Gluskov, V.: A tudományos–műszaki haladás állami ösztönzése Angliában

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

növekedése is. A munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedési üteme között nem volt minden esetben szoros kapcsolat.

Azokban az országokban, ahol az 1950-es években gyors volt a fejlődés üteme, 1960 után csökkentették a további növekedés gyorsa- ságát, bar a munka termelékenysége tovabbra

is kedvezően fejlődött.

Az árszínvonal fejlődését a legtöbb nyugat- európai országban inflációs jelenségek kisér- ték. A második világháború utáni áríejlődés azonban egyenletesebb volt, mint az első vi- lágháború utáni áralakulás, amellett általában az áremelkedés üteme is jóval mérsékeltebb volt. Jellemző a második világháború utáni árfejlődésre, hogy az árak emelkedő irány- vonalat még átmeneti rövid időszakokra sem szakították meg árcsökkenési periódusok. Az áremelkedések üteme a legutóbbi években altalaban meggyorsult. Az 1964—1965. évek- ben a legtöbb országban kb. egyharmaddal nagyobb volt az évi átlagos drágulás, mint az

előző évtized átlagában.

A munkabérek és az árak közötti arányok fejlődése az egyes országokban eltérő, ennek hatása az egyes országok reálbér-szinvonalának különböző ütemű fejlődésében jut kifejezésre.

A Német Szövetségi Köztársaságban és Olasz-

országban a reálbérek lassabban emelkednek,

mint a munka termelékenysége. Franciaor- szágban a két tényező közötti egyensúly biz- tosítására törekszenek. Ugyanakkor Hollandiá—

ban és Belgiumban a reálbérek gyorsabb ütemben nőnek, mint a munka termelékeny- sége. Ezek azonban csak irányzatok, az egyes évek adatai a legtöbb országban valtozatos fejlődést mutatnak.

A nyugati országokban a fenti tényezők közötti arányok fejlődését a következő ten- denciák jellemzik:

1. a nemzeti jövedelem gyors ütemben emelkedik. a munkabérek és az árak lassú növekedése mellett (Egye- sült Államok);

2. a nemzeti jövedelem emelkedése lassú ütemű, az árak és a bérek viszont gyors ütemben nőnek (Anglia);

3. a nemzeti jövedelem közepes ütemű emelkedését az árak és bérek gyors emelkedése kíséri (Német Szövetségi

Köztársaság).

(Ism.: Haipál Gyula)

GLUSKOV, V.:

ATUDOMÁNYOS-VMOSZAKI HALADÁS ÁLLAMI ÖSZTÖNZÉSE ANGLIÁBAN

(Goszudarsztvennoe sztimulirovanie naucsno—tehni—

cseszkogo progreszsza v Anglii.) — Vaproszü Ékonamíki.

1967. 12. sz. 117—127. p.

A szerző —- cikke bevezetésében — azt fej- tegeti, hogy korunkban a fejlett tőkésországok kormánykörei figyelmének központjában a tudományos-műszaki haladás igen gazdag lehetőségei kihasználásának hatékonysága áll.

783

Ez a nemzetközi konkurrencia növekedésével, a két világrendszer gazdasági versenyével áll összefüggésben. Köztudott, hogy a tudomá- nyos-műszaki haladas biztosításának mechaniz—

mosában a fő lancszem: a szüntelenül bővülő tudományos ismeretanyagból a gazdaságilag legelőnyösebb lelledezések és találmányok

kiválasztása, s a termelésben történő gyors alkalmazása. Az utóbbi években a tőkés kor- mányoknak a tudományos eredmények gya- korlati megvalósításába való beavatkozása észrevehetően megnőtt. Új szervezeti formákat alkottak, s a beavatkozás túllépett a szorosan vett katonai szükségletek kielégítésén, kiterjed az ipari berendezések és közlogyasztási cikkek termelésének szférájara is. Ennek szükséges- ségét az diktálja, hogy a legújabb technika és a progressziv technológia bevezetése szükség- szerűen munkaigényes és bonyolult műveletek komplexumának megvalósítását követeli meg, olyanokét, melyek az egyes vállalkozók egyenkénti erőivel nem vihetők végbe. E műveletek összességét globálisan ,,a tudomá- nyos—kutató és kísérleti-konstruktőr munkak"

elnevezéssel jelölik (a továbbiakban e fogalmat, a cikkhez hasonlóan, rövidítve adjuk: ,,TKM"—

nek nevezzük). Ez a műszó fokozatosan belép a korszerű tudomány és technika fogalmainak arzenáljába. A TKM — a szerző fogalmazása szerint —— nagyjában a következőket tartal—

mazza:

a) a laboratóriumi méretű tudomanyos kutatásokat.

