Nemzetközi statisztika

(1)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

SZOVJETUN I 0

A SZK(b)P KÖZPONTI BIZOTTSAGÁNAK TERVEZETE:

A XIX. Pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejleszrését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez

A negyedik ötéves terv sikeres tel—

jesitése lehetővé teszi, hogy a nép- gazdaság valamennyi ágának további fellendülését, a nép anyagi jólétének és kulturális szinvonalának emelkedését, valamint a közegészségügy fejlődését biztositó új ötéves tervet fogadjunk el.

Ezért a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa szükséges- nek véli, hogy a párt központi bizott—

ságának és a Szovjetunió Miniszter—

tanácsána'k a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozóan a következő irány—

elveket adja. '

I. Az ipar területén

1. Az ipari termelés szinvonalának öt év alatti növekedését körülbelül 70 százalékban állapítsák meg, az ipar teljes termelésének évi átlagban, körül—

belül 12 százalékos növekedési üteme mellett. A termelési eszközök (,,A"- csoport) termelésének növekedési üte- mét 13 százalékban, a fogyasztási cikkek gyártásáét (,,B"—csoport) ll szá- zalékban szabják meg.

2. A legfontosabb ipari termxékfajtá'k termelésének növelését 1955-re 1950-hez viszonyítva hozzávetőlegesen a követ—

kező mértékben irányozzák elő:

Nyersvas ————— 78 %

Acél —————— 82 %

Hengereltáru — —— —— -— 64 %

Szén —————— 43 %

Ásványolaj ————— 85 %

Villamosenergia — — —- — 80 % Viziturbina ————— 7 B szeresre Gőzkazán ————— 2 7 ezeresre Kohászati berendezés

Nagy iorgácsoló—szerszámgép 2.6-szeresre

Gépkoal ————— ao %

Traktor ————— l9 %

Kalciuált szóda —— —— —- 79 %

Marónátron —— —— —— —— 79 % Mini-ágya ————— 88 % Magumi —————— 32 11.

Cement —————— 2 2 szerare

A kitermelés helyéről elfuva—

rozott ipari famennyiség ——

Paplros

Pamutszövet —- -— —— ——

Gyapiúszövet —— —— —— —- Bőrcipő

Kristálycukor ——— —— —— -—

Hús ———————

Ha! ———————

Allati zsiradék __ —— -——

Növényi zsiradék —— ——

Konzerv

l! ns3388§322$8€ g$§ssss$$ss

2.1—szer s

3. Az állami ipar beruházásait az ipari termelés további emelésére vonat—

kozó tervnek megfelelően 1951—1955- ben az 1946—1950. évi színvonalnak hozzávetőlegesen kétszeresére kell emel—

ni. Az új vállalatok és gépesoportok üzembehelyezésén kivül biztosítsák a működő üzemek kapacitásának növelé- sét, mégpedig újjáalakításuk új beren—

— dezésekkel való ellátásuk, gépes-itésük, termelésük hatékonyságának fokozása és technológiai folyamataik tökéletesí—

tése útján. Használják ki a meglévő vállalatok kibővítésének lehetőségét,, mint a termelés legkisebb költséggel való növelésének legfontosabb tartalé—

kát. Készítsenek előregyártott épület- elemeket a kohászati vállalatok. villa-x

(2)

800

mosenőművek, olajfeldolgozó üzemek és szénbányák építéséhez, hogy a kö- vetkező években biztosítsák ezeknek az

iparágaknak megszabott fejlődését.

Biztosítsák az írj—ötéves terv során épülő ipari vállalatok jobb földrajzi el—

helyezését, s ne tévesszéik szem elől, hogy az *észszerűtlen és a rendkívül nagy távolságra irányuló szállítások megszüntetése végett az ipart még kö- zelebb kell vinni a nyersanyag- és üzemanyagtorrásokhoz.

4. A vas és acél termelésének további * növelésével egyidőben bővítsék ki a vaskohászat választékát, s jelentősen fokozzák a híánycikkek közé tartozó hengerelt árufajták termelését, egyebek közt a durvalemezacél gyártását mintegy 80 százalékkal, a finomacéle't és hengereltacélét 2,l—szeresre, a rozsda- mentes acéllemezekét pedig 3,l-szeresre. Fejlessz-ék tovább a gazdaságos méretű és profilú hengerelt árusk gyár—

tását.

Nőveljék a gépgyártáshoz szükséges különleges acélfajták és ötvözetek ter- melését, s javítsák minőségüket.

