STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ]
A vaskohászat fejlődése az ötéves terv időszakában
A vaskohászat, mely a nehézipar — mindenekelőtt a gépgyártás — egyik leg- fontosabb alapanyagtermelője, az 1950——
1954. évi ötéves népgazdasági terv végre- hajtása során hatalmas fejlődésen ment keresztül és jelenleg egész népgazdasá- gunk további sikeres fejlesztésének egyik bázisa.
1949—ben, az ötéves terv kezdetét meg-
előző évben, a vaskohászat már lényege—sen többet termelt, mint 1938—ban. A nyersVastermelés 1949—ben mintegy 24,5%—
kal, az acéltermelés pedig 35,9%—ka1 ha—
ladta meg az 1938. évit.
Az ötéves terv végrehajtása során a felszabadulás utáni fejlődés lendülete to—
vább gyorsult, 1954—ben az 1949. évi ter—
meléshez képest például a nyersvasterme-
lés 205,0%-ra, a martinacéltermelés
165,0%—ra, a hengereltacéltermelés pedig174,0%—ra nőtt.; .;i'
A vaskohászat termelése volumenének átlagos évi emelkedése kb. 23,5%—os volt.
A háború előtti években -— 1938—tól
1944-ig -—, amikor a termelést a legna—gyobb mértékben fokozták, az évenkénti átlagos növekedés még az 5%—ot sem érte el.
Az 1953. évi júniusi határozatok után, különösen 1954—ben, a termelés bizonyos
mértékben visszaesett. 1954-ben 40/0-kal kevesebb martinacélt, 30/0—kal kevesebbhengereltacélt gyártott vaskohászatunk,
mint 1953—ban.Az ötéves terv során jelentősen meg-
növekedett a vaskohászatban foglalkozta—
tott dolgozók létszáma is. 1954—ben 330/0- kal több munkást foglalkoztattak, mint
1949—ben, és az összes dolgozók létszáma
mintegy 400/o—ka1 emelkedett.A műszaki és adminisztratív dolgozók létszámának emelkedése azonban a szük—
ségesnél nagyobb volt. Jól mutatja ezt a 100 munkásra jutó műszaki és adminiszt—
ratív dolgozók létszámának alakulása.
100 munkásm jutó alkalmazottak száma (fő)
) 1949 , 1954 Megnevezés
Vaskohászat összesen ... 15 22
Lenin Kohászati Művek 13 22
V Ózdi Kohászati Uzemek 12 17
a
Az ötéves tervben részben új létesít—
mények üzembehelyezésével, részben 'a meglévő kapacitások felújításával és át- szervezésével lényegesen emelkedett a vaskohászat műszaki színvonala is.
A termelés gyorsütemű emelkedése ér-
dekében a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatása alapján lényegesen kibővítet—tük a vaskohászat állóalapjait.
Öt év alatt több, teljesen új vállalatot építettünk. így 1951—ben készült el és kezdte meg a termelést az RM. Művek új Csőgyára. 1952—ben helyeztük üzembe a Lenin Kohászati Művekben az első magyar óriáskohót, a ,,Béke" kohót. 1954—ben már működött a Sztálin Vasmű csaknem minden üzmegysége. így többek között megkezdte termelését a Vasmű nagy ko—
hója és acélműve is
Az újonnan épült kohók nemcsak mé—
reteikben nagyobbak a régi kohóknál, ha—
nem összehasonlithatatlanul korszerűbbek
is, Jellemző például, hogy a Lenin Kohá—szati Művek új nagykohója, a "Béke"
kohó, csaknem annyit termel, mint az
Ózdi Kohászati Uzemek három régi ko—
hója együttesen.
