• Nem Talált Eredményt

A társadalomtudományi kutatások fejlesztése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A társadalomtudományi kutatások fejlesztése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

96

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

A TÁRSADALOMTU DOM ÁNYI KUTATÁSOK FEJLESZTÉSE

(Razvitie iszszledovaniia v oblaszti obcseszt—

vennüh nauk.) -— Vesztntk Akademu Nauk SzSzSzR. 1966. 5. sz. 15—22. 9.

A cikk a Szovjetunió Tudományos Aka-

démiája Elnökségének az év elején tar-

tott két ülése határozatait, illetve az ott elhangzott vitát ismerteti, melyekben a

társadalomtudományok terén megoldandó szervezési és tudományos feladatok ke- rültek napirendre.

A szovjet Tudományos Akadémia El—

nökségének társadalomtudomanyi szekci-

ója a konkrét társadalomtudományi kuta- tások szervezésére és koordinálása meg-

javítására irányuló intézkedésekről ter—

jesztett be javaslatokat az Elnökség ülé—

sére. Az előterjesztés szóbeli indokolása során a kutatások terén elért eredmények mellett a fő figyelmet a hiányosságokra és

tennivalókra irányították. Társadalomtu—

dományi kutatásokkal jelenleg mintegy

kétezer tudományos dolgozó foglalkozika

Szovjetunió különböző kutatóintézeteiben

és felsőfokú tanintézeteiben. A munka

azonban nem a megfelelő mértékben

szervezett, színvonala sem mindig ki- elégítő, hiányos az információs rendszer

és a szakember utánpótlás képzése. A határozatban megjelölt számos szerve—

zeti intézkedés közül kiemelkedik a tár—

sadalomtudományi szekció mellett szer- vezendő konkrét társadalomtudományi kutatások problémáival foglalkozó Tudo—

mányos Tanács létrehozása, A. M. Rum- y'ancevnek, a Tudományos Akadémia le—

velező tagjának elnökletével.

A határozat megjelöli a társadalomtu- dományi kutatások fő irányait, melyek a következők: a műszaki—tudományos for-

radalom és a műszaki haladás társadalmi,

ezen belül szociológiai problémái, a mun—

kaviszony, munkaszervezés, munkaerő—

felhasználás társadalmi-gazdasági, és tár—

sadalom-pszichológiai vonatkozásai a fi- zikai és szellemi munka lényeges különb—

ségei kiküszöbölésének, a társadalmi vi-

szonyok vizsgálatának, a társadalom szo-

ciális szerkezetének, a falu és a város közötti lényeges különbségek megszün- tetésének problémái; a népesség életszín—

vonala emelkedésével kapcsolatos társa—

dalmi—gazdasági, jogi és szociológiai kér- dések; a munkaidőn kívüli idő eltölté—

sének problémái, a család és a népszapo-

rulat, a társadalom tagjai szellemi életé-

nek, a közvéleménynek, a fiatalság ne—

velésének és végül a nemzetiségek köl—

csönös viszonyának problémái. A hatá—

rozat megjelöli a létrehozandó Tudomá—

nyos Tanács főbb tennivalóit. Ezek kö—

zül többek között említésre méltó az a megbízás, melynek értelmében a Tanács a szovjet statisztikai hivatallal közösen kidolgozza azoknak a statisztikai muta—

tóknak a körét, amelyek a fenti kutatá- sok alapjául szolgálhatnak.

A Szovjetunió közép—ázsiai köztársasá-

gaiban és Kazaksztánban folyó társada- lomtudományi kutatások fő irányait és

problémáit a közelmúltban megvitattáka szovjet Tudományos Akadémia Elnök—

sége társadalomtudományi szekciójának és a Kazak, Kirgiz, Tadzsik, Turkmén és Uzbég köztársaság tudományos akadémiai

társadalomtudományi tagozatainak együt—

tes ülésén. Az előadó és hozzászólók meg—

emlékeztek a társadalomtudomány egyes

a'gaiban elért eredményekről és rámutat—

tak a további feladatokra. A hozzászólók között Konsztantínov akadémikus han—

goztatta: egyes társadalomtudományi

vizsgálatoknál az érvelés megalapozott- sága nem kielégítő, előfordul a tekinté-

lyekre való hivatkozás, sőt az idézgetés is. Ezek a jelenségek véleménye szerint akadályozzák a szovjet társadalomtudo-

mány elméleti színvonalának emelését és

mint ilyenek, feltétlenül kiküszöbölendők.

(ism.: Fóti Istvánné)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

DARRAS:

osz-rozAs A NYERESÉGEN.

NÖVEKEDÉS És EGYENLÖTLENSÉGEK FRANCIAORSZÁGBAN'

(Le partage des bénéfices. Expansion et iné- , Agalités en France.) Paris. 1966. Ed. Minuit. 444 p.

Érdemes—e még kutatni a mai tőkés- országokban a társadalmi különbségek

rendszerét és gyökereit, ha egyszer senki

vagy szinte senki már nem éhezik, vagyis

a legfelháboritóbb társadalmi igazság—

talanság nem szúr többé szemet? Egyes szociológusok kimondott, vagy hallgató—

'A ,,Sens commun" c. sorozatban az ún.

Arras—i statisztikusokból, demográfusokból, közgazdászokból és szociológusokból álló cso- port készítette a tanulmányt (P. Bourdieu, J.

Cuiseníer, J. Chamboredon, A. Darbel, P. Du- bois, C. Durand, J. Lautmann, J. P. Pagé, M.

Praderie, J. P. Ruault, R. Sainsaulieu, C. Seibel.

Az előszót Claude Gruson írta.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Elég arra gondolni, hogy a nyugati kultúrán kívül, ma is sok gyermek kényszerül olyan korán munkát vállalni, amilyen ko- rán csak tud, hogy hozzájáruljon

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen