A Központi Statisztikai Hivatal ünnepi kiadványai

(1)

436 _SZEMLE

szerének kialakításával — foglalkozik. A szer—

ző a fogalmi rendszer általános kérdéseiről írt részben nagymértékben támaszkodik az irodalomra. Érdeme, hogy ezt az irodalmi anyagot rendezi és aktualizálja jelenlegi fel- adataink végrehajtása céljából. Az irodalmi feldolgozás mellett a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatokat kritikusan elemzi. Van önálló véleménye, világosan látszik, hogy e téma feldolgozásában milyen utat kíván kö—

vetni.

A IV. díjat (2000 Ft) Herczeg András kapta ,,A műszaki haladás szerepe a vegyiparban"

című munkájáért. A pályamű átfogóan. a ter- jedelem adta határok között is szinte teljes körűen érzékelteti vegyiparunk műszaki hala—

dását és színvonalát. Ilyen mértékben komplex elemző összeállitás e témában aligha je—

lent még meg. s éppen ezért tekinthető új—

szerűnek. Szerkezeti felépítése, tagolása, ará.

nyossága jó, fogalmazása gördülékeny. Olyan ritkán tárgyalt szempontokat fejt ki. mint pél- dául az optimális fejlesztési—beruházási arány. a kutatások megoszlása gyártmány—, illetve gyártásfejlesztésre. Minden fontosabb részben rámutat a szerző a fejlesztés még hátralevő és megoldásra váró feladataira, le- hetőségeire. A pályamű -— a bíráló bizottság véleménye szerint — lényeges átdolgozás nélkül főosztálykiadványként is megjelentet—

hető lenne.

Az V. díjat (2000 Ft) Sándor Istvánnak itél—

te a bíráló bizottság ,,Fogyasztói árpolitikánk 30 évének főbb vonásai az életszínvonal—

politika szemszögéből" című pályaművéért, amely időbeli fejlődésben, azon belül tema—

tikai metszetben mutatja be a magyar fo—

gyasztóiár—politika alakulását. Alapvetően el- különíti az 1968. évi reform előtti és a reform utáni gazdaságpolitikát. Az első szakaszban kiemeli a stabilizációt és az 1951. évi árren- dezést mint az időszak fogyasztói árai ala—

kulásának meghatározó pontjait. Lényegesen több oldalú és árnyaltabb az 1968—tól napjainkig terjedő szakasz tárgyalása. Ezavizsgá- lat 1975—ig terjed, sőt ,,A következő évek ár- politikájának főbb vonalai" alcím alatt sze- rény prognosztizálásra is vállalkozik, így a múlt. a jelen és a jövő ötvöződik a dolgozat- ban. Az egész dolgozat nagyon logikus, fe-

gyelmezett menetű. Dícséretes szűkszavúság- gal szorítkozik a lényegre. Jól használja fel a téma irodalmát anélkül. hogy a kifejtés ennek valamilyen fűzérévé válna, valamint a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elemzéseit és kiad—

ványait, anélkül, hogy ,.jelentés ízű" lenne.

A statisztikai adatok kezelése találékony és korrekt, az adatokat jól rendszerezi. és logikus

következtetéseket von le belőlük.—

A bíráló bizottság e díjazott dolgozatok felsőbb szintű pályázatra küldését javasolja.

A Központi Statisztikai Hivatal főosztályai 8 pályamű szerzőinek munkáját különdíjjal is elismerésben részesítették:

a Közgazdasági főosztály különdíját kapta:

Benkő lános, Fekete Gyula, és Halószné Bokor Katalin ,,A fogyasztás szocialista vonásai Magyar- országon",

Székely Gáborné ,,Népgazdasági struktúra és fej- lesztési politika",

Sándor István ,.Fogyasztósí árpolitikánk 30 évének főbb vonásai az életszinvonal—politika szemszögéből".

Fülöp Edit és Harsányi László ,,A fiatal szakem—

berek foglalkoztatása és keresete",

a Területi Statisztikai főosztály különdíját kapta:

Pásztor Miklósné ..A szénbányászat érdekeltségi rendszere és a nyereségre hatá fontosabb tényezők".

az lparstatisztikai főosztály különdíját kap—

ta:

Herczeg András ,,A műszaki haladás szerepe a vegyiparban".

Téli Józsefné ,,A magyar ipar helye és szerepe a szocialista munkamegosztásban",

Kristóf Imre ,,A Magyar Optikai Művek 1968—1973.

évi fejlődése az indirekt gazdaságira'nyítási rendszer körülményei között"

című pályamunkája.

