Az É l et és Ir oda l om most a ná ba n s oka t f ogl a lkoz ot t a z ukr a j na i p ol gá r há b or úva l és P ut yi n f el előss égével (P él dá u l L óga Má t é: Or osz or szá g: r ef or mok hel yet t t er ü l et i expa nz i ó, ÉS , 2014/ 31. , a ug. 1. ). D e nem csa k P ut yi nr ól va n s z ó. A kel et - eur ópa i hel yz et egés z di na mi ká ja vá lt oz óba n va n, és ebb en Or bá n Vi kt or sz er ep e is f okoza t osa n á t ér t ékelődi k . Or bá n má r j ó i dej e koket t á l a KG B-r ez i densből l et t ör ökös or osz el nökk el, és hogy enn ek a visz onyna k mi l yen a t er més z et e, a r r ól ha ll ha t t u nk a s z óki mondó l engyel pol it i kus okt ól. A bá l vá nyos i nyá r i s za ba d eg yet e men t a r t ot t előa dá s l ef ekt et t e a nem l ib er á l is demokr á c ia el m él et i ker et eit , és s ejt het jü k, hogy a z or os z model l el eve a c ent r á lis erőt ér egyi k l egf ont osa bb előkép e volt ( no p er s z e Muss ol i ni vel, G oeb b elssz el, S a la za r -r a l és má s kla ssz i kus okka l együt t ). E z nem puszt a képz el gés, a Mosz kva –B u da p est -t engel y l ét r ej öt t e egyá lt a lá n nem zá r ha t ó ki.
A két l egf első vez ető, ha sza ba d í gy f oga l ma z-nu nk, a z ut óbb i évekb en köz ös gondola t i uni ver zu m-ba n p ol it izá l. A sz ólá ssza m-ba dsá g má r ná lu nk is kor lá t oz ot t , a köz média egyol da lú, a ga z da sá got kor má nyköz el i oli ga r c há k ur a ljá k, a vá la szt á soka t ma nipu lá l já k. Bá r ha zá nk még a z Eur ópa i Uni ó t a gja ( és i l y módon t öbb é- kevésb é b ef ol yá s ol ha t já k a z eur ópa i demokr a t i kus el vá r á sok), egyr e sz or osa bba n kötődi k Or os z or szá ghoz – ga z da sá gi la g és i deol ó-gia i la g. És Or os z or szá gba n f i gyel nek r á nk. N em
vél et l en, hogy a mi kor a z u kr á n vá lsá g kel lős köz e-p én Or bá n előá llt a ká r pá t a lja i a ut onómi a követ e-l és évee-l , a z or osz t évé- csa t or ná k a z onna e-l b esz á moe-lt a k r óla . Erőlt essü k m eg a fa nt á z iá nka t ! P ut yi nna k bi z o-nyá r a soka t megér ne egy r a da r á ll omá s K öz ép -Eur ópa szí véb en, mondj u k a Zengőn (a bá ná t i ba zsa r ózsá r ól ma j d ki der ü l, hogy el ég, ha a Bá ná t on vir ul). F oga d-ni mer nék, hogy a NAT O a la psz er ződés éb e n ni ncs ol ya n p ont , a mel y megt i lt a ná egy i degen ka t ona i l ét e sít mény f elá l l ít á sá t a ta gor szá gok t er ül et én.
Ehhez neki k t ú l sz egény es volt a fa nt á ziá ju k.
A ma gya r – or os z ba r á t sá gon s oka t l endí t et t a C ÖF hit va l lá sa P a ks ügyéb en. M egva n a vez ér st r a t égia i dönt és e, és m egva n a – f el ü lről ös zt önz öt t – t ömeg-t á moga ömeg-t á s. E p er sp ekömeg-t í va f ényéb en ú jr a ér ömeg-t ékel heömeg-tő a j obb i kos K ová cs B éla t evékenys ége is. A két pá r t víz i ója ni ncs a nnyir a t á vol egymá st ól. És hol va n a z megí r va , hogy a hi da t csa k a „ hí demb er ” ép ít get het i?
Az or os z erők l égi út on el ég gyor sa n it t t er em het -nek, ha ba ju nk t á ma dna a sz omsz éda i nkka l. (M ég a z s em el kép z el het et l en, hogy egys z er csa k köz ös ha t á r unk l esz. ) És l egf el j ebb ma j d ú jr a ki ki á lt ju k a nép közt á r sa sá got ( mi nt a kel et -u kr a j na i s za ka dá r megy ék). A nép szá má r a , de ne m a nép á lt a l . Ebben véger edmé nyb en nem l enne s em mi ú j.
Or bá n Vi kt or na k a z onba n előbb-ut ób b észr e kéne venni e, hogy ol ya n sa kkt á b lá n já t sz i k, a mel yen ő mi ndi g csa k pa r a szt l ehet . És egy pa r a szt könnyen f elá l doz ha t ó, ha úgy a la ku l a já t sz ma .
(É l e t é s I ro d a l o m, 2 0 2 0. á p r. 3 . )
Há ny pá rt va n?
T a ná cs Ist vá n a N éps za ba dsá g a u guszt us 16–17- i szá má ba n a z on tűnődi k, mi a kü l önbs ég a z egyes, ma gu ka t ba l ol da l i na k t a r t ó pá r t ok köz öt t . S z er i nt e m ni ncs s emmi kü l önbs ég. N i ncs há r om pá r t , c sa k egy.
