A munkaerőhelyzet a negyedik ötéves terv időszakában

STATlSZTlKAl ELEMZÉSEK

A MUNKAERÓHELYZET

A NEGYEDIK UTEVES TERV IDÓSZAKÁBAN

FÓTl JÁNOS - DR. NAGY ISTVÁNNÉ

A munkaerőhelyzet. a munkaerő-ellátottság kérdése az elmúlt évek folyamán a gazdasági élet minden területén előtérbe került. Ez nem véletlen, hanem nagyon is érthető. ha tekintetbe vesszük, hogy munkaerő-gazdálkodásunk fordulóponthoz ér- kezett, a munkaerő-ellátás terén is véget ért a .,viszonylagos bőség" és vele az extenzív fejlődés időszaka. s napirendre került a munkaerő hatékonyabb felhaszná—

lása, az intenzív fejlesztésre irányuló törekvés. A fordulat bizonyos előjelei már az 1960-as években mutatkoztak. bár a harmadik ötéves tervidőszak végén és a negyedik ötéves terv kezdetén a munkaerőgondokat még átmenetileg enyhítette néhány na- gyobb létszámú évjárat munkába lépése. A most lezárult tervidőszak közepétől azon—

ban a munkaerőhiány már széles körben. teljes élességgel jelentkezett. Gyakran felvetődött azonban, hogy a hiány ellenére, illetve azzal együtt még jelentékeny kihasználatlan vagy kevésbé hasznosított tartalék áll rendelkezésre. A negyedik ötéves terv idején tehát az alaptendenciaként jelentkező munkaerőhiány más prob—

lémákkal ötvöződött, amelyek talán még fokozták a helyzet bonyolultságát. Nyilván—

valóvá lett, hogy az új helyzet új gondokat és feladatokat jelent; íly módon a meg—

változott körülményeknek megfelelően korszerűsíteni kellett a foglalkoztatáspollti—

kai koncepciót és a gazdasági szabályozók rendszerét. (Egyes újabb intézkedések már tükrözik az ilyen irányú törekvéseket.)

Ahhoz, hogy áttekintsük a munkaerőhelyzet alakulásának néhány fontosabb összefüggését a negyedik ötéves terv időszakában. elsősorban a népesedési folya—

matokat kell röviden jellemeznünk, hiszen a demográfiai helyzet alapjaiban meg—

határozza a foglalkoztatható munkaerő kereteit.

A népességen belül kiemelkedő fontosságú a munkaerőforrásba tartozók cso—

portja, mivel a munkaerő—felhasználás részletezése erre a körre vonatkozik.

A munkaerőforrós magában foglalja

, —-— a munkavállalási korú népességet, vagyis a 14—59 éves férfiakat és a 14—54 éves

nőket, *

— a 60 éves és idősebb férfiak, illetve az 55 éves és idősebb nők közül az aktív ke—

resők állományát. .

A munkaerő—felhasználás mutatja a munkaerőforrás tényleges eloszlását gaz- dasági aktivitás szerint. Főbb kategóriái:

aktív keresők: a vállalatok, intézmények, szövetkezetek munkaviszonyban (tagsági ví—

szonyban) álló -— vagyis munkajogi állományba tartozó —— dolgozói, továbbá az önállók, ezek alkalmazottai. az alkalmi munkavállalók és napszámosok, a nem mezőgazdasági önóllók se-

gítő családtagjai, valamint azok a mezőgazdasági segítő családtagok, akik a megfigyelés időpontját megelőző év folyamán legalább 90 napig dolgoztak;

inaktív keresők: a gyermekgondozási szabadságon levők, a nyugdíjasok (akkor is ha a nyugdij szüneteltetése nélkül a törvényesen megengedett keretek között dolgoznak), továbbá a házuk, földjük bérbeadásából, albérlő, ágybérlő tartásából élő ún. egyéb inaktív keresők;

eltartottak: a különböző oktatási intézmények nappali tagozatán tanulók, továbbá a háztartásbeliek, a közületi és egyéb nem tanuló eltartottak.

A munkaerő-tartalékhoz. amely a valóságban ,,mobilizálható" tartaléknál mindig valamivel nagyobb. elvileg a munkavállalási korú nem tanuló eltartottak so- rolhatók.

A munkaerőforrás és -felhasználás fentebb vázolt fő csoportosításokon alapuló szembeállítása jelenti a munkaerőmérleg-rendszer alapját, amely szükség szerint to- vábbi tagolásokat (például az aktív keresőknél népgazdasági ág. foglalkozási vi—

szony, szektor stb.) tartalmaz. A munkaerőmérlegek ily módon jól jellemzik adott időpont munkaerőhelyzetét. További kiegészítő információkat szolgáltat a munka- erő-szükséglet és —fedezet mérlege, amely meghatározott időszak vonatkozásában mutatja a természetes fogyásból (halálozásból és nyugdíjazásból) eredő szükségle- tet. valamint a döntően a fiatalok munkába lépéséből, továbbá az egyéb forrásból adódó utánpótlást.

Elemzésünk lényegében a munkaerőmérleg adatain alapszik, és — bizonyos egyszerűsítésekkel —— a mérleg rendszerét. felépítését követi.

NÉPESSÉG, MUNKAERÖFORRÁS

Az ország népessége 1976. január 1—én 10572 millió fő volt. 218 OOO—rel (2.1 szá—

zalékkal) több. mint öt évvel korábban. A negyedik ötéves terv időszakában, a né—

pesség eleinte mérsékeltebb ütemben — 1971—1973-ban 95 OOO—rel -, majd erőtel- jesebben — az utolsó két évben 124 OOO—rel — gyarapodott. Az 1974—1975. évi ko- rábbinál nagyobb népességnövekedésben — a szülőképes korú nők megnövekedett száma mellett — erőteljesen kifejezésre jutott az új népesedéspolitikai intézkedések hatása: a születések száma -— az 1973. évi 156 OOO-rel szemben -— 1974-ben a 186 OOO-et. 1975—ben pedig a 194 OOO-et is meghaladta.

A születések számának kedvező irányú változása folytán a munkavállalási ko- ron aluli népesség 1971 és 1973 közötti stagnálásót jelentős mértékű gyarapodás váltotta fel. A 0—13 évesek állománya 1974—ben 39 OOO—rel, 1975—ben pedig 54 000- rel növekedett. 1976. január 1—én 2,034 millióan tartoztak ebbe a korcsoportba, ará- nyuk az össznépességen belül 192 százalék volt, szemben az 1971. évi 18.8 száza- lékkal. A születésszám említett alakulása hosszabb távon majd a munkaerő-után- pótlás bővülését eredményezi. Jelenleg azonban a magasabb születésszámmal ösz- szefüggő gyermekgondozási szabadság széles körű igénybevétele átmenetileg fo—

kozza a munkaerő-ellátás nehézségeit.

A munkavállalási korú népesség száma 1971—1973-ban 102 OOO-rel (1.6 száza- lékkal) gyarapodott. 1974-től a növekedés folyamatát mérsékelt csökkenés váltotta fel. 1976—ban 6.370 millió munkavállalási korú lakosa volt az országnak, 7000-rel kevesebb, mint két évvel korábban. Ez eleve meghatározta a munkaerőforrás ala- kulását és azon belül az aktív keresők állománya növelésének lehetőségét. A mun- kavállalási korú lakosság össznépességen belüli súlya 1976-ban 60.13 százalék volt,

valamivel kisebb az 1971. évinél (60.60/0).

Az időskorúak száma 1971—1973-ban lényegileg változatlan volt. az utóbbi két

évben viszont 37 OOO-rel növekedett. 1976-ban a munkaképes koron felüliek száma

1,7 százalékkal haladta meg az 1971. évi állományt.

