A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről. a népgazdasági terv teljesítéséről a negyedik ötéves terv időszakában (1971–1975)

(1)

JELENTÉSEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE

A TÁRSADALMI ÉS A GAZDASÁGI ELET FEJLÓDESERÓL, A NEPGAZDASÁGI TERV TELJESITÉSÉRÓL

A NEGYEDIK OTEVES TERV IDÓSZAKABAN (1971—1975)

A negyedik ötéves 'tervifdőszia'kiban (: termelés a tervezettnél gyorsabban emel—

kedett, a nöm/ekedés majdnem teljes egészében a munka tenmelélkenyse'g'éunek emel- kedéséből származott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruiházrásolk jelen- tős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszlklözei, emelkedett a ter- melés iműszalki színvonala. A termelés szerkezete korszerűsfödiött. Javult a termékek minősége és választéka Bőivülteik nemzeiJkiözi gazdasági kalpwcsolwa'tainfk, fokozódott részvétel'ünlk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban

A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és je—

lentősen emelkedett. A reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértfék'uben növe—

kedtelk. A bérnövekedés tervszerűségét és a bérarávnyoik javítását központi intéz- kedések is segítettek. A munfkua'véwgzésből származó jövedelmek folyamatos emel—

kedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeli — társadalmi juttatások. A népesedéspo'litiklai intézkedések és a demográfiai tényezők hatá- sára a népsz'alporodás meg—gyorsult. .lavultalk a lakosság egészségügyi és kultu- rális körülményei, A lakosság vásárlóereje és az áru-alapok lényegében összlhang- ban növekedtek. A beruházásaik (: tervezettnél nagyobb mértékben emelkedtek.

A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszaik második felében a tervezettől eltérően, kedvezőtlenül alakult. A világ—

piaci árváltozások jelentős veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyalkorolt kedvezőtlen h—a—

tások'at. az állami költségvetés terhei ezért fokozódtak. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatás—ai ellenére töretlen volt.

A negyedik ötéves "terv fő előirányzatainak tel/esítése

Mutató l Terv ' Tény

az 1975. év az 1970. év százalékában

! l

l

Nemzeti jövedelem . _. . . I 130—132 I 135 Nemzeti jövedelem belföldi felhasz-

nál-ása 130—1 32 129

Ezen belül: '

a lakosság fogyasztása . . . 129—130 128

felhalmozás . . . . . . . . 131 132

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(2)

528 JELENIBSEK

(Folytatás).

Mutató l Terv Tény

l

lpari termelés . . . ." . 132—134 137 Építőipari termelés . . . _141—143 128 Mezőgazdasági termelés, az 1971—

1975. évek az 1966—1970. évek

százalékában . . . . . . . . 115—1 16 118

Munkások és alkalmazottak egy ke—

resőre jutó reálbére . . . 116—118 118 Lakosság egy főre jutó reáljövedel-

me . . . 125—127 125

Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 135 1971 _,1 975. években összesen, mennyiségben

Lakásépítés, ezer darab . . . 400 438

A szocialista szektor beruházásai,

milliárd forint . . . . . . . . 480—50'0 574

NEMZETl JÖVEDELEM

A negyedik ötéves tenvidőszalkban a nemzeti jövedelem folyamatosan és v'i—

szo'ny'lag egyenletesen nőtt, évi átlagban a tervezett 556 százaléknál nagyobb mértékben. 6.2 százalék—kal. A növekedés öt év alatt összesen 35 százalék volt.

Az 1971—1975-ben megtenmelt nemzeti jövedelem össze-ge — 1968. évi áralkon — megközelítette az 1600 milliárd forintot. és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évi—nél.

Öt év alatt a termelőágazatakban együttvéve a termelékenység több mint 33 százaléklkal. a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett. A termelő állóeszközök állománya 41 százaléklkal bővült, az egységnyi termelés- hez a korábbinál több ál-lóeszlldözt vettek igénybe. A fajlagos anya-gi ráfordítás számottevően nem változott.

A nemzeti jövedelem növekedésében meghatározó szerepe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nemzeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970.

évi 42.15 százalékról 44.9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970-ben 119.

1975—ben 11.7 százalék, (: :mezőgiazdasá—gé 16.8. illetve 14.5 százalék volt.

1975—ben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásán-ak volumene 29 száza- lélakal, ezen belül a fogyasztás-é 28 százalékkal, a felhalmoz—őse 32 százalékkal haladta meg az 1970. évi-t. A fogyasztás a tervezettet megközelítő ütemben, a felhalmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelkedett. A belrlöldli felhasz- náláson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya 1975—ben, 1968. évi áraikon 75:25 százalék volt, hasonló az 1970. évilhez. Az előző ötéves időszakhoz képest a felhalmozás kisebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóeszlkiöz-államányt. A iké'szletilelihalmiozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyensúlyi helyzetre.

l PAR

Az ipari termelés a tervezett 32—34 százalékkal szemben 37 százalékkal. éves

átlagban 6.5 százaléklkral nőtt. A muln'katerrmelékenység — egy foglalkoztatottra szá—

mitva — több mint 35 százalékkal emelkedett. jóval gyorsabban az előirányzott-

(3)

JELENTÉSEK _ 529

nál. A tenmelésnövekedés 97 szMázaléka származott a termelékenység emelkedésé- ből, a tervezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egységére jutó anyagró- fordít—ás csők'kent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szerkezet változá—

sának is.

Az ipar álllóesszöz-állománya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ága- zatban sor került k-aipaeitásbőrvítő, korszerűsítő beruházások—ra. Az ipari beruih—á—

zások 22,8 százaléka jutott a biány4á'sza'on4alk és a villl-aumosenergfia—i—p4aimalk. 7.7 szá—

zaléka a ikoih-ász-atnu'aik. 162 százaléka a gépiparna'k. 18,9 százaléka a vegyiparnaik.

