Ma má r a vilá gon sz i nt e mi nden va la ki n ek va gy va la mi l yen i nt éz ményn ek a t ula j dona , köz t ula j don a li g va n. A t ula j donos – a t ör vényes ker et ek köz öt t – a zt csi ná l ha t a t ula j doná va l, a mit a ka r . Meg is s
em-mi s ít het i. C sa khogy kér dés es ma gá na k a t u la j donna k a z egy emb er hez köt hetős ége.
K épz el j ü nk ma gu nk el é egy ka st él yt . Az er edet i t ula j donos egy a r iszt okr a t a volt , a ki el kép z elt ma -gá na k egy hel ysz í nt és egy épü l et et , a j obbá gya i na k a mu nká já ból s zá r ma z ó na gy j övedel méből megb í -zá st a dot t egy ép ít ész nek, a z megt er vezt e, egy kő -műves csa pa t a ki vit el ezt e, és l ehet , hogy még a j obbá gyokna k is b e kel l et t s egít eni ü k. Az a r iszt ok-r a ta csa lá dja ki ha lt va gy p énzza va ok-r ba keok-r ü lt , és a ka st él y egy i dege n t u la j doná ba ker ü lt , ol ya néba , a ki nek má r s em mi köz e s e m volt a ka st él y t er vez és éhevez va gy ki vit el evez és éhevez. A ka st él y a vez új t u la j -donos é, a zt cs i ná l b elől e, a mit a ka r . Ha a ka r ja , kup l er á j já va gy gyá r r á a la kít ha t ja , l e is b ont ha t ja , s enki nek s e mmi köz e hoz zá . (T együ k f el, hogy a z épü l et s z ép u gya n, de nem véd et t , ne m sz er ep el s emmi f él e ku lt ur á l is ör öks égi l ist á n. )
D e va j on t el j es mér t ékb en a z övé- e a z a t ula j dont á r gy? N em dont u la j dona e s z el l emi ér dont el e mb en a z épí -t és z nek, r ef er enc ia kén-t a kőműves nek, csa lá di l egen-da ként a hel yi la kos okna k? A ka st él y s z er ves en b el eép ü lt a kör nyez et éb e, mi nt egy fa , a kép z el et b el i gyöker ei mess z ir e nyú l na k, nem l ehet csa k ú gy egy-sz erűen ki vá gni a t á jb ól.
Gondol ju nk a z er edet i N emz et i S z í nhá zr a . Annyi -r a bel eépü lt a vá -r osba , hogy még egy köz is m e-r t nót a is meg éne kel t e a r a ndevút a N emz et i nél, „ ot t , a hol a ha t os megá l l ”. J oga volt - e a met r óép ít és sor á n a vá r os vez et és nek l eb ont a nia ? N em ér t ek a st a t i ká hoz, de a z a z ér z és em, hogy a met r ót ú gy is m eg l ehet et t vol na ép ít eni, hogy a sz í nhá z a hel yén ma r a d, csa k a t er vez et t nél t í zsz er va gy hús zsz or t öbb b et ont épí -t enek b e a z épü l e-t sü l l yedés ének mega ka dá l yozá sá r a.
