A demo kratá k mint kis ebbs ég
Megi ndu lt a z a gya m, a mi kor a 168 Ór a jú nius 25- i szá má ba n ol va st a m P ét er f y G er gel y ír á sá t a Nyu ga t -szuszp enz i ór ól.
T öbb ek köz öt t meg eml í t i egy a lt er na t í v Ma gya r -or szá g l ehetős égét , a mel y a j el enl egi ha t á ra inko n b el ül működne, „ va l ódi kor má nnya l, új hi mnuss za l, cí m er r el, sa jt óva l és egy gyöker es en ú j, r a di ká l isa n moder n, sz ol i dá r is Ma gya r or szá g- víz i óva l, a mel y néhá ny év a la t t r okonsz enves ebb é vá l ha t a t öbbs é g szá má r a , mi nt a döbr ögis- kl er i ká l is Or bá n-J obb i k-or szá g”.
Ez i geni s megva l ós ít ha t ó. C sa k a ma gya r or szá gi demo kr a t á ka t hi va t a l osa n kis ebbs égnek kel l en e nyi l vá nít a ni. (Mi ér t ? Most nem a z ok?)
R ögt ön l ehet ne is egy kis ebbs égi önkor m á ny-za t unk ( mondj u k, a z Or szá gos C i gá ny Ö nkor má nyny-za t mi nt á já r a ), a z ügyei nk et ma gu nk i nt éz nénk, sa já t okt a t á si, egészs égü gyi és ga z da sá gi i nt éz mények et hoz ha t ná nk l ét r e, f el ven nénk a ka pcs ola t ot a de mokr a t ikus Eumokr ópá va l, vit a es et én a kis ebbs égi ombu ds -ma nhoz f or du l ha t ná nk. Ebből előb b-ut óbb kia la ku l-ha t na egy kis ebbs égi pá r t ( mi nt a ma gya r ok pá r t ja i a kör nyező or szá gokba n), a mel y a dot t es et b en a ká r a z or szá gos vá la szt á s oka t is meg nyer het né. ( Hogy ez
„ néhá ny év a la t t ” megt ör t énne- e, a bba n nem va gyok bizt os. )
A t öbbs éggé vá lá su nkka l t er mész et es en m egs zű n-ne a dem okr a t a kis eb bs égi önkor má nyza t , és a n-ne m demo kr a t á kna k, a sz ol ga l el kűeknek, a vez ér - el vű ek-nek a la ku l ha t na meg a kis ebbs égi önkor má nyza t uk, a mi t el j es egyet ér t ésü nkkel és t á moga t á sunkka l.
(2 0 1 5 . j ú n . 2 7 . ; S ze ri n t e m bl o g , 2 0 1 7. f e b r. 1 5. )
A mig rán so k é s S zibé ria
Al la h ha t a l ma s. D e ha t a l ma s Or os z or szá g is . S zib é-r iá ba n el l ehet ne hel yez ni a z egés z K öz el -K e l et et .
A S z ovj et u ni óba n má r volt egy Zs i dó Aut onóm T er ül et , B ir ob i dzsá n. I ga z, a t er més z et i kör nyez et megl ehetős en ba r á t sá gt a la n, kopá r , de ne m r oss za bb, mi nt Izr a elb en. N em ez ér t nem költ öz öt t oda a vi lá g zsi dósá ga . A fő ba j a z volt , hogy t omb olt a szt á l i-niz mus, és a hit hű i zr a el it á ka t könnyen ci onist a öss z ees kü vőnek l ehet et t t eki nt eni. (És p er s z e na gy volt a z ős ha za , P a l eszt i na vonz er ej e is. )
Most nya ku nkon a ki vá ndor lá s i vá lsá g. Zsúf olt a k a menekü lt t á bor ok, mi nde nki t ová bb a ka r menni, t ová bb és még t ová bb, egész en N ém et or szá gi g. Ha a mi gr á ns ok S z ib ér iá ba menn ének, a z t öb b előnnyel is já r na . Ot t va n a z a ha t á r t a la n t ér s ég, ot t is va n kő -ola j m eg f öl dgá z, a j övevény ek gyor sa n f el t a lá l ná k ma gu ka t . Az s em mel l ék es, hogy a z egykor i G UL ÁG -r endsz er t is l ehet ne ú jr a ha sz nos ít a ni, most nem f ogol yt á b or ként , ha nem s zá l lá s hel yü l. N em kel l ene s z öges dr ót meg gépp iszt ol yos -pufa j ká s őr . Az él el m ez és en visz ont s oka t kel l en e ja vít a ni .