Biztosítsák a kohászati vállalatok kapacitásának jobb kihasználását. Fejt- senek ki fokozott munkát a vaskohá- szati üzemek kohászati folyamatainak hatékonyabbá tétele, valamint a kohá- szati berendezések, a munkaigényes folyamatok iautomatízálása és gépesí—

tése terén.

Az ötödik ötéves tervben a nyers—

ífasgyártást új kapacitások üzembe—

hely—ezésével emeljék körülbelül 32 szá- zalékkal, az acélgyártásét 42 százalék—

kal, a hengereltáru termelését legalább

kétszerte—sére, ia kokszgyártásét 80 száza—

lékkal és a vasérc kitermelését három—

szorosára, a negyedik ötéves tervhez v i szon v itwa .

A déli, urali, szibériai, központi és

északnyugati területeik vaskohászatának fejlesztésével egyidejűleg biztosítsák a kaukázusontűli területek kohászati ipa—

rának továbbfejlesztését is.

írják elő a vas és acél termelésének fejlesztését a helyi iparhoz átartozó fél—

késztermékeket előállító kisebb vasöntő—

dék épitése útján.

5. Jelentősen fokozzák a színesfémek

termelését. Tenmelésüiloet öt év alatt ki')-

rülbelül rákövetkező mértékben növel—

jók: a finomított rézét 90 százalékkal,

az ólomét 2,7—szeresre, az alumíniumét legalább 2,6—szeresre, a cinkét 2,5-

szeresre, a nikkelét 53 százalékkal és az ónét 80 százalékkal.

Gépesítsélk a bányamunkátkat és a többi munkaigényes termelőfolyamatot automatizálják és tegyék hatékonyabbá a termelési folyamatokat, növeljék az ércetkből a fémek ikomplex kivonását, biztosítsák a [kiváló minőségű vas és fém termelésének további növelését, jelentősen bővítsék ki és javítsák meg a működő üzemek termelőkapiacításának kihasználását, építsenek új vállalatokat.

6. A víllarnosítás területén biztosit- sák a villamoserőművelk kapacitásának gyorsütemű növelését, hogy tökéleteseb- ben kielégíthessék a népgazdaság és a lakosság növekvő villamosenergia- szüikségletét, s gyarapithassák az ener—, getikai rendszerek tartalékait.

Öt év alatt emeljék a villamos-erő—

művek összkapacitását körülbelül két szeresre, a vízierőművekét háromszo—

rosra, a hőerőművek közül pedig első—

sorban a már műiködők kibővítését bíz- tosítsálk. Helyezzék üzembe az épülő nagy vízierőműveket, mégpedig a 2,100.000 kílowattos kujbísevi, vala—

mint a kámai, a gorkiji, a mingecsauri, az usztykameno-gorszki és más vizierő—

műveeket összesen l,916.000 kilowatt tel—

jesítő'képességgel. Építsék föl és adják át rendeltetésének a tkujbisev—moszkvai villaimostávvezetéket.

Fejlesszék tovább a sztálingrádi és

a ilnahovkaí vizierőmű építését, s kezd- jék meg új, nagy vízierőművek építését:

a cseboikszárit ia Volgán, a votiki—nszlkit a Kámán, a buhtiarminit az lrtísen és több mást.

Kezdjék meg az Angara folyó ener- giaiforrásainaik (kiaknázására irányuló munkákat, hogy az olcsó villamosenergia és a helyi rnyersanyaigfor—rások segítségével fejleszthessék iaz ércbányá—

szatot, az aluminium— és a vegyészeti ipart, valamint más iparágakat.

A déli területek, az Ural és a Kuz—

nyec-medence ára—mellátásának jelentős mértékű megjavítása céljából biztosítsák ezeken a vidékeken a kerületi és üzemi hőerőművek kapacitásának számottevő növelését. A városok és kerületek áram—

ellátásánazk biztosítására a nagyteljesít—

ményű víllarnoserőműveken kivül épit-

(3)

N EMZETKÖZI STATISZTIKA 801

sen—ek kisebbeket és közepes teljesitmé—

nyiieket is.

A további iparosítás feladataival kapcsolatban biztosítsák, hogy na' villamosenergia termelését a Litván Szov—

jet Szocialista Köztársaságban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban és az Észt Szovjet Szooialista Köztársa- ságban 2—2,5—szeresre emeljék. Épít- sék fel a narvai vizierőművet, ia rigai hőerőműlközpontot és végezzék nagy ütemben a kaunzaszi vizierőmű építését.