8.6 százaléka az építőanyag-iparnak, 13,3 százaléka a köninyűlipamatk és 11.2 szá- zaléka az éle[im—iszer'iparn—aik. A gépek és berendezések kihasználása nem válto- zott számottevően.

A szocialista iparon belül az állami ipar tenmel—ése 36 százalékkal, a szövet- kezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipari termelésen be—

lül 4az 1970. évi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a vidéki iparé 66 százalék- ról 69 százalékra emelkedett.

Az ipari ágazatok többsége a tervezett ültemiben növelte termelését. Legna—

gyo'b'b mértékben a vegyipar és a gépipar teljesitette túl tervét. Száimottevően elmaradt az előirányzattól az építőanyag-ipar.

A szocialista ipar termelésének növekedése 1975-ben 1970—hez képest

(százalék)

Ágazat [ Terv . Tény

Bányászat . . . 7 9

V4il4lva4mosen-ergia-i4par . . . 45 44

Kohászat . . . 244 27

Gépiapar . . . 33 47

Építőuanyag-iipiar . . . 55 28

Vegyipar . . . . . . 53 65

Könnyű és egyéb ipar . . . 34 34

Élelmiszeripar . . . . . . 22 25

Osszesen . . . 32—34 37

Az ipari termelés szenkezete főleg a központi fejlesztési programok végrehaj- tása. valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése réivén korszerűsödött. A terv—

időszak folyamán fdkozódtalk a tenmékszenkezet korszerűsítésére, a változó piaci igények kielégítésére irányuló vállalati kezdeményezések,

A szénlhidnogének aránya a népgazdaság ener—giaifellhaszrnállásán belül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett. Ez (! széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolaj termelése és 49 százalékkal több földgáz tenmel—ése mellett következett be. A széinihiidr—ogé- nek importja jelentősen nőtt, a kőolajé csak-nem kétszeresre, a földgázé négy—

szeresre. 1975—ben a felhasznált energiahordozók 25 százaléka importból szár—

mazott. az 1970. évi 18 százalékkal szemrn.'ben A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban elkészült a Bar4átság ". kőolajvezetélk és a Testvériség

szovjet-magyar iöldgázvezetek !. szakasza A viIlamosenerglia-tenmelés öt ev alatt

41 százalékkal nőtt.

A 4hen 'gereltaoél—tenmele's 31 százalélldkal emelkedett. Ennél nagyobb mérték- ben nőtt a magasabb feldolgozottságú termélke'k termelése, például a hegesztett csőé (kétszeresre. a *hiclegenvont csőé *k'b. m-ásiüélszeresre.

6 Statisztikai Szemle

(4)

530 teams—sex

Az alu—míniiurmiprogralm keretében a baiuxittermelés 2 millió tonnáról 2,9 mil- lióra, a tilmrföldé 441 000 tonnáról 756 OOO-re. az a'luminiuum—té-lgyárbmányolké majdnem 60 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó al—umiíunriumtelihaszn—ál—ás 1970—ben 9.6

kilogramm, 1975—ben több mint 12 kilogramm volt.

A közútixjármű-prograrm végrehajtása során gyors ütemben nőtt az autóba—

szolk és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a traktor— és tehergép'lcacs'i- gyártás. lgy a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált. jelentősen bővült az export. 1975-ben 10 700 autóbuszt készítettek. 79 százalékkal többet. mint 1970-ben.

a RÁBA-MAN motorok gyártása az 1971. évinek több mint 3.5—szeresére nőtt.

A sziámításteahiniikai programnak megfelelően a sz—á—mi'tásteclhn'iikai termékek

gyártása többszörösére emelkedett. Jelentősen nőtt az elektronikus elemek, al- katrészek termelése is.

rESZterga-. maró- és fúró—gépekből kevesebbet termeltek. mint 1970wben. A

KGST-országokkal együttműködve több új. gazdaságos mezőgazdasági géptaljta sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghaladta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és exportja. A gépipari fogyasztási cikkek közül a háztartási

villamos hűtőszekrények termelése 1.8-szeresre, a háztartási villamos tűzhelye'ké

3.5—szeresire, a muagneto'fonoké 43 százalékkal nőtt. A gépl'parbavn az új termékek bevezetése mellett számos korszerűtlen termék termelését megszüntették. a termék- csere'lődés üteme azonban nem volt kielégítő.

A petrokémiai program alaplétesítménye a Tiszai Vegyi Kombinát űj Olefi-n—

műve 250000 tonna műany-ag—rfeldolgozó kapacitással megikezdte üzemszerű ter-

melését. A PVC—por termelése csaknem 3—szorosra. a vegyi szálalké több mint 2-szeresre emelkedett. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt.

A vegyiparon belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszeriparban és a guimi'iiparban volt a leggyorsabb. A iműtrágyatermelés — hatóanyag-ta'rtalamlban ——

22 százalékkal emelkedett.

Az épíitőawnyag-iiapa'ri termékek közül a cementtermelés 1975—ben 36 százalék- kal. a vasibeton töwdéxmgerenvdaé 21 százalékkal, a húzott siküvegé 55 százalékkal volt több, mint 1970—ben, a taliburkolóasempe-termelés csaiknem meglhotszorozó—

dott. Az építési technológia változásával egyidejűleg a tég'la- és a cserépterme- lés csökkent. Egyes építőanyagoklból jelentős volt az import is.

A bútoriiparban és a ruházati iparba—n végrehajtott rekonstrukció eredménye- ként modern'izálóidott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység.

javult a termékszerkezet, foikozó—dott'a korszerű anyagok felhasználása. A bútor- ipar termelése 64 százalékkal nőtt.!hasonlóimértéikű termelékenységemelikedés(mellett. A textilipar 24 szazalekos termelésniöyelkedésén belül a 'kiötszövői—par 1975. évi termelése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben.