Az első szakaszban legjobbaknak bizonyult alkotásokat a rendező szervek a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Ifjúsági Bizottságának továb—

bítják. A második szakaszban az ,,ágazati"

pályadíjakat a Hivatal Ifjúsági Bizottsága ítéli oda, és egyben megrendezi kiállításukat.

(A második szakasz eredményeinek ismerte- tésére és a bevezetőben felsorolt vállalatok önállóan rendezett pályázatainak értékelésé-

re még visszatérünk.)

V. Gy. — Dr. V. L.

A KÖZPONTI STATISZTIKAl HIVATAL UNNEPI KIADVÁNYAI

Az 1945-től 1975—ig eltelt időszak jelentős változásokat hozott a szocializmust épitő Ma- gyarország társadalmi, gazdasági és kulturá- lis életében egyaránt. Az 1975. év az 1945—re való visszaemlékezés mellett a Magyar Szo—

cialista Munkáspárt Xl. kongresszusának éve is. amikor a három évtized eredményei mel—

lett a X. kongresszus óta eltelt évek munká—

ját is áttekinti az ország. E két időszak nagy- mértékű változásait mutatják be és értékelik a Központi Statisztikai Hivatalnak a XI. kong—

resszus tiszteletére és a felszabadulás 30. év- fordulója alkalmából megjelentetett kiadvá- nyai. Ezek között elsőként említhetjük azt a különkiadvónyt és adatösszeállítást. amely részben regionális, részben az egész ország-

(2)

SZEMLE

ra vonatkozó összesítő jellegű adatokat tar—

talmaz, és bemutatja a fejlődésre legjellem—

zőbb adatokat. Emellett a hagyományos hiva- tali kiadványok nemcsak ünnepi köntösükkel, hanem a szocialista fejlődés 30 évét kiemel- ten bemutató adatösszeállításokkal emlékez-

nek eredményeinkre.

A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A MEGYEK ÉS A FÓVAROS FEJLÖDESE

A kötet —— amelyeta Területi Statisztikai tő—

osztály szerkesztett — a Xl. kongresszusra való felkészülés jegyében átfogó képet kíván adni a X. kongresszus óta eltelt időszak alatti terü—

leti fejlődés főbb tendenciáiról és jellemzői- ről, az elért eredményekről és a további fej- lesztési feladatokról.

A kiadvány bevezető, összefoglaló tanul- mánya átfogóan értékeli az ország gazdasá- gának területi fejlődését, a lakosság életkö- rülményeinek alakulását. Megállapítja, hogy az elmúlt évek területfejlesztése összhangban volt a X. kongresszus irányelveivel és a negyedik ötéves tervben megfogalmazott célki—

tűzésekkel. A korábbiakhoz hasonlóan ezt az időszakot is az jellemezte, hogy az ipari ter- melőerők legdinamikusabb növekedése a ke—

vésbé iparosodott megyékben következett be.

Következik ez abból is, hogy az egy lakosra jutó beruházások évi átlagos összege — amely 58 százalékkal magasabb volt, mint a har—

madik ötéves terv időszakában — Budapesten az országos átlagnak megfelelően növeke—

dett, az iparosodott megyékben ennél kisebb.

a kevésbé iparosodott megyékben pedig en—

nél nagyobb ütemű volt a növekedés. A negyedik ötéves terv előirányzatain belül a kor- mány jelentős anyagi eszközöket biztosított az elmaradott területek további iparosítására, a szénbányászati területek ipari szerkezeté- nek megváltoztatására. valamint a fővárosi üzemek vidékre való telepítésének elősegíté- sére. A preferált területeken ezek a hozzájá—

rulások, valamint az ide vonzott vállalati be- ruházások lehetővé tették a tervezett célkitű- zések elérését.

A vidéki iparosítás területileg eltérő jellege legszembetűnőbben az ipari foglalkoztatottak számának és területi megoszlásának vál- tozásában mutatkozott meg. Budapest ipari fejlesztésének intenzív jellegével szemben az elmaradott vidéki területeken a fő irányzat az ipari munkahelyek számának erőteljes nö—

velése volt. Ennek eredményeként Budapesten csökkent, a kevésbé iparosodott megyékben az országos átlagot jóval meghaladó mérték—

ben nőtt az ipari foglalkoztatottak száma. A vidéki ipar három év alatt bekövetkezett ösz- szes létszámnövekedésének 63 százaléka a kevésbé iparosodott megyéket érintette. A vi- déki ipartelepítés jelentős hányada terüle- tileg koncentráltan. a megyeszékhelyeken, (:

437

városokban, illetve kisebb részben az arra alkalmas nagyközségekben valósult meg.

