Balassa, B.: A feldolgozó ipari termékek ipari és fejlődő országok közötti külkereskedelme, 1978–1990

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 431

A következő két fejezet. részben Bienaymé további valószínűségszámítási kontribucióival.

részben vegyes jellegű egyéb statisztikai munkásságával foglalkozik. Az 5. fejezet fog—

lalkozik a Bernoulli-tétel megforditásával, az átlagok elméletével s főleg a függetlenségi kritériummal. Ez utóbbi vonatkozásában ar- ra a következtetésre jut, hogy ennek a fo- galomnak elemei — melynek felfedezését ál- talában R. A. Fishernek tulajdonítják — meg- találhatók Bienaymé munkásságában is. Itt mutatnak rá a szerzők arra is, hogy Bienaymé Malthus determinisztikus népességnövekedési modelljével szemben a generációs kihalási problémával is foglalkozott, ami nagy reali- tásérzékre vall. A legnagyobb jelentőséget mégis ebben a fejezetben Bienaymének az általános egyenlőtlenség Csebüsev által is tárgyalt elméletével kapcsolatos meglátásai- nak tulajdonítanak. Ez —— nézetük szerint — feljogosítja a modern elméletet, hogy ebben a vonatkozásban ..Bienaymé-Csebüsev e—

gyenlőtlenségről" szóljon a ,,gyenge nagyszá- mok törvényével". illetve a momentumok mód- szerével kapcsolatban. Szinte minden mód- szertani megoldás fő kritériuma írásaiban az empirikus, gyakorlati felhasználhatóság, il- letve a tényleges alkalmazás. Az 5. fejezet a már említett népességfejlődési problémán

kívül egy orvosi statisztikai és egy játékelmé- leti alkalmazott kérdést is felvet, a 6. feje- zet pedig az öröknaptár és a házak kisajá—

tításának és a fenntartási költségeknek sta—

tisztikailag megragadható kérdéseivel, továb—

bá a járadékon alapuló biztosítási ügyletek problémáival foglalkozik, bizonyítva, hogy a matematikai statisztika Bienaymé számára nem ..elméleti játék" volt, hanem a valóság megismerésének eszköze.

Kritikailag megállapítható, hogy ez a Bien- aymé—mongoráfia nagy nyeresége nemcsak a modern statisztikai tudománytörténeti iro—

dalomnak. hanem egyben a statisztikai el—

mélet problémáinak is majdnem enciklopédi—

kus teljességű irodalomtörténeti átfogása. lgy viszonylag kis terjedelme ellenére, hála a nagyon fegyelmezett és ökonómikus szer- kesztésnek és fogalmazásnak, gazdag tárhá—

zát nyújtja az igényesebb tudománytörténeti és egyben tudományelméleti ismereteknek. A kötetet hasznosan egészíti ki a szövegben emlitett statisztikus szerzők születési és halá—

lozási dátumainak összeállítása, Bienaymé műveinek, valamint a rá vonatkozó irodalom- nak majdnem teljesnek mondható bibliográ—

fiája, továbbá a név- és tárgymutató.

(Ism.: Horváth Róbert)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BALASSA. B. :

A FELDOLGOZÓ IPARI TERMÉKEK IPARI ÉS FEJLÖDÖ ORSZÁGOK KÖZÖTTI

KULKERESKEDELME, 1978—1990

(Prospects for trade in manufactured goods be- tween industrial and developing countries, 1978—1990.)

—- Journal of Policy Model/ing. 1980. 3. sz. 437—455. p.

A feldolgozó ipari termékek külkereskedel- mének alakulását szerző a GDP növekedé—

sének függvényében vizsgálja. Első lépésben a gazdasági növekedés országcsoportonkénti előrejelzése a feladat. Második lépésben en- nek alapján készült el a fejlett ipari és a fejlő- dő országok közötti feldolgozó ipari külke—

reskedelem kilenc termékcsoportra bontott előrejelzése. Végül ezeket az előrejelzési eredményeket veti össze a szerző a fejlett or- szágok feldolgozó ipari termelésének és fa- gyasztásának adataival.