A városok és iparvállalatok távfűtésé- nek kiterjesztése céljából biztosítsák a hőerőmüközpontok és távfűtőhálózatok építését.

/Nagy mértékben automatizálják a villamoserőmüvek termelési folyamatait.

Fejezzék be a kerületi vízierőművek tel- .jes automatizálását és térjenek át az

energetikai rendszerek távvezérlésére.

7. Biztosítsák az ásványolajipar gyorsütemű fejlesztését. Törekedjenek a tengeri olajlelőhelyek ásvány-olajterme- lésének :bovábbfejl—esztésére.

Az ásványolajtermelés tervezett növe- lésének megfelelően biztosítsák az ás—

ványolajfeldolgozó ipar fejlesztését, till ásványoluajfeldolgozó üzemeket pedig az olajtermékfogyasztó vidékek közelében helyezzék el.

Az elsődleges ásványolajfeldolgozó üzemek kapacitását öt év alatt körül- belül kétszeresre, la nyersanyagkrakkoló üzemeket pedig 2,7-szeresre növeljék.

Ezt az ásványolajfeldolgozás jelentős kibővítésével és a könnyű ásványolaj- termékelk gyártásának fokozásával érjék el mind a működő, mind pedig az újon- nan üzembe helyezendő ásványolaj- feldolgozó üzemekben.

Fejlesszék tovább a mesterséges folyé- kony fűtőanynagok termelését.

Az eddiginél jóval több olajfőveze- féket, valamint ásványolaj- és olaj- terméktárolo' berendezést építsenek és adjanak át rendeltetésének.

8. Biztosítsák a gázgyártás jelentős- mértékű fejlesztését. Öt év alatt körül- belül 80 százaléklkal növeljék a földgáz és az olajjal együtt feltörő egyéb gáz- fajták termelését, valamint a szénből és égőpalából kitermelt gáz mennyiségét.

Fokozzák a gázszolgáltatást a háztartá—

sok részére, nagyobb arányokban hasz—

_ (ÖK Statisztikai Szemle % 'mi—T ?

náljaanak gázt gépkocsik üzemanyaga—

ként, s fokozzák a gáz vegyi-termékei- nek gyártását.

Az Észt Szovjet Szocialista Köztársa- ságban körülbelül 2,2-szeresre növeljék az égőpalából termelt gáz mennyiségét, ,, fejezzék be a kohtla—járve—tallini gáz- ' vezeték,építését, s az elkészült veze—

téket helyezzék üzembe.

9. A széniparban irányozzák elő a kok- szolható szenek termelésének meg- gyorsítását. Öt év alatt legalább 50 százalékkal növeljék az ilyen szénfajták termelését.

Javitsák a szén minőségét, jelentősen terjesszék ki dúsítását és brikettezését;

öt év alatt körülbelül 2,7—szeresre növel—

jék a szén düsitását.

Rendszeresen javítsák a szénlelő—

helyek kiaknázásának módszereit. Na- gyobb mértékben alkalmazzák a' leg—

újabb bányagépeket és mechanizmuso—

kat a szénbányászat komplex gépesíté- sére, további műszaki fejlesztésére és a munkatermelékenység fokozásának biz- tosítására. Minden módon fejlesszék a leginkább munkaigényes termelési fo—

lyamatok igépesítését, elsősorban ,a, szén—

padokon a jövesztést, valamint az elő—

vájási vágatok mélyitésekor a szén és a [meddő kőzet rakodását s nagyobb mértékben alkalmazzák a fejtési szintek düoolásának gépesített módszereit.

A negyedik ötéves tervhez képest körülbelül 30 százalékkal növeljék a szénbányák kapacitásának kihaszná- lását.

Öt év alatt biztosítsák a tőzegterme—

lés 27 százalékos emelését, s irányoz- zák elő a helyi szénfiajták termelésének továbbfejlesztését; növeljék az égő pala termelését 2,3—szeresre, s különösen fokozzák az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban. Az Észt Szovjet Szo- cialista Köztársaságban az égő piala—

vegyészeti ipaar fejlesztése alapján öt év alatt körülbelül 80 százalékkal növeljék a mesterséges folyékony tüzelőanyagok termelését.

10. Gyors ütemében fejlesszék a gép- gyártást, amely az újabb hatalmas- arányú műszaki fejlődés alapja a Szov—

jetunió népgazdaságának minden ágá- ban. Öt év alatt körülbelül kétszeresre növeljék a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termelését.