380 ron JÁNOS -— DR. NAGY ISTVÁNNÉ

1. tábla

A népesség összetétele főbb korcsoportok szerint*

1971. I 1974. ' 1976

Megnevezés ———————mw—-————————————————

evben

Szám szerint (1000 fő) Munkavállalási koron aluli . . . . . . . . 1 947.0 1 940,0 2033,7 Munkavállalási korú . . . . . . . . . 6275,4 6377,0 6370,0 Munkavállalási koron felüli . . . . . . . 2131,3 2131,5 2168,4

Összesen 10 353,7 ! 10 448,5 ] 10 572,1

Megoszlás (százalék) Munkavállalási koron aluli . . . . . . . . 18,8 18,6 19,2

Munkavállalósi korú . . . . . . . . . 60,6 61.0 60,3

Munkavállalósi koron felüli . . . . . . . 20,6 20,4 20.5

Osszesen 1oo.o ] 1oo,o ! 100,o

' E tábla, valamint a további táblák adatai az év elejére vonatkoznak.

A 0—13 évesek állománya az össznépességen belül mind a férfiaknál. mind a nőknél azonos módon alakult. A munkavállalási korúak létszámnövekedése 1971—

1974—ben szinte teljes egészében a női lakosság gyarapodásából adódott. Az 1975.

évben viszont a 14—54 éves nők száma jelentősebben (17 OOO-rel) csökkent, mivel a nyugdíjas korba lépő nők száma a munkavállalási kort elérőkét meghaladta. A mun—

kavállalási koron felüli női népesség állománya — átmeneti visszaesés után — 1976- ban megközelítette az 1971. évi szintet.

1976. január 1-én 6.648 millióan tartoztak a munkaerőlorrósba. ami a negye- dik ötéves terv időszakát tekintve 11000-es növekedést. de a három évvel korábbi állapothoz képest 38 OOO-es fogyást jelent, mivel a tervidőszak első két évében nö- vekedett. azt követően pedig fokozatosan csökkent a munkaerőforrást képező né—

pesség száma.

2. tábla

A munkaerőforrás összetétele

1971. l 1972. l 1973. 1 1974. [ 1975. l 1976.

Mvunkaerőfolrrás

évben

Szám szerint (1000 fő)

Munkavéllalósi korú . . 6275,4 ó315.8 6348,7 6377,0 63732 6370,0

Munkavállalási koron felülí-

ből aktiv kereső . . . . l 360.8 347,ó 337,3 287,1 2852 277.6

Együtt 6636,2 l 6663,4 ] 6686,0 6664,1 ] 6658.4 ] 6647,6

Megoszlás (százalék)

Munkavéllalósi korú . . . 94.6 94,8 95.0 95,7 95,7 95,8

Munkavállalási koron felüli—

ből aktiv kereső . . . . 5.4 5.2 5.0 4.3 4.3 4.2

Együtt 1oo,o ] 1oo.o ; 1oo,o ] mao % mm 1 mm

A munkerőforrás csökkenéséhez (: munkavállalási korú népesség számának ala—

kulásán kívül a munkavállalási koron felüli aktív keresők állományának csökkenése

is hozzájárult. Az idős aktív keresők számának csökkenése 1974-ig erőteljes volt, ezt követően — nagyrészt az ösztönző nyugdíjpótlék bevezetésének hatására — mérsék- lődött. Az ösztönző nyugdíjpótlék rendszere ugyanis elősegítette, hogy a nyugdíj- korhatárt elérő, de munkaképes dolgozók -—- amenyiben alkalmazásukra a mun—

káltató igényt tart — aktív keresőként folytathassák tevékenységüket.

Öt év alatt a férfi munkaerőforrás 54 OOO-rel csökkent, a női munkaerőforrás

65 OOO-rel gyarapodott. Az idős aktív kereső férfiak szóma végig csökkenést muta- tott. a nőké viszont az utolsó két évben már mérsékelten emelkedett. A női munka- erőforrás 1971 és 1973 közötti gyorsabb ütemű növekedését 1974—ben mérsékeltebb emelkedés, majd 1975—ben csökkenés váltotta fel, mivel a munkavállalási korú női népesség 1975. évi jelentősebb visszaesését a munkában maradt idős nők mérsé—

kelt létszámemelkedése nem pótolta.

A NÉPESSÉG FOGLALKOZTATÁSA, MUNKAERÖ—FELHASZNÁLAS

Az ország népességének a korábbi években kialakult. nemzetközi összehason- lításban is viszonylag magas foglalkoztatási színvonala jellemző volt a negyedik ötéves terv időszakára is; az aktív keresők össznépességen belüli súlya meghaladta a 48 százalékot. A száz aktív keresőre jutó gazdaságilag nem aktív személyek (in—

aktív keresők és eltartottak) száma 106—108 között ingadozott.

3. tábla

A népesség összetétele gazdasági aktivitás szerint

N , , Aktív l inaktív, Aktív Száz aktiv,

É epesseg keresők [ keresok es keresők a keresoreljuto

V eltartottak '!épefség kgrréiőtkwés

száma (1000 fő) szazalekaban eltartottak

1971 . . . . . . . 10 353.7 J 5 01 0.3 5 3434 48.4 107

1972 . . . . . . . 10 381,4 ; 5 038.6 5 3428 48.35 106

1973 . . . . . . . 10 415.ó 5 0612 5 354.4 48,6 106

1974 . . . . . . . 10 448,5 5 073.6 , 5 3749 l 48,6 , 106

1975 . . . . . . 'lO 509,0 5 085,5 5 423,5 48,4 107

l976 . 'lO 572.l 5 0932 5 4789 -48,2 ' 108

i

Az inaktív keresők száma és aránya a teljes népességen belül jelentős mér- tékben növekedett, az eltartottaké csökkent. Az inaktív keresők növekedését több tényező együttes hatása eredményezte. így többek között: a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezetekben sok idős dolgozó az 1970-es évek elején érte el a nyugdí- jazáshoz szükséges tagsági időt; különböző foglalkozási csoportokban bővítették a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak körét; emelkedett a rokkantsági nyugdí—

jasok száma. Ugyancsak gyarapította átmenetileg az inaktív keresők állományát a gyermekgondozási segély egyre nagyobb arányú igénybevétele.

Az eltartottak közül ellentétes irányzat mutatkozott a tanulók és a nem tanu- ló. ún. egyéb eltartottak csoportjában. A tanulók állománya — döntően a közép—

és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára beiratkozottak számának emel—

kedése folytán —- gyarapodott, az egyéb eltartottaké viszont öt év alatt jelentősen (320 OOO—rel) csökkent. Figyelmet érdemel, hogy leginkább éppen a munkaerő-tar—

talékként számításba vehető munkavállalási korú egyéb eltartottak száma csök- kent. akiknek népességen belüli aránya 1976 elején már az 5 százalékot sem érte el; a tényleges munkaerő—tartalék pedig ennél is kisebb.

382 ton JÁNOS —— DR. NAGY iSTVÁNNÉ

A munkát vállalni szándékozók megfelelő foglalkoztatását általában biztosítani lehetett. Ez természetesen nem zárja ki a munkalehetőségek területi eloszlásából,

a lakóhelyén lehetséges foglalkoztatás korlátozottságából. valamint a munkakör jellegével összefüggő igények és lehetőségek összehangolásának problémáj-ábói adódó feszültségek létezését. Általánosságban jellemző, hogy a munkáltatók mun- kaerőigénye a munkát vállalni kívánók számát lényegesen meghaladja.

4. tábla

A népesség összetétele gazdasági aktivitási csoportok szerint

1971. 1976. 1971. 1976.

