42 Bum
fasiszta uralom! lehetőség szerint; megtett mindent arra, vonatkozólag, hogy az el- kerülhetetlen: katonai halálozámkon kívül
——_1*'88É —-
:_ EMÉÉ;.
a polgári lakosság. ember-anyagában nerm-w- gyen nagyobb pusztítást a háború a szül—evil], tések elmaradása miatt.
Kovács. Alajos dr.
KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS
Külkereskedelmi forgalmunk az, 1942. év első negyedébem
Le commerce extén'eur de la Hongrie pendant les trois premiere mois de 15942.
Rémmé. Notre commerce extérieur a fort augmenté pendant les 3 premiers mois de liannée en cours. La valeur de nos importations, repré—
sentant 224'7 millions de pengős, a dépasse' de 69'2% le chíifre correspondant de 1941; celle de nos exportations (248'5 millions) a grandi sous ce rap—
port de 64'1%; de sorte gue notre balance com—
merciale slest solde'e par un excédent de 23'8 mil—
lions, supérieur de 28% a celui de 1941. Les ré- sultats sont également favorables si on les com- pare d ceux des 15 derniéres années: pour la pé- riode correspondante, nos importations nlont été dépassées gue par celles de 1928 et de 1929, ou le trafic était le plus considérable, et nos exporta- tions ont atteint cette année leur maximum.
Ce bon résultat tenait pour une part a Pagran- dissement de notre territoire, gui nous a permis de nous passer a plusieurs égards de llétranger, (par exemple, guant aux bois bruts ou ouvrés gui constituaient autrefois notre plus grand paste diimportation), et d'avoir des disponibilités expor—
tables (bois ieuillus, sel, etc.) propres a compen- ser une régression éventuelle des ventes agrícoles.
Naturellement, la hausse des prix a contribué, elle aussi, á augmenter, en valeur, les e'changes.
Pendant ladite période de 1942, nous faisíons á peine de commerce avec des pays extra—euro—
pe'ens. L'Allemagne occupait toujours la pre—
míére place dans notre commerce ezetérieur. Mais sous ce rapport sa part, représentant 51'5%, était bien inférieure á celle de Pannée derniére (59'8% ).
Par contre, la pari de llltalie s'est élevée, de 16'4%, a 27'7%. Ainsi donc, 79'2% (presgue 'la) de notre commerce extérieur se sont iaits—avec ces deux Puissances de FAace, contre 76'2% (un peu plus des %) Pannée zfavant. Et la proportion s'éléve a 82'8% (contre 79% en 1941) si Pan compte aussi Ie Protectorat de Bohéme-Moravíe, appartenant au territoire douanier allemand.
En 1942, a l'égard des pays d'Europe, notre commerce a grandi, en valeur, en nombre rond, de 191 millions de pengős. De cela, il revenait a l'A—lle- mayne (y compris Iedit Protectorat) et a llltalie
87'4%; par rapport aurc 3 premiers mois de l'année précédente, envers ces 2 pays, notre commerce a' augmenté en valeur de 74'4%.
Pendant la mé'me période, la S uis s e oecupuit' toujours la troisiéme place dans notre commerce exte'rieur; sa part y a monté de 4'4% a 5'2%.
Notre trafic commercial a presgue double envers ce pays, gaz" a contribué de 6'2% a l'augmentation de notre commerce avec PEurope.