A fejlett ipari országok várható gazdasági növekedésére vonatkozóan több becslés is rendelkezésre áll. Ezek közös jellemzője az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedé- sének a hetvenes években (a gazdasági re—

cesszió és a kőolajválság hatására) bekövet—

kezett Ielassulását követően ismét a gazda—

sági növekedés felgyorsulását prognosztizál- ják. Jelentős eltérések mutatkoznak az elő—

rejelzett növekedési ütemben (évi 3.5 száza-

léktól 4.9 százalékig), s még inkább az orszá—

gok közötti eltéréseire adott becslésekben.

Balassa előrejelzése a nemzetközi szervezetek által készített munkaerő-prognózisokon, va- lamint azon a feltételezésen alapszik, hogy a termelékenység differenciált növekedése csök—

kenteni fogja a fejlett országok közötti ter- melékenységi különbségeket. A becslések sze- rint a GDP évi növekedési üteme 1978 és 1990 között az Egyesült Államokban 3.5, Ka- nadában 3.7. a Közös Piac országaiban 3.6, Japánban 6.0 százalékos lesz. A fejlett orszá- gok csoportjaira átlagosan évi 3.9 százalékos

gazdasági növekedéssel számoltak.

A fejlett országok gazdasági növekedése nagy hatást gyakorol a fejlődő gazdaságok GDP-jének alakulására. Ezért várható, hogy a hetvenes évek végétől a fejlődő országok—

ban is magasabb lesz a gazdasági növeke- dés üteme. Az OPEC—országokban a GDP- nek évente átlagosan 6 százalékos növekedé- se várható. Ez az átlagos érték azonban igen nagy országok közötti eltérést rejt. Iránban az egyre súlyosbodó politikai helyzet, számos más arab országban a kőolaj— kitermelés tu- datos visszafogása vezet mérsékeltebb növe- kedési ütemhez, ugyanakkor a kőolajvagyon fokozottabb kiaknázásával kiugró gazdasági növekedési ütemeket lehet elérni. ahol ez be-

432

leillik az ország gazdaságpolitikai koncepci—

ójába. A nem kőolajtermelő fejlődő orszá- gokban természetesen mérsékeltebbek a'gaz—

daságfejlesztés lehetőségei, de itt is érvénye- sül a fejlett ipari országok húzóereje. A fej- lett és a fejlődő országok gazdasági növeke- dése közötti korrelációs kapcsolat állandó- ságát feltételezve. a szerző a nem kőolajter—

melő fejlődő országok GDP-jének várható évi növekedését 5.5 százalékosra. az összes fej- lődő országét pedig együttesen 5.6 százalé-

kosra becsüli. ,

A fejlett országok várható gazdasági nö- vekedési ütemének és a fejlődő országok—

ból származó import jövedelemrugalmassá- gának ismeretében becsülhető az import jö—

vőbeli növekedése. A szerző feltételezi, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt jövedelem- rugalmassági érték a jövőben (a szóban for- gó import piaci arányának és bázisadatai—

nak növekedése miatt) csökkenni fog. Ezért előrejelzésében az 1963—1973—as időszakra megállapított 3.6 és az 1973—1978—as évekre számított 4.1-es jövedelemrugalmasság he- lyett 3.2-del számol. A számítások azt mutat- ják, hogy a fejlett ipari országok fejlődő or- szágokból származó ipari importja 1978 és 1990 között várhatóan évi 125 százalékkal fog növekedni.

A különböző nemzetközi szervezetek és ku—

tatók által végzett előrejelzések általában ennél kisebb importnövekedési ütemeket eredményeztek. A szerző szembeszáll ezekkel a becslésekkel. Bizonyítja, hogy az alábecs- lést az 1977-es év tapasztalatainak túlérté—

kelése okozta. Ebben az évben a protekcio- nista tendenciák megerősödése a fejlett or- szágokban valóban az import visszafogásá- hoz vezetett, de már a következő év adatai is azt mutatják, hogy az importnövekedés le- lassulása csupán átmeneti jelenség volt,

A 12.5 százalékos átlagos növekedésen be- lül termékcsoportonként várhatóan nagy el—

térések lesznek. A gépek. berendezések. jár- művek, műszerek. elektronikai cikkek. a vas-.

az acél- és a vegyipari termékek fejlődő or- szágokból származó importja az átlagosnál lényegesen nagyobb ütemben fog emelked- ni. Az átlagosnál sokkal lassúbb növekedés várható a textiláruk és a ruházati cikkek. va- lamivel lassúbb az egyéb fogyasztási cikkek és az egyéb félkésztermékek importjában.