Az élelmiszeripar ágazatai lkiözül legnagyobb mértékben a hús— és a söripar termelése nőtt 39, illetve 48 százalékkal. 1974—ig még a leggyorsabban fejlődő ágazato'k közé tartozott a tartósítóipar. termelése azonban 1975—ben egyes növé- nyek kedvezőtlen terméseredményei miatt visszaesett. 1975-ben a tejipar termelé-

sének voluvmene 24 százalékkal. a mal'oimi-paré 7 százalékkal volt több az 1970.

évinél.

Az ipar értékesítése öt év alatt 35 százalékkal nőtt. Hasonló ütemben, vi—

szonylag egyenletesen. az előző öt évinél szélesebb választékban emelkedett a nagy- és a kiskereskedelem részére történő értékesítés. Termelő felhasznál—ásra 29 százalékkal értékesített többet az ipar. mint 1970—ben, és ezzel —— nélhány anyag kivételével — biztosit—otta a megfelelő anyagellátást. A beruházási célú értékesí- tés — jelentősebb évenként—i ingadozás mellett —— 1975-ben 35 százalékkal haladta

(5)

; JELENTÉSEK . 531

meg az 1970. évit. Az ipar exiport célra 51 százalékkal növelte értékesítését. Je- lentősen nőttek a termelési kooperáció keretében lebonyolított exportszáll—ítások.

A szocialista ipar 1975—ben 1745 200 főt foglalkoztatott. 1.0 százalékkal töb—

bet, mint 1970—ben. 5 százaléknál nagyobb volt a létszámnövekedés a villamos-

energia-iparban. a villamosgépiparban, a h'íra—dvá'steahnikai iparban, a műszer-

iparbasn, a vegyiparban és az élelrmiwszeriparbain. Csökkent a létszám a bányászat- ban és egyes könnyűipari ágazatokban.

ÉPITÖIPAR

Az országos építési—szerelési tevékenység a negyedik ötéves tervidőszaikban az előirányzottnál jóval kisebb mértékben. 28 százalékkal, éves átlagban 5.1 szá- zalékkal nőtt. A növekedés 1972—1973—baan —- a berulházások növekedését mérséklő intézkedésekkel összefüggésben — lassult, a ten/időszak másik három évében, köz- tük 1975—ben is élénkebb volt. Az építőipari vállalatok 45 százalékkal. az építő- ipari szövetkezetek 18 százalékkal növelték termelésük—et. A termelőszövetkezetek építőipari köz—ös vállalkozásai 1975—ben lényegében ugyanannyit termeltek, mint 1 970-lben .

A kivitelező építőiparban togl—alkoztatottak száma a tervezettnél mérsékelteb—

ben emelkedett. a termelés növekedésének a tervezettnél nagyobb hányada szár- mazott a termelékenység emelkedéséből. Ebben a gépes'í'te's fokozód-ás-áinak. az előregyártás széles körű elterjedésének volt döntő szerepe. Debrecenben, Sze- geden és Budapesten a tervnek megfelelően, Veszprémben és Kecskeméten az eredeti terven felül házgyár létesült. Az építőipari gépek teijesítőképessége más- félszeresre nőtt. Minden fontosabb 'munkaiolyaim—at gépesiítettsége emelkedett. Niö- vek—vő, a tervezettnél azonban kisebb mértékben került alkalmazásra a ki"—ninyű- szerkezetes építési mód.

Az építkezések anyagellátása javult. Ebben az építőanyag-ipar és más ipar—

ágak termelésnlövekedésén kívül szerepe volt annak, hogy egyes építőipari szer—

vezetek is fokozták építőanyag—'termelésüket.

Az építmények kivitelezési ideje -— a munkák fdkozott-albb koncentrációi—ával és a műszaki fejlődéssel összefüggésben - a harmadik ötéves tervidőszaklhoz ké- pest kismértékben csö'kkent. Az építkezések előkészítése és szervezettsége azonban nem javult kielégítően.

Öt év alatt 438000 lakás épült, 38 OOO-rel több a tervezettnél. és ezzel az 1961—1975. évekre előirányzott 1 milliós lakásépítési terv 47 OOO-rel túlteljesüllt.

Az állami lakásépítés kevesebb. az egyéni lakásépítés több volt a tervezettnél.

A lakások 59 százaléka városokban épült. Az épített lak-ások átlagos szobasz—áima és felszereltsége kedvezőbb volt, mint az előző tervidőszakban. Széles körű—vé vált a lakótelepi építkezés. javult a kapcsolódó —— szolgáltató. egészségügyi. kul—

turális stb. — létesítményekkel való ellátás.

MEZÖGAZDASÁG. ERDÖ- ÉS VlZGAZDÁLKODÁS

A mezőgazdasági termékek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 százalékkal. éves átlagban 3.4 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A terv öt évre 15—16 százalékos termelésniöive'kedést irányzott elő. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 197'1—i1975-4ben 23 száza—

lékkal volt több, mint az 1966—1970. években. A hráztáji és kisegítő gazda-ságok, valamint az egyéb kistermelés termékeinek mennyisége az előző ölt évhez képest

6—

(6)

532 JEUSNTESBK

12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágailbaln - például a sertés— és ba- ramlitenyésztésben. (: zöldség— és gyünmöicstenmelésben —— volt fontos szerepe. A mezőgazdaság az alapvető élelmiszerekből —- a cukor kivételével —- kielégítette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen fokozódott a mezőgazdasági te—nm'é—

kek kivitele is.

A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. a mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az anyalgrtelhaszná'lás — első—

sorban az ipari anyagok felhasználásának jelentős fokozódása miatt — továbbra is gyorsabban nőtt, mint a termelés. Számottevőe—n bővült a mezőgazdaság tech- nikaii bázisa. a vonóerő-kapacitás 26 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági üzemek öt év alatt több traktort, munka—gépet. teherg—épkocsit szereztek be. mint az előző ötéves tervidőszakban. A nagyüzemeloben a gabanarbetak—aritást gyakorlatilag teljes egészélbe-n gépekkel végezték, a kukoricacső- és aszár—ibetarkarítás gépesített- sége 85—95 százalékra emelkedett. A culkorré-pa— és a burrgornyakiszedés gépesített—

sége is javult. Az állattenyésztés fejlesztését az állami hozzájárulással épült nagy- üzemi sertés- és szarvasmanha—tenyiésztő telepek segítették: öt év alatt több mint 380000 szarvasmarha és 1.4 millió sertéstérőhe'lyet helyeztek üzembe.