Sí lion divise le teste de PEurope en caté- gories de pays, on voit gue pour notre commerce extérieur, ce sont guatre pays du Nord (les pays scandinaves et la Finlande) gui vien—
nent aprés les Etats d,Europe centrale. Auec ces pays nordigues, notre trafic commercial a presoue doublé (% 98'4%), et il a pris part pour 473% a I'augmentation de valeur. Les ,,autres pays balkanigues" (la Bulgarie, la Gréce, la Tur—
guie, y compris la partie asiatigue de cette der- niére), ont augmenté, en valeur, de 81'6% le trafic,
prenant part pour 3'8—x% a l'accroissement de la valeur de notre commerce avec PEurope. C'est
pour cing pays de POuest européen
(FEspagne, le Portugal, la France, la Belgigue, la Hollande) au'on constate le plus grand accroisse—
ment. Mais comme notre commerce était emtraordi—
nairement faible avec eux pendant la période cor—
respondante de l'année derniére, la part guiils ont pris cette année a liaugmentation de la valeur de notre commerce avec liEurope n'a pas dépassé celle de la oatégorie précédente (3'8%). Avec cina pays voisins (Slouaguie, Gouvernement géné—
ral pour la Pologne, Roumanie, Serbie, Croatie), notre commerce a baissé de 30'6%, et cela surtout' a cause de ce fait gue la part de la Serbie et de la' Croatia n'a été gu'un sepliéme du trafic fait avec la Yougoslavie. Les autres pays (PEurope ont pris une part insignifíante (0'02%) á notre commerce extérieur; á leur égard, on constaie par rapport ó- 19M une régression de 97'5%, due presauo unigue- ment a ce gue lar Russíe ne figurat! plus dans notre
commerce. ' —
* *
4. szám
A legújabb külkereskedelmi statisztikai adatok a forgalom kedvező alakulásáról számolnak be. Kedvező a fejlődés minde- nekelőtt az előző évvel szemben: a 224'7 milli-ó peng—ős behozatali érték 69'2%—klal, a kivitel 248'5 milliós értéke 64'1%—kal, a 23'8 millió pengős akatív egyenleg pedig 28%—k—al volt magasabb, mint 1941 meg—
felelő időszakában. De ha 15 év távlatából vizsgáljuk idei eredményeinket, akkor is kedvező képet nyerünk: a behozatal csak a legnagyobb forgalmú 1928, és 1929. év—
ben volt nagyobb, kivitelünk pedig ez évv- ben csúcspontot ért el (1. az 1. sz. táblát).
Minthogy amellett a Trianon óta eltelt ko- rábbi évek forgalma egy [évben sem ha- ladta meg az idei forgalmat, megállapít- ható, hogy az első negyedévi eredményeket vizsgálva, érték szerint a folyó év három hónapja a megcsonkított ország életében egyike volt a legnagyobb árucserét kiter- melő időszaknak, s hogy ennek 473'2 mil—
lió pengős forgalmát csak az 1928. év 485 millió pengős forgalma haladta meg.
A forgalmi érték növekedés-ét jelző ered- mények létrejöttét nagymértékben elősegí—
tette a kereskedelmi mérleg mindkét olda- lán megnyilvánuló áremelkedés, amely azomban csak az esetben igazán kedvező,
—189—— 1942
"ha a kivitelben legalább olyan mértékű, mint a behozatalban, vagyis, ha bizonyos mennyiségű exportáruért legalább ugyan- annyi importárut tud megvásárolni a ma—
gyar közgazdaság, 'mint az áremelkedés előtti időszakban. Idei forgalmunk volu- men-eredményei szerint a kiviteli árak na- gyobb mértékben emelkedtek, mint a be- hozataliak, tehát az áralakulás kedvező
voltát megállapító feltétel (bekövetkezett.
A kedvező eredmények előidézésében bizonyára szerepe van annak a ténynek is, hogy a magyar közgazdaság teljesítőképes- sége a területvisszacsatolások következté—
ben megnövekedett: egyrészt önellátóbbá vált (pl. éppen a korábban legfontosabb behozatali tétel, a nyers és megmunkált fa tekintetében), másrészt olyan exportfelesle—
gei keletkeztek, amelyek egyes mezőgazda- sági exportcikkek esetleges kiesését már
pót—olni tudják (pl. lombos fa, só).
Meg kell említeni, hogy a deviztafelaár—
kérdés 1941 szeptemberében tört—ént rende- zés—e szintén emelte a forgalom értékét azokban a viszonylatokban, amelyekben az egységesítés előtt a felár magasabb volt, mint—a német márka felára.
Közgazdastágunk e forgalmi eredménye—
1. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint. —— Commerce ewtérieur par mois.
