Kissné Pavelcsák Ágnes: Nemzetközi ipari együttműködési politika a KGST-ben

SZEMLE 911

MAGYAR SZAKIRODALOM

KISSNÉ PAVELCSÁK ÁGNES : NEMZETKÖZI IPARI EGYUTTMÚKCDÉSI

POLITIKA A KGST-BEN

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1981. 374 old.

,,Van-e. létezik-e a szocialista országok együttműködési szervezetének, a KGST—nek nemzetközi gazdaságpolitikája" — teszi fel bevezetőül (5. old.) a szerző a kérdést.

A közgazdászok körében e kérdésre gyakran lehet tagadó választ kapni, vagy sok eset- ben erős kételyek hangzanak el ezzel kap—

csolatban. A kételyek és tagadások között arról sincs konkrét elképzelés, hogy mit is tartalmazhatna a KGST-integráció gazdasági és ipari együttműködési politikája. De egy—

általán miért is lenne szükség a nemzetközi gazdasági és ipari együttműködési politika vizsgálatára? Szinte magától adódik a vá- lasz. A KGST-integráció továbbfejlesztéséhez, annak tudományos megalapozásához, a gya- korlati tevékenységhez e kérdések megvála- szolása elengedhetetlen. E politika mibenlé- tével kapcsolatos kérdések, kételyek abból fakadnak — különösen a teoretikus elképze- lések szerint —, hogy sokkal gyorsabban kí—

vánjuk és képzeljük el a KGST-integráció fejlődését. mintsem azt a realitások lehető- vé teszik.

A szerző napjaink egyik igen aktuális én fontos kérdését veszi vizsgálat alá. A könyv első részében a szocialista nemzetközi ipari együttműködési politika lényegével, tartalmá—

val, eszközeivel, módszereivel, a szocialista iparpolitika elméletével, gyakorlatával. fon- tosabb ellentmondásaival foglalkozik. A már meglevő elemekből kirajzolódnak a szocia- lista nemzetközi munkamegosztás elméletének főbb vonásai. Sokat merít a szerző a nem- zetközi"r'munkamegosztós polgári elméletei- ből és gyakorlatából, továbbá igyekszik kitöl- teni a KGST-ben 1962-ben elfogadott szoci- alista nemzetközi munkamegosztás alapelve—

inek kereteit. Különösen nagy teret szentel továbbá ez a rész a nemzetközi gyártássza- kosításnak és kooperációnak mint a szocia- lista nemzetközi iparpolitika egyik igen fon- tos területének.

A nemzetközi gazdasági és iparpolitika ér-

telmezése sem hazailag, sem nemzetközileg

nem egységes. e téren már számos elmélet született. A gazdaságpolitika tőkés országok- ban kialakult elmélete a gazdasági, növeke—

dési elméletekben fejeződött ki, amelyek alapvetően Keynes elméletén alapszanak. A gazdasági növekedés politikája magában foglalja a makropolitikát. a szektorális, va- lamint a regionális politikát, melyek egymás—

sal kölcsönösen összefüggenek, de amelyek közül a makropolitikának adnak elsőbbsé—

get.

A KGST-integráció nemzetközi gazdasági és ipari együttműködési politikájának kialakulási folyamatát és elemeit vizsgálva bepillantást nyerhetünk az országok tudatos, tervszerű nemzetközi gazdasági együttműködésének fontosabb elvi céljaiba. döntéseibe. intézke- déseibe, gyakorlatába, szervezeti rendszeré- be stb.. amelyek állandóan előrehaladnak és mind magasabb szintre emelkednek.

A KGST-integráció nemzetközi gazdaság- politikóját az országok képviseletére illetékes

vezető szervek által kitűzött, az integráció

gazdasági. politikai, társadalmi fejlődésére vonatkozó célok, elvi döntések és ezek meg- valósitására vonatkozó módszerek, eszközök tervszerű intézkedések összefüggő rendszere-

ként határozza meg a szerző.

