A bérből élő népesség jövedelem szerinti rétegződése (I)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK!

A BÉRBÖL ÉLÖ NÉPESSÉG

JÖVEDELEM SZERINTI RÉTEGEZÖDÉSE (l)

DR. LENGYEL LÁSZLÓ

Az ország lakossága, illetve a népesség főbb rétegei életszínvonalának ala-

kulásáról a Központi Statisztikai Hivatal —— közreadva a lakosság anyagi javak-

ból történt fogyasztásának és a főbb népességcsoportok jövedelmeinek, illetve fo-

gyasztásának változását bemutató indexeket —— évről évre rendszeresen beszámol.

1. tábla A lakosság anyagi fogyasztása

és a főbb népességcsoportok reáljövedelme

A nemzeti

jövedelemből ;: 31313523 A parasztság

a lakosság _ fogyasztásának

Év anyagéáfogyasz- takdgáíöve reálértéke

sa

egy főre szánútva.

Index: 1949. év : 100

1949 ... 100,0 100,0 lO0,0

1950 ... 105,0 102,8 112,7

1951 ... 108,6 97,8 118,8

1952 ... 103,4 87,5 106,6

1953 ... 105,6 9l,0 100,6

1954 ... 125,4— 115,0 lll,0

1955 ... 132,4 l2l,8 124,5

1956 ... l44,0 129,3 l3l,2

1957 ... 157,0 148,8 l36,9

1958 ... 163,2 158,2 l37,2

1959 ... 174,9 1685) 153,2

1960 ... 185,9 172,6 ' 161,5

Index: 1955. év : 100

1955 ... 100,0 100,0 100,0

1956 ... 108,8 106,2 105,4

1957 ... 118,6 122,2 II0,0

1958 ... 123.3 129,9 110,2

1959 ... 132,1 138,7 123,1

1960 ... 140,4 141,7 l29,7

4; _ _ _, ne. LENGYEL mano

1. ábra. A lakosság anyagfogyasztása

és a főbb népességcsoportok reáljövedelme, 1949—1960

%

'n e

160 . "MMM/voile

lama; enm/ugrania; _

"" _____ lmiMávJ/IJMMIII /'

I]; I' I

"" _________ I [750le W

ma'/Mtv: , _i"

I _.

150 ' / ", //

"" § / el'/"" _ ,,

750

!20

_.,,x"——. / ,7'

! m ' "— 7",

I'f . .4

100 ,, "A* " .!

* /

's

s .!

90 v:—

mi warm-ll wlwlkmlmlwlwlm'alwlw

Ezek az indexek az életszínvonal alakulásának legfontosabb, legösszefngla—

lóbb statisztikai jellemzői. Éppen ebből következik azonban az, hogy ezek az in— , *_

dexek csak arra a kérdésre adnak választ, hogy a helyzet időről időre átlagosan hogyan alakult, s nem nyújtanak információkat arra vonatkozóan, hogy a sze—

mélyi jövedelmek eloszlása mennyire ,,egyenletes" vagy ,,egyenlőtlen", vannak—e és mennyiben szélsőségek, milyen széles rétegek élnek lényegesen az átlagos jövedelmi szinvonal alatt, s mennyien részesednek a jövedelmekből magasan az átlag fölött. A lakosság életkörühnényeinek beható tanulmányozása, az élet- szinvonalat érintő gazdaságpolitikai intézkedések megalapozott előkészitése vi- szont megkövetelik, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása is —-— viszony—s lag bő részletességgel —— megtörténjék.

Az ilyen jellegű kérdésekre a folyamatos statisztikai adatgyűjtések nem ad- nak választ. A munkaügyi statisztika képet ad ugyan az egyesemberek kerese- téről, arra azonban nem válaszol, hogy adott keresettel rendelkező dolgozónak hány embert kell eltartania, milyen nagyságú (létszámú) háztartásban él, rajta kívül van-e még a családban kereső vagy sem, s ha van, ezek együttesen mennyi jövedelemre tesznek szert. Ilyen kérdésekre választ csak a legkisebb jövedelmi és fogyasztási közösségek, a háztartások tanulmányozása útján nyerhetünk. El—

vileg tehát a jövedelem szerinti rétegeződésről a háztartásstatisztikából lehetne információkat szerezni. A folyamatos háztartásstatisztika sem ad azonban e két- désben megfelelő tájékoztatást, többek között azért, mert a megfigyelt háztartá—

sok száma ehhez túlságosan kevés. Ezért vált szükségessé egy, kifejezetten a jö—

vedelem szerinti rétegeződést kutató, viszonylag széleskörű, egyszeri, reprezenta—

tív megfigyelés megszervezése és végrehajtása.

Az adatfelvételt a Központi Statisztikai Hivatal az egész ország területén:

Budapesten, továbbá 42 vidéki városban és 143 községben —— a népszámlálás

A N'EPESSEG JÖVEDELEM SZERINTI RETEGEZÖDESE 5

anyagából többszörösen rétegezett és lépcsőzött mintavétellel, teljesen véletlen- szerűen kiválasztott1 —— 18 577 háztartásnál hajtotta végre.? A felvétel csak azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyekben volt legalább egy munkaviszonyban álló

munkás vagy alkalmazotti kereső, a családtagok között nem volt sem önálló kis-

iparos vagy kiskereskedő, sem mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, és amely háztartások kisegítő gazdasága nem haladta meg az 1 kat. holdat (illetményföld

esetén a 2 kat. holdat).

A felvétel alapegysége a háztartás volt. A háztartást a felvételnél úgy hatá—

roztuk meg, hogy az általában egymással rokoni kapcsolatban álló olyan szemé- lyek közössége, akik közös lakásban —— lakrészben —-- laknak és egy kiadási, illetve fogyasztási közösséget alkotnak. Ennek megfelelően a háztartás állhatott egy sze—

mélyből, továbbá egy vagy több családból. A családhoz nem tartozó, de vele kö—

zös háztartásban élő nem rokon személyt is a háztartáshoz tartozónak tekintettük, kivéve az albérlőt, háztartási alkalmazottat és az egyéb pénzért eltartott szemé- lyeket.

A megfigyelt háztartások 33 százaléka volt budapesti, 29 százaléka élt vidéki városban, 38 százaléka pedig községben. A 18 577 háztartásban 61 328 személy élt, ezek közül 27 777 volt kereső. A személyek és a keresők számának a lakóhely sze—

rinti megoszlása némileg eltér az előbbi arányoktól, mert a háztartások átlagos népessége és a kereső—eltartott arány elég számottevően más Budapesten, mint

a vidéki városokban és a községekben.

2. tábla

A megfigyelt háztartások, személyek és keresők száma a lakóhely jellege szerint

Mutatószám Budapest Vidéki város Község Összesen

A háztartások száma ... 6 144 5 315 7 118 18 577 A háztartások megoszlása

(százalék) ... 33,1 28,6 38,3 100,0

Személyek száma ... 17 707 17 631 25 990 61 328 Személyek megoszlása (százalék). . . . 28,9 28,7 42,4 100,0 A háztartások átlagos nagysága (fő) 2,88 * 3,32 3,65 3,30 Keresők szama) ... 9 942 8 1347; 9 701 27 777 Keresők megoszlása. (százalék) ... 35,8 29,3 * 3439 100,0

100 keresőre jutó eltartottak

száma ... 78 117 168 12]

* A keresők közé soroltuk mindazokat, akik a felvetel időpontjában (illetve 1960. január 1-én) munkaviszonyban álltak, tovabba a kisipari termelőszővetkezeti tagokat és azokat, akik napszámosnak, alkalmi munkásnak vallották magukat. A kereső—eltartott arányt, az egy ház- tartásra jutó keresők számát stb. az így meghatározott keresők köre alapján számítjuk. B zonyos vonatkozásban azonban megkülönböztettük a rendszeres alkalmazásban állókat és az alkalmi munkásokat: a munkaviszonyból származó jövedelmek csak az elsö csoporthoz tartozók jövedel—

meit tartalmazzák. A nyugdijasokat, ipari tanulókat és a segítő családtagokat nem tekintettük keresőnek. (A ,,segítő családtag" fogalom alkalmazása __illetve az ilyen bevallás elfogadása ——

ámú? leti; volna indokolt, minthogy a megfigyelt háztartások maximálisan 1 kat. hold földdel ren- e ezta .)

Az alábbiakban az adatfelvétel fontosabb előzetes adatait ismertetem, a ház- tartások jövedelme és népessége, a háztartások nagysága, a kereső-eltartott arány

és a jövedelmi színvonal közötti összefüggéseket vizsgálom.

1 A mintavétel részletes leírását Éltető Ödön ,,A munkás—alkalmazotti jövedelmi felvétel egyesszáma,matematikai805—826. old.)statisztikaitartalmazza.vonatkozású kérdései" c. cikke (statisztikai szemre, 1960. 8—9.

! A kiválasztott háztartások száma ennél valamivel több volt: 537 háztartása kiírt cimen nggit volt megtalálható, 31 háztartás pedig (a megkérdezettek 2 ezreléke) megtagadta a válasz—

a s .

5 DR. LENGYEL megno

A háztartások jövedelme és népessége

A megfigyelt bérből élő háztartások 1959. évben —- egy háztartásrar'számíwa

—- átlagosan kereken 32 800 forint jövedelemre tettek szert. Ez egy főre szá;

mítva havi 828 forint jövedelemnek felel meg. h

A felvétel adatai a bérből élők jövedelmeinek források szerinti összetét elével kapcsolatos korábbi számításokat teljes egészükben alátámasztják. A %rbőlfélö

háztartások jövedelmei között természetesen a munkaviszonyból számiazöjöve;

delmek dominálnak, ezek teszik ki átlagosan a jövedelmek döntő többségéhlöbb

mint 80 százalékát. A munkaviszonyból származó jövedelmeken felül élvezett *

jövedelem legnagyobb részét a szociális jellegű és ha társadalombiztositásból sZáb— , "

mazó bevételek teszik ki, amelyeknek az átlagos összege —— hasonlóan aháztáii

gazdaságból származó évi jövedelmek egy háztartásra jutó összegéhez ——- meghaf

ladja a 2000 forintot. Az ezeken kívüli ,,egyéb" jövedelmek összege átlagoSan évi —

1400 forint? * *

s., táma—

A megfigyelt bérből élő háztartások 1959. évi jövedelme

Az egy háztartásra juto ' Az egy főre jutó _

A jövedelmek

Jövodelemforrás évi havi évl havi monogám

(százalék)

jövedelem , (lorlnt) '

Munkaviszony . . . 26 832 2 236 8 136 678 81,8

Nyugdíj, táppénz, _

családi pótlék ... 2 400 200 732 61 7,3

Háztáji gazdaság ... 2 148 179 648 54 6,6

Egyéb forrás ... 1 404 117 420 35 4,3

Összesen 32 784 2 732 9 936 828 100,0

Az átlagos helyzeten belül mind a jövedelmek nagyságát, mind összetételét

illetően természetesen jelentős különbségek vannak. Az adatfelvételiegfőbb

eredménye éppen az átlag körüli szóródás megbizható bemutatása.

E szerint az egy főre jutó havi összes jövedelem a megfigyelt háztartások

24 százalékában 600 forint alatt van,

40 százalékában 600 és 1000 forint között van, 36 százalékában 1000 forint felett van.

! Az egyes jövedelmi kategóriákkal kapcsolatban az alábbiakat kell megjegyezni: , , _ a) Munkavlszonyból származó jövedelmek. Ide soroltuk az alapbéreket, túlóra-. nyelv—, kor-V slb. pótlékokat (a családi pótlék kivételével), a prémiumokat, jutalmakat. nyereségrészesedést és a munkahelyről kapott természetbeni juttatásokat. Akeresetl adatokat nem csökkentettük : azá—

zalékos nyugdíjjárulékkal. A munkaviszonyból származó 1959. évi összes rendszeres és egyszeri jövedelem összegét a munkáltatóktól kérdeztük meg.

b) Nyugdíj, családi pótlék, táppénz, ösztöndíj. Ezek az adatok részben (családi pótlék, táp- pénz) ugyancsak a munkáltatóktól. nagyobbrészt azonban a közvetlen megkérdezésből származnak.

c) Hdztájl gazdaságból származó jövedelem. Tekintve. hogy erre a kérdésre általában nem lehet közvetlenül helyes választ kapni (részben mert az érdekeltek rendszerint maguk sem tudlak. hogy mennvi a klsezloó gazdaságuk evi lövedelmel. celszerühbnek latszott a Msat-"HS gazdaság alapvetö adatait — földterület és megoszlása, állatállomány összetétele slb. -— felvenni és a jövedelmet azok alapján országos tapasztalati kulcsokkal kiszámítani. Ez általában (a szél—

söséges esetektől eltekintve) megfelelő, eredményt adott, viszonylag kis gazdaságokrol lévén

szó, az elkövethető hibák viszonylag csekélyek. * ' '

dl Fauób lövpdolmpk. E mnonwha tartozik minden eddig fel nem sor-olt rendszeres van?!

egyszer! (alkalmi) jöve-delem (mellékfoglalkozás, albérlet! dll. alkalmi keresetek. nyeremenvek stm, amelyeknek összegét szinten moll—re vonatkozóan tudakolmk a felkeresett kutatta,—októl.

Kétségtelen. hogy e jövedelmeknél -'— föként azoknál :; tételeknél, amelyek a lakosság egymas- közlwl forgalmát lelentlk — bizonyos letagadással kellett számolni. ez azonban a felvetel föbb eredményeit. lényeges meeállanltásalt viszonylag kevéssé érinti. Azok a rétegek ugyanis, ame- lyeknél legnagyobb arányú és összegű a mellékjövedelem — például orvosok —— a bevallott mel- lékjövedelmük alapján is általában a legmagasabb jövedelemcsoportba kerültek.

A NÉPESSÉG JÖVEDELEM SZERINTI RÉTEGEZÖDÉSE

7

. A megfigyelt háztartásokban élő népesség számának megoszlása ettől szá—

mottevően eltér. A népesség

32 százaléka él havi 600 forintnál kevesebb egy főre jutó jövedelemből,

42 százaléka él havi 600 és 1000 forint közötti jövedelemből, s végül

26 százaléka él havi 1000 forintnál magasabb egy főre jutó jövedelmi szín—

vonalon.

Részletesebben a helyzetet az alábbi adatok jellemzik.

' 4. tábla

A háztartások és a népesség számának megoszlása az egy főre jutó havi jövedelem szerint

Egy főre jutó havi A háztartások A népesség jövedelem (forint)

.s—zámának megoszlása (százalék)

— 400 ... 5, 8 8,9

400— 600 ... * 18,2 23,2

600— 800 ... 21,7 23,9

800—1000 ... 18,3 17,6

1000—1200 ... 13,4 11,5

1200—1400 ... . ... 8,6 6,4

1400— 1600 ... 5,4 3,7

1600—1800 ... 3,4 2,2

1800—2000 ... 2,0 1,1

2000— ... 3, 2 l ,5

Összesen 100,0 1 00,0

2. ábra. A háztartások és a népesség számának megoszlása az egy főre jutó havi jövedelem szerint

(; *

[ház/ar/Mmdmwlmzűra

! *

...-.. IwMJ-zamáwt maya-255;

X

:a l, a

[1/ X '

,; [' §v

!

10 ,,

X

/ *—

^§

—mmnwmmwmwwmfl

:: egy fire laló haw [hada/em

' A háztartások és a népesség számának jövedelem szerinti ilyen eloszlása már önmagában is jelzi, hogy a jövedelmi színvona l számottevően különbözik aszerint,

hogy mekkora a háztartás. Természetesen több más tényező is közrejátszik ebben, éspedig az, hogy milyen a háztartásban a kereső-eltartott arány, melyik társa—

dalmi—gazdasági csoportba tartozik, illetve városban vagy községben van—e a ház- tartás stb.

NéZzük ezeket sorrendben.