A behozatal alakulása az — Variations des importatians
* Hónap —— Mais 1928 ; 1929 1930 [ 1931 1 1932 1 1933 1934 1 1935 ! 1936 ! 1937 ! 1938 1939 1940 ) 1941 11942
évben, millió pengő —— millions de pengős
( I. ... 8701 93-3 6681 43-21 27-31 223 23-11 2715; 40-91 28—5l 27-1 394 46'6! 37-91 700
ii II. ... 98'4 70'5 60'6 41'9 25'5 21'6 22'0 27'7 30'4 32'8 31'5 394 41'5 400 659 III. ... 1101 938 684 544 30'5 26'0 29'5 29'8 35'3 886 354 434 557 549 882
_ 1.—1n. 295-5!247-0 195-81139-51 833! 699 746? sza—ol 1066! 99-91 940 122-2 143-sl132-sí224-7
1 A kivitel alakulása az — Variations des cxportalions "
1928 ] 1929 I 1930 [ 1931 I 1932 ! 1933 I 1934 ; 1935 ] 1936 ! 1937 [ 1938 ; 1939 ( 1940 I 1941 ] 1942
" évben, millió pengő _ millions de pengés
tl I. ... 54-71 53-3' 79'6 39-9 241 23-21 28—13 294 ezt-si 458, 435, 49.91 47-0i 34-15! 745
" II. ... 610 526 604 41'1 23'6 25'7 288 288 lll'O 50'7 43'3 495 402 51'2 697 III. ... 73'8 77'2 78'6 50'2 25'4 29'2 386 403 378 534 470 427 61'0 /65'6 104'8
I.——III. 7189—5l183-11219-6 1312 731 78-11 960 '98'5I113'61149-91133'8i142'1t148'2l151'4i248'5
A kereskedelmi mérleg alakulása az —— Variations de la balance du commerce cxíérieur ;
1928 [ 1929 t 1930 ; 1931 [ 1932 § 1933 I 1934 I 1935 [ 1936 [ 1937 [ 1938 I 1939 ! 1940 t 1941 [ 1942;
évben, millió pengő —- millions de pengés *
4— :
I. ..._ —32'3i—30'O!t12'8 —3'31 —3'24 'l-O'B Jr'5'5 -l—1'9 *6'1'1'17'34—16'4'1'10'5 t0'4t "'3'8 4—3"?
* II. ... —37'4 -—17"9 —O'2 "0'8 ——1'9 t4'1 -t—,6'8 "I—l'l t10'6 4-17'9 4—11'84—10'1 —1'3-t-11*2 4-3'8
§. III. ... —36'3 —16'6 4-10'2 —4'2 —5'1 4-3'2 4-9'14—10'5 -t—2'5 't—14'8 t11'6 —O'7 *l—5'3 —l—10'7 4—16'5
E I.——III. —109-0l—64-5l$22-s —8-3I——10-2l —l—8'2 H1'4 4-13-5 a7eo—1150'03L39sa19-9 -t-4'4I—l-18'6 Jr23-s
4. szám
ket oly módon érte el, hogy mind árube- szerzésénél, mind áruelhelyezésénél csak az az európai piacot vethette igénybe. A 2. sz.
tábla szerint a behozatalban szerepel ugyan még mintegy 57 ezer P értékű ám, mint egyéb kontinensről (csaknem kizárólag Ázsiából) származó beszerzés, ez a rendkí—
vül csekély, a behozatalnak értékben
0'03%—át tévő árutömeg is (a Nagy—Britan—
niálból származó árumennyiséggel egyetem—
ben) nyilván korábban került az európai szárazföldre, s csak a folyó évben állíttatott
———l90——-
1942
a magyar vámhatóságok elé. Kivitelünk- ben ilyen időbeli eltolódások nem léphet- nek fel, a többi világrész iaDy nem is szere—
pel a kiviteli statisztikában.
