TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEILÖDÉSÚNK IRÁNYELVE?
,,Pártunk a dolgozó tömegekkel összeforrva az előttünk álló évek- ' ben a következő alapvető feladatok megoldásáért küzd:
Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. .
A hároméves terv túlteljesítésével teremtsünk magasabb indulási alapot új ötéves tervünkhöz. Készítsük el új ötéves tervünket, aminek megvalósításával érjük el, hogy az ország ipari termelése az 1958 vé—
ge'ig elért színvonalhoz képest 1965 végére legalább 65—70 százalék-
* kal, a mezőgazdasági termelés az 1954—58. évek átlagához viszonyitva 30—32 százalékkal növekedjék. A termelés növelését az iparban első—
sorban a termelékenység 37—40 százalékos emelésével érjük el. A nemzeti jövedelmet legalább másfélszeresére növeljük, és annak helyes elosztásával is biztosítjuk a termelőerők gyorsabb fejlesztését, az egy főre eső reáljövedelemnek legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapjának pedig 40—45 százalékkal való emelését.
Meg kell teremteni minden szükséges feltételét annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együttműködve, a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését.
A szocializmus alapjainak teljes lerakásával és lendületesebb épi- tésével közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi
* A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa folyóiratunk megjelenésének időpontjában ülésezik. A párt VII. kongresszusa egész tár—
sadalmi és gazdasági fejlődésünk irányát meg fogja szabni, s határozatait, útmutatásait a statisztikai munka további fejlesztése során is messze—
menően értékesírtenünk kell. Ezért a Statisztikai Szemle követ—
kező számaiban foglalkozni fog a kongresszus határozataival és a kong—
resszus után a magyar statisztikusok előtt álló feladatokkal.
A STATISZTIKAI SZEMLE SZERKESZTÓ BIZOTTSÁGA
1 1 72 TÁRSADALMI—GAZDASÁGI FEJIJÖlDÉSUNK IRÁNYELVE!
'rend teljes győzelmet arat hazánkban. Megteremtjülc a dolgozó nép anyagi és kulturális szinvonala további és állandó emelésének, a népi hatalom további erősödésének, nemzeti függetlenségünk védelmének, hazánk felvirágoztatásának biztos alapjait. Ez lesz népünk újabb hozzá—
já'rulása a béke védelméhez és a szocialista társadalmi 'rend győzelmé—
hez a két világrendszer közötti békés versenyben."
(A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt VII. kongresszusára)
A második ötéves terv útols'öévében, 1965—ben a magyar ipar termelése
tobb, mint hatszorosa lesz az 1938. évi termelésnek. Ugyanehhez az évhez viszonyítva az ipari termelékenység több, mint két és félszeresére emelke—
dik. A termelési volumen emelése mellett a terv kÖZponti feladatnak tekinti a műszaki szinvonal emelését, a további gépesítést, a termékek minőségének javítását és az önköltség csökkentését is.
Az 1965. évre előirányzott feladatok jelentőségéről jó képet [kapunk, ha azokat összehasonlítjuk az 1949. évi és az 1958. évi adatokkal (1. tábla) .
1. tábla
M ég 1965. évi Az 1949. évi Az 1958. évi
egnevez termelés termelés százalékában '
Teljes termelés ... — 502—517 165—170 Egy munkásra jutó termelés
índe e ... —— 227—232 137—140
Szén (millió t) ... 27—29 243—261 .
Kőolaj (millió t) ... l,7——l,8 337—35'7 205—21'1
Nitrogénműtrágya (ezer t) ... . . 400—500
Szuperfoszfát (ezer t) ... 650 730 325
Nyersvas (millió t) ... 1,6 389 145
Kohókoksz (ezer t) ... 640 1 191
Acél (millió t) ... 2,4 279 148 Tixnföld (ezer t) ... 250 818 150 Alumínium (ezer t) ... 55 368—382 135—140 Cellulóze (ezer t) ... . . kb. 300 Papir (ezer t) ... . . kb. 200 Cukor, finomított (ezer t) ... .. . 417—431 290—300 155—160
Nyershús (ezer t) ... . . 150—155
! 1949—ben még nem volt termelés.