Va gy u gya nú gy ki ker ü l i k, a hogy egy t a va t va gy f öl d
a la t t i f or r á st ker ül ki a z a la gút . Ehel yet t j öt t a ma s za t olá s, a sz í nhá z má s hova hel yez és e, a z épít és i pá l yá za t a z új i nt éz mény f el ép ít és ér e, és a dicst el en er edm ény. (O l ya n i dőb en, a mi kor má r nemz et i sz í n-há za ka t s ehol s e m ép ít enek, hisz en a nemz et t é vá lá s f ol ya ma t a r éges-r ég b ef ej eződöt t . )
És gondol ju nk a sz el l em ei t u la j donr a ! M egy a nép da l gyűjtő a fa luba n, f onogr á fr a vesz i a z énekel t nót á ka t , ma j d kia dja egy fü z et b en, egy nép i együt t es p edi g f el dol goz za . Az er edet i nép da lt még s za ba don l ehet et t va r iá l ni, a köt et b en kia dot t na k a da l la má -hoz, sz övegéh ez má r t a r t a nia kel l et t ma gunka t , a l em ezt visz ont má r nemc sa k hogy l ejá t sz a ni ne m l ehet , de u gya na bba n a ha ngs z er el és b en má r el éne-kel ni s e m vol na sza ba d a sz er zői j og me gs ér t és e nél kü l. Egy Br ódy Já nos-s lá ger t a sz er ző kif ej ez et t enged él ye nél kü l nemhogy el já t sza ni nem l enn e sza ba d, de elf üt yül ni s em ( mi nt a hogy a l eg enda b el i suszt er i na s ok a z op er a á r iá ka t ). S t i ká ba n meg l ehet csi ná l ni, mi nt a hogy a D VD -f i l mek et is l e l ehet já t sza ni kis ebb köz öns ég előt t a szi gor ú t i lt á s el l enér e, de mi nden t a nú na k t a r t a nia kel l a sz á já t .
Egys z er egy vir t uá l is t á nc is kola vi deokl ipp j ei he z egy is m er t s lá ger t ha sz ná lt a m kís érőz eneké nt . C sa k néhá ny t a kt ust (á lt a lá ba n u gya na zt a néhá nya t ), egy-egy moz du la t , fi gur a a lá fest és ér e. A YouT u b e-r ól l e kel l et t venne m, m er t r á j öt t ek, hogy a z ener észl et et a t ula j donos hozzá já r ulá sa nél kü l ha sz ná lt a m f el. (. . . ) És it t ne m egysz erűen p énz kér désről va n s z ó. Ha egy védet t a l kot á st i ngyen a dna k elő, a z is s ér t i a t ula j -donos j ogá t , his z en a kit ér dekel t a z i ngyene s vá lt o-za t , a nna k is f iz et ni e kel l et t vol na a z er edet i ér t . (. . . ) Ér dekes pr ob l é má t vet nek f el a z egyi k ír ó á l t a l a má s i kt ól sz ó s z er i nt á t vet t ú n. v endégs zöveg ek.
Jogi la g f iz et ni kel l en e a z er edet i sz er zőnek, sőt , ha
a z á t vét el l el nega t í va n vá lt oz i k a z i déz et , m é g ká r t ér ít ést is f iz et ni kel l en e. D e ez egy új kor i pr ob l éma , ma j d megol djá k a hozzá ér tők. K özis m er t sz övegr és z l et eket én ma ga m is f el ha s z ná lt a m sa já t ver s ei mb en, it t mi ndenki t u dt a , hogy nem é n ír t a m, és ha ne m i l l endően kez elt em a z oka t , a z egyedü l a z én hibá m, nem ha t vissza a kla ssz i kus sz er zőkr e.
Ami kor a z új kom mu ni ká c i ós f or má k á lt a l m ost a -ná ba n ki kez det t Gut enb er g- ga la xis l ét r ej öt t , a szóbe-l is ég na gy eszóbe-lőnye ves z et t el. At t ól kez dve má r nem l ehet et t vá lt ozt a t ni a z egys z er ki nyomt a t ot t , sz ent e-sí t et t sz öveg eken. A sz ób el i s ég kor á ba n mi nden mes élő el veh et et t va gy hozzá t ehet et t a z á lt a l a ha l l ot t t ör t énet hez, ep osz hoz. Et től kez dve mi nd en meg m e-r eve det t . Az ok a gyee-r ekek já e-r t a k j ól, a ki knek még eml ékez et ből mes él t ek, hisz en a szülő ú gy a l a kít ha t -t a a -t ör -t éne-t e-t , a hogy a gyer ek p i l la na -t nyi ér deklő -dés e m egkí vá nt a , r ész l et ez het et t va gy l ek er ekít het et t va la mi t a szt or i n. Ma együt t néz zü k á t a mes eköny-vet , és a z i l luszt r á c i ók még a vi zuá l is kép z el et nek is ha t á r t sza bna k. N em lá t ha t ju k a fa nyü vőt a l el ki sz emei nkk el, m er t ot t a r a jz, ol ya nna k va gyu nk kényt el enek el képz el ni.