Érdekes tünet forgalmunk alakulásá-
ban, hogy a vezető helyen álló Németbíro—
dalom 51 5%——os részesedése jóval alatta
manadt a tavalyi 59'8%-os részesedésnek,
míg Olaszország jelentősége — részben a már említett devizafelár-egységesítés kővel-
keztében — százalékokban kifejezve 16'47 —
2. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az l94l. és 1942. evek január-március időszakában.
Réportition, par pays, du commerce extérieur de la Hongrie en janm'er—mars 194] et 1942.
_ _ , _ Behozamlil(—), ill.
Származási, illetőleg Behozatal —— Importatwns Kmtel — Exportatzons ggelidí—sl-mgzbrltet
rendeltetésx országok 1 9 4 1 l 1 9 4 2 1 9 4 1 l 1 9 4 2 subáesdceípexpg...)
Pays de provenance l—lll. sur les ímp. ($)
ou. de ; l—III. _"
deatmatwn 1?ng % 1.030 % %%)? % 330 % 1941 1 0bTílg4L
Németbirod.1)- Etat allemandl) 79.886 6010 104898 4669 90.260 5964 138787 55'85 410424 433889 Cseh—Morva Védnökség — Pro-
tectorat de Bohéme-Momvie 3.428 258 5.444 2'42 4.405 291 11.311 455 —-l— 977 —l— 5.867 Lengyel Főkormányzóság —
Gouvernement général pour
le territoire polomu's occupe' 49 0'04 122 005 809 053 476 0194— 760—l— 354 Szlovákia -— Slovagm'e 4.105 309 5.635 251 3.630 2'40 5.321 2'14— 475— 314 Románia —— Rouma—m'e . . 240 018 488 022 138 009 186 007 —— 107 — 302 Volt Jugoszlávia- Ana. Yougosl. 4.498 838 —— 6.634 438 —— —— 4— 2.136 -—-
Szerbia —— Serbie ... —— —— 111 005 —— — 348 014 —-—— %— 237
Horvátország —— Croatie. . . -— 795 035 — —— 473 019 —— 322
Svájc — Suisse ... 3.668 276 8.193 365 8.850 585 16.242 664 4— 5.182 %— 8.049 Olaszország — Italie . . . . 22.850 1720 83.446 3714 23.723 156? 47.706 19'20—l— 873 ——35.740 Spanyolország —— Espagne . 119 009 415 018 337 022 285 011 —l— 218 —— 130 Portugália -—— Portugal . . . 123 009 1.171 052 27 002 294 0'12— 96— 877 Franciaország — France 55 004 1.656 0 74 28 002 1.241 0'50 —— 27 — 415 Belgium —— Belgígue . . . . 386 029 832 037 721 048 3.269 1'32-4— 335 4— 2.437 Hollandia —-— Hollande . 541 041 201 009 636 042 776 031 $ 95 %— 575 Nagy—Britannia- Grande——Bretagne 117 009 9 000 — —— —— —— —— 117 —— 9 Dánia —— Dammark ... 368 0328 334 015 379 025 1.297 052 4— 11 —l— 963
Norvégia —— Norvege 311 0323 306 014 55 004 474 0'19— 256 —l— 168
Svédország — Suede . . 1.786 134 2.497 1 11 4. 336 287 5.766 2'32—4— 2.550 4— 3.269 Szovjet köztársaságok Uniója
Union des Républigues
Socialistes Soviétigues . . . 4.141 3'12 — — 344 0323 ——— —- —— 3.797 — Finnország —— Finlande . . . 399 0'30' 996 044 716 047 4.900 19? J,— 317 % 3.904 Bulgária —— Bulgaria . . . . 978 074 3.677 164 938 062 1.374 0'55— 40_—— 2.303 Görögország —— Gréce . . . . 9 001 10 000 310 0220 91 004 -§— 301 J,— 81 Törökország --—- Turguie , _ , 3495 263 3.280 1'46 3 261 2'15 7.893 3'18 —— 234 %— 4.613 Egyéb európai országok ——
Autres pays d'Europe . . . _— —— 107 005 15 001 —— -— 4" 15 —- 107
Európa összesen ——- Europe . 131502 9899 224623 9997 150547 99 47 248510 10000 419045 443887
Ázsia összesen _— Asie . . . 1.134 085 56 0-03 123 008 — —— — 1.011 _ 56
Afrika összesen — Afrigue 59 005 —— —— 160 010 —— —— 4,— 101 ——
Amerika össz, —— Amérigue . 148 011 1 000 525 035 —— —— 4— 371 —— 1
Ausztrália össz. —— Australia; . —— . m —— —— —— —— —— —— "
Mindössze — Total général 13284?) 10000 224680 10000 151355 10000 248510 100'00 4—185124—23830
*) P :: pengős. —— 1) Luxemburggal együtt. — Avec le Luxembourg.
