Domanszkij, V.: A tudományos–műszaki haladás statisztikai problémái a mezőgazdaságban

STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELÖ

537

tán túlélő népesség minél nagyobb száma.

A feladat pillanatnyilag azért nem oldható meg. mert nem világos. hogy mi az igazi cél. Enélkül pedig az értékelés is ingatag lábakon áll. Ez azonban nem jelenti azt.

hogy ne volna lehetséges egészséges társa- dalompolitikai döntések hozatala.

(lsm. : Nyáry Zsigmond)

DOMANSZKIJ. V.:

A TUDOMÁNYOS—MÚSZAKl HALADAS STATISZTIKA! PROBLAMÁI A MEZÖGAZDASAGBAN

(Naucsno—technícseszkij progressz v szel'szkom hozjajsztve i voproszü sztatisztiki.) — Vesztnik Szta—

fisztíki. 1985. 8. sz. 18—24. p.

A szovjet állami statisztika szervei az u- tóbbi években több ízben korszerűsítették a statisztikai beszómolójelente'seket abból a célból, hogy választ kapjanak az új tudo- mányos—műszaki eredmények hatékonysá- gának kérdéseire. A most lezárult ötéves tervidőszakban új információkat nyertek a mezőgazdasági üzemektől a műszaki ellá—

tottságról. a növénytermelési és az állatte—

nyésztési munkafolyamatok gépesítéséről, a mezőgazdasági termékek minőségéről. a gépek kihasználásáról és élettartamóról.

A mezőgazdaság műszaki fejlődése ha—

talmas beruházásokkal járt. A tizenegyedik ötéves terv beruházásainak közel egyharma- dában a mezőgazdaság részesült. A beru—

házások egy részét állami erőforrásokból, más részét a mezőgazdasági közös vállala- tok saját pénzeszközeikből valósították meg.

A mezőgazdaságot termelőeszközökkel ellá- tó ágazatok fejlesztése párhuzamosan tör—

tént.

A beruházásokon kívül a kémiai anyagok- nak a korábbinál nagyobb arányú és haté- konyabb alkalmazása volt a termelésfejlesz- tés forrása. 1985-ben (hatóanyagban szá—

molva) 26 millió tonna műtrágyát szállítot- tak a mezőgazdaságnak, 40 százalékkal többet, mint 1980—ban. A korábbinál maga- sabb volt a műtrágyák hatóanyag—tartalma is. Új műtrágyaraktárak épültek, és az ag- rokémiai szolgálatot felelőssé tették a ha- tékony felhasználásért.

A termőföldek meliorációjára is több be- ruházás jutott, mint a megelőző ötéves ter- vek idején- Az élelmiszer—programban kitű—

zött cél megvalósítása — 1990-ig 41—44 mil- lió hektár termőföld öntözésre alkalmassá tétele — további nagy anyagi eszközöket köt

e.

Az élelmiszerprogram megvalósításának mérése a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának feladatai közé tartozik. A me- zőgazdasági termelés tárgyi és személyi fel- tételeinek javítását célzó program eredmé-

7 Statisztikai Szemle

nyeinek mérése bonyolult. A mennyiségi és a minőségi mutatókon kivül az adatok fel- dolgozásakor a Központi Statisztikai Hivatal különféle csoportosítási terveket állítottösz- sze, az öntözött és nem öntözött területek hozamának, költségeinek. a beruházások megtérülésének, a specializált és nem spe—

cialízált vállalatok, a nagy tömegű termelés hatékonyságának mérésére. Már az 1984. évi termelési eredményeket is különféle bontás—

ban dolgozták fel. Vizsgálták például az állattenyésztő komplexumok. a kolhozok és a szovhozok hozamait. Eszerint a speciali- zált komplexumokban a tejhozam 20 száza—

lékkal, a hízómarhák és hízósertések napi súlygyarapodása 30 százalékkal haladta meg a kolhozok és a szovhozok átlagos e- redményeit. A jól felszerelt komplexumok- ban az élőmunka termelékenysége négyszer magasabb volt, mint at nem specializált ü—

zemekben. Alacsonyabbak voltak a terme- lési ráfordítások is.