A műtnágya-ifelihasználás a tervezettnél gyorsabban nőtt. és 1975—ben 1.8- szerese volt az öt évvel korábbinak. Egy hektár szántó—. kert-, szőlő—, gyümölcsös—

területre hatóany—agnban 270 kilogramm műtrágya jutott. az 1970. évi 150 kilogram- mal szemben.

A növénytermelés az előirányzott 14—15 százalék helyett 16 százalékkal ha—

ladta meg az 1966—1970. évit. A szemes termények, különösen a két fő termény, a búza és a kuko-niaa termelésének növekedésében döntő szerepe volta nagyüzemi módszerek elterjedésének. 1971—1975—iben évente átlagosan 4.3 millió tonna búza, és 5.9 millió tonna kukorica termett, ma'ujdsnem másfélszerese a harmadik ötéves tervidőszak mennyiségének. A búza hektáronkénti terméshozama 332 mázsa. a ku—

korioáé 41,7 mázsa volt, mintegy 10—10 mázsával több az előző öt év átlagánál, és 4—5 mázsá—val több a tervezettnél.

A gabonatenmesztésben elért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasz—

tás. valamint az export növelése szempontjából egyaránt fontos zöldség-. gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékeltebben emelkedett. A burg-onyaterimés — csökkenő to- gy—asztás mellett — kevesebb volt. mint az előző öt évben. A cuklorrtépatenmés any- nyi volt. mint az előző tenvidőszakaban. a répa cukortartalma az utóbbi években csökkent. A szálas takarmányok termelése lényegében a korábbi szinten maradt.

Az állattenyésztés termelése gyorsa'blbian emelkedett, mint az előző tervildő- szakban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt. A fontosabb állattenyésztési termékek közül a vágósertés-tenmelés emelkedett a leggyorsabban: 1975-ben 1.1 millió tonna volt, maijdxnem 1.6—szerese az 1970. évi—nek. A sertésállomány öt év átlagában meghaladta az előző öt évit, a három évenkénti jelentős ingadozás azonban még nem szűnt meg, az 1975. év végi á'llamá'ny az előző évihez képest csökkent. de így is valamivel nagyobb volt az ötéves tervben számítottnál.

Az 1975. évi vágómanha-tenmelés 378000 tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970—ben. és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehéná—llomálny 1975 végén megközelítően annyi volt, mint öt évvel korábban. A tejtermelés az elő-

irányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett.

A vágottlbaromrti—tenme'lés 1975—ben 350000 tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástenmelés az 1970. évi 3,3 milliárd darabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett.

(7)

JELENTÉSEK 533

Az erdőterület öt év alatt 75000 hektárral nőtt, és az időszak végén 1 545000 hektár volt. az ország földterületének 1ó.6 százalék-a. Az 1975. évi 6850 000 kötb—

méter fakitermelés 14 százalékkal haladta meg az öt évvel koná'bblit. Ezen belül az ipawrilfa—tenmelés 22 százalékkal nőtt, a tüzitatenmelés pedig 13 százalékkal csök- kent.

A közüzemi vízművek 1970—iben 520 millió köbméter, 19754ben (mintegy 700 millió köbméter vizet termeltek. A tervidőszalk végén közműves vízellátásban re'- szesü—lt (: lakosság 66 százaléka, az 1970. évi 55 százalékkal szemben, és (: lalk—á—

sok 28 százaléka volt bekapcsolva a klözcsatorna-lhálózatba.

Az öntözésre berendezett terület 1975. év végén 487000 hektár volt.

SZÁLLíTÁS ÉS HíRK'OZLÉS

A közlekedési vállalatok 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970-b—en. Az árusz'áll'ításbain tovább nőtt a közúti és a csővezetéikes szállítás aránya. A vasút áruszállítás-a 122 százalékkal, a tehergwé'pkocsi-ik'özlekedési vál—

lalatolk—é 30.5 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, a csővezetéken szállított árulmennyiség megwké'tszereződött. A vasúti forgalomban emelkedett a nemzetközi szállítások aránya. A tervidőszalk alatt csaknem 800 kilométer vasútvonal forgal-

mát tereltek át közutakra.

Mind a távolsági, mind a helyi személyszálllításlban tovább nőtt az autóbusz- közlekewdés, valamint a személygépkocsik szerepe. Ú'j-a'blb települ—éseket kapcsol—

tak be az autóbusthálózatba. 1975 végén az összes település 99 százaléka-ba lehetett autóbusszal utazni. Öt év alatt a távolsági személyszállításban 10,5 szlá—

zal-é'klkal nőtt az utasok szalma. ezen belül! autóbuszon 35,0 sziáza'léíklkal többen.

repülőgépen 29,ó százalékkal többen, vasúton 11,9 százalékkal lkevesebvben utaz—

talk.

_

A helyi sze'mélyszállítvásban a villamoson utazók szama 1970-től 1975-ig majdnem 20 százalékkal csökkent. Budapesten a metrón utazók szalma —- részben a há- lózat bővítése következtében — mintegy háromszorosára nőtt. A helyi közlekedést lebonyolító autób'uszakon 1975-ben 322 százalékkal töwblben utaztask, mint 1970- ben.

A vasúti közlekedésben folytatódott a pálya— és gvörd'ülőá'llomány, valamint a vontatás "korszerűsítése. A villamosított vonalaik hossza 4öt év alatt 361 (kilo—

méterrel nőtt, és 1975-ben 1198 kilométer volt, az összlhiálózat 15,4 százaléka. A vasút a tervezettnél töib'b vílla-mos- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos és Dies—elavontatás aránya az 1970. évi 66 százalékról 90 százalékra emelkedett.