A pub li ká ci ós es z köz ök r obba ná ssz erű bővü l és é-vel a mi kor unkba n gyöker es en vá lt oz i k a hel yz et . Mi ndenki pub l i ká l ha t a z I nt er net en, sa já t né ven f el -t ehe-t jü k a ver s ei nke-t (a má s é-t is, l egf el j ebb későb b vit a ker ekedi k b elől e), f ot óz ha t unk, f i l me z het ü nk sza ba don, s enki s e m t u dja mega ka dá l yoz ni (l egf el -j eb b ut óla g sza nkc i oná l ha t , de a ddi gr a má r es et l eg t öbb mi l l i óa n lá t t á k a z a lkot á su nka t ). P er sze ha na p ont a mi l l i ónyi ú j ver s, novel la , publ i cis zt i ka ker ü l f or ga l omba , a z egy műr e eső f i gyel e m a rá nyo-sa n cs ökken. La snyo-sa n ol ya nná vá l i k a pu bl i ká lá sunk, mi nt a disz nópá szt or füt yör ész és e a z á l l a t a ina k.
N ekü nk ör ömet okoz, de s enki s e m f i gyel oda . ( Az önki f ej ez és gya kor lá sa önma gá ba n is ha sz no s, de ezt má r nehez en ne vez het jü k kom mu ni ká c i óna k, his z en ni ncs en b ef oga dó. )
Ha még a zt is f i gyel e mb e vess zü k, hogy má r ír nu nk s em kel l , his z en köz vet l enü l b es z él get het ü nk a ká r a t enger en t ú l élő is m erős ei nkkel is, mob i l on va gy s kyp e- on, mess eng er en, a kkor végkép p t úl l épünk a Gut enb er g ga la x is on. Má r nem kel l nyomt a -t o-t -t könyv, a má s okka l va l ó ka pcs ola -t -t a r -tá s egyen-i dejűvé vá lt , mi ndenki mi ndenki v el ka pcs ola t ot t a r t ha t , egyet l en na gy du ma pa r t i l et t a vi lá g. Mi nt a z ős er dőb en, csa k gl obá l is mér et ekb en.
Mi l es z ebb en a hel yz et b en a sz el l e mi t u la j don-na l ? M i ndenki mi ndent pub l i ká l ha t , má s ok műveit is, mi ndenf él e enged él y nél kü l, l egf el j ebb a zt kel l hozzá t enni e, hogy „ X Y-t ól a zt ol va st a m, hogy”. A sz er zői j og védői el kes er edet t en f ol yt a t já k a ha r cu-ka t , de ez hosszú t á von r em ényt el en. F i l oz ófia i la g is. M er t ha egy sz er ző ol va s ni is a l i g t u dó ör ökös étől kel l enged él yt kér ni egy mű megj el ent et és éhez ( és ő ka p ja a t iszt el et díja t is ), a kkor f elt ehet jü k a kér dést : menn yit ka p na k a er edet i sz er ző szü l ei, t a ná ra i, or vosa i, sőt a z ok a névt el en ek, a ki k a r egényén e k hős ei vé vá lt a k. M er t nél kü lü k u gya nú gy ne m szü l et -het et t vol na meg a z a dot t r emek mű. (E z má r csa k vic c, de ne m t u dom ki ha gyni : M ennyi j ogdí ja t ka p ha t na H it l er a s ok I I. vi lá ghá b or ús f i l mé r t , a mi k nél kü l e u gya nú gy ne m j öhet t ek vol na l ét r e?)
A s z el l emi t u la j don a z emb er i t á r sa da l om f ej lő -dé sének f ont os esz köz e volt , de ú gy tűni k, köz el e-dü nk a hhoz a p ont hoz, a mi kor f el ol va d a z emb er is ég kol l ekt í v t u la j doná ba n. M i nden mi ndenki é. Mi nd-a nnyiu nké.
(Tö p re n gő b l o g , 2 0 1 7. j a n. 8. )