KGST tudományos szeminárium az ipari termelékenység nemzetközi összehasonlításáról

SZEMLE

KGST TUDOMÁNYOS SZEMlNÁRlUM

AZ lPARl TERMELÉKENYSÉG NEMZETKÖZI USSZEHASONLlTÁSÁRÓL

LACFALVI JÓZSEF

Az extenzív jellegű gazdasági fejlődés le- hetőségeinek, tartalékainak kimerülésével az utóbbi években valamennyi KGST—országban fő feladattá vált az erőforrások hatékonyabb felhasználása, ezen belül a munkatermelé- kenység eddiginél gyorsabb ütemű növelése a népgazdaság minden ágában, különös—

képpen az iparban. Az e cél elérését szol—

gáló döntések meghozatalához s a felada—

tok megvalósításához kiindulási alapként az szükséges, hogy a KGST—országok nemzet—

közi mércéhez viszonyítva állapítsák meg or- száguk ipari termelékenységének színvonalát, a különbségek mértékét és legfontosabb okait, Szükség van tehát az ipar termelékeny' ségi színvonalának s az erre ható fő ténye- zőknek a fejlett tőkés országokéval történő minél szélesebb körű összehasonlítására is.

E tevékenységnek (más gazdasági jelensé—

gek összemérése mellett) nagy fontosságot tulajdonított az Európai Biztonsági és Együtt- működési Konferencia 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya. Az abban foglaltak nyomán az Európai Statisztikusok Értekezlete 1976-ban javasolta, hogy az országok bővít—

sék a két— és több oldalú nemzetközi össze—

hasonlítások körét és programját. különös tekintettel az ipari termelékenységre.

Mindezek jelentőségét felismerve. egyben az eddigi összehasonlítások során felhalmo—

zódott tapasztalatok cseréjének célszerűségét figyelembe véve, a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1977. évi munkatervébe a követ- kező. hosszabb lejáratú feladatcsoportot ik—

tatta be: az ipari munkatermelékenység színvonalának s az arra ható tényezőknek a KGST—országok és a fejlett tőkés országok közötti összehasonlítására vonatkozó mód- szertan kidolgozása. A munkatervben e fel—

adat megvalósításának fő felelőseként a ma—

gyar delegációt jelölték ki.

A munka első szakaszában kérdőívet állí- tottunk össze, amelyet megküldtünk a többi KGST-országnak. A kérdőíven azt tudakoltuk, hogy az adott ország milyen termelékenysé-

gi összehasonlításokat végzett fejlett tőkés országgal (országokkal). melyek voltak az al- kalmazott módszerek, hogyan történtek s milyen körre terjedtek ki a számítások. mi—

lyen formában és módon publikálták az eredményeket.

A kérdőívre adott válaszok, továbbá saját tapasztalataink alapján, a nemzetközi szak—

irodalom felhasználásával állítottuk össze a témakört átfogó anyagunkat "Beszámoló az ipari termelékenységi színvonal és a terme—

lékenységet befolyásoló tényezők KGST-or—

szágok és fejlett tőkés országok közötti ösz- szehasoniításainak módszereiről" címmel. Az anyagot ez év elején valamennyi tagország—

nak megküldtük. Felkérésünkre több KGST—

ország és néhány magyar szakember a té- makör más—más oldalát kidomboritó beszá- molókat készített, Ezek kölcsönös cseréje az év első negyedének végéig megtörtént.

Ezek után került sor ez év április 11. és 14. között Budapesten a munkatervben elő- írt nemzetközi tudományos szeminárium meg-

tartására.

A szemináriumon — a Mongol Népköztár- saság kívételével — valamennyi KGST-ország statisztikus szakértői részt vettek, Jelen volt továbbá a Szocialista Világrendszer Gazda- sági Problémái Nemzetközi intézetének, va- lamint a KGST Titkárságnak a munkatársa.

Meghívás alapján kapcsolódott be a sze—

minárium munkájába a Finn Köztársaság statisztikus szakértőinek delegációja s az Európai Gazdasági Bizottság képviselője. A szeminárium elnökévé a résztvevők dr. Kiss Albertet, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettesét, a magyar delegáció vezető—

jét választották.

A szemináriumon előterjesztett és megvita- tott beszámolók a következők voltak:

Magyarország

—Beszámoló az ipari termelékenységi színvonal és a termelékenységet befolyásoló tényezők KGST- orszógok és fejlett tőkés országok között! összeha—

sonlításónak módszereiről (Magyar delegáció)

SZEMLE 765

— A nemzetközi termelékenységi összehasonlitások célját szolgáló mutatók kiválasztása (MTA lpargaz—

daságtani Kutatócsoport)

-— Nemzetközi termelékenységi összehasonlítás a nehézipari vállalatok szintjén (Nehézipari Miniszté- rium)

— A termelékenységi számítások módszere az önt- vénygyártásban, különös tekintettel a nemzetközi

összehasonlításokra (Untödei Vállalat)

Lengyelország

—Az ipari termelékenységi vizsgálatok céljára Lengyelországban alkalmazott termelési mutatók s az ezeket befolyásoló néhány tényező vizsgálata

— A társadalmi termelékenység nemzetközi vizsgá- lata során felmerült néhány kérdés a Lengyel Sta- tisztikai Főhivatal Közgazdasági Tudományos lnté—

zetének kutatásai alapján Csehszlovákia

—— Csehszlovák tapasztalatok az ipari termelékeny- ség nemzetközi összehasonlításában

—Az elvégzett nemzetközi termelékenységi össze—

hasonlítások áttekintése KGST Titkárság

-- Az ipari termelékenység KGST—országok és tőkés országok közötti nemzetközi összehasonlitásának né- hány kérdése.