Megnevezés _

évben szám szerint (1000 fő) évben (százalék)

Népesség . . . 10 353,7 10 572.1 100,0 100.0

Aktív kereső . . . 5 010,3 5 0932 48,4 48,2

lnakti'v kereső. . 1 510,0 1 900.0 14.6 18.0 !

Ebből gyermekgondozási szabad—

ságon levő . . . . . . . . 167.5 2649 1,6 2.5

Eltartott . . . . . . . . . . . 3 833,4 3 5789 37.0 33.8

Ebből:

tanuló. . . . . . . . '! 434.'l 1 499.2 13,9 142

egyéb eltartott . . . . . . 2 399,3 2 079,7 23,1 19,6

Az aktív keresők

Öt év alatt (: munkaerőforráson belül az aktív keresők aránya fokozatosan növekedett; 1971-ben (: munkaerőforrás 75.5, 1976-ban 76,6 százaléka volt aktív

kereső. A férfi munkaerőforrás 84 százalékot meghaladó foglalkoztatási szintje a

negyedik ötéves terv időszaka alatt gyakorlatilag változatlan maradt. mivel a nem ta—

nuló, ténylegesen munkaképes férfiak teljes körű foglalkoztatása már korábban

megvalósult. A növekedést tehát kizárólag a női munkaerőforrás nagyobb mérvű—

igénybevétele idézte elő: 1971 ben a női munkaerőforrás 65.5.1976-ban pedig ?Sjl százaléka aktív kereső volt. A női munkaerőforrás foglalkoztatása tehát —- kivéve a tervperiódus utolsó évét- jelentős mértékben bővült.

5. tábla

Az aktív keresők száma és aránya :: munkaerőforrás százalékában, nemenként

N* 1971. 1972. 1973. l 1974. l 1975. l 1975.

Nem

évben

Szám szerint (1000 fő) * " ,

Férfi, nő együtt. . . 5 010,3 5 038,6 5 061 ,2 5 073,6 5 085.5 5 0932 Férfi . . . 2 9122 2 913,4 2 891,0 2 862.1 2 850.1 2 866.6 ,

Nő . . . . . . . . . 2 098,1 2 1252 2 1702 2 211,5 2 235,4 2 226.6

A munkaerőforrás százalékában ' Férfi, nő együtt . . . 75,5 75.6 75,7 76,1 76.4 76,6*

Férfi . . . . . . . . 84,8 84,9 84,5 84,5 84.5 84.8 3

Nő . . . 65.5 65.7 66,5 67.5 [ 68,1 68.1 ' Az aktív keresők állományának gyarapodása a negyedik ötéves terv idősza—l kában lényegesen lassúbb ütemű volt, mint az előző ötéves terv ideje alatt. 1966

és 1971 között ugyanis a gazdaságilag aktív népesség száma 345 OOO-rel (7,4 szá- zalékkal), 1971 és 1976 között viszont 83 OOO—rel (1.7 százalékkal) növekedett.

Az aktív keresők létszámának 1971 és 1976 közötti tényleges emelkedése a negyedik ötéves tervben előirányzott 191 OOO-es állománynövekedésnek a felét sem érte el. A 108 OOO—es elmaradást — egyéb tényezők mellett — főként az alábbiak indokolják:

— a nyugdíjazás miatti kilépések száma az eredetileg feltételezett mértéket lényegesen meghaladta, így az idős aktív keresők állományának csökkenése a vártnál jóval nagyobb arányú volt;

—— a korkedvezményes nyugdíjazások kiterjesztése és a rokkantsági nyugdíjasok számá—

nak emelkedése miatt a munkavállalási korúak közül többen váltak inaktivvá, mint azt ere—

detileg feltételezték;

-— a tervezés időszakában még nem számolhattak teljes egészében a gyermekgondozási szabadság igénybevételének jelentős növekedését előidéző tényezőkkel.

Az aktív keresők állományának gyarapodása a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakán belül nem volt egyenletes; az 1968—1969. évi kiugró arányú (2.5, il—

letve 1.90/0) növekedés után a fejlődés üteme fokozatosan lassult. A negyedik öt—

éves terv előirányzata szerinti évi 38 OOO-es növekedést már az első évben sem érté el, majd a továbbiakban annak is a töredékére csökkent.

6. tábla

Az aktív keresők számának évenkénti növekedése

Aktív ke— Évközi növekedés resők szá— ***H' 7 """""7'17 ÉV mgle'ízénév szám szerjnt aránya

(1005! fő) (1000 to) (szazalek)

1971 . . . . . . 5 0103 283 0.6

1972 . . . . . . 5 0386 226 0,4

1973 . . . . . . 5 0612 12,4 02

1974 . . . . . . 5 073,6 11,9 0.2

1975 . . . . . . 5 085.5 7.7 0.2

1976 . . . . . . 5 0932 . .

A tendencia a ténylegesen rendelkezésre álló munkaerő-tartalék fokozatos ki- merülésének szükségszerű következménye. ami az intenzív fejlesztésre, a hatékony—

ság javítására irányuló törekvések fokozott előtérbe kerüléséhez, a gazdasági sza- bályozó rendszer korszerűsítéséhez vezetett. A módosított gazdasági szabályozó rendszer mindinkább takarékos munkaerő-gazdálkodásra készteti a munkáltatókat.

ami összhangban áll a népgazdaság fejlesztésének távlati koncepciójával, a Ma- gyar Szocialista Munkáspárt Xl. kongresszusa által jóváhagyott irányelvekkel. A ta—

karékos munkaerő—gazdálkodás jelentőségét -— túlmenően az általános gazdasági szempontokon — a jövőben is meghatározza, hogy a munkaerő—állomány a továb—

biakban szintén csak igen szűk korlátok között bővülhet. Jelentősebb tényleges munkaerő—tartalék hiányában ugyanis az aktív keresők számának lehetséges nö—

velését a munkaerőforrás, illetve döntően a munkavállalási korú népesség létszá- mának alakulása határozza meg. A munkavállalási korú népesség száma pedig a következő években előreláthatólag csak kevéssé változik.

1970-ben az aktív keresők 30 OOO-es létszámnövekedéséből még 42 százalékot a férfiak képviseltek. 1971—ben ez az arány mindössze 4 százalékot tett ki. majd 1972-ben az aktív kereső férfiak számának növekedését jelentős csökkenés váltotta

334 Fon JÁNOS —— DR. NAGY ISTVÁNNÉ

iel. ami a következő két évben még folytatódott. 1975 folyamán a női munkaerő—

forrás visszaesése és a gyermekgondozási segély igénybevételének jelentős foko—

zódása miatt az aktiv kereső nők száma —- hosszú idő után először — csökkent. a gazdaságilag aktiv férfiaké ugyanakkor több mint 16 OOO-rel (0.60/0) emelkedett.

7. tábla

Az aktív keresők számának évenkénti alakulása nemenként

(1000 fő)

Aktív keresők száma az év Évközi növekedés. illetve

elején csökkenés _

Ev

figyuzz" . férfi 1 nő függő férfi 1 nő

1970 . . . 49802 2899,6 2080.6 30.1 12,6 [ 17.5

1971 . . . 5010,3 29122 2098.1 28,3 1,2 27,1

1972 . . . 5038,ó 2913,4 211252 22,6 -—22.4 45,0 1973 . . . 50612 2891,0 21702 12,4 ——28,9 41.13 1974 . . . 5073,6 2862,1 2211.5 11,9 ——12,0 23. 9

1975 . . . 50855 2850,1 2235,4 7.7 16,5 —8,8

1976, . . . 50932 2866,6 222ó,6 . . .

l

Az elmúlt öt év folyamán az aktív keresők között növekedett a munkavállalási

korúak és csökkent az időskorúak aránya. Ez a tendencia az első három évben erőteljesen érvényesült; 1971-ben az aktiv keresőknek 7.2 százaléka, 1974—ben 5,7 százaléka tartozott a munkavállalási koron felüliek csoportjába, számuk ez idő alatt 74 OOO-rel csökkent. Az utóbbi két évben az időskorú dolgozók állománya to—

vábbi 9000—rel lett kevesebb. ami azonban arányukat alig módosította.