Tovább csökkent a foglalkozási szerkezet alapján mezőgazdasági jellegűnek minősít- hető megyék száma; ma már csak két megyé- ben — Bács—Kiskun és Szabolcs—Szatmár me- gyében — haladja meg a mezőgazdasági ak—

tív keresők aránya a 40 százalékot.

A korábban iparilag kevésbé fejlett terü- letek iparosításával, a mezőgazdasági nagy- üzemek megerősödésével, városhálózatunk ki- egyenlítettebb fejlődésével szűnőben vannak a népesség nagyarányú területi mozgását előidéző folyamatok. A vándorlások számá- nak jelentős mérséklődése mellett csökkent a megyén túli elvándorlások száma, nőtt a me- gyén belüli lakóhely-változtatások aránya.

A lakóhely-változtatások fő iránya továbbra is a városokba való költözés volt. 1974. ja—

nuár 1-én már a népességnek közel 50 szó- zaléka lakott a városokban.

Jelentős hangsúlyt kapott a lakosság élet—

szinvonalának emelése, életkörülményeik ja—

vitása, az ellátás színvonalában mutatkozó indokolatlan területi különbségek mérséklése.

Ennek megfelelően a negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában többek között számos olyan ár—. bér— és szociálpolitikai intézkedés látott napvilágot, amelyek komplex rendszert alkotva a különböző társadalmi rétegek. a lakosság meghatározott csoportjai életszínvo- nalának kiemelt kezelését célozták. Ezek az intézkedések jelentősen hozzájárultak ahhoz.

hogy a tervidőszokban számottevően emel- kedtek az életszínvonalat legközvetlenebbül érintő jövedelmek, s a jövedelmi helyzet vál- tozásának általános tendenciáin belül jelen—

tősen javult az egyes területeken. megyékben élők jövedelmi színvonala is.

Az infrastruktúra egyes ágazatait tekintve azokban volt a leggyorsabb a fejlődés, amelyekben a tervidőszak elején szélsőséges területi különbségek jelentkeztek. A legszá—

mottevőbb volt a közelítés a közmű-, ezen be—

lül is a vízellátásban, a lakásépítésben. a kereskedelmi ellátásban. Kiegyenlítettebben fejlődtek azok az ágazatok, amelyekben a tervidőszak elején is viszonylag kis mértékű te- rületi különbségek voltak tapasztalhatók.

A fejlődés ellenére a lakosság ellátásában továbbra is jelentős a területi differenciált—

ság. Számottevők a különbségek a víz-, a csatorna— és az energiaellátásban. A fejlesz- tést továbbra is befolyásolja a városi népes- ség területileg eltérő aránya és növekedési

üteme, valamint az egyes területek eltérő te—

lepülésszerkezete.

A főváros és a tizenkilenc megye két kongresszus közötti fejlődését bemutató tanulmá- nyok — amelyeket azonos szerkezeti felépítés—

ben a fővárosi, illetve a megyei igazgatósá- gok készitettek — a X. kongresszus határoza- tainak, a megyei pártértekezletek irányelvei—

(3)

438

nek tükrében a negyedik ötéves tervben s igy a megyék (főváros) ötéves tervében fog- lalt célkitűzések időarányos megvalósulását tekintik át. Értékelika két kongresszus közötti időszakban végbement társadalmi—gazdasági fejlődést, részletesen bemutatva a megyék gazdasági helyzetét és növekedését, a lakos—

ság életkörülményeinek alakulását, a telepü—

Iésfejlesztés eredményeit, a fontosabb jövő—

beni célokat és feladatokat.

A kötetben közölt részletes táblázatos számanyag jól kiegészíti a tanulmányokat.

HARMlNCEVES TÁRSADALMI.

GAZDASÁGI ES KULTURÁLIS FEJLÖDESUNK A HAGYOMÁNYOS KIADVÁNYOKBAN

A Központi Statisztikai Hivatal a felszaba- dulás 30. évfordulójára részben különkiad- vány, adatösszeállítás megjelentetésével, rész- ben egyes hagyományos kiadványoknak a 30 éves fejlődést bemutató részekkel történő ki-

egészítésével emlékezik meg.

