A magyar búzatermelés irányelvei

4. szám.

-——38t)— 1931

des recherches économigues, de la íluctuation des

séries de données caracte'rísant I'actiuité des deux instituts. Il démontre (juc pour la circulation de:;

billets et le porteíeuilIe-efiets, les fluctuations sai- sonniéres sont á la Bangue Nationale de Hongrie

paralléles d celles de la Bangue Austro—Hongroise.

En examinant les dépóts dlépargne et les dépóts

en compte-courant place's dans les établissements hongrois de crédit, il indigue gue le portefenille—

effets de llinstitut d3émission diminue chague fois

gue la formation des capitaux devient vigoureusr.

*

Az Osztrák-Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank működésére vonatkozó adatsorok összehason—

lító tanulmányának az ad gyakorlati jelentőséget, hogy az még jobban kidomboritja a régi monarchia és a jelenlegi Csonka-Magyarország gazdasági élete között fennálló különbséget. A gazdasági élet ugyanis mindenkor híven tükröződik vissza a jegy—

bankok igénybevételében. A jegybankok tevékeny- ségét jelző adatsorok vizsgálata révén pedig a jegy- bankpolitikába is betekintést nyerhetünk, mely úgy a pénzpiacra, mint az idegen tökeáramlásra kiha—

tással van. A tanulmány már azért is érdeklődésre tarthat számot, mert a gazdaságkutatás új mód—

szereinek akalmazása révén pontos képet ad a két jegyintézet működését jellemző adatsorok hullam—

zásáról s ezáltal a két jegybank politikája is éle—

sebb megvilágításba kerül. A jegybankpolitika ugyanis rendkívül bonyolult s nemcsak országon—

kint változik, de a pénzpiac általában a gazdasági

helyzet változása folytán ugyanazon országokban

is más és más lehet a különböző időkben. Az Osztrák—Magyar Bank váltt'itárcaállonn'xnya pl, 1902 december közepén még csak 253 millió aranykorona

volt, 1912 azonos időpontjában pedig, a gazdasági élet jelentős kiterjedése következtében már 1219

millióra szökött fel.

A jegybankok adatainak liulláinzásában igen erős idényszerű behatások érvényesülnek, tanul—4 mány írója azért a konjunkturális hullámzások

mellett az idényszerű hullámzást jellemző szezon—

indexeket is meghatározta s a két jegyintézet jegy—

forgalmában és váltótárcájában mutatkozó idény—

szerű hullámzások párhuzamosságát is kimutatta.

Mivel a Magyar Nemzeti Bank adatai még csak néhány évre visszamenőleg állanak rendelkezésre,a konjunkturális hullámzások teljes összehasonlitása

nem volt megejthető. A háború előtti bankjegy—

forgalom és váltótárca idényszerű ingadozásai kö—

zötti párhuzamosságot, szerző a kiszámított korc- lációs együtthatóval is kifejezte. Az Osztrák—Magyar

Banknál a váltótárcaállomány idényszerű megduz—

zadása jóval erősebb volt, mint a Magyar Nemzeti azonban ennek Banknát A bankjegyforgalomnál

éppen az ellenkezője tapasztalhatt'). amit a külföl—

dön felvett rövidlejáratú idényhitelekkel lehet ma—

gyarázni, melyek ma lényegesen nagyobbak, mint

voltak a háború előtt.

Az érekészlet hullámzása azonban egészen más a Magyar Nemzeti Banknál, mint volt az Osztrák- Magyar Banknál, mely utóbbinál a háború előtt

idényszerű ingadozás alig mutatkozott. És ha volt is

valami ingadozás, az éppen az őszi hónapokban mozgott a legszűkebb keretek között. A Magyar