8. tábla

Az aktív keresők főbb korcsoportok szerint

1971. ! 1972. 1 1973. l 1974. l 1975. 1 1976.

Megnevezés

évben

Szám szerint (1000 fő)

Munkavállalósi korú . . 4649.5 4691,0 47239 4786.5 4800,3 4815.ő

Munkavállalási koron felüli 360,8 347.6 337,3 287,1 2852 277,ó

Együtt 5010,3 ! 5038,ó ! 5061,2 l 5073,6 l 5085,5 ] 5093.2

Megoszlás (százalék)

Munkavéllalósi korú . . . 92,8 93,1 93,3 94.3 94.11 94.5

Munkavállalási koron felüli 7.2 6.9 6.7 5,7 5,6 5.5

Együtt 100,o l 1oo,o ! 1oo,o ! 1000 1 mao ! 1oo,o

Az idős aktív keresők arányának csökkenése 1971— 1973- ban mindkét nemnél ',elentkezett (: következő két évben ez a tendencia már csak a férfiaknál folyta- tódott, de ott is lényegesen kisebb mértékben. mint korábban Az aktív kereső nők között 1974— től a munkavállalási koron felüliek aránya már emelkedett, ami többek között összefügg a nyugdíjas korba _lépő női népesség számának jelentős emei- kedésével.

Az aktív keresők megoszlása népgazdasági ágak szerint1

A negyedik ötéves terv időszakában az aktív keresők ágazati összetételét a

nemzetközi viszonylatban is tapasztalható kétirányú változás jellemezte. mégpedig:

— a nem mezőgazdasági ágazatok súlyának fokozatos növekedése a mezőgazdaság ro-

vására,

— az egyéb — szolgáltatásjellegű —- ágazatok (személyi és lakásszolgáltatás, egészség- ügyi és kulturális szolgáltatás, közigazgatás és egyéb szolgáltatás) arányának növekedése a termelőágazatokkal (ipar. építőipar, szállítás és hírközlés, kereskedelem) szemben.

A mezőgazdaságban (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás) fog- lalkoztatottak számának és arányának csökkenése már az 1950—es években elkez- dődött, s azóta gyakorlatilag állandósult. Jellemző, hogy 1949-ben az aktiv kere- sőknek még több mint fele, 1960—ban 39 százaléka. a negyedik ötéves tervidőszak elején több mint egynegyede dolgozott a mezőgazdaságban, arányuk 1976-ban 22

százalékra csökkent. '

A nem mezőgazdasági ágazatokon belül korábban a termelőágazatok - kü- lönösen az ipar és az építőipar — súlyának növekedése volt a jellemző. Az utóbbi években'azonban az életszínvonal emelkedésével, a gazdasági és kulturális fejlő—

déssel összefüggésben már mindinkább előtérbe került a különböző jellegű szol- gáltatások bővítése, aminek szükségszerű velejárójaként növekedett az egyéb ága- zatokban foglalkoztatottak állománya. 1970 óta az egyéb ágazatok aktiv keresői- nek száma és aránya folyamatosan emelkedett; 1976. január 1-én 870000 fő, vagyis a nem mezőgazdasági ágazatok aktív keresőinek 22 százaléka az egyéb ágazatok—

ban dolgozott. Jellemző, hogy az 1960—as évek végén a nem mezőgazdasági ágaza—

tok gyarapodásának csak alig egytizede, 1974—ben közel egyharmada, 1975-ben pedig többsége ezekre az ágazatokra jutott.

9. tábla

Az aktív keresők megoszlása a népgazdasági ágak jellege szerint

(százalék)

1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976.

Népgazdasági ág

évben

Mezőgazdaság . . . 25.7 25.0 24,4 23,3 22.7 22,3

Nem mezőgazdasági ága—

zatok . . . . . . . . 74,3 75.0 75,6 76,7 77,3 77,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 _ 100,0 Nem mezőgazdasági ágaza—

tokból

Termelőágazatok . . . . 79,2 79,1 78,8 78,5 78,4 78,0

Egyéb ágazatok . . . . 20,8 20,9 21,2 21 ,5 21,6 22,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A negyedik ötéves tervidőszak alatt a szolgáltatás jellegű ágazatok létszáma

emelkedett a legnagyobb mértékben (12.60/9), ezt egyedül a kereskedelem állo- mánynövekedése közelítette meg (11.30/0). Az építőipar. valamint a szállítás és hír—

közlés aktív keresőinek száma szintén jelentősebben —- 9.7, illetve 9.2 százalékkal

* Az 1975. december 31—én érvényes ágazati besorolás szerint.

4 Statisztikai Szemle

386 FOTI JÁNOS — DR. NAGY ISTVÁNNÉ

— gyarapodott. viszont az ipari létszám mindössze 1 százalékkal nőtt, ami lényege- sen alatta maradt a nem mezőgazdasági ágazatok 6,3 százalékos átlagának.

Az egész ötéves periódust tekintve. csak a mezőgazdaságban jelentkezett

csökkenés (11.80/0). ez azonban népgazdasági szinten is mérsékelten számszerű fejlődés ütemét. A nem mezőgazdasági ágazatok aktív keresőinek 235 OOO—es gya—

rapodásával szemben a mezőgazdaságban 152 OOO—es fogyás jelentkezett, ezáltal

összességében az aktív keresők állománya csak 83 OOO—rel (1.7 százalékkal) emel—

kedett.

10. tábla

Az aktív keresők népgazdasági ágak szerint

Aktív keresők

, . . , száma (1000 fő) megoszlása (százalék) 1976—ban

Nepgazdasagr ag az 1971_

1971 1976 1971 1976 érgknggg'

Ipar . . . 1775,5 1794.0 35,4 35,2 101.0

Építőipar . . . . . . . . 385,0 4222 7.7 8.3 1097

Szállítás és hlrközlés . . . . . . . * 369,1 4029 7.4 7.9 1092

Kereskedelem . . . . . . . . . 419,9 467,4 8,4 9.2 1113

Egyéb ágazatok . . . 772,7 8702 15,4 17,1 112.6 Nem mezőgazdasági ágazatok együtt 37222 3956,7 74,3 77.7 106,3 ,

Mezőgazdaság . . . . . . . . 1288,1 1136,5 25,7 22,3 88,2

'O'sszesen 5010,3 5093,2 100,0 100,0 101.7

Az aktív keresők népgazdasági ágankénti alakulásának főbb sajátosságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Az ipar aktiv keresőinek a tervidőszak alatti 19 000 fős növekedése nem egyen-

letes fejlődés eredménye, hanem lényegileg az 1974 előtti viszonylag jelentős

(41 000- es) számszerű emelkedésnek és az utolsó évben jelentkezett 22 000--es visz—

szaesésnek az egyenlege. Az ipar aktív keresőinek elmúlt évi csökkenése szorosan összefügg a munkaerő- utánpótlás fokozódó gondjaival. A vállalatok munkaerőigé—

nyüket 1971 és 1974 között a női munkavállalók fokozottabb bevonása útján igye—

keztek fedezni. aminek hatására az iparban foglalkoztatott nők száma három év alatt 38 OOO—rel — 776 OOO-ről 814000—re -—. aránya pedig 43.7' százalékról 44.8 szá—

zalékra emelkedett. 1974 folyamán a mobilizálható női munkaerő-tartalék már csak jelentéktelen növelést tett lehetővé, 1975-ben pedig az iparban foglalkoztatott

nők száma csökkent. -

A népgazdaságon belül az ipar már korábban kialakult jelentős súlya a ne- gyedik ötéves terv ideje alatt csak kevéssé változott: 1976 elején az ipar foglal—

koztatta a népgazdaság összes aktív keresőinek 35. 2 százalékát, öt évvel korábban pedig 35.4 százalékát.