Az országos úthálózat fejlesztése során átadták a forgalomnak az M 1-es gyorsforgalmi út Tatabánya és Komárom közötti szakaszát, az M 7-es autópályát Bal-atonaliigiá'ig, valamint (: Balatonaliga—Zamárdi közötti autóutat. A meglevő utak több mint 10 százalékát korszerűsítették, szélesítették. Új hliclolk—at, alul— és felül—

járókat építettek.

A közlekedési vállalatok a tervidőszalk—ba-n 4750 új autóbuszt szereztek be. ami a kiselejtezett autóbuszok pótlása mellett 1500 darabbal növelte az állományt.

Öt év alatt 75 új metrólkocsít, 130 vill-amos'kocs'ít és több új modem HÉV—szerel—

vényt állítottak forgalomba. Az ország tehergépkocsi—állománya 34 500 darabbal nőtt. A személygépkocsi-ál'lam—ány az öt évvel azelőtti 240 OOO-ről 580 OOO-re emelkedett. Ebből a lakosság tulajdonában 551 000 volt. '

A távbeszélő—rfőlkxözpoxntok befogadókué-pessérge 120000 állomással, az allköz—

pontoké 93 OOO-rel bővült. A növekedés kisebb volt a tervezettnél. A tenvidőszlak-

(8)

534 mmm—sax '

ban megkezdődött a tóvhivó's bevezetése, és az 1975. év végén az összes főállomós

55 százaléka volt bekapcsolva a települések közötti közvetlen összeköttetés rend-

szerébe.

A te'rvídőszak tolyamuón üzembe helyezték az úi rövidhullámú nódióa'dóúllo—

most Jászberényben, megkezdték Solton a kiözéxplhuilófm'ú adőóllomós építését. A

TV !. műsonót sugárzó hálózat úiabíb adókkal bővült. s a vételi lehetőségek jo—

vr'tósóra ótjiótszóladók telepítésére került sor. Megkezdődött a TV ll. műsonónak és a szines adxós'olkwnak a közvetítése.

KULKERES'KED ELEM

A külkereskedelmi forgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, összehason—

lítható arakon csaknem 1.5—szeresére emelkedett. A növekedés a szocialista or—

szagok viszonylatótbva'n volt nagyobb. A nem szocialista országokkal lebonyo- lított forgalom. különösen az export a tőkés orsz—ógoklba'n kibontakozott gazda—

sági vál-stég következtében mérsékeltebben nőtt.

A behozatal összehasonlítható árakon öt év alatt 42 százalékkal emelke—

dett.

i.eggyorstaw'blbain, több mint 80 százalékkal a (gépiimpo'rt nőtt. Az energiahor—

dozók behozatala több mint 60 százalékkal, az anyagok, félkészterm'ékek és al- katrészek importja pedig a termelés növekedésénél valamivel mérsékeltebben, kb.

30—32 szc'rzolélldkal haladta meg az öt évvel konólblb—it. Nőtt a fogyasztási iparcikkek

behozatala is. ( ,

A kivitel mennyisége 57 százalékkal emelkedett. Javult az export óruszerlke- zete. Legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére a gépek kivitele nőtt, ezen bellül elsősorban a komplett gyuórberendezéseké, a műszereké, a közlekedési esz—

kvözöké, a szerszámgépeké és egyéb fémmegmunkáló gépeké. Fogyasztási ipar—

ciklkeldből 1975—ben 56 százalékkal. élelmiszerekből 40 százalékkal exportáltak tö'b- bet, mint 5 évvel korábban.

Összehasonlitható úrak-on a kivitel növekedése meghaladta a behozatalát.

folyó devizaórakon szamolva azonban az import 109 szazalekkal, az export 92

százalékkal nőtt. Ez abból adódott, hogy a behozatali árak nagyobb mértékben

emelkedtek, mint a kiviteli ónak. A cserearány romlxc'xsúiból szar—mazó órveszteség.

valamint a kedvezőtlen tőkés exportle'hetőséwgek miatt a forgalomban jelentős pasz—

szívum keletkezett. A szocialista orsz—óigoldka-l folytatott kiü-lkereskedelemiben az öt év forgalm—ónak egyenlege aktív, a nem szocialista országok viszonylatában pasz- szi'v volt.

'BWERUHÁZÁS

A szocialista szektor berulhiózió'saira öt év alatt - folyó áron — 574 milliárd forintot fordítottak, az előirányzott 480—500 milliárd forintnál 15—20 százalékkal többet. Az összegszerű tú'ltelijesítés ellenére egyes fejlesztések mennyiségi elő- irvó—nyza'tai nem teljesültek. -A növekedés mértéke hasonló volt, mint a harmadik ötéves tem/időszakban, összethasonlitható árakon 51 százalék. A be—rvulh—óz—ások vo-

lumene kb. 10 százalékkal haladta meg a tervezettet.

'A 'nem termelő beruházások ösze-ge a terv célkitűzésének megitelelően n'a- gyob'b [mértékben nőtt. mint a termelő *berulhózósoké. 1971—1975—4ben a nem ter- melő berufh—c'izésok volumene 73.8 százalékkal, a termelő beruíhvózósoké 45.5 szóza—

lékkal haladta meg az 1966-1970. évit.

(9)

JELENTÉS-EK 535

A beruházások alakulása 1971—1975-ben

196641970.

Milliárd évek százo-

, , . , forint llékábcm

!Nepgazdasagi 09 (to-lyó (összeha-

órakon) sonlíthotó ára—kon)

Ipar . . . . . . . . . . . . . . 207.7 138,8

Építőipar. . . 14,9 160.0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgaz—

dálkodás . . . . . . . . . . . . 109,8 147,5

Szállítás és hírközlés . . . . . . . 77,3 145,1

Keresked elem . . . . . . . . . . . 26, 4 201,6

Termelő beruházások . . . . . . . 436,1 145,5

Nem termelő beruházások . . . . . 137,6 173,8

A beruházási kifizetések összege minden döntési kategóriába—n meghaladta a tervezettet. Az összes beruházáson belül a nagyberuházásokés az egyéb ál—

lazmi beruházások anávnya lényegében megfelelt az előirányzatnak, a oélcsoportos berulh—áz-ásioké kisebb, a vállalati'aké nagyobb volt a tervezettnél.