Ha nem N émet or szá g a c él, ha nem S z ib ér ia , t a lá n keves ebb en i ndu l ná na k út na k. C sa k a z ok, a ki knek na gyon mus zá j.
A költ özt et és is könnyen megol dha t ó. Az or osz ok a Köz el -K el et r e egyr e t öbb f egyver t visz nek.
Ugya na z ok a r ep ülőgép ek vissza f el é mi g r á nsoka t hoz ha t ná na k. A j el enl egi l égi f or ga l ma t f i gyel e mb e véve pá r hét a la t t kiür ül nének a mene kült t á bor ok, megn yu godna a z Eur ópa i Uni ó, a vá la sz t á sokon p edi g ne m t ör nének előr e a r a sszist á k.
Ha ezt a na gysza bá sú t er vet Or bá n Vi kt or t er j es z-t ené elő, a kkor ő l ehet ne Eur ópa hős e. És há t P ut yi nna l má r eddi g is el ég i nt i m ka pcs ola t a a la ku lt ki a hhoz, hogy ezt el t u dja i nt éz ni.
(Lá zá l o mg y á r, 2 0 1 5 . o kt . 2 3. )
Időuta zá so s ka landpa rk
Az i dőut a zá s l ega lá bb egy évszá za da él énke n f ogla l-kozt a t ja a z emb er is éget . N os, kor lá t oz ot t ér t el e mb en a z i dőut a zá s i geni s l ehet s éges. N em t a lá l koz ha t unk ugya n a mú lt b el i önma gu nkka l, de kipr óbá l ha t ju k, mi l yen ek l ehet t ü nk vol na , hogya n él het t ü nk vol na a r égi kor okba n. ( A r ei nka r ná c i ó hí veit m ost nem szá mít om i de, velü k b iz onyos össz egér t el l eh et hit et ni, hogy a köz ép kor ba n gr óf ok, u dva r i s z er ep lők volt a k, és né mi b i zt a t á ssa l még f el is t u djá k i déz ni á ll ít óla gos elf el ej t et t eml ékei k et . )
A mú lt ba ú gy l ehet viss za ut a zni, ha megt er emt -jü k ennek f el t ét el ei t : a r égi há za ka t , ut a ka t , r uhá ka t , vis el ked és módoka t , t er mel és i módsz er eket . Mi nt a hogy a sz ent endr ei s ka nz enb en lá t ha t ju k a z egyes ma gya r or szá gi t á j egys égek épü l et eit , műhel yei t , biz onyos i dős za kokba n m ég a zt is, a hogy a kékf estő kékf est , a pék p ékes kedi k, a szá za df or du l ó f ot ogr á -fu sa pedi g f ot ogr a fá l.
C sa khogy a mú lt b el i ut a zá s hoz a z is hozzá -t a r -t ozi k, hogy mi is r ész ei vé vá l ju nk a mú l -t na k. A vi lá gon s ok hel yen va nna k i l yen hel yek, a hol pél dá u l X VII. szá za di r uhá ka t lá t ha t unk a f eszt i vá l okon, a z Ami s h köz öss égek t a gja it megt eki nt het jü k, a hogy ma is el ekt r omos á r a m nél kü l dol goz na k, sz él ma l mot ha sz ná l na k, és kor dén köz l ekedn ek. D e ez eken mi csa k nézők l ehet ü nk, és néz ni va gy cs i ná l ni nem ugya na z. N ekü nk ma gu nkna k is f el kel l öl t öz nü nk a nna k a kor na k a r uhá iba , meg kel l t a nu l nunk ú gy b esz él ni, a hogy a kkor b es z élt ek, és meg kel l t a nu l-nu nk ú gy dol goz ni, a hogy a z ok a z e mb er ek dol goz-t a k. (P er sz e goz-t öbb egoz-t f iz egoz-t ne a s égoz-t a kocs i ká z ó gr óf ogoz-t a la kít ó lá t oga t ó, mi nt a z, a ki ökr ös s z eker et ha jt ó j obbá gyot sz em él yes ít meg. A r a ngna k á r a van. )
Egy na gy ka la ndpa r kot kel l ene ép ít eni, a hol b e l ehet m er ü l ni egy- egy t ör t énel mi kor mi nd e nna p ja i-ba , va lósá gosa n él ni l ehet a nna k a kor na k a z él et ét . N éhá ny j el l egz et es kor sza k el ég l enne a z él ményhez : t ör ök kor , r ef or mkor , XIX. s zá za d, öt vene s évek.