Nemzeti Bank érckészletében jelentkezö szezon-

ingadozás maximális kilengése ellenben éppen az őszi és téli hónapokra esik, mely körülményt a szerző az exporthitelek megduzzadásával hozza ösz- szet'ügge'sbe. Az idényszerű hullámzás kifejezésére szolgáló indexszámok a Magyar Nemzeti Bank ada-

tainál a pénzpiacnak az őszi hónapokban beálló

feszültségét jelzik, ami kizárólag az ország agrár—

jellegével van szerves osszefuggesben. A szerző ta- nulmányában még részletes leírását adja az alkal—

mazott mathematikai eljárásoknak is. Vizsgálódá-

sait a magyarországi pénzintézetek takarék- és

folyószámlabetét adataira is kiterjesztette s az ezek—

ben jelentkező idényszerű hullámzásokat is kimu—

tatta azzal az összefüggéssel, mely a takarékbeté- tek álladéka és váltótárca között mutatkozik. Ez abban jelentkezik, hogy a közgazdaság a jegyban—

kot akkor veszi nagyobb mértékben igénybe, ami—

kor a tőkegyiijtés folyamata nem kielégítő, a kisebb

igénybevétel pedig akkor következik be, amikor a tőkegyüjtés viszonylagosan erőteljesebb. A szerző

értékes tanulmányát Persons módszerével meg—

határozott idényindexszámok táblázatai s a rend-

kívül szemléltető grafikonok teszik teljessé.

Sipos Sándor.

A magyar búzatermelés irányelvei.

Les prznczpes de la production hongrotsc du fronumt.

Az Országos Mezn'ígazdasági Kamara 1931 január 8. és február 20. között tartott búzanapjain elhangzott előadások és hozzászólások.

(fmzfrfrrncrrs rt observations aux sécmcrs Mines au Sliíl'f du fromení mire 11' N jarwíw' et le 20 févzier 1931 par la Chambre dlAgv'imItm'e de Hongrie.

Az Országos Mezőgazdasági Kamara kiadványa.

1931. 408 lap

Publication de la Chambre tl'Agricultmr dr Hon-

grie. 1931. als p.

Résztme'. Ce volumineuz' ouvrage comprend les

confe'rences faites aux de la Chambre d*Agriculture de Hongrie consacrées á la (]uesiion du froment, ainsi gue les observations présentées au sujet des lhéses ;] développées. On ;; trouve d'amples données intérieures et internationales sur

séances

cette guestion dlactualité.

*

Az Országos Mezőgazdasági Kamara -— mint az erre egyik legilletékesebb tényező —— a mező—

gazdasági válság romboló hatásának sürgős ellen—

súlyozása érdekében a szakkörök bevonásával a

4. szám. __

sorozatos vitadélutánokat rendezett.

Az előadásoknak és a vitáknak súlypontja termé- termelésének

kérdése volt. A most elég terjedelmes kotet alakjá—

ban közzétett vitaanyag az elnöki megnyitóbeszédet, t3 előadást, az elnöki összefoglaló beszédet, 31 ér—

közelmultban

szetesen a búza és értékesítésének

deklődő szakember hozzászólásán és őt előadói záro- beszédét tartalmazza.

Az előadásokat a Kamara igen ügyesen válo—

gatta össze. Egyaránt szerephez jutott ugyanis a termelés kérdésében a búzatermelés elméleti anya-

gát ismertető tudós kísérletügyi főigazgató, a búza

vetőmagjának nemesítésévet nagy hírnevet szerzett két szakember, három, szakkőrőkben nagy tekin—

télyt szerzett gyakorlati gazda. Majd a búza meg-

felelő feldolgozásának kérdését világította meg a kísérleti állomás igazgatója, a gyakorlati élet ta-

38t _ 1931

pasztalatairől viszont legnagyobb malomegyesüle—

tünk igazgatója és egyik kiterjedt üzemű kenyér-

gyárunk vezetője számolt be.

A búza értékesítésének kérdését a Magyar Mező-

gazdasági Kiviteli Intézet elnöke és a Futura elnöke

világította meg, A inagánkereskedelem álláspontját

a Magyar Leszámítolő— és Pénzváltőbank egyik igaz—

gatőjának előadása ismertette.