.s ) on. LENGYEL osszuk)

A háztartások nagysága, a kereső—eltartott arán y és a jövedelmi-színvonal

A bérből élő háztartások nagysága és jövedelmük színvonala közötti össze- függésekről — a folyamatos háztartásstatisztikai adatok alapján -— a Statisztikái Szemle hasábjain már korábban is jelent meg tanulxnány.4 E tanulmány fontosabb ' összefoglaló megállapításai a következők voltak:

A munkás-alkalmazotti háztartások viszonylag széles körében kialakult át—

lagos helyzetet tekintve az egyes társadalmi—gazdasági rétegekhez (csoportokhoz) * tartozó nagyobb taglétszámú háztartások összes jövedelmének átlagos összege -—-—., több tényező együttes hatásának eredményeként -— nagyobb, mint az ugyanezen

réteghez (csoporthoz) tartozó kisebb háztartások összes jövedelmeinek átlagos

összege. Ez azért van így, mert

a nagyobb háztartásokban a kisebbekhez képest lényegesen több olyan sze- mély el, aki kereső foglalkozást folytatni képes, és a nagyobb háztartások na—

gyobb számú keresői munkabér—jövedelmének együtt es összege általában nagyobb,

mint a kisebb háztartások kevesebb keresőié;

a nagyobb háztartásokban maguk, az egyes keresők általában nagyobb munkabérjövedelemre tesznek szert, mint, a kisebb háztartások —— kevesebb el?

tartottról gondoskodni köteles, általában fiatalabb, kevesebb begyakorlottsággal,

(szakképzettséggel) rendelkező —— keresői; (azokban a háztartásokban, amelyek-'- ben ez a tendencia nem érvényesül így, második, harmadik stb. kereső keresete

egészíti ki a háztartás jövedelmét);

a nagyobb háztartások —— mivel itt fokozottabb a törekvés, de a lehetőség is a munkabérén felüli jövedelmek megszerzésére —-— lényegesen nagyobb összegű:

munkabérén felüli egyéb pénz- és természetbeni jövedelmekkel rendelkeznek, mint a kisebbek.

Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a nagyobb háztartások tagjai ——-— termé—

szetesen itt is csak a viszonylag széles körben kialakult átlagos helyzetet tekintve

———-— jobb anyagi—jövedelmi körülmények között élnek, mint a kisebb háztartások tagjai. Éppen ellenkezőleg, ugyanazon társadalmi rétegen (csoporton) belül a na—

gyobb taglétszámú (általában többgyermekes) háztartások átlagos jövedelmi'szinw vonala (egy főre jutó jövedelme) alacsonyabb, mint a kisebb (általában kevesebb

gyermekes) háztartásoké, mert

a nagyobb háztartások több keresőinek viszonylag sokkal több eltartottról kell gondoskodniok, mint a kisebb háztartások, kevesebb keresőinek; a nagyobb háztartásokban tehát a kisebbekhez képest lényegesen kedvezőtlenebb a kereső- § eltartott arány; a háztartások taglétszámának növekedésével a jövedelem abszolút összege csak kisebb mértékben emelkedik, mint a háztartás tagjainak (különösen a kereső tagjainak) a száma (a nagyobb háztartásokban a kisebbekhez képest azért is romlik a kereső—eltartott arány, mert a nagyobb háztartásokban több gyermek lévén, csökken az anyák vagy a háztartásban élő más munkaképes korú

nők munkavállalásának lehetősége);

az átlagos munkabérkereset a keresők számának növekedése esetén nem növekszik, ellenkezőleg csökken: az azonos taglétszámú háztartások közül azok- ban, amelyekben több kereső van, a munkabér átlagos (egy keresőre jutó) összege

általában kevesebb, mint azokban, amelyekb en a keresők száma kevesebb.,A házm—

tartások második, harmadik stb. keresőjének a kereset e ugyanis —— annak követ——

keztében, hogy ezek a keresők a háztartás azon tagjai közül kerülnek ki, akik

0 Dr. Lengyel László: A különböző nagyságú munkás- és alkalmazotti háztartások jövedelmi viszonyai. Statisztikai Szemle. 1960. évi 3. sz. asz—272. old.