Mi ndegyi k néhá ny hekt á r on. A t ör t énel mi f il m e k kel l ékei ből el ég épü l et t or z ó, dís z l et , r u ha vehető á t , a fi l mes ek ú gys em t u djá k, mit kez dj enek vel ü k a f or ga t á s ut á n.
Az egr i vá r má s ola t a pél dá u l ot t ma r a dt a P il is -b en, a r ef or mkor hoz és a XIX. szá za dhoz is könnyen t a lá l ná nk me gf el elő vá r os kép et , a z öt venes éveket p edi g na gyon j ól r epr odu ká l ni l ehet ne egy s z ét r oha dt gyá r t el epp el, csa k hel yr e kel l en e á l l ít a ni a r égi f el ir a t oka t (S zt á l i n út , R á kos i Művek), és f el kel l ene új ít a ni a t er mel ést (p él dá u l a va s műb en t el j e s f el sz e-r el ésb en dol goz ná na k a kohá sz ok, és a pe-r ó t á e-r gya ka t kész ít het nén ek – „ ezt hozt a m a z öt venes é vekből”
f el ir a t t a l).
Ez en a hel yen l eh et ne népr á di ót ha l l ga t ni (t et sz és sz er i nt : R á kos i-b esz éddel , va gy a nna k a m ér kőz és -nek a ha ngf el vét el ével , a mi kor 6:3 -r a l egyőzt ü k a z a ngol oka t – némi f elá r r a l a népr á di ón is b ej önne a S za ba d Eur ópa ), a t el eví z i óba n ne m l ennén e k r eklá -mok, u gya na z oka t a f i l meket vet ít enék, mi n t ma a z M3, vehet nénk pa la c kos t ej et és 3, 60 -a s kenyer et (p er sz e a ma i f or i nt ot a p énzt á r ná l, a na p i á r fol ya -mon á t vá lt va ), b el eü l het nénk egy M os z kvi csba , és nem l ehet ne ka p ni ba ná nt .
Va la ki a z za l ér vel het ne, hogy a r égi kor ok l evegőj éb en va l ó i l yen meg má r t ózá s még nem l enn e i ga z i ka la nd. D e a z ér t a z ökr ös s z ekér , a z „ e het i t ömegda lu nk”, a kőf ej t és a gépp is zt ol yos őr f elü gye-l et e megye-l gye-l et t egye-l éggé emgye-l ékez et es gye-l ehet a nna k, a ki m ég sos em cs i ná lt a . És képz el j ü k el a zoka t a német t ur ist á ka t , a ki k sz í ves en t ölt enék egész va ká ci óju ka t a kel et - eur ópa i öt ven es évekb en, csa k a z ér t , hogy meg t u djá k b ecsü l ni, miből ma r a dt a k ki. Ez ór iá s i b evét elt j el ent ene nekü nk.
Mi ndehhez kez det b en megl ehetős en s ok p énz kel l ene. D e a b er u há zá s gyor sa n me gt ér ü l ne. G on-dol ju nk b el e, há ny emb er nek a dna mu nká t a r égi épü l et ek, vá r osr és z ek ú jr a t er emt és e („ K is- S zt á li n-vá r os ”), a kor hű r u há k kisza bá sa , a r égi épü l et ek f el ép ít és e a kor a b el i t ec hni ká va l. Akkor nem volt a nnyi gép, s ok mi nd ent kézz el cs i ná lt a k, ke l l a s ok emb er .
