A vá lsá gövez et ekből öz önlő men ekü lt ek ú j hel yz et et t er emt enek N yu ga t -Eur ópá ba n. Ma r osá n G yör gy f igyel e mr e mél t óa n el e mezt e ezt , J. F or r est er r endsz er -di na mi ka i el m él et ének f el ha sz ná lá sá va l (M enekü lők és b ef oga dók, N épsza ba dsá g, 201 5. jú n. 9. ) . Ez a z el m él et vi lá gos ma gya r á za t ot a d a r ra , hogy mi ér t nem l ehet m egol da ni a b evá ndor lá s pr ob l émá já t a j el enl egi i ga z ga t á si, f ej l es zt és i konc epc i ók r évén (a mi kor is a z ú j j övevén yek ne m ér et t ek a sok évszá za dos eur ópa i f ej lődés s or á n ki f or r t nor má k követ és ér e).
Én ú gy lá t om, hogy a pr ob l émá na k két r a di ká l i s megol dá sa l ehet s éges.
1. A b evá ndor l ók l em onda na k kor á bbi i de nt it á -sukr ól, va l lá su k nyi l vá nos gya kor lá sá r ól (b el eér t ve a va l lá s i a la pú ölt öz ködés i és ét kez ési sza bá l yoka t is), és megt a nu ljá k a z eur ópa i j el l egű egy üt t él és nor má it , t el j es mér t ékb en a l ka l ma z kodna k a j ogi előír á sokhoz. („ S zí vet cs er él, ki ha zá t cs er él. ”) Ez a z él et b en ma r a dá su k á r a , és mi ndez t önként kel l vá l la l niu k. Aki me gpr óbá l ja , de nem s i ker ü l neki, a z vissza megy oda , a honna n j öt t .
Ennek a l es et e l ehet ne, hogy egy észa k-a f r ika i hel ysz í nen (p él dá u l Lí biá ba n) kia la ku l na egy „ eur
ó-pa i z óna ”, a hol ezt a z á t men et et , a hozzá sz oká st ki l ehet ne vá r ni, eur ópa i i ga z ga t á s és erős ka t ona i védel em mel l et t . Ez egy ki cs it ha sonl ít a na a vi et na mi há b or úba n a l ka l ma z ot t „ st r a t égia i fa l va k”
gya kor la t á hoz, a zza l a l ényeg es kül önbs éggel, hogy ot t a z a mer i ka ia k t er elt ék a la kossá got a kü l önl ege-s en ki ép ít et t t el epü l éege-s ekr e, moege-st viege-s z ont ki f ej ez et t e n kér el m ez ni kel l ene a b eb ocsá t á st .
2. A ha r ma di k vi lá g or szá ga it ma gu kr a ha gyju k, és megvá r j u k, a mí g a ká oszb ól kia la ku l egy ol ya n t á r sa da l mi f or má c i ó, a mel yi k megá l l a sa já t lá bá n. A t er més z et i ja va i ka t t á r gya lá s os á r on megv es szü k, de nem a va t kozu nk b e s em a t er mel ésb e, s e m a z egymá s köz öt t i ker es kedel e mb e.
Mi ndkét vá lt oza t megl eh etős en kegy et l enne k ha ngzi k, a z első kult ur á l isa n, a má si k e t i ka i la g.
His z en a má sodi k es et b en el kel l ene f og a dnu nk, hogy va l lá si va gy t ör zs i a la p on t ová bb gyi l kol já k egymá st , a szü l et éss zá m és a ha lá l ozá si r á t a p edi g spont á n módon a la kul na , mi nt a va d t er mé sz et b en.
Az onkí vü l ez ekb en a z or szá gokba n hoss zú évt iz e-dekr e va gy a ká r évszá za dokr a is ka t ona i di kt a t úr á k ur a lkodná na k, a mel yek á l la ndó há b or úba n á ll ná na k egymá ssa l. ( És P a kiszt á nba n va gy Ir á nb a n má r a t omb ombá hoz is hozzá j ut ha t ná na k. ) Ugya na kkor b er uhá zá s i sz emp ont b ól ez s okka l olcs óbb l enne.
