,Neue Zürcher Zeitung" 1954 decemberében egyik new—yorki jelentésében

AZ AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOK RÉSZESEDÉSE A TÖKÉS ORSZÁGOK FÓBB MEZÖGAZDASÁGI TERMÉNYEINEK TERMELÉSÉBEN És