Hol ép ül het ne f el ez a ka la ndpa r k? Há t ot t va n a z a l er oml ot t t er ül et a Nyu ga t i mögöt t . Akkor va sút t a l is l ehet ne ut a z ni a mú lt ba , csa k á t kel l ene szá l l ni.
Va gy il yenn é l ehet ne á t t er vez ni a na gyr a lá t ó vá r os-l i get i P a nnon pa r kot . N emr égen K ec s kemét meos-l os-l et t pr óbá l kozt a k ez z el, a t ör t énel mü nk j el entős es e ményei nek b emut a t á sá va l, de p énz hiá ny mia t t a bba
-ma r a dt a pr oj ekt . N em t a lá lt a k tőkeerős b e r uhá z ót . G eszt i P ét er t kér dezt ék? Ma t ol cs y G yör gyöt kér dez-t ék? C ha r l es S i monyi dez-t (a z egyedez-t l en ma gya r nemz e-t is égű emb er t , a ki m egeng edhet t e ma gá na k, hogy két s z er is já r jon a vi lá gűr b en) kér dezt ék? Va n it t p énz, csa k fa nt á z ia kel l ene. (S or os G yör gyöt is meg l ehet ne kér dez ni, de ez most nem a z a pil la na t . )
P er sz e ha cs ór ók va gyu nk, és nem t u du nk egy i l yen t ör t énel mi D is neyla ndet l ét r ehoz ni, a kkor mi nd ezt megc s i ná l ha t ná nk vir t uá l isa n is. E z a nnyi ból á l l na , hogy mi nd egyi k t ör t énel mi kor il luszt r á -lá sá r a fe-lá l l ít u nk egy na gy csa r nokot , a z előt er ét a z a bból a kor b ól s zá r ma z ó va gy a zt i mit á l ó t á r gya kka l r endez zü k b e ( ez eket ki is l eh et ne pr ób á lni ), a fa la kon p edi g kör b e ol ya n f i l mr ész l et eket vet ít ü nk, a mel yek b e mut a t já k a z a dot t kor mi ndenna p i él et ét . S zá z és s zá z t ör t énel mi f i l m va n, és ez ekb en ne m mi nden j el en et a kc i ó, bőven b emut a t já k a z a kkor i él et et , a di va t ot , a já r műveket , a já r ókelőke t , a kor t ip i kus s z er ep lőit . P er sz e a já t ékf i l mek s egí t ségév el a ká r a z ős emb er ek kor á ba is vissza r öpp e nhet ü nk.
(E hhez st í ls z erűen i ngyen nyer s hús já r na , de a j egy nem t a r t a l ma z ná a kór há z i kez el és költ s égét . )
Eddi g a mú lt ba va l ó ut a zá sr ól b es z élt em. D e – kor lá t oz ot t a bba n – ut a zá st t ehet ü nk a j övőb e is.
I ga z, hogy ez nem l esz hit el es, his z en a j övőt egy-á lt a legy-á n ne m is m er jü k. D e épp en emia t t nem is el l enőr i z het i k a lá t oga t ók, i l l et ve csa k a kkor der ü l ki, hogy va la mit el nézt ü nk, a mi kor má r ne m l ehet vissza követ el ni a b el épőj egy á r á t . Meg l ehet n e t eki nt eni a mi nd ent u dó r ob ot oka t (Ma de i n Ja pa n), ugya nezt t er mész et es en ga gyiba n is (M a de i n C hi na ), l ehet ut a z ni a Ma r s-já r ón (Ma de i n US A) va gy b enéz het ü nk egy eur ópa i mec s et b e ( Ma de i n S a udi Ar a b ia ). És ha ki j övü nk a j övő- múz eu mb ól,
könnyen ol ya n ér z ésü nk l ehet , hogy oda ki nt is Ma gya r or szá g j övőj éb e p i l la nt u nk b el e. Mer t it t a li gha f og vá lt oz ni va la mi is 10 -20 év a la t t . Va gy a r égiből l es z a z új. „ Viss za a j övőb e”. Ma de i n Hunga r y.