Az ipar egyes ágazataiban az aktív keresők állománya az utóbbi években el- térően alakult. Folyamatos növekedés csak a villamosenergia- ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar területén mutatkozott. A munkaerő—utánpótlás fokozódó nehézségei folytán egyes, korábban növekvő létszámú ágazatokban (a kohászatban. a gép—

iparban és az építőanyag—iparban) az utolsó egy—két év már az aktív keresők állo—

mányának visszaesésével zárult. A negyedik ötéves terv időszakában csök- kenő tendencia érvényesült a bányászatban. ahol az aktív keresők száma 1971 óta

19000—rel lett kevesebb. (A gazdaságosság és termelékenység szempontjából hát—

rányos helyzetben levő bányászati üzemek fokozatos megszüntetése ugyan az 1960—

as évek végén és az 1970-es évek elején indokolt bizonyos létszámcsökkentést, e tendencia folytatódása azonban már főleg a munkaerő-ellátás problémáival kap- csolatos.) A könnyűipar nagyrészt nőket foglalkoztató iparcsoportjaiban —- mint a textiliparban. a kézmű- és háziiparban — az elmúlt két év folyamán a női munka- erő-utánpótlás problémája okozott visszaesést.

Az Utóbbi évek fejlődése az ipar belső struktúrájában kisebb eltolódásokat idézett elő; így például növekedett a gépipar, a vegyipar és az élelmiszeripar aktív keresőinek aránya. viszont csökkent a bányászaté. a könnyűiparé és az egyéb iparé.

Az építőipar aktív keresőinek száma öt év alatt folyamatosan, összesen 37 000- rel emelkedett, amiből közel 20000 1971—ben következett be. A számszerű változás hatására nőtt az építőipar aktív keresőinek népgazdaságon belüli súlya; a negye- dik ötéves tervidőszak kezdetén az összes aktív keresőknek 7.7, 1976 elején pedig

8,3 százalékát foglalkoztatta. * .

Az építőipar aktív keresői között a nők aránya az elmúlt öt évben mérsékelten

—- 14,2 százalékról 172 százalékra -- emelkedett. -A termelési folyamat jellegéből adódóan a kivitelező építőiparban foglalkoztatásuk igen korlátozott; az e területen dolgozók alig több mint 14 százaléka nő. Jelentős súlyt képviselnek azonban az épí—

tőipari tervezésben foglalkoztatottak között. ahol a többséget (52%) a nők alkot—

ják.

A szállítás és hírközlés aktív keresőinek száma öt év alatt 34 OOO-rel gyarapo- dott. Az állomány növekedése folyamatos volt, de -— ellentétben néhány más ter—

melőágazattal — az erőteljesebb (közel 20 OOO—es) létszámgyarapodás a tervperió—

dus utolsó két évében történt. Ebben már tükröződik a közlekedési dolgozóknak nyújtott anyagi és egyéb kedvezmények hatása. Az utánpótlás nehézségei ellenére a közlekedés területén ezáltal nagymértékben sikerült enyhíteni a munkaerőhiány—

ból adódó gondokon. A munkakörülmények javítása és a dolgozóknak nyújtott kü- lönböző jellegű kedvezmények bizonyos mértékig megkönnyítették a nők munkavál—

lalását is: a szállítás és hírközlésben foglalkoztatott nők száma 1971 és 1976 között 15 OOO—rel (179 százalékkal) növekedett. Mindemellett viszonylag alacsony ebben (: népgazdasági ágban a női foglalkoztatás: 1976—ban a szállítás és hírközlés aktív

keresőinek csupán 239 százaléka volt nő. , -

1971 ,és 1976 között a szállítás és hírközlés aktív keresőinek népgazdaságon belüli súlya némileg —- 7.4 százalékról 7.9 százalékra — nőtt. A 34 OOO-es állomány—

növekedésből a szállításra 28 000, a hírközlésre 6000 jutott, ezáltal a két ágazat létszáma szinte azonos mértékben emelkedett.

A kereskedelem dolgozóinak száma, 1971 és 1976 között viszonylag jelentősen

— 47 500 fővel (11.3 százalékkal) — gyarapodott. Ennek több mint fele a tervidőszak utolsó két évében jelentkezett, ami összefügg azzal. hogy 1974—től ebben az ágazat—

ban is sor került a munkaidő csökkentésére, valamint a budapesti élelmiszer—kis- kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozók részére bevezették a munkahelyi pótlékot. Az ágazat aktív keresőinek népgazdaságon belüli súlya öt év alatt 8,4

százalékról 9.2 százalékra nőtt. -, _

A negyedik ötéves terv időszakában a kereskedelemben dolgozók állomá—nya növekedésének döntő részét -- 40000 főt —- a nők biztosították. A női munkaválla- lók már hosszabb ideje a kereskedelem aktív keresőinek többségét alkotják: ará—

nyuk a tervperiódus végén már megközelítette a 64 százalékot.

Az aktív keresők létszámának növekedése a kiskereskedelemben volt a leg- számottevőbb — öt év alatt 26000 fő (17,6%) —, bár az utolsó évben a növekedést

*-

388 FOTI JÁNOS — DR. NAGY ISTVÁNNÉ

némi csökkenés váltotta fel. Öt év alatt arányaiban a külkereskedelemben foglal—

koztatottak szóma fejlődött a legjelentősebben (23.90/0). bár a számszerű növekedés

csak 4000 fő volt.

1971 és 1976 között az egyéb — szolgáltatásíellegű — ágazatokat általában dinamikus létszámfejlődés jellemezte. Ezekben az ágazatokban dolgozó aktív kere- sők száma közel 100 OOO-rel (126 százalékkal) 870 OOO-re emelkedett. A tervidőszak

első három évének viszonylag jelentős (62 OOO—es) gyarapodása után, 1974-ben át—

meneti lassúbbodás jelentkezett. de a következő évben a létszámnövekedés az előző évinek közel kétszerese (23 000 fő) volt.

Aszolgáltatásjellegű ágazatok aktív keresőinek népgazdaságon belüli súlya

az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett; 1976—ban 17,1 százalék volt az 1971.

évi 15.4 százalékkal szemben.

A szolgáltatások területén magas a nők foglalkoztatási szintje. Az egyéb ága- zatokban dolgozó aktív keresők többségét (56,8 százalékot) már a tervidőszak kez- detén is a nők alkották. a nők aránya 1976 elején pedig már több mint 59 száza—

lék volt.

A személyi és lakásszolgáltatás területén 1976-ban 141 000 aktív kereső dolgo- zott. A létszámnövekedés mértéke 1973—1974—ben évente átlagosan 1.8, 1975-ben csak 0.9 százalék volt.

Az egészségügyi és kulturális szolgáltatás aktív keresőinek száma évről évre

mérsékeltebb ütemben emelkedett; 1975-ben a növekedés mértéke csak 0.7 száza—

lék volt szemben az 1973. évi 3.3 százalékkal. Az ágazat jellegéből adódóan -— ha-

gyományosan — magas a női foglalkoztatás szintje. 1976 elején 330000 nő dolgo- zott az egészségügyi és kulturális szolgáltatásban, ami az itt foglalkoztatott aktív

keresőknek közel háromnegyedét (723 százalékát) teszi ki.

