Ma r x úgy kép z elt e el a kom mu niz must , hogy a t er melőesz köz ök közt u la j donba ker ü l nek, a dol goz ók megs za ba du l na k a tőke r a bsá gá t ól, mi ndenk i kép es-s égei es-sz er i nt dol goz i k ées-s a t er mel t ja va kb ól es-szü kes-s ég-l et ei s z er i nt r és z es edi k, megs zűni k a mu nka kény-sz er . Í gy a f ej lődés s okka l ma ga sa bb f oká n vissza -jut u nk a hhoz a köz öss égi l ét f or má hoz, amel y a z ős köz öss égi t á r sa da l ma ka t j el l e mez t e.
A s z oc ia list a or szá gok köz ga z dá sza i közü l t öbb en úgy vélt ék, hogy ehhez a ga z da sá gi f ej l et t s ég b iz o-nyos f oka s zü ks éges, és ol ya n is volt , a ki s z er i nt a z Egyesü lt Ál la mok f ej l et t s ége mel l et t má r a ká r megva l ó sít ha t ó is l enne a kom mu ni z mus. I gen. Amer i ká -ba n ma kör ülb el ü l a la kossá g 6 szá za l éka t er mel i meg a t el j es la kossá g s zá má r a szüks éges él e l met . A t öbb i 94 szá za l ék ebből a z él el emből kül önf él e f ondor la t ok út já n r és z esü l : va n, a ki gyógyí t , va n, a ki épít , va n, a ki okt a t ja a gyer ekek et , va n, a ki védi a ha zá t , va n, a ki művés z kedi k, és í gy t ová b b. (S ok a bszur d módja is va n a z él el e mhez jut á s na k. Il yen, a mi kor egy b i z onyos össz egér t megt u dha t j uk, ki k volt u nk egy má s i k évszá za dba n, va gy a mi kor a sze-mél yi edzőnk ki dol gozza a het i t r éni ngü nket . ) Aki s emmi t s e m t u d kit a lá l ni, hogy megv egyék a por t é-ká já t , a z éhen ha l. D e ez a sz er ep oszt á s eg yá lt a lá n nem s zü ks égs z erű.
Am eddi g a pa r a szt nem t u dot t t öbb et t er mel ni, mi nt a sa já t szü ks égl et e, a ddi g gya kor la t i l a g mi n-den ki pa r a szt volt . Ahogy egy kics it t öbb et kez det t t er mel ni , kia la ku l ha t t a k a mest er s égek, és a t er mé-kek a vá sá r okon cs er él t ek ga z dá t . Az ipa r os ok a vá r osba költ özt ek, és kizá r óla g a sa já t mest e r ségü ket űzt ék, és a t er mék ei k á r á n sz er ezt ek él e l met . A
mezőga z da sá g a z él et ku lcsa , a nél kül s em mi s em működi k. 1945-b en, a mi kor a há b or ú mi ndent el-puszt ít ot t , Eur ópá ba n a vá r os ia k a fa luba ut a zt a k, hogy a l egut ols ó t él i ka bá t ju ka t va gy ezüst t á r gya i ka t is él el e mr e, búzá r a , kr u mp lir a cs er él j ék.
Ha Amer i ká ba n a la kossá g 100 szá za l éka végez n e mu nká t a mezőga z da sá gba n, a z egy főr e j ut ó mu nka -szü ks égl et mi ni má l isr a (na p i f él ór á r a ) csökkenne.
F els za ba du l na a z emb er ek i dej e, és a s za ba d i dej ü k-b en a zt cs i ná l ha t ná k, a mi hez kedvü k va n. N em a z ér t , hogy éhen ne ha l ja na k ( hisz en a köz ös en me gt er mel t él el e mből mi ndenki n ek j ut na ), ha ne m m er t s z er et nék kib ont a kozt a t ni a t ehet s égü ket . Az or vos i ngyen gyógyít a na , a z ipa r os i ngyen á l l ít ha t ná elő a t er m é-keit , a t a nít ó is ör ü l ne a t a nít vá nya i előr eha la dá -sá na k. A la ká soka t a vá r os hel yet t a fa luba kel l ene t el ep ít eni ( l ega lá bbis ol ya n t á volsá gr a , hog y könnyen el jut ha ssa na k a f öl dr e). A f öl d a z él et a la pja , ez l ehet a t el epü l és a la p ja is. A műhe l yek, a z is kolá k, a kór há za k mi nd a mezőga z da sá g kör é épü l -het nén ek ki. M ezőga z da sá gi t er mel és nél kü l i vá r o-sokr a ni ncs i ga zá n s zü ks ég.
Az os zt á l yt á r sa da l ma kba n a z á r ucs er ének va n egy sp ec iá l is c él ja is. Aki ha sz nosa bb dol got t u d ela dni, a z j obba n él. Az á r ucs er e a z e mb er ek köz öt t i va gyo-ni kü l önbs égek f or r á sa. És mi ér t gyógyít a na a z or vos i ngyen a z i ngyen él el e mér t , la ká s ér t és r uhá ér t , a mi-kor a pia c r évén ( va l ójá ba n a zsa r ol ó kép ess é ge f ol y-t á n) s okka l ga z da ga bb l ehey-t , mi ny-t a má s i k emb er ? Ugya nez ér vényes a bút or a szt a l osr a , a kőművesr e, a f egyver ková csr a . Mi ndegyi k j obba n a ka r él ni , mi nt a má s i k, a z on a z a la pon, hogy a z ő mu nká ja t öbb et ér .