Az állati termékhozam további növelése függ a genetikai munkától is. Az országban közel kétezer tenyésztő vállalat, majdnem tizezer tenyésztő kolhoz— és szovhozfarm.22 szelekciós állomás foglalkozik ilyen munká- val.

Az anyagi és pénzügyi eszközök koncent—

rálásának másik formája (: gazdaságközi kooperáció. 1984—ben a gazdaságközi üze- mek bruttó termelési értéke 1.6 milliárd ru—

bel volt, ennek 80 százaléka az állattenyész—

tésből származott. A gazdaságközi vállala- tok rentabilitása jóval meghaladta a kolho- zokét és a szovhozokét. A szerző példaként az 1984, évi nyereséget említi. Ez meglehe- tősen szokatlan arányú: a bruttó termelés 40 százalékát tette ki.

A mezőgazdasági munka műszaki felsze—

reltsége az 1965 után megindult fejleszté- sek eredményeként jelenleg 3,ó-szeresen nagyobb. mint akkor volt. Az élelmiszer—

program az 1980-as évek elejére jellemző gépellátottsági és villamosenergia-felhasz—

nálási mutatók megduplázását írja elő az évtized végére- A mennyiségi fejlesztés mel—

lett előtérbe került a minőségi fejlesztés. a gépek teljesítőképességének, megbízható-

ságának, alkatrészellátásának javítása.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai sze- rint az ipari eredetű termelőeszközök (üzem- anyag, vegyi anyagok, alkatrészek stb) egy—

re nagyobb részét teszik ki a termelési ráfor- dításoknak. Az ipari eredetű termelőeszközök termelésének költsége a tizenegyedik ötéves terv éveiben kétszer annyi volt. mint az elő- ző tervidőszakban és az összes ráfordítás

több mint 40 százalékát tette ki. A költségek

elemzésében a statisztikai információ bőví- tésére van szükség: vizsgálni kell az ipari eredetű felhasználások szerkezetének a ter- mékek önköltségre gyakorolt hatását. Ezeket

538

a vizsgálatokat — az új technika gazd—asá- gassági vizsgálataival együtt — reprezentatív

módszerrel kivánják folytatni.

Az élelmiszerprogram mérésének mutató- számai egyrészt a rendszeres statisztikai meg- figyeléseken alapulnak. másrészt pedig új in- formációk begyűjtésén és feldolgozásán. A szovjet Központi Statisztikai Hivatalban ez- zel a munkával egyidejűleg folyik az agrár—

ipari komplexum egészének tevékenységét felölelő egységes statisztikai beszámoltatás

megvalósitása.

(lsm.: Szabóné Medgyesi Éva)

FRANZ, A.:

BECSLÉSEK AUSZTRIA REJTETT GAZDASÁGÁRÓL (Estimates of the hidden economy in Austria on the basis of official statistics.) -— The Review of In- come and Wealth. 1985. 4. sz. 325—336. p.

A rejtett gazdaság mértékéről sok becslés, feltételezés jelenik meg a sajtóban Auszt—

riában. A nagyságrendek általában eltúlzott méretűek, nem állják ki a közgazdasági fel- tételek, adottságok szemszögéből készült kri- tikákat. A tanulmány célja az, hogy a rejtett gazdaság nagyságrendjét a hivatalos statisz—

tikai adatok alapján rendszeresen készülő becslések útján határozza meg.

Természetesen a statisztika semmilyen köz- vetlen becsléssel nem tudja felderíteni a rej- tett gazdaság létét és annak mértékét. ha a válaszadó ennek eltitkolásában érdekelt. Az indirekt kérdésekre adott válaszok kritikával történő felhasználása esetén azonban lehe—

tőség van arra. hogy felbecsülhessük a rej- tett gazdaságban érdekelt személyek körét.

A hivatalos statisztikai adatok segítségével pedig az itt keletkező jövedelmek nagyság- rendje is megbecsülhető. Az eredmény szub—

jektivitásokat, bizonytalanságokat is tartal—

moz, de a közgazdasági feltételek ismereté- ben a hibahatár csökkenthető. Végeredmény- ben oz valószínűsíthető, hogy az ország gaz- daságában egyes területeken igen jelentős a rejtett gazdaság, de Ausztriában nagysá- go a bruttó hazai termeléshez viszonyítva

nem számottevő.