Az egyéb ágazatok között a közigazgatás és egyéb szolgáltatás aktív keresőinek száma növekedett a legerőteljesebben (7.4 százalékkal). 1976 elején e népgazda-

sági ág 273 000 főt foglalkoztatott.

Az elmúlt öt év alatt a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aktív keresőinek száma folyamatosan —- az utóbi évben mérsékeltebb ütemben — összesen 160 000-

rel (13 százalékkal) csökkent. a vízgazdálkodósban dolgozóké 8000-rel emelkedett.

1976 elején a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás aktív keresőinek száma 1.137 millió volt, a népgazdaság összes aktív keresőinek 22,3 százaléka; ez az arány a negyedik ötéves tervidőszak kezdetén még 25.7 százalék volt. A mező—

gazdasági dolgozók számának csökkenésében kifejeződik a műszaki fejlődés, a szakosodás és az iparszerű termelés térhódításának munkaerőt felszabadító ha—

tása.

Az állami mezőgazdaság dolgozóinak állománya a negyedik ötéves tervidőszak első három évében közel 13000-rel csökkent. az ezt követő két évben azonos szin—

ten (161 000 fő) stabilizálódott.

A szövetkezeti mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők száma öt év alatt folya—

matosan, összesen 151 OOO-rel (közel 17 százalékkal) csökkent. 1976 elején a szö- vetkezeti mezőgazdaság 753000 aktív keresőt foglalkoztatott. A csökkenés elle- nére továbbra is jelentős súlyt képvisel a mezőgazdaságon belül; a mezőgazda—

ság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás munkavállalóinak kétharmadát köti le

(vízgazdálkodás nélkül számítva arányuk több mint 70 százalék). A szövetkezeti szek- toron belül a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok száma 1976 elején 503000 volt. 124 OOO—rel kevesebb. mint öt évvel korábban. A termelőszövetkezetek állandó és időszakos alkalmazottainak állományában eleinte mérsékelt növekedés, majd kismértékű csökkenés jelentkezett. A szakszövetkezetek és halászati termelőszövet-

kezetek tagjainak száma 1976 elején 40 000. az alkalmazásban állóké 11 000 volt;

az utolsó két évben alig változott.

A termelőszövetkezetek közös gazdaságában —- különösen munkacsúcsok ide-

jén —, valamint a háztáji gazdaságokban jelentős mennyiségű munkát végző se- gítő családtagok száma 1976 elején 78000 fő volt. A háztáji gazdaságok jelentő-

ségének elismerése, illetve a háztáji termelés fokozása érdekében hozott intézke- dések eredményeként a segítő családtagok teljesítménye jelentősen hozzájárult a lakosság ellátásához.

Az egyéb mezőgazdaság aktív keresőinek száma -— önállók és segítő család—

tagjaik — az utóbbi években alig változott: 1976 elején kevéssé meghaladta a 100 000 főt.

Az erdőgazdálkodásban foglalkoztatott aktív keresők állománya az utóbbi év—

ben mérsékelten emelkedett, de az 1971. évi szinthez képest SOOO-rel csökkent. 1976 elején az erdőgazdálkodás közel 51 000 aktív keresőt kötött le.

A vízgazdálkodásban foglalkoztatottak száma öt év alatt SOOO—rel (132 száza—

lékkal) több mint 70 OOO-re növekedett. Az állami vízgazdálkodás létszáma folya- matosan nőtt, a vízgazdálkodási társulások állománya (: tervidőszakban nem vál-

tozott.

x A nők foglalkoztatása

Az aktív keresők száma 1971—1974—ben szinte kizárólag a nők munkába lépése

révén növekedett. Ez idő alatt mind a női munkaerőforráson, mind a női népességen belül emelkedett az aktív keresők aránya. 1975—ben viszont a női munkaerőforrás és az aktív kereső nők száma csökkent, ezáltal a női népességen belül is némileg visszaesett az aktív keresők aránya, a női munkaerőforrásba tartozók között viszont változatlan maradt.

11. tábla

Az aktív kereső nők arányának alakulása

Az aktív kereső nők

a női mun—

Ev kaerő-

forrás

a női népesség százalékában

1971 . . . 65.5 39.3 1972 . . . 65,7 39.7 1973 . . . 66.5 40.11 1974 . . . 67.5 41 ,1 1975 . . . 68,1 41 ,3 1976 . . . 68,1 40,9

A nők foglalkoztatottságának értékelésénél figyelembe kell venni a gyermek-

gondozási szabadságot igénybe vevők jelentős és egyre növekvő számát. 1971—ben

a munkaerőforrásba tartozó nőknek 5 százaléka, 1976—ban pedig 8 százaléka volt gyermekgondozási szabadságon. Amennyiben ők is dolgoznának, az aktív keresők (: női munkaerőforrás 76 százalékát alkotnák.

A negyedik ötéves terv teljes időszakát tekintve a nők aránya minden nép—

gazdasági ágban növekedett. A számszerűen jelentősebben fejlődő ágazatokban

390 ron JÁNOS — DR. NAGY iSTVÁNNÉ

(például a szállítás és hírközlésben, a kereskedelemben, az egyéb ágazatokban) a növekedés döntő része a nők munkába állásának eredménye.

1975—ben az aktív kereső nők száma némileg csökkent, ennek figyelembevéte—

lével számuk 129 000- rel (6.1 százalékkal) volt több 1976 elején, mint a negyedik ötéves tervidőszak kezdetén. Az utolsó évben jelentkező csökkenés a nem mező—

gazdasági ágak közül csak az ipart érintette

12. tábla

Az aktív kereső nők népgazdasági ágak szerint

, AAktív kereső nők

száma (1000 fő) aránya (százalék)' 1976-ban

Népgazdasági ág , * az

, 1971. évi

1971 1976 1971 1976 _, százalé-

kában

lpar . ' . . . . . . . . . . . . 7755 som 43,7 44.7 103,4

Építőipar . . . 54.8 72,5 14,2 17,2 1323

Szállítás és hírközlés . . . , 81,6 962 22,1 23,9 117,9

Kereskedelem . . . 258,ó 2982 61,6 63,8 115,3

Egyéb ágazatok . . . . . . . . . 439,'l 5149 56,8 59,2 117,3

Nem mezőgazdasági ágazatok együtt 1609.6 17835 432 ! 45.1 - 110,8 Mezőgazdaság . . . 488,5 443,1 37,9 39.0 90,7

' Összesen 2098,1 l 2226,6 41,9 É 43,7 106,1

" A megfelelő ágazat összes aktív keresőinek százalékában.

Az aktív kereső nők arányának hosszú idő óta tartó növekedésében fontos szerepet játszott a fokozódó munkaerőhiány. amely a vállalatokat és egyéb _zgaz- dálkodó egységeket mindinkább arra késztette. hogy még egyes. hagyományosan férfiak által betöltött munkakörök ellátását is — ha egészségügyi és egyéb szem- pontok megengedték —- nagyobb arányban, bízzák nőkre. A távlati előrejelzések, számítások szerint a női munkaerőtorrás csökkenése csupán átmeneti jellegű, ugyan- akkor a férfi dolgozók számának nagyobb arányú növekedése pedig a jövőben sem várható.

Az egész népgazdasógban tehát továbbra is fontos, minden gazdálkodó egy—

séget érintő feladat, hogy a _nők foglalkoztotásának színvonalát megfelelő szer-

vezési intézkedésekkel, a munkakörülmények javításával, a nehéz fizikai munkafo—

lyamatok gépesítésével. valamint szükség esetén megfelelő átcsoportosításokkal emeljék.