(Lá zá l o mg y á r, 2 0 1 5 . n o v. 1 9. )
Sze xadó
A kor má ny má r j ó i dej e i gyeksz i k ú j a dónem eket kit a lá l ni, a mel yekk el b ef olt oz ha t ná a sa já t ma ga á lt a l üt öt t l yu ka ka t a költ s égvet ésb en. N i nc s két s é-gem, hogy a z u nor t odox megköz el í t és ez en a t ér en is sok ú j donsá got hoz ha t .
Is mer ve a ma gya r ok l eküz dhet et l en b es z él het -nékj ét , a kom mu ni ká c i ós a dó t el j es en l ogi kus l ép és volt . Azt á n a z i l l et ékes ek r á jöt t ek, hogy a l a kossá g egy r ész e t el ef oná lá s hel yet t s z ká jp ol ( és i l y módon t ula j donképp en a dóel ker ü l ést végez ), ez ér t u gya ní gy l ogi kus a z i nt er net es kom mu ni ká c i ó mega dózt a t á sa . I ga zá n csa k a z a fur csa , hogy még nem á l lt a k elő egy met a kom mu ni ká c i ós a dóva l ( egy i l yen j el l egű bü nt et éset má r kis za bet a k S za nyi T ib or r a , a mi kor a Pa r la -ment b en t évedésből f el t a r t ot t a a köz épső uj já t ).
Ni ncs a z j ól, hogy a z emb er csa k ú gy i ngye n mut o-ga t ha t va gy gr i ma sz ol ha t .
Azt á n a mi kor egy lá za s éjsza ka ut á ni ha j na lon esz emb e jut ot t , hogy a l egha t ékonya bb egy sz exa dó l enne, egyből l em er evedt e m. M eg l ehet ne a dózt a t ni a z együt t élő pá r ok sz er el mi él et ét . (E t eki nt et b en végr e a mel eg ek is ha s onl ó elbá ná sba n r és z esü l né-nek. ) Az a dó a la pja a ha vi b eva l lá s. K i mer né b eva l-la ni, hogy má r nem t u d a nnyis z or , mi nt a má sik? A
f ér f iú i büsz kes ég ma j d a r ra készt et i a f ér j ek et , hogy mi nél na gyobb s zá mot ír ja na k b e. P er sz e előf or -du l ha t , hogy egy es f ér f ia k szá mít á sb ól, és da col va a t öbb i ek r öhögés év el, dir ekt keves ebb et va l la ná na k b e, de a kkor ot t va n a f el es ég, a ki nek s zi nt én s ér t ené a női büs z kes égét , hogy őt má r nem kí vá njá k a nnyi-r a .
És mi va n, ha f ér j- f el es ég a nnyir a el vet e mü lt , hogy nul la a kt ust j el ent b e? Ar r a is va n mó d, hogy mega dózt a ssá k a z el vá r t sz exuá l is a kt i vit á st . Mi nt egyes ga z da sá gi t er ül et eken a z el vá r t jövedel met .
C sa k a bba n r emé nykedh et em, hogy a 65 éven f elü l i ek má r i ngyen sz ex el het nek.
(Lá zá l o mg y á r, 2 0 1 5 . d ec . 3 1. )
Tuti pén zre fo rm
Megdobba nt a sz í vem, a mi kor ha l l ot t a m, hogy l ecs e-r él i k a z eddi gi f oe-r i nt ot . Má e-r épp it t volt a z i dej e. Az visz ont csa l ódá st kelt et t , hogy csa k a p énz kép ét cs er élt ék l e, f elt ehetően a z ú j j egyba nkel nök a lá ír á -sá na k megőr z és e c él já b ól. (M i l esz, ha a bankel nö k bör t önb en ü l, de a z a lá ír á sa még mi ndi g köz kéz en f or og?)
Ha r a jt a m mú l na , a for i nt ot is l ecs er él né m . Az a lá bbi l eh etős égek közü l vá la szt a nék.
1. A j el enl egi f or i nt ot á t ker eszt el né m fi l l ér r e.
S zá z f i ll ér l enn e egy kem ény f or i nt , egy p engő ( es et l eg a ki ncst á r r ea l it á sá t j obba n t ükr öző
„ kongó” ) va gy – a ma gya r á lla mf ej lődés követ kező á lla p ot á t a nt ic ip iá l va – kor ona . Ez z el u gya n a fiz et é-s ek ié-s a é-szá za dr éé-s zü kr e cé-s ökkenn ének, de va l ór a
vá l na nemz ed ék ek á l ma : me gi nt l enne 3, 60-a s kenyér . Egy i dei g.