A KGST—országok nemzetközi együttműkö—

désében döntő szerepet játszó ipari együtt—

működési politika vizsgálata kiterjed az ipa- ri termelés, a műszaki fejlesztés, a beruházá—

sok nemzetközi tervkoordinációjára, továbbá az integrációban részt vevő ipari egyesülé—

sek. nemzetközi szervezetek szervezeti és jo- gi szabályozására.

A szocialista nemzetközi ipari együttmű- ködési politika jelenleg csak nagy vonások—

ban van kialakulóban a KGST—integrációban.

A hoszú távú célprogramok kidolgozása és megvalósítása már sokkalta határozottabb nemzetközi együttműködési politikát testesít meg. Kifejezetten összefüggő nemzetközi struktrúapolitika a tervek nemzetközi koordi—

a célprogramok megvalósításán stb. keresztül közvetett módon valósul meg.

A KGST-integráció nemzetközi mechaniz—

musa magában foglalja a gazdasági együtt—

működés formáinak és eszközeinek rendsze—

rét. Ez a mechanizmus a tagországok irányí- tási rendszerén alapszik, fejlesztése pedig szükségessé teszi a nemzeti gazdaságirányi- tási rendszerek változásait is.

A szocialista országok nemzetközi gazda—

sági együttműködésében a különböző formák többsége — így a népgazdasági tervek ösz- szehangolása, a külkereskedelmi áruforga—

lom egyeztetése, közös intézmények létesíté—

se, a tudományos—műszaki együttműködés szervezése stb. — a KGST tevékenységének a

körébe tartozik.

A szocialista nemzetközi ipari együttműkö—

dés különféle ellentmondások állandó leküz—

désén keresztül, kisebb—nagyobb zökkenőkkel halad előre. A szerző három általa fontos- nak ítélt problémakört emel ki és elemez.

nevezetesen a KGST—országok nemzeti és

nemzetközi érdekei közötti ellentmondásokat,

a KGST-integráció mechanizmusának főbb nemzetközi problémáit, valamint az ágazati irányítás és a vállalati önállóság kérdését.

912

Az árrendszer, a világpiaci árak képzése nagy horderejű gazdasági és politikai kér- dés, mivel a világpiaci árak szerepet ját- szanak a létrehozott nemzeti jövedelem ar- szágok közötti elosztásában. A szocialista or- szágok közgazdászainak körében is állandó kutatás tárgya az, hogy a KGST-integráció árrendszere mennyiben felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, meny- nyiben ösztönöz az erőforrásokkal való taka- rékosságra, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére, a termelési szerkezetben a gaz- dasági hatékonyság növelésére. A követke—

ző fejezet azt elemzi, hogy a KGST integrá- ciója mennyiben felel meg a követelmények- nek. Ezen belül a szerző kiemelt szerepet szentel az árcentrum alakulásával, a csere- arányok változásával és annak a KGST ár- rendszerére gyakorolt hatásaival, az árrefor- mok lehetséges útjaival és módjaival kapcso-

latos kérdéseknek.

Külön fejezet foglalkozik a termelés nem- zetközi szakosításának és kooperációjának fogalmával és elméletének főbb vonásaival, a tudományos—műszaki haladással és a nem- zetközi gyártásszakositási kooperációval, a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatok- nak a KGST—országok nemzetközi gyártássza- 'kositására gyakorolt hatásával és a nemzet- közi gyártásszakositás előrehaladásának né-

hány fontosabb problémájával.

A kötet második része néhány fontosabb

termelési ág, köztük az energetikai integrá—

ció, a gépipar, a vegyipar és az élelmiszer- gazdaság kérdéseivel foglalkozik. Az együtt—

működés e részterületei oly módon kerülnek bemutatásra, hogy azok alátámasszák az el- ső részben megfogalmazott elvi fejtegetése-

ket.