Az aktív keresők társadalmi szektor és foglalkozási viszony szerint

Az aktív keresők társadalmi szektorok szerinti megoszlása az elmúlt évek fo—

lyamán csak kevéssé változott. A szocialista, szektorba tartozók aránya már a ne—

gyedik ötéves terv kezdete előtt meghaladta a 95 százalékot, és azóta —- kisebb

ingadozásokkal — ezen a szinten maradt. A szocialista szektoron belül fokozatos

eltolódás ment végbe az állami szektor javára: 1976 elején az aktív keresők 71 százaléka állami vállalat vagy intézmény alkalmazottja volt. szemben az 1971. évi 68 százalékos aránnyal. Ezzel párhuzamosan csökkent a szövetkezeti szektorban—_

foglalkoztatottak hányada, a magánszektoré a 4 százalékot kevéssé meghaladó

szinten maradt ' v — ' —

A szövetkezeti szektor arányának visszaesése lényegileg a szövetkezeti szektor túlnyomó részét képező mezőgazdasági termelőszövetkezetek létszámának hosszabb idő óta tartó csökkenő tendenciájával függ össze. A szövetkezeti szektor dolgozói—

nak száma az elmúlt öt év folyamán a nem mezőgazdasági ágazatokban ugyanis 36 OOO—rel növekedett, míg a szövetkezeti mezőgazdaság aktív kereső állománya több mint 150 OOO-rel csökkent.

A szövetkezeti szektor ágazaton belüli aránya továbbra is a mezőgazdaságban a legjelentősebb; 1976 elején a mezőgazdaság aktív keresőinek több mint kéthar- madát a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek foglalkoztatták. A szövetkezeti szektor súlya jelentős még a kereskedelemben és az építőiparban (az előbbiben a dolgozóknak közel egyharmadát, az utóbbiban pedig mintegy egyötödét a szö- vetkezeti szektor foglalkoztatja). A magánszektor részesedése a mezőgazdaságban 9 százalékos, az építőiparban 5 százalékos, a többi népgazdasági ágban pedig mintegy 2—3 százalékos.

Népgazdasági szinten az aktív keresők között egyre növekvő tendenciát mutat az alkalmazásban állók aránya. 1976 elején már több mint 4 millió fő, az aktív keresőknek közel négyötöde alkalmazásban álló volt. míg 1971-ben arányuk 755 százalékot ért el. Az alkalmazásban álló aktív keresők döntő többsége — csaknem kilenctizede — a népgazdaság állami szektorában, további közel egytizede a szö- vetkezeti szektorban dolgozott. A termelőszövetkezeti tagok és segítő családtagjaik együttvéve öt évvel ezelőtt még az aktív keresőknek több mint egyötödét alkották, arányuk azóta 17 százalékra csökkent, számuk pedig 1.052 millióról 881 OOO—re esett.

Az önállók és segítő családtagjaik száma és aránya ez idő alatt csak jelentékte—

len ingadozást mutatott; 1976 elején számuk 170000, arányuk 3.3 százalék volt.

Az alkalmazásban állók — a mezőgazdaság kivételével -— minden népgazdasági ágban az aktív keresők döntő többségét *(85—99 százalékát) alkotják, de arányuk a mezőgazdaságban is növekvő tendenciát mutat. A termelőszövetkezeti tagok és segítő családtagjaik 1976. január 1-én a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak 55 százalékát alkották. ami az 1971. évi 61 százalékhoz képest fokozatos csökke—

nést jelent. A nem mezőgazdasági ágakban a termelőszövetkezeti tagok aránya az aktív keresőknek 7 százalékát sem éri el.

Külföldön dolgozók, inaktív keresők, tanulók

A magyar állampolgárok közül az utóbbi években 10—12000-en nemzetközi szerződés alapján szervezett foglalkoztatás keretében külföldön dolgoznak. Nagy többségük, általában több mint négyötödük férfi. A külföldön foglalkoztatottak a népgazdaság aktív keresői között nem szerepelnek. A munkaerőforráson belüli ará- nyuk jelentéktelen. 02 százalék körül ingadozik.

A munkavállalási korú inaktív keresők száma a negyedik ötéves terv időszaká- ban folyamatosan növekedett. 1974—1975-ben a gyarapodás jelentősebb hánya- dát a gyermekgondozási szabadságon levő anyák, az ezt megelőző években pedig a rokkantsági. illetve korkedvezményes nyugdíjasok és egyéb inaktív keresők adták.

A gyermekgondozási szabadságon levők számának 1974. évi 34 OOO—es és 1975. évi 36 OOO-es —- az előző három év átlagának mintegy négyszeresét jelentő — növeke- dése szoros összefüggésben áll a demográfiai helyzet alakulásával. 1974—1975- ben ugyanis a születések száma — nagyrészt az új családvédelmi rendelkezések hatására — jelentős mértékben emelkedett, s a gyermekgondozási segély össze-

gének rendezése a kereső foglalkozást folytató szülő nők körében fokozta az igény-

bevétel arányát.

392 FOTI JÁNOS — DR. NAGY iSTVÁNNE

A munkaképes korú nyugdíjasok és egyéb inaktív keresők számának növeke- dése főleg az 1971—1973. években volt jelentős. amiben a rokkantsági nyugdíjasok

számának emelkedése mellett a korkedvezményes nyugdíjazásra jogosító munka- területek körének bővülése is szerepet játszott.

13. tábla

A munkavállalási korú inaktív keresők összetétele

1971. 1 1972. l 1973. l 1974. ] 1975. [ 1976.

Megnevezés

évben

Szám szerint (1000 fő) Gyermekgondozási szabad-

ságon levő . . . . . . 167.5 178,5 1852 194.6 228.5 2649

Nyugdíjas és egyéb inaktív . 133.4 158.8 187,3 208,6 227,8 252,1

Együtt 3009 1 337,3 ! 372,5 ! 4032 [ 456,3 [ 517.o

Megoszlás (százalék)

ságon levő . 55,7

Gyermekgondozási szabad— !

Nyugdíjas és egyéb-inaktív 44.15

47.1 50.3' 51.7 4919 483

Együtt 100,o ! 100.o ! 1oo,o l 100,o [ mao 1 100,0

52.9 49.7 48,3 50 1 ] 51 .2

lndex: 1971. év : 100 Gyermekgondozási szabad—

ságon levő . . . . . . 100.0 106.6 110.ó 1162 136,4 158,1

Nyugdíjas és egyéb inaktív . 100.0 119.0 140,4 156,4 170,8 189.0

Együtt 100,o ! 112,1 * 123,a 1 mm 1 151,6 . 171,8

l

A munkavállalási korú inaktív keresők aránya a munkaerőíorrás egészé—l'íez ké- pest növekvő tendenciát mutatott; arányuk 1971—ben 4.5. 1975—ben 6.9, 1976-ban 7,8 százalék volt.

A 14 éves és idősebb, nappali tagozaton tanulók száma és aránya 1970 óta folyamatosan csökkent. 1976 elején 96 OOO-rel (16 százalékkal) kevesebb ilyen korú fiatal tanult, mint öt évvel korábban. A tanulók aránya a munkaerőforráson belül ez idő alatt 9.3 százalékról 7.8 százalékra csökkent.

