statisztikat r
A második indiai ötéves terv
Az indiai közgazdasági sajtó az utóbbi
időben sokat foglalkozik az új indiai öt—
éves terv problémáival. Amint ismeretes,
Indiában az első ötéves terv időszaka
1955—ben lezárult1 és 1956—ban már a má—sodik ötéves terv végrehajtásához kezde—
nek hozzá.
Az eddig megjelent közlemények alap—
ján az új indiai ötéves terv következő jellegzetességeire mutathatunk rá:
, l. A tervek szerint a második ötéves terv célkitűzései jóval nagyobbak lesz—
' nek, mint az elsőé voltak s így a terv je—
lentősége mind az indiai gazdaság, mind
a nemzetközi gazdasági élet szempontjá—
ból túlnő az első ötéves terv jelentőségén.
2. A második ötéves terv az ipar —-— s
ezen belül elsősorban a nehézipar és a közlekedés —-— gyorsütemű fejlesztésére összpontosítja a rendelkezésre álló erő—forrásokat, s így az ország elmaradott gazdasági szerkezetének bizonyos fokú
megváltoztatására törekszik, amig az első
ötéves terv központi célkitűzése a mező- gazdaság fejlesztése és az öntözéses gaz—dálkodás kiterjesztése volt.
3. Fontosak ezenkívül a terv társadalmi jellegű célkitűzései is. A tervek szerint
ugyanis a második ötéves terv idején a
beruházások nagy részét a már állami tu—lajdonban levő vállalatoknak juttatják, il- letve elsősorban állami tulajdont képező
új létesítményeket szándékoznak létre-
* hozni. (Ez a célkitűzés elsősorban a kulcs—
iparágakra, így a szén—, vas—, acéliparra, a hajó— és repülőgépgyártásra, valamint
az ásványolajiparra vonatkozik.)Ebben az összefüggésben érdemes meg—
említeni, hogy Nehru egyik nyilatkozatá—
ban —-— a távolabbi jövőre vonatkozóan—
felvetette a bankok államosításának a
gondolatát is.
A második ötéves terv célkitűzéseire
vonatkozó főbb adatok — az eddigi köz—
lések alapján —— a következők:
A nemzeti jövedelem évi növekedését
körülbelül hat százalékra, az egész terv—
időszakra vonatkozóan 25—27 százalékra tervezik. Az első ötéves terv első három
1Az első indiai ötéves tervre vonatkozóan lásd Simon Józsefné: India gazdasági helyzete a számok tükrében. (Statisztikai Szemle 1956. 6, az. 572—581.
old—.) c. cikket.
éve alatt a nemzeti jövedelem együttes
növekedése 12,5 százalék volt, így tehát a második ötéves terv célkitűzése reális—
nak látszik. A beruházások aránya a meg—
növekedett nemzeti jövedelemben 11 szá—
zalék lesz, szemben az 1951—55-ös időszak
7 százalékával.A második ötéves tervben az összes be—
ruházások előirányzata kb. kétszerese
az első ötéves terv előirányzatának. Az 1956-tól 1960—ig terjedő tervidőszak alatta
még nem végleges tervek szerint kb. 63 milliárd rupiát2 ruháznak be. Ennek a megoszlására vonatkozó adatok eddigmég nem jelentek meg, viszont ismerete—
sek a nettó állóalapnövekedés megoszlá- sára vonatkozó adatok. A nettó állóalap—
növekedés megoszlása a tervek szerint a
következőképpen fog alakulni:
Nettó álláalapnővekedés a második őlévcs terv (lla?!