A HÁZTARTÁS ÖSSZES JÖVEI)ELMÉNEK MEGOSZLÁSA A ]ÖVEI)ELEM

FORRÁSA SZERINT A KULÖNBÖZÓ TAGLÉTSZÁMÚ HÁZTARTÁSOKNÁL

700

90

80

" z .; 4 : ó!: rám ,

I' a g a', h a' 2 f a r' f .! s

. [.ra/á'a'ipá/Iék ggg; Mkeg/M'yaga'asayúo'l Ilia/mi

"Mia!/WWW nyaya'lj'sfá . tot—f'! szánmazó/ó'rea'a/em. x látlak/"_

AZ EGY FÓRE JUTÓ HAVIJÖVEDELEM-

A HÁZ'I'ARTÁS NACYSÁGA ÉS A LAKÓHELY JELLEGE SZERINT

% . /Abudapes/ijó2fede/em-700/ _ - '

700

.va

ao '

70

70

1 2 "J', 4 _s- fas

l'ayu' háziúr/'a'.)—

, 7

lővo'apes/ ' , %Wb'ikí VáPű-S' - .A'ó'zrág

A NÉPESSEG JÖVEDELEM SZERINTI RÉTEGEZÖDÉSE , 9

kevésbé vagy egyáltalán nem szakképzettek, főleg könnyebb munkát végző fia—

talok és nők —- általában kevesebb, mint az első számú keresőé;

bár a háztartás taglétszámának növekedése esetén még a mulikabérjövede—

lemnél is nagyobb mértékben nő a béren felüli egyéb pénzbeni és természetbeni jövedelmek összege, ez a növekedés azonban mégis kisebb, mint magának a tag—

létszámnak a növekedése.

A 18 577 háztartásra kiterjedő jövedelmi felvétel előzetes adatai alátámaszt—v ják ezeket a megállapításokat:

5. tábla

Az egy főre jutó jövedelem a különböző taglétszámú háztartásokban

Egy főre jutó havi átlagos összes jövedelem A háztartások A népesség

A háztartás index;

taglétszáma . számának megoszlása

form egyedül— kéttagú háztar- (százalék)

élők : lOO tások : 100

l ... 1501 100,0 — 9,5 2,9

2 ... 1171 78,0 100,0 22,0 13,4

3 ... 924 61,6 78,9 27,9 25,3

4 ... 750 50,0 64,0 22,7 27,5

5 ... 667 éget,/í 57,0 10,5 15,9

6 és több * 542 36,1 46,3 _ 7,4 15,0

Átlagosan 8 2 8 — — , 1 00,0 ] 00,0

Megerősítették e felvétel adatai azokat a korábbi megállapításokat is, ame—

lyek szerint a nagyobb háztartások helyzete nem annyival kedvezőtlenebb a ki—

sebb taglétszámú háztartásokénál, mint ahogyan azt az egy főre jutó jövedelem adatai mutatják. A nagyobb háztartásokban ugyanis egyrészt Viszonylag több a gyermek, akiknek a szükségletei a felnőttekénél kisebbek, másrészt bizonyos ki—

adásók (lakbér, fűtés stb.) nem nőnek a taglétszámmal arányosan. A különböző

nagyságú háztartások jövedelmi helyzete közötti különbséget ezért az egy főre jutó jövedelemnél reálisabban jellemzik az ,,egy fogyasztási egységre"5 jutó ada——

tok, amelyek kifejezésre juttatják a háztartás különböző korú tagjai tényleges szükségletei közötti különbségeket is.

A nagyobb háztartások természetesen az egy fogyasztási egységre jutó jöve—

delmi adatok szerint is kedvezőtlenebb körülmények között élnek, mint a kiseb——

bek. Az eltérés azonban így jóval kisebb, mint az egy főre jutó jövedelem alapján számolva.