A tervidősza'kban számos nagyberuházást helyeztek üzembe, közöttük a péti (új műtrágyagvánat, o visontai Gagarin Hőerőiművet, a Thorez külteijtést, a Tiszai Vegyi Kombinát Olerliniművét, a budapesti Metró Kelet—Nyugati szakaszát.

A vállalati beruházásokon belül a tervidőrszak folyam-án nőtt az áll-ami és csök- kent (: szövetkezeti szektor beruházásainak az aránya. Az állami támogatással Am—e—g'VGlósít-ott vállalati beruházások erőteljesen, a kizárólag saját forrásból meg—

valósított beruházások mérsékeltebben növekedtek.

Az építési beruházások volumene az előző ötéves időszakhoz képest 50 szá- zalékkal, a gépi beruházásoké 60 százalékkal nőtt. 1971—1975-ben az összes be- ruház-ás 48.4 százaléka volt építési, 42,7 százaléka gép- és 89 százaléka egyéb lbe- ruházás. A gépbenuházásokon belül az imiportgépáberxulházá'sok nőttek nagyobb

mértékben, de a belföldi gépibenuihrázása'k növekedése is jelentős volt. A szocialis—

ta szektorban öt év alatt folyó árakon 519 milliárd forint beruházást helyeztek

üzembe. A Befejezetlen beruház-ások állománya 1975 végén ' megközelítően 117

milliárd forint volt.

FOG LALKOZTATOTTSÁG, JÖVED ELM EK, FOGYASZTÁS

Az aktív keresők száma öt év alatt mintegy 92000 főv-el, 2 százalékkal emelkedett, és 1976. január 1-én meghaladta az 5.1 millió főt. A keresők száma "kisebb mértékben nőtt, mint amivel a terv számolt. A növekedés teljes egészében a nők munkába állásából adódott, akiknek aránya az aktív 'kéreSőköxn belül az

1971. január 1——i 41 .9 százalékról 1976. január 1—én 44,3 százalékra emelkedett.

A tevvidőszak folyamán a keresők száma a mezőgazdaságban 150000 fővel csökkent, a többi ágazatban együttvéve m'ifntegy 242000 fővel nőtt. A foglalkoz- ta'tvottság kismértékű emelkedése mellett öt év alatt mintegy 1.5 millió dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették. 1975. végén a bérből és fizetésből élők 95 százaléka dolgozott rövidített munkaidőben, az öt évvel azelőtti 65 százalékkal szemben.

A szocialista szektorban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak névleges havi átlagkeresete — a különféle bérkiegészítésefldkel együtt — 1975—ben több mint

(10)

536 JELENTÉW

35 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. Figyelembe véve a fogyasztói ár- színvonal csaknem 15 százalékos emelkedését. az egy keresőre jutóreó'lbléfr'l975—

ben -— a tervnek megfelelően -— 18 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Ezen

belül a munkások reálbére 18 százalékkal — az állami iparban dolgozó munká—

soké 22 százalékkal —, a szellemi fog'lal'koz—ásúake' 17 százalékkal emelkedett.

A munkás és alkalmazott családok mun'kavégzésfből származó egy főre jutó jlö—

vedelmeit a reálbérek emelkedése mellett növelte a foglalkoztatottság bővülése

is. ,

A tenmelőszövetkezetek közös gazdaságokból származó keresetek reálértéke összesen kb. 10 százalékkal emelkedett. Ezáltal, valamint a tenmelőszövetk'ezeti

tagok és alkalmazottak szám—ának jelentős csökkenése folytán a közös gazdasá- gokból származó egy tenmelőszöfvetlcezeti tagra és alkalmazottra jutó reálkereset

növekedése meghaladta a 30 százalékot.

A lakosság háztáji és kisegítő gazdaságokból szánmazó tiszta jövedelmének

összege — a termelés és a ráfordítások különbsége — 1975—ben 1970-lhez képest lényegében nem változott.

Gyors ütetmwbn nőttek a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások.

és arányuk az összes jövedelmen belül az 1970. évi nem egészen 23 százalékról 27 százalék fölé emelkedett, A természetbeni juttatások növekedése az oktatási, egészségügyi, kulturális stb. ellátás fejlődésével függött össze. A pénzbeli tár—

sadalmi juttatások összege öt év alatt 221 milliárd forintról 452 milliárd forintra emelkedett. Ez mindenekelőtt az időskorúak eltartásához és a gyermeknevelés költségeihez való társadalmi hozzájárulás fok—ozódiás—á'ból adódott.

A nyugdíjasok száma 1975 ve'—gén 1.8 millió volt. 350 OOO-rel több. mint öt

évvel korábban. Az egy nyu-gd'ljasna jutó havi átlagos nyugdij 1970—ben 765 fo—

rintot, 1975—ben 1259 forintot tett ki. A kifizetett összes nyugdíj összege öt év alatt 13 milliárd forintról 26,8 milliárd forintra emelkedett.

A fterv'időiszlak folyamán több ízben emelték a családi pótlékot, és sor került a gyermekgondozási segély emelésére is. A segélyt ig-énvbe vevők száma jelen- tősen nőtt. Mindennek eredményeként a családi pótlék és a gyenmekgoindozósii segély összege együttvéve az 1970. évi 4 milliárd forintról 1975—ben 9,4 milliárd forintra emelkedett.