4...,_s,.zá9m , ,
ról 27'7%-ra emelkedett. Értékben növeke-
dett mind a két országgal való forgalmunk,
de Olaszországgal nagyobb mértékben, mint az egész forgalom 66'5%—os emelkedése: ez
a tény jut kifejezésre a fenti részesedési százalékkaban. A nuém—etbirodalxmá viszony- latban . tőleg a behozatal emelkedése
(31'4%) nem tudott lépést tartani az egész
behozatal növekedésével (69'2%). A kivitel alakulása H— 53'8%) már kedvezőbb volt, de még mindig alatta maradt az egész ki-
vitel 64'2%—os emelkedésének. Olaszországi
viszonylatban az érbékemelkedések lénye- gesen nadÓ,yobb mérvűek: a behozatal több, mint három és félszerese, a kivitel kétsze—
rese az előző évinek. A forgalom ilyen ala- kulása mellett a Németfbirodalommlal 33'9 millió P—s aktív egyenleggel zártuk a ne—
gyedévet (1941-ben 104 millió P—vel), míg olaszországi viszonylatban a tavalyi jelen- téktelen, nem egészen 900 ezer pengös ki- viteli többlettel szemben rendkívül erős, 357 milliós passzívum keletkezett.
Ezek szerint a két tenge'lyíhatalomra egész forgalmunknak 79'2%-a, csaknem 4/5—e esett a tavalyi 76'2%, tehát valamivel több, mint % rész helyett. Ha pedig még a német élettténbe tartozó, a Birodalommal közös vámterületet alkotó Cseh—Morva Véd- nökséggel kedvezően alakult forgalmat is számba vesszük —— [amely különösen a ki-
vitel oldalán anutat erős,több mint két és félszeres növekedést s i gy az egész forga- lomban elfoglalt részesedési aránya is
2 8%-ról 3 6% -.ra emelkedett —— a tengely-
hatalmak ily módon kibővült területe az
egész forgalmunknak 82 8%- át kötötte le
az 1941. évi 79% —kal szemben. Minthogy pedig a Védnökséggel egyszersmind jelen—tős, 5'9 millió P-s aktivumot értünk el, a tengelyállamok pia/cián végeredményében ugyancsak kivi—teli többletet könyveltünk el.
bár ennek összege, 4 millió P az olasz vi- szonylat nagy passzívuma miatt jelentéke- nyen visszaesett a tavalyi 123 millió P-s aktívummal szemben.
Svájc, javuló kapcsol-atok mellett, szi- lárdan tartotta harmadik helyét. Részese- ndvése 4*4%-ról 5'2%—ra nőtt. A javulás fő- ként a behozatali oldalon jelentkezett. Az aktív mérlegegyenleg, tekintve, hogy a ki—
viteli érték csaknem pontosan kétszerese a behozatalinak, továbbra is kedvező.
A szomszédos kisebb államok közül Szlovákiával legerősebbek a kereskedelmi' kapcsolatai—nk, bár erre a viszonylatra a
tavalyi 2'72% helyett csak 2'31%-os része—
%.191 "— ,.
sedés esett, is így a 'Védnöloség mögötti ötö- dik helyét Törökországnak kellett átenged—
nie. A forgalom egyébként ebben a viszony—
latban is javult, de nem olyan mértékben, mint egész külkereskedelmi forgahnunk. A Lengyel Főkormányzósággal épp olyan je- lentéktelen forgalmat bonyolít—ettünk le, mint Romániával (részesedésük 0'13, ill.