! A háztartások nagysága és összetétele igen különböző. Az egy főre 1utó jövedelem alkal- mazásával kiküszöböljük a családnagYSág különbözőségéből adódó tanításokat, a fogyasztási egység bevezetésével pedig —— legalábbis bizonyos mértékig —— az eltérő összetételből adódó tor- zításokat is. Ezen túlmenően a fogyasztási egység bevezetésével kifejezésre juttatjuk azt a meg- takarítást is, ami a nagyobb háztartásoknál abból adódik, hogy bizonyos kiadások —— például lakbér, fűtés stb. —— nem emelkednek a háztartás nagyságával arányosan. Ezt úgy értük el,

hogy minden háztartásban egy személy — a háztartásfő — átszámítási kulcsát az egység föfött i,2-ben állapítottuk meg. A háztartásonként azonos 0.2 fogyasztási egységtöbblet annál jobban eloszlik, minél nagyobb a háztartás (például az egyedülélő 1.2 fogyasztási egység, a két felnőtt- ből álló háztartásnál minden személy már csak 1.1 fogyasztási egység stb.).

A fogyasztási egységek számának megállapításánál a következő átszámítási kulcsokat al—

kalmaztuk :

Minden háztartásfő és az egyedülélők: 1,2

A keresők és a munkaképes korú nem keresők: 1,0 A munkaképes korhatárnál idősebb nem keresők: on

0—— 3 éves gyermek ' 0,4

4—- 6 ., ,, 0,5

7—10 ,, ,, 0,6

11—14 ,, ,, 0,8 fogyasztasi egyseg.

10

DR. LENGYEL LÁSZLÓ

_ - _ a. tábla

Az egy fogyasztási egységre jutó havi átlagos összes jövedelem a különböző taglétszámú háztartásokban

Egy fogyasztási egységre jutó havi átlagos összes jövedelem

A háztartás

index : taglétszáma

forint egyedül- kéttagú háztar—

éwk ,: 100 tások : 100

] ... . ... . . . 1247 100,0 ——

2 ... . ... 11 l [ 89,l 100,0 3 ... 979 78,5 88,1

4 ... 854 68,5 '76,9

5 ... 783 62,8 70.5

6 és több ... 664 53,2 59,8

Átlagosan 905 — ——

Természetesen a kisebb háztartások között is vannak alacsony jövedelmi színvonalon élők, s a nagyobb taglétszámú háztartások között is szép számmal akadnak kedvezőbb jövedelmi színvonalon élők. Az átlag körüli szóródás azon-—

ban másként alakul a különböző nagyságú háztartásoknál. A modus a nagyobb taglétszámú háztartásoknál egyre inkább az alacsonyabb jövedelemkategóriák felé tolódik el s ezzel egyidejűleg a szóródás csökken.

7. tábla

A népesség számának megoszlása az egy főre jutó havi átlagos összes jövedelem szerint a különböző taglétszámú háztartásokban

Egy főre jutó havi

_{_}

1 2 s 4 5 e és több dum

jövedelem

, * nép!"!!!

(forint) tanú biztat-Hank számának metzmvlása (százalék)

—- 400 ... 0,6 1,0 2,6 6,4 * ll,5 29326 839

400—— 600 ... 1,8 6,7 l4,l 273 35,2 37,0 - 233

600— 800 ... 3,9 14,9 24,6 29,8 27,9 19,8 23;9,

800— 1000 ... l l,8 l9,l 23,0 18,9 14,7 9,0 17.13

10004— 1200 ... 15,6 17,8 17.2 10,3 6,1 3,4 11,5 _

'1200—1400 ... 18,7 130 0,2 4,5 2,7 0,8 6,4

L1:00—- 1600 ... 13,3 10,7 4,8 l,5 1,0 0,3 ő,?

1600— 1800 ... 10,1 7,0 2,1 1,0 0,8 0,1 az

1800—2000 ... 7.1 4,4 1,2 0,1 0 l —-— 1.1

2000— ... 17.1 5,4 1,2 M .. .. 1,5

Összesen 1 00,0 100,0 I 00,9 100,0 100,0 1 00,0 100,0

Szól-és (forint) . . . 597 483 357 298 265 233 410

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján számolva — az előbbiek- ből következően — egyenletesebb az eloszlás. Míg a 600 forintnál kevesebb jöve-—

delemmel rendelkezők aránya az egy főre jutó jövedelem alapján számolva 32, az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján csak 21 százalék. Ugyanezen két arányszám az 1000 forintnál nagyobb jövedelműeknél %A, illetve 31,0 szá-

zalék.