Az Eur ópa i Uni ó lá t ha t óa n b el ef u l la d ebb e a vá l-sá gba . S z er i nt em a kvót a r ends z er nek ( hogy ugya nis a z egyes t a gor szá gok b i z onyos s zá mú me nekü lt et f oga dja na k b e) ni ncs köz e a megol dá s hoz. Az l eg f el-j eb b la ssít el-ja a fol ya ma t ot és sz ét t er ít i a f el előss ég-vá l la lá st .
F or r est er megköz el í t és e s z er i nt a la kókör nyez et ja vít á sa ( vá r osr ész -r ekonst r ukc i ó) csa k a kkor sz ol-gá l ja a z emb er ek él et mi nős égén ek ja vu lá sá t , ha a
hel yi köz öss ég t evől eg es en r és zt vesz b e nne, ha ma ga is a ka r ja a ja vulá st . Ha nem ü veg ez i k b e a be-t ör be-t a bla koka be-t , ha nem sz edi k f el a z ube-t cá r ól a sz eme-t eeme-t , a kkor mi nden viss za sül l yed a kor á bbi á l l a poeme-t ba .
A f ent i két a lt er na t í vá b ól a má sodi kka l ( ha gyju k b ékén a ha r ma di k vi lá got ) ni ncs gondu nk, a z st r a t é-gia i kér dés. A b evá ndor l ók ment a l it á sá na k m egvá lt ozá sa a zonba n s z or osa n ka pcs ol ódi k a mu lt i ku lt ur a -l iz mus kér dés éh ez.
A mu lt i ku lt ur a li z mus na k a z a meggyőződé s a z a la pja , hogy a va l lá s os hit ek és a nemz et i ha gyomá -nyok meg t u dna k f ér ni egymá ssa l. Ha ez í g y t ör t é-ni k, é-ni ncs is ba j. Az egyi k cs op or t sza ká l la t vis el, a má s i k nem, a z egyi k l evá gja a t ehenét , a má si k ist enként t iszt el i, a z egyi k p ént eken b öjt öl, a má s i k egy b iz onyos hóna pba n. Akkor kez dődnek a konf li k-t usok, a mi kor a z egyi k köz öss ég nem k-t u dja el vis el n i a má s i k nor má it ( ha a zs i dót va gy a mu zul má nt za va r ja , hogy a ker eszt ény disz nóhúst esz i k) , il l et ve a mi kor a sa já t ha gyomá nya it nem kép es a lá r endel ni a z á l la mi t ör vényekn ek (p él dá u l egy mu zu l má n f ér f i r a ga szkodi k a lá nyok kör ü l met él és éhez va gy a hhoz, hogy a nőknek ni ncs j ogu k a t a nulá s hoz). Az a lá -r endel és i kés zs ég szü ks éges a t á -r sa da l mi b éke f enn-t a r enn-tá sá hoz, a mel l eenn-t enn-t megva n a sa já enn-t enn-t ör enn-t éneenn-t i s ége. A zsi dó va l lá sba n má r r égen ne m kövez i k m eg a hűt l en a sszonyoka t , és a ker es zt ények s em éget nek b osz or -ká nyoka t . Az isz lá m va llá sba n ez a t ol er a ncia még mi ndi g nem a la ku lt ki. Ez ér t va n a z, hogy a z Isz lá m Ál la m ha r c osa i a z egész vi lá got meg a ka r já k t iszt ít a ni a hit et l enektől a – szer i nt ü k – ha ma r osa n b ekövet kező végít él et előt t . N e m ha gyjá k, hogy én egyéni l eg el ká r hoz za m, ha nem va gyok t iszt a .
Hogy l ehet ne megva l ós ít a ni a z egyes va l l á sok b ékés egy má s mel l et t él és ét egy mu lt i kult ur á l is Eur ópá ba n?