A KGST-integrációban lezajló iparszerkeze- ti változások kapcsán megismerkedhetünk a nemzeti struktúrák fejlődésére ható fonto—

sabb tényezőkkel. a struktúrapolitika nem- zetközi összehangolásánok problémáival. a termelés ágazati szerkezetének változásaival, és ennek a KGST-integráció keretében meg- valósuló változataival. Az ebben a fejezetben

leirtakat sok adat illusztrálja.

A KGST energetikai integrációjával foglal—

kozó fejezetben rövid áttekintést kapunk a tőkés világgazdaság néhány fontosabb ener- getikai problémájáról, majd részletesebben tárgyalja a szerző az energiahordozók és a villamos energia termelését és szerkezetét a KGST-integrációban. szót ejt a KGST—orszá—

gok energiagazdálkodásának néhány idősze- rű kérdéséről és Magyarország energetikai

gazdaságpolitikájáról.

A világgazdaságban egyre növekvő súllyal szerepel a vegyipar. A vegyiparnak a KGST—

integrációban játszott szerepével foglalkozó rész körvonalazza a KGST—országok között a vegyipar területén megvalósuló együttműkö—

dést, a magyar vegyipar fejlődésének fonto—

sabb vonásait és nemzetközi összefüggéseit.

Az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munka—

megosztásának fontosabb sajátosságait, a KGST—országok élelmiszer-gazdaságának *fej- lődését, az élelmiszer-gazdaság nemzetközi munkamegosztásának irányvonalait ismerhet- jük meg a következő fejezetben. E területen a KGST-országok együttműködésének tapasz—

talatai az utóbbi években bebizonyították.

hogy a szorosabb együttműködésre való átté- réshez megvannak a reális feltételek. A nem- zetközi munkamegosztás új formájának ki—

alakulását segiti elő a nagyszabású és hosz- szú lejáratú kétoldalú árucsere, továbbá a KGST—országokon belüli agráripari egyesü- lések közvetlen kapcsolatainak fejlődése.

A gépiparnak a KGST—integráción belül játszott szerepével foglalkozó fejezet kitér a tudományos—technikai haladásnak a gépipar termelési szerkezetére gyakorolt hatására.

Részletesen elemzi a KGST gépipari célprog- ramját. és széleskörűen foglalkozik az egyes KGST-országok fontosabb gépipari szakoso—

dásával. A szerző rámutat arra, hogy a KGST- integrációban a nemzetközi gyártásszakosi- tás és a korszerűség. a minőség közötti ösz—

szefüggés nem jut kellően érvényre, elsősor—

ban a korszerűség terén mutatkozó lemara- dás következtében.

Természetesen a könyv —- mint ahogyan ar—

ra a szerző is rámutat — nem léphetett fel a teljesség igényével, a további részletek pe- dig az amúgy is terjedelmes tanulmány ke—

reteit még jobban bővítették volna, ezért el- sősorban a KGST—integráció továbbfejleszté—

sének elméleti kérdéseire koncentrálta mon- danivalóját. A kötet hasznáhatóságát növeli a KGST fontosabb nemzetközi szervezeteit bemutató függelék és az igen részletes iro—

dalomjegyzék.

Dr. Csapodí Pál

MESZÉNA GYÖRGY —- ZIERMANN MARGIT:

VALÓSZlNOSÉGELMÉLE'T ÉS MATEM ATlKAl STATISZTIKA

Korszerű matematikai ismeretek gazdasági szakem—

berek számára. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Budapest. 1981. 554 old.

A magyar gazdasági szakemberek számára ez a könyv évek óta érezhető hiányt pótol.

Ez ideig igen kevés e témával kapcsolatos ma—

gyar nyelvű szakkönyv jelent meg. Kiemelve e kevesek közül Prékopa András .,Valószínű- ségelmélet műszaki alkalmazásokkal" és Vin—

cze István ,,Matematikai statisztika ipari al—

kalmazásokkal" című könyveket, melyekből a hazai szakemberek közel két évtizede a való—

színűségelmélet és a matematikai statisztika elméletét, valamint a gyakorlati alkalmazás