0'14%), bár ez utóbbi viszonylatban cse—
kély javulás jelentkezett. A volt Jugoszlá—
viára tavaly esett 3'9%-os részesedést még nem érte el a szerbiai és horvátországi
együttvéve csupán O'4%-ort lekötő idei for-
galom.
A nyugati államokkal való kereske- delmi kapcsolataink gyengek, de —— Hol- landia kivételével _ egyre erőslbödnek:
Összes forgalom
az egész forgalom 0 ! s z 5. g 1000 P-ben ( ola—ában
1941 1 1942 ! 1941 I 1942
! első negyedében
Spanyolország . 456 700 016 015
Portugália . . . 150 1.465 005 031 Franciaország . 83 2.897 00? O' 61 Belgium . . . . 1.107 4.101 039 08?
Hollandia 1.177 977 041 021
Együtt. § 2.973 ( 10.140 1 1-04 ! 2-15
Az öt nyugati állam tehát együttvéve 2'15%-kal részesedett egész forgalmunk-
ban, kevesebbel, mint a szomszédos kis
Szlovákia (2'31%). Lényeges körülmény
azonban, hogy ez a részesedés a mult évi—
nek több mint kétszerese, értékben pedig az előző évi nem egészen 3 millió P-ről több
mint 10 millió P-re emelkedett.
Az északi államokkal lebonyolított for—
galmat a következő adatok jellemzik:
Összes forgalom
' f 1
mm 132 O'"
1941 [ 1942 ] 1941 I 1942
első negyedében
Dánia ... I 747 1.681 ! 026 034
Norvégia . . . . 366 780 013 016
Svédország . . . 6.122 8.263 215 1-75
Finnország . . . 1.115 I 5.896 039 ( 1-25 Együtt. .! 8.350 1 16.570 ! 2-93 !
3'50A felsorolt államokkal, —— amelyek kö- zül Svédország egész árucserénkben érték—
sorrend szerint Szlovákia mögött a hetedik helyen áll —— szint—én növekedett a forga- lom értéke, még pedig Svédország kivételé—
vel nagyobb mértékben, mint az összforga-
'4- szám
lom, 's így részesedésük is 3'5%—os azelőző évi 2'9%-kal szemben. E négy állammal
elér—t forgalmunk tehát körülbelül a Cseh- .Morva Védnökséggel lebonyolított forga- Élom értékszinftjén alakult ki.A még nem ismertetett Balkán—államok forgalma —-— Albánia kivételével —— így :alakult:
Összes forgalom
e f 1 o r s z á g 1006 Men * az ego/331388 om
1941 ! 1942 [ 1941 I 1942
[ első negyedében
!
Bulgária . . . . ! 1.916 5.051 l 06? 1-07
Görögország . . ? 319 101 011 002
Törökország . . § 6.756 11.173 2'38 2'36
Együtt . . ; 8.991 5 16.325 ! 3-16 _ 3-45
Az összezsugorodott görögországi for—
galom mellett különösen a Bulgáriával
—192,——
való— kapcsolatok örvendetes wősődését zik adataink. Bulgária—i forgalmunk '
m
alapokon nyugszik, s a bulgár nemzett f- rekvéseknek a területnövekedés útján való
kielégítése nyilv—án máris jelentős merték-
ben hozzájárult a forgalom megkezdéséhez., A jelentős törökországi forgalom —— .a he—
hozatal visszaesése következtében f— n'em ' tudta tartani a részesedés előző évi szín—
vonalát, bár kivitelünk erőteljesen nekilen- ,
dült. E három állam együttvéVe kb. olyan '—
m—ért—ékben részesedett egész forgalm-unk-
ban, mint a Cseh-Morva Védnőkség.