2. Úgy á l la p ít a ná m meg a devi zá nk ér t ékét , hog y pi l la na t nyi á r fol ya mon 1 eur óva l l egyen egye nlő. Ezt el l ehet ne nevez ni eur of or i nt na k. Azt á n per sz e a z eur of or i nt is r oml a na , de i dőről i dőr e ki i ga zít a ná nk ( kemény eur of or i nt , még ke mény ebb eu r of or i nt , gr á nit s z i lá r dsá gú eur of or i nt st b. ). T er mé sz et es en nevez het nénk ma gya r dol lá r na k, ma gya r font na k va gy ma gya r r ub el nek is. P r a kt i kus okokb ól ol ya n va l ut á t l enne éss z erű vá la szt a ni, a mel yi k na gyjá ból egyf or má n r oml i k a mi énkk el.
3. Megszü nt et ném a z egész p énzr endsz er t , és mi ndent j egyr e a dnék. Ez a bsz ol út mér t ékb en meg-szü nt et né a z i nflá c i ót , his z en a z 1 ki l ós ken yér j egy-ér t mi ndi g 1 ki l ó kenyer et l ehet ne ka p ni, l e gf el j ebb r it ká bba n, és mi ndi g má s l enne a sz í ne.
3b. Ha l ép ést a ka r unk t a r t a ni a műsza ki ha l a dá s-sa l, a kkor mi ndezt el ekt r oni kus ká r t yá va l is meg l ehet cs i ná l ni – mi nt a zt má r t öbb t el epü l és en a s egél yek f el vét el én él előr elá t óa n b evez et t ék . A kül önb s ég a nnyi kül enne, hogy most a nt ókül a z egés z küla kos -sá gr a kit er j edn e. E z a z el ekt r oni kus vá lt oza t a rr a is l ehetős éget a dna , hogy va la ki okosa n ga z dá l kodj ék a kr edit j ei vel : ha a mú lt hóna pba n keves e bb t ej et f ogya szt ot t , később u gya ni l yen m ér t ékb en t úl l ép -het né a t ej ker et ét .
Hogy ebb en a r endsz er b en a z á l la m köz el i ol i-ga r c há k hogya n sz er ez het nének na gyobb va gyont , a zt még nem t a lá lt a m ki. T a lá n a z a u di ka t , a ma gá n-r epü lőgép eket , ka st él yoka t is j egyr e kel l e ne a dni.
P er sz e mi nd enki nek ér dem e s z er i nt .
Mi ndez nem ér i nt ené a ver s enys zf ér á t , l egf el j eb b neki k i deg en va lut á va l kel l ene ü z l et el niü k. D e b i zt os va gyok b enne, hogy előbb-ut óbb a z i l yen ma gya r
fi z et és i ut a l vá nyok is b ejut ná na k a f eket e p i a cr a , és t a lá n m ég of fs hor e c égek et is l ehet ne velü k a la pí -t a ni.
(Tu t i ö t l e t e k, 2 0 1 6. j úl 2 9 . )
Tuti ötlet e k a re zsic sö kkenté s re
A r ezs ics ökkent és 2014-b en a F i desz vá la szt á si cs oda f egyver e volt . 2018 -ba n is l es z nek vá la szt á sok, előr e meg mondo m, hogy a r ezs ics ökkent és a nna k is egyi k fő t émá ja l esz. D e mi ér t vá r ju nk a ddi g?. Még na gyon s ok l ehetős ég va n a r r a , hogy a z emb er ek hóna pr ól hóna pr a kev es ebb et költ s enek. Í me it t va n néhá ny megf ont ola ndó öt l et :
1. Köt el ez zü k a b olt oka t , hogy het ent e csa k egy na p on nyissa na k ki ! ( A hét t öb bi na pjá n N
1. Köt el ez zü k a b olt oka t , hogy het ent e csa k egy na p on nyissa na k ki ! ( A hét t öb bi na pjá n N