246 SZEMLE
Dr. Varga Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnika—alkalmazási főosz—
tályának vezetője az információstatisztikai ad hoc bizottság munkájáról számolt be.
Hangsúlyozta, hogy a bizottság eredményes munkát végzett. de még vannak teendők.
ezért kérte, hogy a bizottság működési idejét hosszabbítsák meg. A kérés teljesítésével az érdekeltek egyetértettek.
Nagy Ervin, az Építésügyi és Városfejlesz- tési Minisztérium képviselője felvetette, hogy
az idősorok összehasonlíthatósága érdekében a szervezeti változásokat egységesen kellene kezelni. Felvetette továbbá. hogy az adat- szolgáltatási kötelezettségeket ismertető tár;
cakiadványokat a jelenlegi felügyeleti ta—
goltság helyett az ágazati rend szerint lenne célszerűbb összeállítani.
Nyitrai Ferencné dr. felkérte a szakmailag illetékes vezetőket, hogy a felvetett kérdése- ket vizsgálják meg, és készítsenek javaslatot az indokolt változtatásokra.
TANÁCSKOZÁS
A TUDOMÁNYOS—MÚSZAKI HALADÁS PROGNOSZTIZÁLÁSÁRÓL
DR. SlPOS BÉLA
A KGST Tudományos Műszaki Együttműkö—
dési Bizottságának jóváhagyása alapján 1986. október 20. és 25. között a Szovjetunió- ban, Jerevánban tartották a tudományos—
műszaki haladás prognosztizálásának kérdé- seit tárgyaló lll. nemzetközi szimpoziont.l
A tanácskozáson Bulgária. Csehszlovákia.
Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság. a Szov- jetunió és Vietnam képviseltette magát.
A szimpozion munkájában részt vevő 171 kutató többsége akadémiai, állami és tudo—
mányos intézetekben, tervhivatalokban, egye—
temeken. illetve a KGST Titkárságán Moszk- vában dolgozik. Ezenkívül a FENTO (a ma- gyar Műszaki és Természettudományi Egye- sületek Szövetségének szovjet megfelelője) is képviseltette magát a KGST—tanácskozá- son.
A szimpozion munkáját különösen fontos—
sá tette az a tény, hogy a KGST új Tudomá- nyos—Műszaki Komplex Programját és az e programmal kapcsolatos prognosztizálási problémákat is megvitatták. 1986. október 24—én kerekasztal-konferenciát szerveztek a KGST-országok fiatal kutatói számára. ami- nek témája a tudományos—műszaki haladás prognosztizálása továbbfejlesztésének gya—
korlati feladatai voltak. A plenáris ülés ese—
ményeiből V. F. Leontyev professzornak és dr. Kovács Géza egyetemi tanárnak, a ma- gyar delegáció vezetőjének, a Nemzetközi Szervezőbizottság elnökhelyettesének elő- adását, valamint a szekcióülések magyarva—
natkozású kérdéseit ismertetjük részleteseb- ben.
! Az előzményekről lásd Tábori Károly: A KGST Tudományos Műszaki Prognosztikai Együttműködési munkacsoportjáról. Prognosztíka. 1977. évi 3—4. sz.
4—54 old.. valamint Mosonyiné Fried ludil: Közös prognosztizálás. Tájékoztató a KGST prognosztikci munkacsoportjának XA üléséről (1982. november—de- cember, Brassó). Prognosztika. 19844 évi 1—2. sz. 94——
98. alá.
A PLENÁRTS ELÓADÁSOK
A szimpoziont V. M. Kugyinov, a Szovjet- unió Tudományos és Műszaki Állami Bizott—
ságának elnökhelyettese és G. G. Nava- szardján, az Örmény SZSZK Állami Tervbi—
zottságának elnökhelyettese nyitotta meg.
Az első előadást Kugyinov tartotta. Előadá- sának témája a tudományos—műszaki hala- dás prognosztizálásának aktuális problémái voltak, különös tekintettel a KGST—országok tudományos—műszaki haladása Komplex
Programjának végrehajtására.