A becslési eljárás kiinduló célkitűzése az, hogy számításba vegyék minden olyan ok- tív tevékenység jövedelmét. ami ma hiányzik a GDP összegéből, de ha tudnánk ezekről.

akkor a GDP részei lennének. Fel kell téte- lezni, hogy a rejtett gazdaság is megterme- li a munkabérén kívül a társadalombiztosí—

tási terheket. a központi és a helyi költség—

vetés adóit, és a rejtett gazdaság bevéte- leiből kell fedezni a termelés folyó ráfordí- tásait is. Minden olyan termék— vagy pénz- mozgás, amely nem része a hivatalos GDP—

számításnak, nem része a rejtett gazdaság-

nak sem. Nem foglalkozik a cikk például az üzleti lopások mértékével. a munkahelyi fo- gyóeszközök eyltulajdonitásánok elterjedtsé—

gével, mivel az ily módon szerzett jövedel- mek nem növelik a bruttó hazai termelést.

A becslési eljárás során a szerző a hivata—

los statisztikák közül elsősorban vállalati, munkaügyi. hozzáadottértékadó— és időmér-

leg-statisztikákra támaszkodik.

Második lépésben —- a munkaügyi és a vól- lalati statisztikák alapján — a szerző mint—

egy félmillió főben állapítja meg a munka- erejüket kínálók számát a rejtett gazdaság—

ban. Ugyanis a kisüzemekben foglalkoztatot—

tak egy részének koruk, képzettségük, csalá- di elfoglaltságuk vagy a termelésben betöl- tött szerepük miatt nincs is lehetőségük ilyen munkák vállalására. Ugyanakkor nem minden kisvállalat profilja alkalmas rejtett tevékeny-

ség végzésére.

A harmadik lépésben a szerző a rejtett gazdaságban munkaerejüket kínálók mintegy kétharmadára becsüli azt a kört. ahol az ilyen tevékenység iránti kereslet lehetőséget nyújt számottevőbb jövedelem elérésére. A létszámba beleérti azokat is, akik a statisz- tikai nyilvántartásban nem aktív keresők (há- ziasszonyok, diákok. munkanélküliek, nyugdi- jasok). A becslés időmérleg—statisztikákra is támaszkodik. Valószínű. hogy a túlmunka, a rejtett foglalkoztatás valóságos időbeni mér- téke ezekből (: felvételekből nem derül ki. de a válaszadók igen—nem aránya (vállal—e kisebb külön munkát, vagy sem) kisebb hi- bahatárral hitelesnek tekinthető. A szerző különösen a kisvállalatoknál részmunkaidő- ben foglalkoztatottok körében vélelmez na- gyobb mértékű rejtett munkavállalást.

A negyedik lépésben a rejtett gazdaság jövedelmeinek a felbecslését végzi el a szer- ző. Túlórastatisztikák, hozzáadottértékodó—

statisztikák nyújthatnak támpontot arra hogy, van-e és mekkora a túlkereslet egyes termé—

kek és szolgáltatások iránt, mekkora egy—egy foglalkoztatott hozzáadottérték—termelő ké- pessége. Ez utóbbi információ például felül- ről behatárolja a rejtett gazdaságban ha- sonló területeken foglalkoztatottaknok tulaj-

donított jövedelmeket.

A 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglal- koztató kisvállalkozásokban termelt hozzá- adott értéket mintegy húsz százalékkal lehet- ne növelni. ha figyelembe vennénk a rejtett gazdaságban megtermelt GDP összegét.

Például a textilruházati, cipőipari kisvállala- tok termelésének 38 százalékát, a sportfel- szereléseket. kötöttárukat gyártó kisvállala—

tok termelésénk 25 százalékát, a fémipari kisvállalatok termelésének 15 százalékát, az üveg- és cserépipari kisvállalatok termelésé- nek 19 százalékát teszi ki a hasonló profilú rejtett gazdaság termelése. Ennek közel felét a szerző szerint a hivatalosan részmunkaidő—