A növekvő hazai élelmiszerfogyasztás kielégítése, az ipar jobb nyers- anyagellátása és az export fokozása érdekében folytatni kell a mezőgazda—
sági termelés belterjes irányú átalakítását. A mezőgazdasági termelés fej—- lesztésén belül az állattenyésztés gyorsabb ütemű növekedése a cél. Az
1965. évi traktorállomány mintegy kilencszerese, a műtrágyafelhasználás pedig mintegy hússzorosa lesz az 1938. évinek. A fő mezőgazdasági cél—
kitűzéseket az 1958. évi színvonallal összehasonlítva mutatja a 2. tábla.
TÁRSADALMI—GAZDASÁGI FEJLÖDDÉSUNK IRÁNYELVEI 1 1 73
? tábla
, A 1 58. é '
Megnevezés ! 1965. évben ; százalékábavnl
Mezőgazdasági termelés ... 130——l321 Műtrágyafelhasználás (kg/kh. szántó). 140—150 304—326 Traktorállomány (ezer db) ... 62—63 233—237 Tej termelés (millió 1) ... . 150——-—1552 Toj ástermelés (millió db) ... . 145——150z Gyapjútermelés (ezer t) ... . 150—1552 Vágóállattermelés (ezer t) ... . lSO————l332 Mezőgazdasági termékek felvásárlása
(1958. évi árakon, milliárd forint) . . . . 145—150
' 1061w1965i. évek átlaga az 1951—1958. évek átlagának százalékában. — '*' Az 1054—1958. évek álla—
gának százalékában.
Az ötéves terv eredményeképpen életszínvonal jelentősen emelkedni fog. Amellett, hogy a lakosság fogyasztási alapja hét év alatt 40—45 száza—
lékkal emelkedik, egyik legfontosabb feladat lesz öt év alatt 250 000 lakás építése. A második ötéves terv végére minden faluba eljut a villanyfény, jelentősen javul a lakosság szociális—kulturális ellátottsága. Néhány elő- irányzati adatot a háború előtti és az 1958. évi színvonalhoz viszonyítva mutat be a 3. tábla.
3. tábla A háború előtti Az 1958. évi
Megnevezés 1965. évben
százalékában
Nemzeti jövedelem ...' ... . . legalább 150
Munkások és alkalmazottak egy főre
eső reáljövedelme ... . . 126——129l
Élelmiszerek egy főre jutó évi fogyasz-
tása: hús (kg) ... 52,0 1582 118
tej, tejterméka (liter) ... 182,0 1472 141 tojás (db) ... 162,0 1742 118
cukor (kg) ... 31,0 2952 119 Épített lakások száma ... 50 0004 2165 120 Gyógyintézeti ágyak száma ... 79 400 1696 114
! 1957—1959. évek átlagának százalékában.. —— 2 1934—1938. évi átlag százalékában. -— ' Vai is.
Tejre átszámítva— * 1961—1065. évi átlag. —— 5 1930—1038. évi átlag százalékában-. —— ' Az 1938. évi szá- zallékában.
,,A második ötéves terv kidolgozásáig még több mint egy év áll rendel- kezésünkre. Minden pártszervezet, minden kommunista, minden magyar dol-
gozó tekintse hazafias kötelességének a tartalékok lelkiismeretes feltárását, hogy tovább gyorsíthassuk a népgazdaság fejlődését. Dolgozó népünk boldo—
gulása, jólétben való gyarapodása nem csupán a feladatokat kijelölő nép- gazdasági terven múlik, hanem mindenekelőtt az azt végrehajtó alkotó em—
beren?" A magyar statisztikusok megtisztelő kötelessége, hogy az ötéves terv részletes kidolgozásához, a tartalékok feltárásához, a terv teljesítése során felmerülő problémák megvilágításához a statisztika sajátos eszközei—
vel-a lehető legmesszebbmenően hozzájáruljanak.
1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv előkészítéséről.