Ezt követően V. F. Leontyev professzor. a KGST Titkárság tudományos—technikai együttműködése főosztályának vezetője tar- tott előadást ,,A tudományos—technikai prognosztizálás új szakasza" cimmel. Beve- zetőjében Leontyev professzor utalt arra, hogy az SZKP XXVll. kongresszusa a szovjet társadalom fejlődésének külső és belső fel- tételeit széleskörűen és mélyen elemezte, és ennek eredményeképpen kidolgozta a párt új irányvonalát, az ország társadalmi—gaz- dasági fejlődésének felgyorsítását tűzte ki célul, és meghatározta a megvalósítás alap- vető útjait.
A gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos forrása a népgazdaság intenziv fejlődésének felgyorsítása a tudomány és a technika vívmányainak a gyakorlatba való széles körű bevezetésével. Utalt arra, hogy az SZKP Központi Bizottságának 1986. au—
gusztus 8—i ülésén hangsúlyozták a tudomá- nyos—technikai prognózisok fontos szerepét az SZKP XXVll. kongresszusa határozatainak végrehajtásában.
Az előadó kiemelte, hogy a KGST új Tudo- mányos—Műszaki Komplex Programja 20 év—
re szól. és így a prognózisok időhorizontja a korábbiakhoz képest nagyobb lett. A tudo—
mányos—technikai forradalom miatt ugyanis a fejlődés felgyorsult, a jövő egyre gyorsab-
SZEMLE 247
ban jelenné válik. Ez viszont szükségessé te- szi a tudományos módszerekkel való prog—- Anosztizálást, és a prognosztizálás adatbázi- sának fejlesztését. Az intenzív fejlesztés kor- szakában elképzelhetetlen a tudomány és a technika terveinek előkészitése prognosztizá- lás nélkül. Ebben a szakaszban, amikor a politikai vezetés igényli a prognózisokat mint a jövőre vonatkozó ex ante információ- kat. a döntések (tervek) megalapozásában megnő a prognóziskészitő szakemberek fe- lelőssége. Tudományosan megalapozott prog—
nózisokra van szükség, amelyek a fejlődés fő, lehetséges irányaira. esetleges veszélyei- re is felhívják a figyelmet. Az egyik fő cél a legújabb tudományos eredmények (bio- technika, elektronika, atomenergia, ipari ro- botok stb.) gyakorlati megvalósítása.
Az előadás arra a világszerte már a gya- korlatban felismert igazságra hívta fel a fi- gyelmet. hogy tudományosan megalapozott prognózist csak akkor tudunk késziteni, ha ismerjük az objektív törvényeket és a prog—
nosztizálási folyamatot meghatározó feltéte- leket. illetve azok változását. A tervezéssel kapcsolatban a tudományos—technikai újítás, tágabb értelemben az innovációs ciklus le—
rövidítésének jelentőségére hívta fel (: figyel- met. igen fontos az, hogy az új műszaki gon—
dolatok mielőbb a termelésben és így a fo—
gyasztásban megvalósuljanak. Ennek gyak- ran szervezeti, strukturális akadályai vannak, amelyeket el kell hárítani. Ugyanakkor a külső környezet összes (politikai, szociális, gazdasági. technikai, természeti stb.) ténye- zőjének prognosztizálása szükséges. A mon—
dottakból következik, hogy a tudományos—
technikai folyamatok prognosztizálása alap- vető feladattá vált a szocialista fejlődés je—
lenlegi szakaszában.
A fejlődés felgyorsításában az egyes nép- gazdasági ágak, illetve ágazatok szerepe megnő. így például a mezőgazdaság és er- dőgazdálkodás. (: szállítás és hírközlés, a ke- reskedelem, az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás nagyobb szerepet fog—
nak kapni a szovjet népgazdaságban. Az iparon belül fokozódik a vegyipar, az élelmi- szeripar, a gépipar és az építőanyag-ipar je- lentősége Leontyev professzor öt rendszer- ábrában szemléltette az összefüggéseket, ami a mondanivaló megértését nagymérték-
ben elősegítette.