A ,.Magyarország, 1945—1975" ci összeállí—

tás. amely a XI. kongresszus előestéjén je—

lent meg, kis terjedelemben (10 oldalon), de jól áttekinthető formában és népszerű fogal- mazásban tartalmazza a társadalmi és gaz- dasági fejlődés legfőbb adatait két vagy há- rom időpontra. A füzet összeállítói arra töre- kedtek, hogy egy háború előtti évre, továbbá a szocialista építés kezdeti időszakának egy évére (1949-re vagy 1950-re) vonatkozó és a rendelkezésre álló legfrissebb, 1974. vagy 1975. évi adatokat állítsanak egymás mellé.

Az összeállítást térkép, grafikon és fénykép egészíti ki. A kiadvány 12 nyelven -— a magyar mellett'orosz, lengyel. cseh, szlovák, német bolgár. román, szerb-horvát, spanyol, angol és francia nyelven — jelent meg.

A ,,Magyarország társadalmi—gazdasági fejlődésének 30 éve" című album több szín—

nyomásban készült, és 45 oldal grafikont, va—

lamint párhuzamosan ugyanannyi szöveges-—

táblás oldalt tartalmaz, amelyek kiegészítik a grafikonokkal szemléltetett 30 éves fejlő- désről és az elért színvonalról adott képet.

Az album két fő fejezetre oszlik: az egyik a társadalmi, a másik a gazdasági fejlődésről

számol be. Mindkettőben 6 alfejezet van.

SZEMLE

A társadalmi fejlődésről szóló rész amellett, hogy bemutatja a népesség számának, össze- tételének, foglalkoztatásának változását.

külön oldalakat szentel a nők, az ifjúság. a munkásosztály arányának. helyzetének stb.

ábrázolására, Ez a főfejezet tartalmazza a lakosság jövedelmi helyzetének, fogyasztásá—

nak, egészségügyi és kulturális ellátásának fejlődésére vonatkozó adatokat is.

A gazdasági fejlődést a nemzeti jövedelem.

a nemzeti vagyon, a beruházások adatai, to- vábbá az egyes népgazdasági ágak és azo- kon belül a legnagyobb ágazatok helyzeté- nek, szerkezetének. szinvonalának bemutatása rajzolja meg. Az album bevezető táblájában szereplő 26 mutató közül 25-nél nemcsak a szokásos 1938., illetve 1950. évi, hanem az 1945. (egy—két esetben 1946.) évi adatok is segítik az olvasó tájékozódását.

A ,,Maí Magyarország" c. kézikönyv jelen- leg már a Központi Statisztikai Hivatal rend- szeres kiadványai közé sorolható. Ez a kiad- vány szöveges leírásban, szövegközti táblák- ban, grafikonokban és fényképekben' ad ké- pet az ország társadalmi, politikai, gazdasá- gi viszonyairól. A kiadvány —- címének megfe—

lelően — elsősorban a legújabb helyzet leirá- sát adja. így a jelenlegi kiadás lényegében a negyedik ötéves tervidőszak eredményeit mutatja be. Tekintettel azonban arra, hogy megjelenése hazánk felszabadulásának 30.

évfordulójával esett egybe, összefoglalóan is és az egyes fejezetekben is áttekintést ad a szocialista építés eddig eltelt időszakáról. E kiadvány a magyar mellett orosz, angol. né- met, spanyol és francia nyelven is megjelent.

A ,.Magyar Statisztikai Zsebkönyv" hagyo- mányosan április A—re jelenik meg. A zseb—

könyv összefoglaló fejezete már évek óta tar—

talmazza a főbb mutatók hosszú idősorát 1950-től napjainkig, amelyet esetenként a há- ború előtti időszakra vonatkozó adatokkal is kiegészítették. Az 1975. évi kiadást a felsza- badulás 30. évfordulója alkalmából egy új fejezet vezeti be, amelynek címe: ,.A felsza- badulás utáni társadalmi—gazdasági fejlődés főbb adatai", és amely háború előtti, 1949—- 1950. és 1974—1975. évi mutatókat tartalmaz.

Holka Gyula — Kovács Tibor

MAGYAR SZAKIRODALOM

STARK ANTAL:

NEPGAZDASAGUNK 30 ÉVE

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 154 old.

Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából nagyon sok oldalról mutatják be a tudósok. a művészek és az egyes területek szakértői társadalmunk és gazdaságunk fej-

lődését, alakulását. Elismerés illetheti ezért a szerzőket, akik összefoglalják e 30 év legfon- tosabb eseményeit, és dícséret a kiadókat.

amelyek ösztönözik a szerzőket, és vállalkoz- nak arra. hogy népszerű formában is közre- adják a leghasznosabb műveket.

Sikeres vállalkozás volt a Kossuth Kiadó által gondozott ..Népgazdaságunk 30 éve"