14. tábla

A munkavállalási korú tanulók számának és arányának alakulása

14 éves és idősebb. nappali tagozaton tanulók

Év W"—

száma a munkaerő- (1000 fo) szúzglégzban

1971 . . . . . . . 614.1 9.3

1972 . . . . . . . * 602.0 9.0

1973 . . . . . . . 579.5 8.6

1974 . . . . . . . 548.8 8.2

1975 . . . . . . .. 5342 8.0

1976 . . . . . . . 518,4 7.8

A hosszabb ideje tartó és előreláthatólag a következő néhány évben is foly- tatódó csökkenés alapvető oka, hogy 1970—ben és 1971-ben a 14. életévet betöltött általános és középiskolai tanulók, valaminta szakmunkástanulók még jelentős rész- ben a nagylétszámú évjáratokhoz — vagyis az ún. ,,demográfiaí hullám" idején születettekhez — tartoztak, azóta pedig már a következő kisebb évjáratok is elérték a 14 éves életkort. ily módon a munkavállalási korú tanulók közé lépők száma egy- re csökkent, a nagylétszámú korosztályokhoz tartozó fiatalok pedig az általános iskolai, majd fokozatosan az azon alapuló szakmunkástanuló iskolai. továbbá a középiskolai, valamint részben már a felsőfokú tanulmányaikat is befejez—

ték. Az általános iskolát elhagyóknak kisebb része. a szakmunkás-bizonyítványt szerzőknek szinte teljes köre, az érettségizetteknek jelentős hányada az iskolából véglegesen kilép vagy esetleg később. munka mellett —- esti, levelező tagozaton — folytatja tanulmányait. A belépők (14 éves életkort elérő tanulók) és a kilépők egyen- lege tehát kizárólag az érintett évjáratok számszerű csökkenése miatt volt negatív.

Egyéb eltartottak (munkaerő-tartalék)

A népesség elvben munkaerő-tartaléknak minősülő része a munkavállalási korú, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, ún. egyéb eltartottakból adó- dik. A tényleges munkaerő—tartalék azonban ennél lényegesen szűkebb körre kor- látozódik, mivel a nem tanuló eltartottak között teljesen munkaképtelen személyek is vannak, továbbá a nők nem elhanyagolható hányadát olyan háztartásbeliek al—

kotják, akik a gyermeknevelésen és a háztartással. családdal kapcsolatos más kö- telezettségeken felül nem tudnak, vagy nem kívánnak munkát vállalni.

A munkavállalási korú nem tanuló eltartottak számának folyamatos, a negye-' dik ötéves terv időszakát tekintve összességében 190 OOO-es csökkenése egyben a tényleges munkaerő-tartalék szűkülését is jelentette. Ebből a szempontból figyelmet érdemel a csökkenés fokozódó üteme: 1972—ben 13 OOO—rel. 1973—ban 33 OOO-rel.

1974-ben 56 OOO-rel, 1975—ben pedig 62 OOO-rel lett kevesebb az egyéb eltartottak száma. Ez az irányzat 1972-ben csak a nőknél, 1973—1975-ben mindkét nemnél jelentkezett, de a csökkenés nagyobb része az elmúlt három évben is a nőknél mu- tatkozott (1973-ban 33 OOO-ből 29000, 1974-ben 56 OOO—ből 48 000, 1975-ben 62 000- ből 35 000). A munkavállalási korban levő nem tanuló eltartott férfiak száma ugyan- is már évek óta alacsony szinten mozog, így a munkaerő—utánpótlás és az állomány bővitése -— az iskolából kilépő fiatalokon kivül — elsősorban a női munkaerő-tar—

talék terhére történhet Ténylegesen mobilizálható munkaerő-tartalékról a férfiak—

nál csak szórványosan. egyedi esetekben lehet szó. A női munkaerő-tartalék 1976 elején — figyelmen kívül hagyva a munkaképtelen eltartott nők becsült számát ——

400000 fő körül lehetett. de a ténylegesen munkát vállalni tudó vagy kívánó nők száma ennél lényegesen alacsonyabb.

A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlására az aktív keresők jelentős túlsúlya jellemző, arányuk 1976 elején 76 százalék volt. A megfelelő korú férfiaknak 84 százaléka. a nőknek kétharmada aktiv kereső. A gaz- daságilag aktív férfiak aránya az elmúlt években kevéssé változott. a nőké fokoza—

tosan emelkedett.

Az inaktív keresők aránya mindkét nemnél növekedett, ami három fő tényezőre vezethető vissza. mégpedig:

— a korkedvezményes nyugdíjban részesülők körének bővülésére,

—— a rokkantsági nyugdíjasok számának emelkedésére.

— a nők körében a gyermekgondozási szabadság nagyobb arányú igénybevételére.

394 FOTI JÁNOS —- DR. NAGY lSTVÁNNÉ

A tanulók és az egyéb eltartottak súlya a munkavállalási korú népességen be—

lül mindkét nemnél csökkent. Az egyéb eltartottak hányada a munkavállalási korú

férfiak körében jelentéktelen (0.90/0), míg a megfelelő korú női népességet tekintve

arányuk 1976-ban még több mint 15 százalék volt.

MUNKAERÖlGÉNY ÉS -UTÁN PÓTLÁS

1970 után a természetes fogyásból (halálozásból és döntően a nyugdijazásból)

adódó veszteség növekvő tendenciája folytán a munkába lépők egyre nagyobb hányada az utánpótlási igényeket elégítette ki. Ennek következtében fokozatosan csökkent az újabb munkaerőigény fedezetét biztosítók aránya, ami az aktív kere—

sők számának egyre mérsékeltebb növekedését eredményezte.

A harmadik ötéves tervidőszak utolsó két évére jellemző erőteljes — a szüksé- ges mértéket néhol meghaladó -— létszámemelkedés után a negyedik ötéves terv—

periódus alatt a mozgósítható munkaerő-tartalék és az ifjúsági forrás egyre szű-

kebb keretei mindinkább korlátozták az állomány további bővítésének lehetőségét.

A nagylétszámú évjáratokba tartozó fiatalok túlnyomó része az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején fejezte be tanulmányait, így az ifjúság beáramlása a tö—l meges képzést nyújtó iskolatípusokból az aktív keresők soraiba ezekben az évek-

ben volt a legjelentősebb. Az iskolát elhagyó fiatalok száma 1971-ben érte el a maximumot. azóta fokozatosan csökken.

Az egyéb források szerepe a munkaerő—szükséglet fedezetében a negyedik öt- éves terv időszakának első négy évében növekedett, az utolsó évben csökkent.

Ezek. körét az egyéb eltartottakból belépők mellett a gyermekgondozási szabadság után ismét munkába állók és a reaktivált nyugdíjasok alkotják. E források azonban csak korlátozottan és kiegészítő jelleggel járulhatnak hozzá a munkaerőigények ki—

elégítéséhez. ;

A vázolt folyamatok alapján adódó főbb eredményeket a 15. tábla összefog—

laló adatai tükrözik.

1'5. tábla

A tényleges Iétszámnövekedésből és a munkaerő—utánpótlásból adódó szükséglet, valamint annak fedezete

Ebből lfjúsági' Egyéb

ÉV Tzlííktgglgt veszt95é9 létszám- Fedezet . .

utan— növekedés forrasbol

pótlása

Szám szerint (1000 fő)

1971 . . . . . . . . . 199,5 171.2 28,3 199,5 176,1 23.11

1972 . . . . . . . . . 195,3 172.7 22.6 195,3 162.1 332

1973 . . . . . . . . . 194,7 182.3 12,4 194,7 153.4 41,3

1974 . . . . . . . . . 1982 186.3 11.9 1982 150.4 47.8

1975 . . . . . . . . . 193,0 185,3 7.7 193,0 j 149,3 43,7

Megoszlás (százalék)

1971 . . . . . . . . . 100.0 85,8 14,2 100,0 88,3 11,7

1972 . . . 100,0 88.4 11.6 100.0 83,0 17.0

1973 . . . 100.0 93.6 6.4 100.0 78.8 21 .2

1974 . . . . . . . . . 100.0 94,0 6.0 100,0 75,9 24,1

1975 . . . . . . . . . * 100.0 96.0 4.0

1OD.O 77,4 22,6

* Az adott évben nappali tagozaton tanulmányaikat befejezők és abbahagyók.