Mer t a pá r t ot nem a vez etői k a mb í c i ói, ha nem a követői k ha t á r oz zá k m eg, és e t eki nt et b en a de mokr at i kus ba l ol da l na gyjá b ól egys éges t á b omokr ké nt vis el -kedi k. E ml é kez zü nk a z okr a a z évekr e, a mi kor a z MS ZP – lét szá mf öl ényér e hi va t koz va – újr a és ú jr a főp ol gá r mest er - j el ölt et sz er et et t vol na á ll ít a ni D emsz ky Gá bor r a l sz emb en, p edi g m ég a sz ocia l ist a vá la szt ók is egyké nt a z S ZDS Z es p ol it i ku sr a sza -va zt a k. Ami kor G yur csá ny ki vá lt a z MS ZP -ből, még soká i g ú gy t eki nt et t ek r á , mi nt a s z oc ia l ist á k egyi k vez etőj ér e. Ba j na i G or dont is ehhez a z e gys éges ba l ol da l i t á bor hoz s or olt á k, és i l yenként t á moga t t á k va gy ut a sít ot t á k el. S c hmuc k Andor ba n is a z egys é-ges t á bor egyi k vez etőj eké nt b ízt a k, mí g végü l kü l önut a s pol it i ká já va l egyedü l ma r a dt . ( A f ent i l ogi ka a la p já n a j ob b ol da l on is egy pá r t va n va l ójá -ba n, csa k ot t egyelőr e ha ngosa bba k a kü l önbs égek a j obb köz ép és a szélsőj obb köz öt t . N éz et em sz er i nt it t is csa k a l ku dozá sr ól va n sz ó. Véger edm ény b en i ga z a z a jelsz ó, hogy „ egy a t á bor , egy a zá szl ó”. A KDNP -ről p edi g nem is kel l b es z él nü nk, a z má r csa k l ex i kont éma . )
(. . . )
A f or du la t hoz sza kít a ni kel l a „ pá r t ” ol ya n, ha gyomá nyos def i ní c i ójá va l, a mel y s z er i nt a z egy sz emél y kör ü l i cs op or t osu lá s, va gyis f elü lről sz er ve-ződő és f el ülről ki ép ít et t képződm ény. Az MS ZP , a z Együt t –P M és a DK a kkor l ép het egyről a ket tőr e, ha f el is mer i a z a lu lr ól ép ít kez és szü ks égsz erűs égét , és
ebb en a z ér t el emb en há t r á bb l ép nek a j el enl egi vez ér egyéni s égek. L ehet s éges, hogy a ma i p á r t vez e-tők köz öt t megol dha t a t la n néz et elt ér és ek va nna k, d e a csa tá ika t a ls óbb sz i nt en, egy egys éges demokr a -t i kus pá r -t on b elü l, ne-t á n fr a kc i óvez e-tői mi nős égb en kel l ene megví vni u k, a nyi l vá nossá g m egkí mé l és ével , a kol l ekt í v vez et és egyezt et és ei ker et éb en. B a jna i va l va gy nél kü l e a fő f ela da t u gya na z : a p ol it i ka vá lt o-zá sá hoz kor sza kvá lt á s is s zü ks éges. Aki eb b en nem t ud p oz it í va n r és zt venni, ehhez hozzá já r ul ni, a nna k s emmi hel ye a megú ju l ó el l enz éki p ol it i ká ba n.
Ha megszűnne a vez ér közp ont ú m egköz el ít és, a kkor l ehet ne i ga zá n bővít eni a sz i mpa t i zá nsok kö-r ét . E hhez komol ya n meg kel l en e vi zs gá l ni, hog y
„ mit kí vá n a ma gya r nemz et ”, va gyis s em j obb-, s e m ba l ol da l i, de m ég csa k ne m is c ent r ist a pol it izá lá sr a va n s zü ks ég ( ez mi ndk ét ol da lt kizá r ja , mi nt j el enl eg a z LMP ), ha nem gl obá l is ( mi nd en ol da lt ma gá ba n f ogla l ó, mi nden j ogos ér dekr e t eki nt et t el l évő) pr og-r a mot kel l ki dol goz ni, t úl l ép ve a ma i „ koog-r cs má n”, a pá r t ocs ká k önér vényes ít és ének ku da r cba fúl ó kís ér -l et ei n.
Kül önb öző f ór u mokon má r t öbbsz ör a já nl ot t a m – a mer i ka i mi nt á r a – egy ma gya r or szá gi „ D emokr a t a P á rt ” l ét r ehozá sá t , a mel y ma gá ba ol va szt ha t ná a j el enl egi há r om ( va gy t öbb ) f or má c i ót , és i ga z i vá lt ópá r t ja , a lt er na t í vá ja l ehet a F i desz nek (a mel y ma ga is s ok kis pá r t b eol va szt á sá va l nőt t il yen na gyr a ). A Ma gya r Közt á r sa sá g hi va t a l os elt ör l és ér e t eki nt et t el a ká r „ Közt á r sa sá gi P á r t na k” is nevez het -nénk, a l ényeg a l ib er á l is dem okr á c ia védel m e, a közt á r sa sá g újr a t er emt és e. Ezt a z egys égfr ont -el kép z -el ést s oka n a z ér t b ír á l já k, mer t i l yen módon cs ökkennéne k a p ol it i ka i a lt er na t í vá k, sabl onossá vá l ha t na a z el l enz éki p ol it izá lá s. D e a me ddi g a z
el l enz ék ne m erős ödi k meg, a z össz es demo kr a t i kus erőt ma gá ba f ogla l va , a ddi g s e mmi l y en va l ós a lt er -na t í va nem l ehet s ég es.
(. . . )
A demokr a t i kus ol da l on a vá la szt ók sz e m éb en egy pá r t va n. Ehhez kel l kia la kít a ni a z ér dekek et va l ósa n kép vis elő b első pá r t st r ukt úr á t . E mel l é én is oda t udnék á l l ni.
(N é p sza b a d sá g 2 0 1 4 . a u g . 2 1 )