A NEPESSÉG JÖVEDELEM SZERINTI RÉTEGEZÖDESE 11

A népesség számának megoszlása az egy fogyasztási egységre jutó havi átlaga.; összes jövedelem szerint

Jövedelemcsoport

(forint) Százalék

-—- 400 ... ' 3,7 400— 600 ... 17,6 600—— 800 ... 26,1 800—1000 ... 21 ,6 1000—1200 ... ' 13,9 1200—1400 ... 8,3 1400—1600 ... —. ... 4,3 1600—1800 ... 2,1 1800—2000 ... 1 ,1 2000— ... 1 .3

Összesen 1 00,0

A különböző nagyságú háztartásoknak a kétféle számítással nyert jövedelem szerinti eloszlását szemlélteti a 3. és a 4. ábra.

3. ábra. A népesség számának megoszlása az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint a különböző taglétszámú háztartásokban

%

!00

..-—_...-

—-""

w //////

/ '///

wouóvmmawawmwaawávwmf/

41 egy Fire Mid preda/em

80

xx

4. ábra. A népesség számának megoszlása az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nagysága szerint a különböző taglétszámú háztartásokban

96 ma

00

60

M /í/'///

%%

20

mo aaa soa mo Wlmmmmmn

:: egy [um/asztán emeW/vM/Weaelrm

12 DR. LENGYEL: A NEPESEÉG JÖVEDELEM SZERINTI ummaumma

Az egy fogyasztási egységre jutó, adatok alapjan tehát a kisebb és a nagyobb taglétszámú háztartások számának jövedelemhagyság szerinti eloszlása valamivel

közelebb kerül egymáshoz.

Ami a különböző nagyságú háztartások jövedelmeinek összetételét illeti, megállapítható, hogy a kereseten kívüli jövedelmek a népesebb háztartásokban kétségtelenül egyre számottevőbb jövedelemforrást jelentenek. A családi pótlék a nagyobb háztartásokban, ahol a gyermekek száma temészetszerűleg nagy, ér—

telemszerűen több, mint a kisebbekben, a nyugdíjak, ösztöndíjak összege is nő-

vekszik a háztartás taglétszámával, minthogy a nagyobb háztartásokban általá—

ban több a nyugdíjas, az ipari tanuló, egyetemi hallgató stb. A nagyobb háztar—

tásokban — a kisebbekhez képest —— a jövedelmek nagyobb hányada származik

a kisegítő gazdaságból, főként azért, mert a népesebb háztartások közül többen élnek a községekben, ahol e jövedelemforrásnak megint a dolog természetéből adódóan sokkal nagyobb a jelentősége, mint a városokban. Az ún. alkalmi jöve—*-

delmek nagysága csak kisebb mértékben függ a háztartás nagyságától.

8. tábla

A háztartás összes jövedelmének megoszlása

a különböző taglétszámú háztartás'xakban a jövedelem forrása szerint

* Kisegítő

Munkabér— Cealúdi pótlék, gazdaságból Alkalmi Ösezes A háztartás . jövedelem nyugdíj stb. származó jövedelem jövedelem

taglétszáma _ jövedelem

az őenzes jövedelem százalékában

1 ... 90,8 3,3 1,s 4,1 100,0

2 ... 84,3 6,1 5,3 4,3 100,0

3 ... s4,0 5,5 6,2 4,3 100,0

4 ... szo 6,5 7,4 4,1 . 100,o

5 ... 77,0 10,6 7,8 4,6 100,0

o és több 72,2 15,1 ae 4,1 100,0

Átlagosan 81,8 7,3 6,6 4,3 mm

Mindazonáltal a kereseteken kívüli egyéb jövedelmek együttvéve is csekély összegűek ahhoz, hogy a különböző nagyságú háztartások egy főre jutó jövedeI—ií mének _ a kereső—eltartott arány következményeként kialakult— színvonalára lényeges befolyást gyakoroljanak.

(A tanulmány II., befejező részét a statisztikai Szemle következő számában közöljük.)