(] főbb népgazdasági ágakban
Nettó mm- Az OSSW
, alapnöveke- nettó álló*
Megnevezes dés (millió alap—növeke—
rúpia) dés százalé- kában Mezőgazdaság és község-
fejlesztés (folvamszabályo-
zással és öntözéssel együtt) 9 500 17,1 Energiatermelés ... 5 000 8,9 Közlekedés és távközlés 9 000 16,1 Ipar és bányászat (kisiparral
együtt) ... 14 000 25,0
Építkezés ... is 500 24,0 Készletek és egyéb ... 5 000 8,9
Összesen 56 000 1004)
Forrás: Industry ami Labour, 1955. október 1.
Az összes beruházásokon belül az ipari és közlekedési beruházásoknak, az ipari beruházásokon belül a nehézipari beru—
házasoknak biztosítanak elsőbbséget.
Az ipari beruházások megoszlása
Megnevezés százalék
Vas— és acélipar ... Sim Gépet és felszerelést előállító iparágak .. 203 Vegyipar (nehézvegyiparral együtt) ... 223 Kis- és falusi ipar ... 143 Egyéb ... _lg,_8 Összesen 100,0 New Age, 1956. október adatai alapján számítva,
"3 Mil indiai l'li'plzl ** 24653 forint.
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
187
A jelentős ipari beruházások az ipari
termelés nagymértékű emelését teszik le—hetővé. Az alábbi táblában közöljük a
legfontosabb iparcikkek termelésére vo-
natkozó célkitűzéseket és az első ötéves
terv során elért eredményeket.
Főbb iparcikkek lermelésének alakulása az első (És a második ötéves lerv alul!
' Az
Az első ötéves tervre vonatkozó áéxvxíÉSÉÉf—í 1960—61.
adatok feladatai _ Évi elő—
, r nvza a
Megnevezes 1950—51. 1955—56. laws—%s.!
(bázis év) 1953—54. (becslés) 1960'*61' évi termelés _ éVi százalékú—
évl termelés előrrányzat ban
Nyersvas (millió 12) ... .. - - (),35 LB 5143
Acél ( ,, ) ... 1,1 1,1 1,3 5,0 384,6
Cement ( ,, ) ... 2,7 4,0 4,8 10,0 2083
Alumínium (ezer t) ... 3,7 3,8 4,0 40,0 1 000,0
Szén (millió t) ... 32,0 36,0 37,0 60,0 1622
Vasérc ( ,, ) . . . . , . ... 3,0 4,0 4,0 13,0 326,0
Mangánérc( ,, ... 1.0 2,0 2,0 3,5 175,0
N ehézvegyipari cikkek (% . - . 100,0 - 300,0
Műtráfgya (%) ... — - 100,0 4 400,0
Gyapjúáruk (millió font) . . . . . . ... . 18,0 19,6 20,0 25,( 126,0
Pamatszövet (millió yard) . . . . . ... 3 718,0 4 906,0 5000,0 5500,( 110,0 Cukor (millió 13) ... . ... 1,1 l,] 1.4 2,1
Forrás: Industry and Labour. 1955). október 1.
A mezőgazdaSági beruházások arányá—
nak csökkenése természetesen nem azt je-
lenti, hogy Indiában le kívánnak mondania mezőgazdaság fejlesztéséről. Világosan
A főbb mezőgazdasági termékek termelésének
kitűnik ez a következő táblából, amely a mezőgazdasági termelés emelésére vonat- kozó célkitűzéseket tartalmazza.
alakulása az első és a második ötéves terv alatt
Az Az első ötéves tervre vonatkozó áégxgssggílg 1960—61.
adatok feladatai évi elő—
Megnevezés 5 51 1955 6 irányzat az
* 19 O— . —— 6. 1955—56.
(bázis év) 1953—54- ] (becslés) 1959—61. évi termelés
. . evi százaléká-
évr termelés előirányzat ban
Gabona (millió t ) ... . ... 50,0 65,7 ! 66,() 76,() 1152
Egyéb élelmiszerek (%) ... .. .. . - IO0,0 125,0 .
