A s za va kna k is m egva n a ma gu k s or sa . A b ol s evi ko k még el szá nt a n ha r c olt a k a nép elt ökélt s ég ét m eg-za va r ó l ib er á l is gondola t ok el l en. O l ya n es z mékről
va n sz ó, mi nt hogy a z egyén ek l egy enek s za ba dok a va l lá sba n, a művés z et b en, a csa lá dba n (b el eér t ve a sz er el mi visz onyoka t ), a ga z da sá gba n és a pol it i ká -ba n, va gy l ega lá bb sza -ba don ki f ejt hess ék a vél e mé-nyü ket . A kom mu ni z mus á lla mva l lá sa nem t et t e l ehetővé ezt a sza ba dsá got , ki véve a ha gy omá nyos kizsá kmá nyolá s a l ól va l ó köz öss égi f els za b a du lá st . (Ez vez et et t a „ népi ” demo kr á c iá hoz. ) A f a siszt á k ugya ni l yen els zá nt a n ha r colt a k a ma gu k fa j i á l la m-va l lá sá t megk ér dőj el ező l ib er á l is ok el l en . Most is mét ol ya n kor sza kba n él ü nk, a mel yb en a z egyén i sza ba dsá g gondola t a ül döz endő l et t .
T a lá n H or n G yu la i dej én, a z MS ZP -S Z DS Z ha sz onel vű koa l í c i ója i dej én honos odot t me g ná l u nk szit oks z óként a „ libs ib ols i ” el nevez és. (H it l er i dej é-b en a „ zsi dó é-b ols evi z mus ” el l en ha r c olt a k, de a kkor kif ej ez et t en a b ols evi kok köz öt t l évő zs i dó vez etőkr e ér t et t ék. S zt á l i nt nehez en l ehet et t vol na l ib e r á lis na k t eki nt eni. ) Ér dekes f ej l e mény, hogy na pja i nkr a mi nden ha la dó és sza ba dsá gel vű gondola t r a ez a megb él ye gző j el ző t el eps z i k r á , má r a z i nt er net es kom ment elők s z óha sz ná la t á ba n is.
És va l óba n, a sz oc ia l ist a moz ga l omba n mi nd i g is erős volt a sza ba dsá gr a t ör ekvés, és ez jut ot t kif ej e-z ésr e a s ka ndi ná v or se-zá gok j ól ét i ka pit a l ie-z musá ba n is. A nép ha t a l om csa k a z egyének sza ba dsá gá va l együt t ér vényesü l het , f okoza t osa n bővü l ve, a nép egés z ének sza ba dsá gá i g. E zz el sz e mb en a z i l l ib er á l is
„ demokr á c ia ” a ma ga erős za kos t er més z et ével és dema góg pr opa ga ndá já va l egyr e i nká bb f el vesz i a szi da l ma z ot t bols evi z mus j egyei t .
(N é p sza v a , 2 0 1 9 . a u g . 2. )
Kína olvasata i
N em t u dok ér demb en b el esz ól ni a bba a vit á ba , a mel y a kí na i t á r sa da l om ka t egor i zá lá sá r ól és ér t ékel és éről sz ól K or na i Já nos, H egyi G yu la és T a má s Gá spá r Mi kl ós köz öt t . Azt sz er et ném csa k megj egyez ni, hogy a demokr á c ia á lt a lá nos vá lsá ga i dej én Kí na a z egyet l en, a mel yi k va la mi l yen s z emp ont b ól előr e mut a t ó t á r sa da l mi kís ér l et et f ol yt a t . Ez a ko m mu niz -mus egyi k, ez i dá i g l egs i ker es ebb és l egkor sz erűbb víz i ója . N em Ma r x sz el l eméb en, de nem is a szt á l i ni t er r or móds z er ével. E z a vá lt oza t mega dja mi nden-ki nek a z es él yt , hogy a vis el ked és étől fü ggően si ker es l ehess en. A t á r sa da l mi kr edit r endsz e r ugya n f elt ét el ez hetően l ehet et l enn é t es z i a z el l enz é kis éget , de erőt el j es en jut a l ma zza a z egészs éges él et módot , a csa lá di köt el ez et t s égek t el j es ít és ét és a t á rsa da l m i c él ok me gva l ósu lá sá hoz va l ó t evé keny hozz á já r ulá st is. I l yen p edi g még s emel yi k or s zá gba n s e m volt . (S z er et i k eml eg et ni Or wel l a nt iut óp iá já t , de én ú gy ér z e m, hogy ő a demokr á c iá t és a z egyén ek a ut o-nómiá já t sir a t t a , de nem f oga l ma zt a meg a z el nyo-má s végső c él já t . A r egényéb en u gya nis ma ga a z el nyomá s tűni k végc él na k. Kí ná ba n ne m ez a hel y-z et . ) Ay-z u j gur kis ebbs éggel va l ó bá ná s mód u gya n na gyon dur va , de nem his z em, hogy fa j i a la pon t ör t énne. Ha a mus z li m va l lá sú u j gur ok (b iz onyos sz emp ont b ól a mi á zsia i r okona i nk) u gya nú gy t el j esí t enék a kr edit r endsz er el vá r á sa it , a kkor el képz el -hető, hogy s em mi l ye n há t r á nyt nem sz envedn ének. A t á r sa da l ma k f ej lődés éb en eddi g a zsa r noks á g és a demo kr á c ia vá lt ot t a egymá st (a gör ögöktől R ómá n ker eszt ü l a z eur ópa i p ol it i ka i r endsz er e ki g), és ebb en a z i nga s z erű hu l lá mzá sba n a demo kr a t i kus b er endez kedés kez d m egi nt ves zt ésr e á l l ni. T ör t
é-nel mi m ér t ékkel mér ve nem el kép z el het et l e n, hogy egy hossz ú zsa r noki kor s za k kez det én va gyu nk.
Ehhez kép est Hs z i C s i n-p i ng kís ér l et e lá t szi k a z egyet l ennek, a mel y t ú l l ép a r égi model l ek má s olá -sá n, és va la mi ú j ja l pr óbá l koz i k. A mu nká sos zt á l y önt u da t r a ébr edés e ne m hozt a el a kom mu ni z must , a
„ l ét ező sz ocia l iz mus ” a feu da l iz musr a eml é kezt et et t (a z or bá niz mus ennek egye nes f ol yt a t á sa ). A l eg-úja bb ipa r i f or r a da l om (a r ob ot i zá c i ó) f el szá mol t a a mu nká s oszt á l yt (a gl oba l izá c i óna k kös z önhetően még va nna k kizsá kmá nyol ha t ó ha r ma di k vi lá gb el i pr ol et á r ok, de a r oha mos ipa r i f ej lődés őket i s el i mi -ná l ja ). Az á l la m egyelőr e nem ha l el, ha nem erős ö-di k. A nyu ga t i t ípusú pa r la ment i de mokr á c i a vá lt ó-ga z da sá ó-ga nem kedvez a st r a t égia i t er vez és nek (p él dá ul a mit Oba ma f el épít et t , a zt T r u mp l e bont ja ).
Az én ol va sa t om a z, hogy a kí na i á l la mka p it a li z mus a ma ga ha gyomá nyosa n hossz ú t á vú c él kitűz és ei vel még me gva l ós ít ha t ja ezt a szüks éges t á vla t ossá got . S ok mú li k a z on, hogy Hsz i kor lá t ozza - e ma j d a ha t a l má t , b öl cs ur a l kodó l esz - e. É n neki dr ukkol ok.
(E l k ü l d v e a z É l et é s I ro d a l o mn a k, 2 0 1 9. a u g . 2 . )