Valószinű ugyanakkor, hogy megnő a fejlett ipari országok piacán az alacsony fejlettségi szintű országokból származó import aránya a frissen iparosodott fejlődő országokból

származó import rovására.

A fejlődő országok fejlett országokból szár- mazó feldolgozó ipari importjának alakulása függ a gazdasági növekedés ütemétől. a kül- kereskedelmi bevételek alakulásától és az adott ország importhelyettesitési törekvései- től. A három tényező együttes hatását figye-

lembe véve valószínűsíthető. hogy 1978 és 1990 között az OPEC-országok fejlett orszá- szágokból származó importja évi átlagban 12.0, a nem kőolajtermelő fejlődő országoké 7.8. a fejlődő országoké együttesen 9.7 iszá- zalékkal fog növekedni. Ennél mindkét ar- száacsoportban nagyobb lesz a beruházási javak importjának növekedési üteme és ala- csonyabb ütemű a viszonylag kis beruházás—

sal előállítható ipari fogyasztási cikkek im—

partjának növekedése. A nagyobb tőkebe—

fektetéssel fejleszthető vas- és acélipar. va- lamint a vegyipar termékeinek importja va—

lószínűleg lassuló ütemű lesz az OPEC—arszá- gokban. de a többi fejlődő országokban -- tőke hiányában —— valószínűleg az előrejelzési periódu"sban sem fognak e termékcsoportok importjának helyettesítésére törekedni.

A fejlett országok fejlődő országokba irá- nyuló exportjának előrejelzett 9.7 százalékos növekedési üteme és az onnan származó im—

port évi 12.5 százalékos növekedése együtte- sen azt eredményezi, hogy a fejlődő orszá—

gokkal folytatott külkereskedelemben az ex- port/import arány az 1978-as 3,6-ról, 1990-re 2.7-re csökken. Mindazonáltal a fejlett orszá- gok feldolgozó ipari külkereskedelemből szár—

mazó exporttöbblete a vizsgált időszakban közelítőleg megháromszorozódik. 115 milliárd dollárról 303 milliárd dollárra emelkedik. En—

nek kétharmada a gépipari termékek külke- reskedelméből származik majd. Növeli még az exporttöbbletet a vegyipari. valamint a vas- és acélipari termékek kűlkereskedelme is, ugyanakkor a textilóruk, valamint az egyéb fogyasztási cikkek és félkésztermékek külkereskedelme csökkenti azt.

A fejlődő országokkal folytatott külkeres—

kedelemnek a fejlett országok összes külke—

reskedelmén belüli arányát természetesen az is befolyásolja. hogy hogyan alakul a_fejlett országok egymás közötti és a szocialista or- szágokkal folytatott külkereskedelme. Mivel ez utóbbiak a becslések szerint mérsékeltebb ütemben (körülbelül évi 7 százalékkal) növe-

kednek, várható, hogy 1978 és 1990 között a

fejlődő országok aránya a fejlett országok exportján belül 47.1-ről 54,7, az importon be- lül 24.6-ról 37,6 százalékra emelkedik.

A GDP növekedésére vonatkozó becslések segítségével és a lakossági kereslet jövede- lemrugalmassági mutatóinak felhasználásával a szerző elvégzi a feldolgozó ipari termékek fejlett ipari országokban várható fogyasztá—

sának előrejelzését is. Ennek várható növe- kedési ütemét (3.6%) az export és az import előrejelzett növekedési mutatóival összevetve megkapja a fejlett országok feldolgozó ipari termelésének várható növekedési ütemét (3,9

%). és elemezni tudja a termékösszetétel ala—

kulását.

(ism.: Kuti Éva)