Előadásának végén felhívta a figyelmetar- ra, hogy a szimpozion a tudományos kutatók kapcsolatainak széles körű fejlesztését teszi lehetővé, segíti a tapasztalatcserét, a prog—
nosztizálás népszerűsítését és a nemzetközi együttműködés fejlesztését az egyes témák- ban. Felhívta a figyelmet az empirikus ku- tatások jelentőségére. Hangsúlyozta továb- bá a prognosztizólás módszertana (ezen be—
lül a matematikai statisztikai módszerek) fej-
lesztésének szükségességét, kiemelve azt, hogy korszerű módszerek nélkül nem lehet megalapozott prognózisokat késziteni.
Dr. Kovács Géza professzor dr. Tábori Ká—
rollyal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi- zottság főosztályvezető-helyettesévei közösen készítette el előadását. melynek címe ,. Atu- dományos—műszaki fejlődés prognosztizáláso továbbfejlesztésének lehetséges irányai" volt.
Az előadásból az alábbiakat emeljük ki.
Prognosztizálási szempontból rendkívül fontos az időtényező differenciáltabb figye- lembevétele. A Komplex Program az ezred—
fordulóig terjedő időszakra fogalmaz meg feladatokat. Továbbfejlesztését, korszerűsíté- sét az ezredfordulón túlnyúló időszakot ma- gába foglaló prognózisokkal is elő kell se- giteni.
A fejlődési folyamatok feltárása mellett többet kell foglalkozni a hirtelen változások- nak és a változások következményeinek elő- rejelzésével és a tudományos—technikai fej- lődést kisérő nem kivánatos jelenségek (pé!—
dául környezetszennyeződés) prognosztizálá- sával is. A tudományos—technikai fejlődés új vonásaként kezelhető, hogy az innovatív szek—
torokban is jelentős lehet a szerepe a kis és közepes tevékenységméreteknek.
Végül az előadó hangsúlyozta, hogy a prognosztikai eredmények tervezésben való hasznosításának továbbfejlesztését is fela- datnak kell tekinteni. Miközben meg kell őrizni a prognosztikai munka bizonyos fokú önállóságát, nem szabad szem elől téveszte- ni, hogy e tevékenységnek a tervezés és a döntések tudományos megalapozását kell szolgálnia.
Kovács Géza előadását követően M. Pet- rov és M. Pramatarova (Bulgária) a nem—
zetközi tudományos—műszaki együttműködé—
désnek a KGST-országok hosszú távú tudo—
mányos—műszaki politikájára gyakorolt hatá- sáról, G. Slutow (Német Demokratikus Köz- társaság) a hosszú távú stratégiai—koncep- cionális munkáról. G. Szonja (Románia) a tudomány és a technológia fejlődéséről Ro- mánia sokoldalú társadalmi—gazdasági fej- 8. D. Motorigín (Szovjetunió) (: tudományos—műszaki prog- nosztizálás szerepéről a tudományos—műsza—
ki fejlődés meggyorsításában, Nguen Von Thu (Vietnam) a tudományos—műszaki fejlődés stratégiája kidolgozásának néhány szervezé—
si problémájáról, L. Kubicsek (Csehszlovákia) a tudományos—műszaki gazdasági és társa- dalmi fejlődés 20 éves periódusra kidolgozott összegező prognózisáról, A. G. Agababov (Szovjetunió) az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság társadalmi—gazdasági fejlődé- sének perspektiváiról, B. Huldorzs (Mongó- , lia) a tudományos—műszaki prognózisok sze—
repéről a nemzeti programok kidolgozásá- ban tartott előadást.