Gyapot (millió bála) ... . . 2,9 3,9 4,2 5,8 138,0
Nyerscukor (millió 11) . . . . . . . . 5,6 4,6 5,0 7,5 150,0
OlaIOS magvak (millió t) . 5,1 5,6 5,6 7,0 125,0
Dohány (ezer t) . . 258,0 256,0 250,0 300,0 120,0 '
Tea (millió font) .. 607,0 675,0 6750 , 750,0 ULU '
, _
Forrás: Industry and Labour, 1955. október 1.
A mezőgazdasági termelés emelését jó- részt az öntözéses gazdálkodás kiterjesz—
tésével akarják elérni. A tervek szerint 1960-ban az öntözött területek 40 millió hektárt fognak elérni. (1950—ben 20 millió hektárt öntöztek Indiában.)
mezőgazdaságban bányászatban .
gyára—kban ..
vasutaknál és a hírközlésben
egyéb közlekedésben és kereskedelemben államigazgatásba!!!
Az új ötéves terv
millió új
remteni.
A tervek szerint az új ötéves terv idő—
szaka alatt a következő új munkalehető-
ségek nyílnak"
idején mintegy 12 munkaalkalmat kívánnak te—
8 800 OOO—9 700 000 személy számára, 300 000— 400000 személy számára—.
1 200 OOO—1 400000 személy számára, 301) nm" 400000 személy számára, 2 000 000 személy számára, 500 060 személy számára.
; 188
* *s Arm'rikn-
A terv egyes egészségügyi, kulturális és szociális célkitűzései a következők:
Szociális tervfeladatok az első és a második ötéves terv időszaka alatt
Az Az első ötéves tervre vonatkozó áéaísggg 1960-61.
A adatok feladatai évi elő-
Megnevem 1950 51 1955 56 "ágyat;?
(bázis év.) 1953—54' (becslés). 1962§6L év .
l _ évben előirányzat "úgáífká'
Kórházl ágyak száma (ezetben) ... 107,0 112,0 125,0 250,0 200,0
Orvosok száma (ezerben) ... .. . - 65,0 70,0 90,0 128,6
Városi házak (ezetben) . . . ... 10 100,0 - 12 000,0 15 000,0 125,0 Iskolázés (a 6—14 éves korú gyermekekből az
iskoliba járók aránya százalékában) ... 32,0 MLO mu) won
Forrás: Industry and Labour, 1955. október 1.
Amint ezekből az adatokból láthatjuk,
a második ötéves terv idején megkétsze—
rezik a kórházi ágyak, s csaknem 30 szá—
zalékkal növelik a képzett orvosok szá—
mát. Az általános műveltség emelése ér- dekében pedig a 6—14 éves korú gyerme—
kek csoportjában 50 százalékkal emelik az iskolába járók arányát.
A lakásépítési program keretében há—
rommillió városi házat építenek s emel—
lett nagymértékű falusi lakásépítkezési tevékenységet kívánnak kifejleszteni.
Il
Amint a fentiekben láthattuk, az új in—
diai ötéves terv számos, az ország fel—
emelkedése szempontjából igen fontos fel- adatot tűzött ki célul. A terv körüli viták azonban még nem zárultak le, s a terv végleges formája még nem alakult ki,
mert bizonyos indiai körök ellenzik a terv egyes alapvető célkitűzéseit, így töb—
bek között a nehézipar és az állami szek—
tor fejlesztését.
Az Indiai Kommunista Párt azonban erélyes küzdelmet vív annak érdekében, hogy a tervnek az a változata győzedel—
meskedjék, amely India égető gazdasági problémáira a lehető legjobb megoldást adja.
A Szovjetunió és India között az utóbbi időben megerősödött kapcsolatok s a szov—
jet népnek a népgazdaság fejlesztése te-
rén szerzett gazdag tapasztalatai —— ame—lyeket kész megosztani az indiai néppel _minden bizonnyal termékenyen fognak hatni az indiai gazdaság fejlődésére is.
Simon Józsefné