Az előadottak összefoglalására, annak megvilágítására, hogy az európai (országok—
kal lebonyolított forgalom növelésében
mely államok, illetőleg allomas—(montak vet—tek részt, s melyek azok, amelyeknél a _for— ,;
galom vis-szatejlődö'tt, a következő összeál—
lítást közöljük: *
0 s s z e 5 f 0 r g a 1 ami f Az 1942-ben mutatkozó növekedés Hé),
az egesz or— : __
Ország, országcsoport 1000 gben 331001 "kában vagy CSÖkkenes ( )
1941 ; , 1942 , 1941 ; 1942 3 laz e ész növe-
el s 6 n e g y e (1 é b e n 1000 P—ben ] ola—ban l kedégs O/e—ában
, i %
'Tengelyállamok (a V'édnökséggel) . 224502 391592 79'00; 8276 4— 67.090 Jr ?4'4 4— 87'4 :Svájc ... . . 12.518 24.435 441? 516 —l— 11.917 %— 95'2 4- 6-2
:Szomszédos államok (a Némethiro— .
dalom kivételével) ... . 20.098 13.955 707; 295 — 6.143 —— 30'6 —— 3-2 Nyugati államok ... 2.973 10.140 1'04 2'15 "*I"' 7.167 %241'1 4—_ 3'8 'Észa'ki államok ... 8.350 16.570 2'93 350 —l— 8.220] %— 98'4 4— 41?
Balkáni egyéb államok ... 8.991 16.325 3'16í 3'45 4—— 7.334* %— 81'6 _l— 38 Egyéb Európa ... 4.617 116 1'63; 0'02 —— 4.501 —-— 97'5 ———- 23 Európa összesen ... 282049? 473183 99'24[ 99'99 —1—191.084i %— 677; 1000
l l i
A tengelyhatalmak (a Védnökséggel együtt) a kereken 191 millió P-s európai forgalomnövekedésnek 87'4%-át vették fel,
s így 7 4*4%-k1al növelték előző évi forgal-
muld értékét. Utánuk —— taglalásunk sze- rint —— Svájc, Közép—Európa semleges ál—
lama következik, amellyel forgalmunk
csaknem megk-étszereződött H— 95'2%). A
kapcsolatok —— a tengelyállamok erős kö—
zépeurópai tömbjéhez viszonyitva — jóval szerényebbek, s a forgalomnövekedrésből is jóval kisebb mértéklben, 6'2%-k,al részesed- tek. Jellemző, hogy a középeurópai álla- mok ubán a négy északi ország (a Skandi- náv-államok és Finnország) csoportja kö—
vetkezik a fontosság sorrendjében, amely—
lyel forgalmunk csaknem megkétszerező- dött H— 98'4'70). Ez a csoport az értéknöve- kedrésben 4'3%—kal vett részt. A ,,balkáni egyéb államok": Bulgária, Görögország, Törökország (ideértve az utóbbinak az ázsiai területen fekvő nagyobbik részét is)
81*'6%—kal növelték a forgalom értékét,
3'8%-kal részesedve annak emelkedésében.
A legnagyobb javulás a nyugati államok öt országot. felölelő népes csoportjánál mutat- kozott; igaz viszont, hogy az előző évi for- galom még rendkívül szűk határok között mozgott. Részesedésük éppen azért a forga—
lom értékének egész emelkedésében nem haladja meg az előző csop—ort 3'8% —o.s része- sedését. A ,,szomszédos államokff—nak ugyan—
csak öt országra kiterjedő forgalma már 30'6%-os visszaesést (mutat, mint láttuk, főként annak folytán, hogy Szerbia és Hor- vátország még csak mintegy hetedrészét e'r—
ték el a volt jugoszláviai forgalmunknak.
Európa fel nem sorolt országaira egész kül- kereskedelmi forgalmunkból már csak tel—
jesen jelentéktelen hányad esik (011270),
97'5%-kal kevesebb, mint 1941—ben, csak—
nem kizárólag az oroszországi Tanácsköz—
társaságok kiesése folyt-án.
vitéz Pap László dr.