A kom mu ni z musba n mi nd en emb er egyenlő l enne, s enki nek s e m l ennén ek előj oga i. Ez a z a z á r, a mit m eg kel l ene f i z et ni a sza ba dsá gér t . Nyi l vá
n-va l ó, hogy a z a mb ic i ózusa bba k ezz el nem el égedn é-nek meg. N eki k j obb, ha mi nden s zü ks éges et m eg-vesz nek a p ia c on, és a sa já t t er mékei k el a dá sá ból sz er z i k meg a t öbb i ekh ez kép est j obb él et s zí nvo na la t . Ez a színvona l p er sz e r ela t í v. A köz ép kor kir á -l ya i ne m ehet t ek f i noma bba t , mi nt a mit mi ehet ü nk egy j obb ét t er emb en, keves ebb z enét ha l l ga t ha t t a k, mi nt mi a met r ón, a l egsür gős ebb ü z ene t ekr e is na p oka t kel l et t vá r niu k, és nem ka pt a k j ob b or vos i el lá t á st , mi nt egy ma i kór há z i b eut a lt . N em a z ér t volt a k ga z da gok, mer t t ényl eg es en s oka t b ir t okolt a k, ha nem a z ér t , mer t t öbb et b ir t okolt a k, mi nt a t öbb i ek.
A r ela t í v j ól ét ü k okoz ot t neki k ör ömet . Er r e a sp ec iá l is emb er i i gényr e t eki nt et t el kel l l enni. A kom mu niz mus ne m a z okna k va l ó, a ki k i nká bb b el edögöl n ek, de l e a ka r já k győz ni a konk ur enciá t , és j obba n a ka r na k él ni, mi nt a sz oms z éd, ha nem a zokna k, a ki k sza ba don a ka r na k él ni, és mi ndennel kizá r óla g a z ér t a ka r na k f ogla l koz ni, hogy a z a l kot ó kép ess égü ket ha sz nos ít ha ssá k. I ngyen, a köz ja vá r a .
A kom mu ni z must ne m sza ba d el kép z el ni öss zt á r -sa da l mi mér et ekb en. O l ya n kis köz öss ége ket kel l ker es ni, a ki knek t öbb et ér a s za ba dsá g és a z emb er i mél t ósá g, mi nt a ver s eny, a ki k nem ol ya n t á r sa da -l omba n a ka r na k é-l ni, a me-l yb en a sz er encs és győz, a veszt es p edi g mi nde nt el ves z ít . 10 mi l l iá r d emb er ből bizt osa n l ehet ne ver bu vá l ni néhá ny t í z ez r et , a ki ha j la ndó er r e a kís ér l et r e. M eg kel l ker es ni ezt a néhá ny t íz ez er emb er t !
Ma r x, Engel s és L eni n t évedés e a z volt , hogy a kom mu niz mus hoz vez ető ut a t a mu nká s os zt á l yhoz, a mu nká s moz ga l omhoz köt öt t ék. I gen, volt egy ol ya n kor sza k, a mi kor ú gy tűnt , hogy a mu nká sos zt á l y kép es a r r a , hogy ma gá hoz r a ga dja a ha t a l m a t , közt ula j donba vegye a közt er mel és i es z köz ökeközt , és megva
-l ósít sa a ja va k t er vs z erű előá l l ít á sá t . Ez t öb b t énye-ző mia t t vez et et t ku da r c hoz.
A mu nká s ok nem sa já t ít ot t á k el i dőb en a ha t a lo m működt et és éhez s zü ks éges is m er et eket , a la kossá g nem ér t et t e, mi ér t l enn e ez j obb, emia t t erősza khoz kel l et t nyú l ni, a mi egy ha t a l om a la pú di kt a t úrá hoz vez et et t , elős z ör S zt á l i n a la t t , de mi nd enü t t , a hol b evez et t ék. Ál la mr endőr s ég, i nt er ná l ót á b or , bör t ön-t á rsa da l om.
Úgy tűni k, a kís ér l et ör ök i dőkr e el bu kot t . D e a ka p i t a liz mus há t r á nya i a z i dők f ol ya má n még nyi l -vá nva l óbba k l et t ek: fá k t öm egei t -vá gjá k ki csa k a z ér t , hogy a r eklá mc édu lá k r évén a z egyi k p iz z é-r iá na k t öbb vá sá é-r l ója l egyen, mi nt a má si kna k, a fűtőa nya goka t ha r ci r epü lőgép ekr e, a ut óver s enyekr e pa za r ol já k, a t úlsá gosa n konc ent r á lt , pia c i a la pú él el mi sz er t er mel és mér gező a nya goka t jut t a t a szer -vez et ü nkb e, a szór a kozt a t ó ipa r pedi g z omb i vá vá lt oz lt a lt ja a lt ömegku llt úr a f ogya szlt óilt . Ez mi n d ki kü -sz öböl hető l enn e egy okosa n sz er vez et t kom mu nist a köz öss égen b elü l.
A kom mu niz mus me gva l ós ít ha t ó. A kom m uni z-mus kí vá na t os. L ega lá bb is a z okna k, a ki k s za ba don a ka r na k él ni.
(N O L B l o g , 2 0 1 5. de c . 8 . )