A wmunkavégzés'ből származó jövedelem, valamint a társadalmi juttatások ntö—

vekedé'se azt eredményezte. hogy az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 1975-ben 25 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A növekedés megfelelt a tervben előliriáinyzottnak. A munkás háztartások egy főre jutó összes reáljövedelme 26 százalékkal. a szellemi dolgozóké 22 százalékkal, a szövetkezeti paraszts-árgé 28 százalékkal nőtt.

A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelítően. összesen 28 százalékkal.

egy főre számítva több mint 25 százalékkal nőtt. Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek. valamint a ruházati cikk—ek fogyasztásának aránya csökkent, a tartós fogyasztási ciíkkelké és az egyéb iparcildkeke', továbbá a szol—

giáltatáso'ké emelkedett. Több fontos élelmiszer —— köztük a hús és a hol, a tojás,

a cukor —— fogyasztása a tervezettnél joblbcm emelkedett. a tej és tejtermékek.

valamint a zöl-dség- és gvümlölcslogyasztás színvonala viszont az előirányzottnál kevésbé nőtt. A tartós fogyasztási cikkek közül a mosógép-, a hűtőszekrény- és a személygépkocsiallam-ány a tervezettnél gyorsabban, a televiziókészülekek szá- ma valamivel lassabban emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom öt év alatt összehaso—n'lit—h-ató árakon a tervezett-

nél valamivel mérsékeltebwben. 35 százalékkal nőtt.

(11)

JELENTÉSEK , 537

A lakosság által igénybe vett szolgáltatások közül leggyorsabban fejlődtek a korszerű igényeket kielégítő szolgáltatások, mint a jármű'javítás. a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítása, a lakásjavítás, a textiltisztítás stb.

A fogyasztás növekedése mellett nőttek a lakosság megtakarításai is. A

takar—éi'klbetét-állo'mány az 1975. év végén 81,2 milliárd xforint volt, 93 százalékkaltöbb

az 1970. év végiinél.

ÁRALAKU LÁS

A tervixdőszak második felében kibontakozott világpiaci áremelkedések első- sorban a behozatalban nagy súllyal szereplő energiahordozókat és nyersanyago- kat érintették. Az 1975. évi behozatali ára—k 47 százalékkal voltak magasabbak az 1970. évieknél. A kivitel nagyobb részét kitevő ipari késztermékek és élelmiszerek világpiaci ára kisebb mértékben emelkedett, a kivitel árszinvo'na'la 1975-ben 22 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőttit.

Az ipari termelői árak az 1971—1974. években mérsékelten, évi átlagban 2.4 százalékkal. négy év alatt összesen 10 százalékkal emelkedtek. 1975—ben viszony- lag széles körű árrenrdezésre került sor, amelynek következtében az ipar belföldi értékesítési árai átlagos—an 10,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Az ipar 1975. évi termelői ársz—ínvona'la 22 százalékkal volt magasabb az 1970. évinél. A kivitelező építőipar átlagos árszívnvonala öt év alatt 17 százalékkal emelkedett.

Az építkezések, különösen a lakásépítés költségei az áremelkedésnél nagyobb mértékben nőttek. A lakásépítés—i költségek emelkedésében — a lakások területének növekedése és a felszereltség javulása mellett —- szerepe volt a korszerű, de k—ölt- ségesebb technológiák elterjedésének is. A beruházások árszínvonala 1970-től 1975—ig 13 százalékkal emelkedett. Legnagyobb az építés-, valamint az iimvportgép- beruíházások árainak emelkedése volt. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1975—ben 15 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel korábban.

A tervídőszak folyamán a cukorrépa, a dohány, a vágómarha és a tej felvásár—

lási árát emelték jelentősebben. Emelkedett a zöldség és a gyümölcs felvásárlás-i és piaci ára is. Az áruszállítási tarifák 5 százalékos emelésére 1975—ben került sor az üzemanyagárak emelkedése miatt.

A kiskereskedelmi árak 1975—ben 15,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1970-ben. A teri/időszakban az alapvető élelmiszerek közül a te—j- és tejtermékek, valamint a cukor árát emelték központi intézkedésekkel, a többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élvezeti cikkek átlagos bolt-i árszínvonala — nagyrészt a szeszes italok és a dohányáruk központi áremelése folytán -— öt év alatt 22 szó- zalékkal emelkedett. A rurházati cikke—k árainak átlagos 16 százalékos emelkedése piaci hatások és hatósági árintézkedések egyenlegeként alakult ki. A vegyes ipar—

cikkek kiskereskedelmi árszínvonala 1970-től 1975—ig 17 százalékkal emelkedett, részben a tüzelőanyagok és energiahordozók, valamint egyes építőanyagok ható—

sági óre'melése, részben a szabadabb árformákban bekövetkezett piaci hatások

követke ztélbe n .

A fogyasztói árindex, amely a kiskereskedelmi árak mellett tartalmazza a piaci árak. valamint a szolgáltatások árának változás—át is, öt év alatt 14,ó százalékkal emelkedett. A terv előírásának megfelelően a lakosság szélesebb rétegeit érintő egyes hatósági áremeléseket megfelelő j-övede'lempolitikai intézkedések követtek.

lvgy például a lakbéremeléssel, a tüz—elő— és fűtőanyag árának emelésével járó többletkiadást az érintettek nagyobb részénél. a tej- és tejtermékek árának eme- lésével járó többletkiadást a nyugdíjasoknál, a családi pótlékban és gyermek—

(12)

538 JELENTÉS—Ett, gondozási segélyben részesülők—nél kempenzráltók. A lakosság nemirnválljtövede'lmé—

inek növekedése a fogyasztói árak emelkedése mellett is biztosította a reálbérek

és reáljövedelmek terv szerinti alakulását.

NÉPMOZGALO—M, EGÉSZSÉGUGYl ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS

Az ország népessége 1976. január l-én 10 572000 fő volt, 218 OOO-rel több, mint 1971 elején. Az ezer lakosra jutó! természetes szaporodás —- az élveszületések és halálozások különbsége — az előző öt évi 3,6—ről 4.2-re emelkedett.