Elős z ör is l e kel l ene monda nu nk a z egyh á za k á lla mi t á moga t á sá r ól. B íz zu k a t á moga t á st a hí vőkr e, a gyűjt ésr e. J ézust s e m t á moga t t á k, mé gis elt er j edt a ker eszt énys ég.
Má sodsz or el kel l ene f el ej t enü nk a va l lá s ok kü lső megn yi l vá nu lá sa it ( kör menet ek, á l la mi la g b i zt os ít ot t va l lá s i ü nnep na p ok). Az egy es va l lá s ok hí ve i s za ba -don össz egyűl hess ene k, de a va llá su ka t mi nt egy
„ lá t ha t a t la nu l ” gya kor ol já k, ú gy, hogy s enki b en s em kelt ene k m egb ot r á nkozá st . ( Az ős ker eszt ény csop or t ok a z ü l dözt et ésü k i dej én is gya r a podt a k, t ula j -donképp en a z á l la mva l lá ssá vá lá s vá lt ozt a t t a meg a t á r sa da l mi st á t uszu ka t . )
Ha r ma dsz or : a va l lá si es em ény ek, a z i gehir det és ek, t a nít á ésok ne f ol yha ésésa na k t it okba n. Mi nden el ha ngzot t s z ót r egiszt r á l ni kel l en e, hogy a z eg yes t ör -vényel l enes f el hí vá s oka t ki l ehess en s zűr ni. ( T udju k, hogy s zá mos t er r or cs el ekm ényt vissza l ehet vez et ni a z Angliá ba n va gy Am er i ká ba n működő r a di ká l is i má mok t evék enys égér e, gya kor la t i la g ők ö szt önöz -nek a nyu ga t i ci vi l i zá c i ó l er omb olá sá r a. Ez a r e-giszt r á lá s nem j el ent ene c enzúr á t , hisz en csa k ut óla g l enne f el ha s z ná l ha t ó, mega la poz ot t gya nú es e t én. )
Ha a bevá ndor l ók a ha t á r á t lép és ekor l e mo nda -ná na k a hit ü kről és a sz oká sa i kr ól, a z a z ő es et ü kb en va l óba n megol dha t ná a pr ob l émá t . D e ha a má s odi k, ha r ma di k ne mz edé k u gya na bba n a va l lá si é s ku lt u -r á lis nevel ésb en -r és z esü l (a va l lá ssza ba dsá g -r évén), a kkor a z ő es et ü kb en is megj el eni k a konf l i kt us. A va l lá s gya kor lá sá na k „ disz kr ét ” j el l eg e ezt t omp ít -ha t ja , de előf or du l ha t , hogy ez ek a f ia t a l ok viss za a ka r na k t ér ni a z er edet i ha gyomá nyokhoz (p él dá ul
b e a ka r ná k vez et ni a z isz lá m ít él kez ést , a sa r íjá t ).
Ebb en a z es et ü kb en őket is vá la szt á s el é kel l ene á l l í-t a ni : va gy el f oga djá k a z eur ópa i í-t ör vények eí-t , va gy ker es nek ma gu kna k egy ol ya n or szá got , a hol sza ba -don megva l ósít ha t já k or t odox el képz el és ei ket . ( Az er edet i or szá gba nem l ehet őket kit ol onc ol ni , his z en ők má r nem ot t szü l et t ek, de s zá mos or szá g köz öt t vá la szt ha t ná na k. )
Ez a fa jt a va l lá st a la n mu lt i ku lt ur a l iz mus na gy önmér s ékl et et kénysz er ít ene a z eur ópa i „ős l a kos ok-r a ” is, hisz en a z ő pr i vil égi u ma i k is m egszűnnének.
D e a b evá ndor l ókr a a nép ess ég f ogyá sa ( és ezz e l együt t a nyu gdí ja s pr ob l éma ) mia t t na gy sz üks égü k va n. A t á r sa da l mi b ékéér t mi ndenki n ek á l doza t ot kel l hoz nia .
(E l k ü l d v e a N é p sza b a d sá g n a k , 2 0 1 5. j ú n. 1 7. )