A felsorolt beszámolók ismertetésén kívül a Finn Köztársaság delegációjának vezetője kifejtette elgondolásait, a képzettségi szín- vonalnak mint az ipari termelékenységet be—

folyásoló tényezőnek a jelentőségéről. Az Európai Gazdasági Bizottság képviselője pe- dig a szemináriumot hasznosnak minősítve vázolta elképzeléseit arról, milyen lehetősé—

gek adódnak a további munkához a terme—

lékenységnek a szocialista és a tőkés orszá- gok közötti nemzetközi összehasonlítására vonatkozóan.

A KGST—országok és a fejlett tőkés orszá- gok ipari termelékenységének összehasonlí- tásáról s ennek módszereiről a KGST Sta- tisztikai Állandó Bizottsága keretében most tartottunk első alkalommal szemináriumot.

Nyilvánvaló tehát, hogy a tanácskozás fő feladata a módszerek elméleti és gyakorlati problémáival s ezek különféle megoldási le- hetőségeivel kapcsolatos széles körű tapasz—

talat- és véleménycsere volt. Valamiféle ..kész recept" egyébként sem képzelhető el, hiszen minden egyes összehasonlításban kü—

lönbözők a konkrét adottságok. és eseten- ként a részt vevő országok beszámolási rend- szere és adatbázisa is eltérő. A szeminárium résztvevői — amint ezt a tanácskozásról ké- szült, mindenki által aláírt dokumentumban is rögzítették -— úgy vélték, hogy az adott keretek között folytatni kell a témakörről a tapasztalatcserét. Egyetértettek abban is, hogy a szeminárium eredményei a jövőbeni összehasonlitások során jól hasznosíthatók.

Ennek elősegítésére a magyar delegáció a beszámolók és hozzászólások szövegét tar- talmazó gyűjteményt fog összeállítani, s azt majd a delegációk rendelkezésére bocsátja.

A ..STATlSZTiKAl MÓDSZEREK — TÉMADOKUMENTÁCIÓ"

ClMÚ SOROZAT KÖTETEl

HORVÁTH TIBOR

A közelmúltban jelent meg a ,,Statisztikai módszerek -— Témadokumentáció" cimű soro—

zat 10. kötete. Ez alkalommal röviden foglal- kozni kívánunk a sorozattal, vázolva a szer- kesztői szándékot. annak teljesülését, és is—

mertetve a sorozat egyes köteteit.

A sorozat első kötete 1972-ben jelent meg.

a tizedik 1977-ben. A kiadványok legfonto—

sabb adatai: a 10 füzet összesen 868 oldal terjedelemben, 6000 példányban jelent meg;

a feldolgozott 10 témakörben a szerzők ösz-

szesen 1324 műről (folyóiratcikkről, tanul- mányról; könyvről) tájékoztatnak; térben el- sősorban Európahidőben pedig főleg az l960-as és 1970-es évek szakirodalmát dol- gozzák fel (néhány kötet szerzője hosszabb időszak irodalmából merít. és a század ele- jére, sőt a múlt századba is visszanyúl),

A sorozat tervezője és életrehívója a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat, amely a sorozat célját. feladatát a másodikként megjelent füzet elején1 a következőkben je—

1Dr. Nyáry Zsigmond: A termelési függvények irodalma. Statisztikai módszerek —— Témadokumentáció 2. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Bu—

dapest. 1972. 9. old.

lölte meg: ,.A sorozat célja a korszerű gaz- dasági—társadalmi folyamatok elmélyült e- lemzését elősegítő statisztikai módszertani irodalom dokumentációs formában történő feltárása. A sorozat egyes füzetei a kiválasz—

tott témakörben egy-egy módszer rövid le- írását. a publikációk részletes ismertetését és válogatott bibliográfiáját tartalmazzák. A kérdés lényegét összefogó összeállítás nem készül a teljesség igényével, és nem tartal- maz kritikai észrevételeket. A publikációk dokumentációs ismertetése a feldolgozott té—

mának megfelelő csoportosítást követi. A ki- adványsorozat az egyes kérdések iránt érdek- lődők számára eligazítást kíván nyújtani, ép- pen ezért a Könyvtár arra kéri az olvasókat, hogy észrevételeikkel, tanácsaikkal járulja- nak hozzá a további munka eredményes vég- zéséhez."

A sorozat eddigi kötetei nem a statisztikai módszertan elsődleges kérdéseire irányítják a figyelmet, nem a statisztikai megfigyelés és elemzés általános problémáinakirodalmát tárják fel, hanem a statisztikai gyakorlat újabban művelni kezdett területeinek meg—

ismertetéséhez adnak témadokumentációt. A