Az 1971—1975. években összesen 841000 gyermek született. 12 százalékkal

több. mint az előző öt évben. Ezer lokoisra öt év átlagában 16.1 élveszületés jutott.

A születési arányszám a tervidőszok folyatmwá'n jelentősen emelkedett: az 1970. évi 14.7—ről 1975-ben 18.4—re. A születésszám emelkedésében szerepe volt a népese- dés'politikai intézkedéseknek, valamint annak, hogy nagyobb létszámú korosztá—

lyok léptek szülőképes korba.

Az 1971—1975. években összesen 622 OOO-en holtak meg. 10.4 százalékkal többen, mint az előző öt évben. Ezer "lakosra évi átlagban 119 holálozás jut-ott.;A csecsemöh-alandőság csökkent: az 1971—1975. évek átlagában ezer élveszülötltre 33.8 egy éven aluli halálozás jutott, az előző öt évi 36.6—del szemben.

A negyedik ötéves terv idő—szakálb—a-n 7 községet nyilvánítottak várossá. Jelen- leg -az országban 83 város és 3100 község van. 1976. január 1—én a lakosság 502

szózaléko élt városokban. 313 OOO—rel több, mint öt évvel azelőtt.

1975 végén az egészségügyi dolgozók száma kb. 128000 volt, 27000 fővel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 23 500—ról 27100-ro. a gyógysze- részeké és egyéb egészségügyi személyzete 77 BOD-ről 101 OOO-re emelkedett. Öt

év alatt az összes orvosi körzetek száma 13.0 százalékkal nőtt, 'az 1975. év végén

az általános körzeti orvosi állások 6.6 százaléka :nem (volt betöltve.

A kórházi ágyak száma a tervi—dőszrak folyamán 4500—zal bővült. és 1975 végén

megközelítette a 89 OOO-t. A kórházi lhálózot teljlesztése soróyn többek között

Budapesten bővítették a Gyáli üti. a Tétényi úti kórház—ot, felépült a Budapesti Szemklinika. o váci és az ajkai kónhoőz.

A bölcsődék belogodóképesse'ge öt év alatt 9900 férőhellyel bővült, és az 1975. év végén 49 900 volt. A bölcsődés korú gyermekek 10.4 százaléka j'órt böl—

csődébe. Az 1975. év végén a gyermekgondozási segélyt 265 000 nő vette igénybe, 98000-rel több. mint 1970 azonos időpontjában.

Az óvodai férőhelyek száma a negyedik ötéves terv idején 209 OOO-ről 296 000- re nőtt. az előirányzottnról nagyobb mértékben. Száz óvodás korú gyermek közül 1970-ben 58, 1975-ben 76 jc'lrt óvo—diába.

Az 1975/76—os tanévben a különböző oktató—si fokozatokon 1,8 millióan toniul- nok. Az alsó- és a középfokú oktatás nowppali tolgoziatain -— a megfelelő korú né—

pesség szálmónuak csökkenésével összefüggésben —- kevesebben, (: felsőoktatás—bon töb-ben tanulnak. mint 1970/71-lben. Öt év alatt mintegy 70 százalékkal nőtt a fel—

nőttdktatósbown részt vevők száumo, Jelenleg az esti és a levelező taguoziatokon kb.

280000-en tanulnak. A 6—13 éves tanköteles gyermekek lényegében valamennyien iskolába járnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanu'ló. valo—mivel no- gydbb hányada, mint öt évvel korábban volt. A 14—17 évesek 36 százoléko tdln'ul középiskolában ez öt évvel azelőtti 30 százalékkal szemben. Egyetemistdvogy főiskolás a 18—22 évesek 69 százaléka. Ez az arány 1970/71—ben 6.3 százalék volt.

A szlnlházak és múzeumok látogatottság—a a negyedik ötéves terv idején nőtt.

a mozilátegatásoké csökkent. 1975 végén ezer lakosra 226 televízió-előfizető jutott,

(13)

JELENTÉSEK 5 39

32 százaléklkal több. mint 1970—ben. A kiadott könyvek száma öt év alatt 34100 volt, példányszáma 323 millió. A megjelent könyvek száma az előző ötéves idő-

szaéklhoz képest 10 800—zal, példrány'szármulk 87 millióval emelkedett.

lDEGENiFORGALOM

Öt év alatt külföldi állampolgárok több mint 37 millió esetben látogattak Magyarországra, ebből 32 imillióese'bbern a szocialista országokból. Ugyaneblben az időszakban a magyar állampolgárok lkü'lifö'ldi utazásaliwnia'k száma meghaladta a 11 milliót, amiből 10 millió utazás a szocialista országokba irányult. Az idegenfor—

galom a tenvidőszafkon belül jelentősen növekedett. 1975—ben 'kü-llföld'ievk 9,4 millió alkalommal látogattak Magyarországra, 3 millióval töbször. mint 19704ben. A szocialista országokból érikezők szá—ma 8.2 millió volt. 2.7 millióval több az öt évvel

korábbinál. A terviidőszalk utolsó évében magyar állampolgárok 3.5 millió esetben

utazta—k ukrüliiöldre. az öt éwel azelőtti 1 (millióval szemben.

A negyedik ötéives t—ewidősza'kb-aan 5700 új szállodai férőhely létesült. a terve—

zettnél *keveseblb. 1975-ben a szállodai férőhelyek száma 29 400 volt, az egyeb szálláshelyek (ikemipingek, turistaszá-lliásolk. fizetőiveindéwg-lvá'cás stb.) 123 300. férő- hellyel reindelik—eztelk. Az emelkedés öt év alatt az utóbbiaknál volt jelentősebb.

A kereskedelmi szálláshelyek 19754be'n összesen 5 millió vendéget fogad—talk, 1 millióval többet, mint öt évvel korábban. Ebből a *küliföldiek száma 2.1 millió volt. 600 OOO-rel több az 1970. évinél.

Budapest, 1976. március 26.

KÖZPONTl STATISZTIKAI HlVATAL