Az általános érdeklődést, keltett úgy a napisajtő, mint a szaksajtó

előadásokat elég behatóan méltatta, azok magas színvonala a vitát rendező

Országos Mezőgazdasági Kamara célját bizonyára

nagymértékben előmozdította. Minden egyes előadó a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikai anyaggal világította meg álláspontját és általában az előadások legnagyobb része elég sűrűn tartalmaz különféle, statisztikai ősszeállításokat.

A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouwages arrivés á. la bibliothégue de POfche central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (liintérét international et de

the'orie générale.) —— La politigue du logement en

Europe. La construction dihabitations a hon marehé.

Bureau international du travail. Geneve. 1930. (Etu—

des et documents. G/3.)

The mineral industry its statistics, technology

(md trade, 1929. Edited by G. A. Roush. New York.

Assekuranz—Jahrbuch. Hrsg. S. J. Lengyel. Band 50. Wien. 1931.

Hygiéne du travail. Encyclopédie dihygiene, de

pathologie et diassistanee sociale, envisagées au point

de vue du travail, de liindustrie et des professions.

251/257, Fasc. Bureau travail.

Geneve.

international du

Minimum de capacité professionnelle des capi—

tm'nes et des o/ficiers de la marine marchande. Con- férence internationale du travail. Rapport IV. Bureau

international du travail. Geneve.

Dossier relaiif () la crise économigue mondiale.

Institut international du commerce. Bruxelles.

Prinzing, Dr. Friedrich: Handbuch der medizi—

nischen Statistík. 2. Auflage. II. Halbband: Die

Sterbefálle. Jena. 1931.

Thompson, Waren S.: Populaiion problems. 5.

Edition, New York. 1930.

Magyarország. (Hongrie) ——- Annuaire statis- tigue hongrois, 1929. Office central royal hongrois de statist. Budapest.

Budapest székesfőváros statisztikai és közigaz-

gatási évkőnyve, 1930. Kiadja Budapest székesfővá—

ros statisztikai hivatala. Budapest.

Doros-Melly: A nemibetegségek kérdése Buda-

pesten. I., ll. rész. Kiadja Budapest székesfőváros

statisztikai hivatala. Budapest.

mények. 61. I., II.)

A magyar búzatermelés irányelvei. Az országos

(Statisztikai Közle—

. mezőgazdasági kamara 1931. év január 8. és február 20—ika között tartott búzanapjain elhangzott elő-

adások és hozzászólások. Budapest. 1931. (Az orszá-

gos mezőgazdasági kamara kiadványai.)

Kartal Emil: A magyar mezőgazdasági krízis megszüntetése. Az árminimálás célszerű keresztül—

vitelc. Budapest.

(Isergő Károly dr.: Az Alföld problémái. Tanul—

mány az alföldi agrár- és munkásviszonyok javítá—

sáról és ezzel kapcsolatban a Duna-Tisza-csatornáról.

Szentes. 1931.

Bulgária. (Bulgarie.) w- Statistigue agricole, 1929. Ensemencement et réeolte. Direction générale de la statist. Sofia.

Cseh-Szlovákia. (Tchéco—Slovaguie.) —— Exposé

sommaire des travaux législatifs de [*Assemblée na-

tionale de la Républígue Tche'coslovague. Fasc. XXL Session de printemps 1930. Assemblée nationale.

Prague.

Die slovakische Industrie, 1930. Jahresbericht

der Zentralvereinigung der slovakisehen lndustrie.

Landesgruppe für die Slovakei des Zentralverbandes

der tsehsl. Industriellen. Bratislava.

Dánia. (Danemark.) —— Districts dladmínistration du Dunemark. (Novembre 1930.) Département de

statist. Koebenhavn. (Communications statistigues.

IV. 86/1.)

Finnország. (Finlande.) ——- Statistigue des in- dustries, 1929. Bureau central de statist. Helsinki.

(Suomen virallinen tilasto. XVIII. A/46.)