kísérleteket,

b) azon mérnöki—tudomanyos kisérleti-konstruktőr munkakat, melyek a berendezések és felszerelések ,,ma- kettjeinek" megalkotására és kipróbálására irányulnak, a) az ipari termékek, technológiai berendezések pro—

totípusalnak elkészítését, kikísérletezését, az üzemszerű gyártás alapjául történő felhasználását.

Az utóbbi két tevékenységcsoport a leg—

inkább tőkeigényes, ezekre fordítják — a kül- földi tapasztalatok szerint — a TKM összes költségeinek mintegy 65—90 százalékát.

A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy korunkban a tudományos kutatás minden más emberi tevékenységnél gyorsabban fejlődik.

Egy francia tudóst idéz, aki szerint a TKM- ráforditások átlagosan minden tíz évben meg- kétszereződnek, de a tudomány legújabb terü—

letein ehhez legfeljebb öt év vagy még kevesebb szükséges.

A tőkés gazdasági rendszerben a TKM ter- vezése és végrehajtása jelentős nehézségekbe ütközik. A magáncégek rendszerint csak sajat közvetlen érdekeiket tartják szem előtt, s nem

foglalkoznak azon újdonságok tudományos- műszaki kidolgozásával, melyek a közeljövő- ben nem növelik profitjukat. Anglia feldolgozó iparának egészében például a közelmúlth

fele annyit sem fordítottak a TKM-re, mint amennyit reklámra költöttek. Ezért a tudo- mányos kutatások fejlesztésével és realizáció- jával kapcsolatos pénzügyi kockázat oroszlán-

784

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

részét az állam vállalja magára. Erre vonat- kozóan a szerző konkrét adatokat közöl, az

Egyesült Államokat, Angliát, a Német Szövet-

ségi Köztársaságot és Franciaországot illetően.

Ezek szerint a TKM-re összesen a nemzeti jöve-

delem l,5 —— 3,3 százalékát fordították 1961-ben

az előbbi országokban, az összes ráfordításon belül az állam részesedése kb. 60—70 százalék között mozgott.

A tudományos kutatás terén a tőkésországok között —— történelmi, gazdasági stb. okok miatt — nagy különbségek vannak, főként az

Egyesült Államokat és a többi tőkésországot

összevetve. Erre jellemző: mig 1964-ben az Egyesült Államok a tőkésországok együttes ipari termelésének 44 százalékát adta, ugyan- akkor a TKM—ráfordításokat és az e körben foglalkoztatottakat tekintve részesedése kb. 70 százalékos volt. Jellemző az is, hogy az Egye- sült Államoknak főként az alkalmazott kutatá- sok terén nagy az előnye a nagymonopóliumok

kutató centrumainak munkái révén, ugyan—

akkor az elméleti alapkutatásokat illetően elmaradt más tőkésországoktól, például Ang- liától. Ezt igyekszik csökkenteni, többek kö—

zött a külföldi tudósok Amerikába való ,,csábitásával", az ,,agyimporttal". Az is érthető viszont, hogy a többi tőkésország minden lehető módon arra törekszik: a tudo- mány és a termelés kapcsolatában mutatkozó, az Egyesült Államokkal szemben fennálló

jelentős elmaradását ,,behozza". Ezen orszá-

gok közül a szerző Angliát emeli ki, s cikke további részében a brit tudományos kutatás- sal, az eredmények realizálásával, problémái-

val foglalkozik. Nem véletlenül: Anglia a tőkés világban a tudományos kutatások volumenét tekintve, amásodik helyet foglalja el —— ugyan—

akkor különösen nagy az elmaradása abban, hogy a tudományos—műszaki haladás ,,arany- terméseit" a közgazdasági fejlesztés céljára felhasználja. A brit szaksajtó az elmaradás fő okaiként a tudomány túlzott militarizálását, az angol ipar nem megfelelő ágazati szerkezetét, a.