248 SZEMLE
A SZEKClÓULÉSEK MUNKÁJA
A szekcióülések programja a következő
volt: *
1. A tudományos—műszaki prognosztizálás elméle- te és módszertana [szekcióveze!ő: G. Dobrov (Szov- jetunió). tudományos titkár: R. Peszeleva (Szovjet- unió)] :
2. A nemzeti keretekben folyó tudományos—műsza—
ki pragnosztizálás és a tudományos—műszaki prog- nózisok felhasználása a népgazdaság irányításában [szekcióvezető: Kovács Géza, tudományos titkár: V.
Kaszirava (Bulgária)]
3. A közös tudományos—műszaki haladás prog- nosztizálásánok módszertani és szervezési kérdései a KGST keretei között folyó szocialista gazdasági integráció feltételei között [szekcióvezetőz V. F. Le- antyev (KGST). tudományos titkár: Oláh Imre
(KGSTH:
4. A tudományos—műszaki haladás Komplex Prog—
ramja megvalósításának problémái és prognosztikai feladatai [szekcióvezetó: B. Motarr'gr'n (Szovjetunió).
tudományos titkár: Sz. Meliíhov (Szovjetunión.
A kerekasztol-beszélgetésen a KGST-tagor- szágok fiatal kutatói vettek részt. és a tudo- mányos—műszaki prognosztizálás továbbfej- lesztésének feladatairól tájékoztatták egy- mást. Vitavezető A. Aganbegian professzor (Szovjetunió) volt.
A 2. szekció az alábbi magyar előadásokat vitatta meg. a kiadott tézisek kiegészitése alapján:
Nováky Erzsébet, a Marx Károly Közgazdaságtudo- mányi Egyetem docense ,,A tudományos—műszaki haladás hatása az ember környezeti állapotára";
Illés János, az Országos Tervhivatal főosztályve- zetője és Sárosi Gyula, az OT Tervgazdasági inté—
zet munkatársa: ,,A tudományos—műszaki prognoszti- zálás és a távlati tervezés lehetőségei Magyaror- szágon".
A 3. szekcióban K. F. Leontyev professzor javaslatára Sipos Béla egyetemi docens (Ja- nus Pannonius Tudományegyetem, Pécs) vita-
indító előadást tartott ,,A Kondratyev—ciklu- sok empirikus vizsgálata és prognosztizálása a KGST-országokban és a világgazdaság- _ ban" címmel. (A szerző Kondratyev-ciklusról' szóló tanulmányát a Statisztikai Szemle 1986. ' évi 12. sz. 1209—1237. old. közölte.)
Mosonyiné Fried Judit ,,A tudományos és műszaki pragnosztizálás egyes elméleti és módszertani kérdései" cimű előadásának té- ziseit a résztvevők megkapták.
A 4. szekcióban vitatták meg Gidai Erzsé- betnek, az MSZMP KB Társadalomtudomónyi lntézet osztályvezetőjének ,,A tudományos—
műszaki potenciál megújítása és a társada—
lom innovációs—adaptációs képességei" ci- mű; Hideg Evának, a Marx Károly Közgaz- daságtudományi Egyetem tudományos mun- katársának .,A tudományos—műszaki fejlesz- tés egyes módszertani kérdései a társadalmi——
gazdasági és ;: természeti—környezeti kapcso- latok rendszerében" cimű előadását, vala- mint Várnai Istvánnak, az Energiagozdálko—
dási Intézet tudományos munkatársának az energiagazdálkodás prognosztizálása téma—
körében tett kiegészítéseit. melynek során is—
mertette az Intézet kutatási eredményeit.
a
A KGST-országoknak a tudományos—mű—
szaki haladás prognosztizólásónak kérdései- ről megszervezett lll. nemzetközi szimpóziu—
mo újabb bizonyítéka annak, hogy az egyes országokban jelentősen gazdagodtak a prog- nosztikoi munkálatok, s kapcsolatuk a terve- zéssel szorosabbá vált. A további tennivalók egyrészt a nemzeti bázison folyó közös prog- nosztikai munkálatokban. másrészt a Komplex
Program nemzeti keretek közötti megvaiósi—
tása területén szükségesek.