Az új kohók építése mellett a régi ko—
hók felújítása is hozzájárult a kohók faj—
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
lagos teljesítményének jelentős növekedé—
séhez. A fajlagos kohóteljesitmény 1954—
ben 140/o—kal volt magasabb, mint 1950-
ben.Az ötéves tervidőszak alatt nagy ered- ményeket ért el a vaskohászat a munka
termelékenységének növelése terén is. Afejlődés lényegében az ötéves terv első három éve alatt következett be:
1952—ben 66,3%—kal magasabb az egy munkásra eső termelés, mint 1949—ben.
1953. I. félévében a termelékenység szín—
vonala még némileg emelkedett, 1953. II.
félévétől kezdődően azonban a termelé—
kenység fokozatosan visszaesett.
Az egy munkásra jutó termelés alakulása
(1953. I. félév :: 100.)
1953. 1. félév ... 100,0%
1953, II. ,, ... seen/o 1954. I. ,, ... amo/., 1954. 11. ,, ... 91,9%
481
,,A munkatermelékenység kedvezőtlen
alakulásához nagymértékben hozzájárult amunkafegyelem lazulása, a sok váratlan hiba a kohóknál, a martinkemencéknél, a hengersoroknál és nem utolsó sorban a kohászati üzemeinkben fennálló szerve—
zetlenség."l
A vaskohászat az ötéves terv végrehaj—
tása során nagyarányú fejlődést ért el. Az új beruházások és armunka jobb meg- szervezése révén a termelékenység és a
termelés —— különösen 1950. és 1953. között— nagymértékben emelkedett. A gyors—
ütemű fejlődés mellett azonban a vas—
kohászat munkájában különösen az utolsó másfél évben hiányosságok is voltak.
Ezeknek kijavítása, a termelés és terme—
lékenység visszaesésének felszámolása a vaskohászat fontos feladata.
Farkas Gyula
A tbe. halandóság és megbetegedés alakulása Budapesten
I. A tbc. halandóság
Felszabadulás előtt a tbc—t világszerte ,,morbus hungaricus" néven emlegették.
Ez indokolt is volt, mivel a századforduló- tól a felszabadulás körüli időkig hazánk lakosságának tbc halandósága a legtöbb
európai állam tbc. halandóságának mint—
egy kétszerese volt., '
A főváros tbc. halálozási arányszámát
csak egy-két alföldi városé (pl. Kecske-
mété, Bajáé) múlta felül, amelyek -— már területük földrajzi adottságainál és tele- pülési viszonyainál fogva is —— a tbc.
melegágyai voltak. Az európai nagyváro—
sok közül tbc. halálozás tekintetében még
1940-ben is Budapesté volt az ,,elsőség".
10000 lakosra jutó tbc-s halálozások száma 1940-ben A város neve
Nagy—Budapest ... 14,9 Bécs ... 13,3
Prága ... 12,9London ... 9,7 Berlin ... 9,0
A felszabadulás utáni első évben a há- ború okozta tbc. fertőzések még számos áldozatot követeltek. A főváros tuberkuló-
7 Statisztikai Szemle.
zis halandósága ebben az időben lényege- sen emelkedett a háború előtti arány- számhoz képest. (Budapest régi közigaz—
gatási területén 10000 lélek közül 1941—
ben 15, 1945-ben 27 halt meg tbc—ben.) A következő években már jelentősen
csökkent a tbc. halálozás és 1954—ben már az 1940-es arány l/I,—ére esett.
A tbc. halálozás alakulása Nagy—Budapesten
Tbc-ben elhaltak
100 halááí eset kö*
ÉV abszolut ÉÉáÁM tbe-s halál-
száma lélek 132131 eset volt
1940 2532 14,9 11,0
1941 264? 15,5 18,0
1950 1187 'Ll 6,9
1951 1251 7,3 7,1
1952 986 ő,? 5,4
1958 682 3,8 8,7
3,4 3,4
19-54 617 )
A tbc. halálozásoknak férfiak és nők
közti megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben a tbc-ben elhalt férfiak aránya emelkedett.
1 Csergő János kohó- és gépipari miniszternek az országos kohászati tanácskozáson elmondott beszé—
déből. (Szabad Nép. 1955, március 11.)