beruházások rossz hatékonyságát, a kellő számú és képzettségű káderek hiányát jelöli

meg. Érthető, hogy a brit kormány a TKM-hez való állami hozzájárulást nagymértékben növelte: ez 1966—67—ben az 1950—51. évinek közel kilencszeresét tette ki.

Angliában sokévtizedes hagyománya van az állami tudományos-kutató központok és labo- ratóriumok hálózatának. A cikk részletes ——

történelmi Visszapillantást, sok adatot stb.

tartalmazó —- ismertetéséből itt az alábbiakat emelnénk ki.

a) A tudományos eredmények, az élenjáró technológia alkalmazásában meglevő elmara- dás kiküszöbölése —— egyebek mellett — meg- követelte egy új állami szerv: a Technológiai Minisztérium létrehozását (melybe 1967-ben még a volt Légügyi Minisztérium is beolvadt).

A minisztérium (és tanácsadó szerve) feladat-' körébe tartozik az országban folyó technoló- giai, alkalmazott kutatások irányítása. és ősz-

tönzése, valamint a közreműködés a felfedezé-

sek, találmányok, progressziv technológia iparba történő bevezetésében. Felelős a mű—

szaki fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú ipari ágazatok (például távközlés, műszeripar, elektronika stb.) ,,tervezéséért" és fejlesztésé- ért is.

b) A tudományos-műszaki haladás állami ösztönzésének egyik fő eszköze Angliában [az

1949-ben alapított ,,Nemzeti Kutatásfejlesz-

tő Társulat" (National Research Develop—

ment Corporation). Ennek önálló mérlege van, s bár részesül állami támogatásban, fő forrásait licencek, szabadalmak eladásából fedezi. A.

Társulat fő feladata: az állami rendeltetésű és állami kutatóintézetekben, egyetemeken stb;

kidolgozott kutatások bevezetésétől történő gondoskodás (egészen az iparban való gyakor- lati alkalmazásig). Ezenkivül — saját belátása szerint -- a Társulat magára vállalhatja egyes személyek, magáncégek stb. olyan kuta- tásainak ,,kipróbálását", melyek (saját megité—

lése alapján) beavatkozása nélkül nem valósul—

nának meg.

A tudományos eredmények gyakorlati alkal- mazásának előmozdítására életrehivott állami szervek növekvő konkurrenciával találják magukat szemben, a monopoltőke részéről. A szerző konkrét példákat hoz fel, s végezetül hangsúlyozza: Anglia példája azt mutatja, hogy az állami monopolkapitalizmus azon törekvése, hogy a tudományos—műszaki hala- dást ,,saját" (tehát a tőkések összessége) érde—

kei szerint használja fel -— nehézségekbe ütközik, s e nehézségek végleges kiküszöbölése a tőkés gazdasági rendszer keretében nem is lehetséges.

(Ism.: Lacfalm' József)

RONCHETTl, S.;

A MUNKAERÖKÖLTSÉGEK

ADATFELVÉTELÉNEK ÖSSZEHASONLITÁSA NAGY-BRITANNIA És A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAI '

KÖZÖTT

(Vergleich zwischen den Erhebungen der Arbeitskos- ten in Grossbritannien und in der EWG.)—Wirtachafta- wissenachaftliche Mittez'lunyen. 1967 . 12. sz. 329—337. p.

Nagybritannia Munkaügyi Minisztériuma nemrég publikálta annak a reprezentatív meg—

figyelésnek eredményét, amely az ipar 1964-1'9 vonatkoztatott élőmunka—ráfordításainak költ—

ségeit vizsgalja. Ilyen méretű bérköltség meg—

figyelés eddig még nem készült Nagy-Bri- tanníában.

A megfigyelés a teljes feldolgozóiparon kivül kiterjed a bányászatra, az építőiparra, a gáz-,