(4)

A gépgyártásban tekintsék különösen fontos feladatnak a villamoserőművek, a vas- és szinesfémkohászati vállalatok, az ásványol'ajfeldolgozó és a mestersé- ges folyékony tüzelőanyagtermelő vvál- lalatok épitkezéseinek ellátását gépi be- rendezésekkel. A mennyiségi követelmé—

nyeknek megfelelően fejlesszék tovább a vizi- és gőzturbiná—k, generátorok, nagyfeszültségű berendezések és külön- féle vezérlőkészüle'kek gyártását a nagy hő— és vízierőművek, kohászati, ásvány- olarjlfeldolgozó és más üzemek számára, s gyártsanak mind több és több nagy szerszámg'épet és kovácsoló—sajtoló be-

rendezés—t. ,

Öt év alatt a hengerműberendezések gyártását több mint kétszeresre, a pre—

cíziós szerszámgépekét körülbelül két- szeresre, a nehéz kovácsoló-sajtoló gépe- ket nyolcszor—osrta, az irányító— és ellen—

őrzőkészülékekét pedig körülbelül 2,7- szeresre növeljék. A vegyészeti ipari be- rendezések gyártásának öt év alatti növekedését körülbelül 8,3-szeresre mé- retezze'k. Jelentősen fokozzák a nagy—

teherbírású Diesel-motoros és gázgene- rátororsu gépkocsik gyártását.

1950-hez képest növeljék 1955—ben a tengeri teherhajók és tartályhajók gyár- tását körül—belül 2,9-szeresre, a folytatni személyszállítóhajókét 2,6—szeresre, a halászhiajo'lkét pedig 3,8—szeresre.

Biztosítsák a gépgyártás továbbijfej- lesztését: a hajógyártás, a turbina- gyártás és a szerszámgépgyártás fej—

lesztését a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban; a villamosgépgyártá's, a szerszámgépgyártás, és a hűjóthál'táS fejlesztését a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban; a hajógyártás és a vil- lamosgépgyártás fejlesztés-ét az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban.

Bizt—osítsák az emelő- és szállító- berendezések, a munkaigényes termelő- folyamatok gépesítését szolgáló gépek, a komplex épitőanyaggyártó berendezé—

seik, valamint az önműködő könnyű- és élelmiszeripari berendezések gyártásá- nak jelentős fokozását, gyártsanak még több új szövőgépet.

Fejlesszék tovább a nagyteljesítmé—

nyű' gépek és berendezések gyártását az ' erdőkitermelés, a oelluióze- és papír- ipar, a fűrésztelepek és a fafeldolgozó ipar számára.

, NEMZETKÖZI srarisz KA

Az új gépek tervezésekor a minőség javításán kivül törekedjenek a gépek súlyának csökkentésére. ,

A legfontosabb berendezésfajták gyár- tásának megfelelő teljesítése céljából' 1951-től 1955-ig építsenek és helyez—

zenek üzembe új erőgépgyásrakat és hengerműberendezés—gyártó üzemeket, a működő üzemek átalakítását pedig fejez-

zék be, s kezdjék meg új henger—mű- berendeze's-, eturbi-na- és kazángyártó

üzemek építését. ,

Bővítsiék ki a meglévőkapacitásokat és helyezzenek üzembe újakat az olaj—, berendezéseket, emelő— és szállító-

berendezéseket, valamint teljes építő- anyagipari berendezéseket gyártó üze—

mekben.

Jelentősen bővítsék ki a meglévő aka—' pacitásokat tés helyezzenek üzembe írja-,, , kat a nagy lszers'ztz'rmgé'pek, kovácsolá- sajtológépek, precíziós mérőműszerek és a gyártási folyamatokat önműködően vezérlő készülékek gyártása terén.

ll. A vegyészeti iparban biztosit—

sák a műtrágya, a szódva és :a műguml termelésének még gyorsabb ütemű foko—

zását, s fordítsanak különös figyelmet a műgumigyártásnak a földgázok fel- használásával történö nagymértékű fej—

lesztésére.

Fokozzák a műanyagok, festékfajték és műselyem-nyersanyagdk termelését, s bővítsék az egyéb vegyészeti termékek választékát. Fejlesszék a színesfémpótló műanyagok termelését.

Gondvosikodjansak az sammóniák—, kén—

sav-, műgum_i—, szintetikus szesz-,

szeria—, műtrágya, __ különÖSen a szem—

csés műtrágya —— és a növényvédő vegy- szergyártás kapacitásának növeléséről.

Az Észt Szovjet Szocialista Köz- társaságban szervezzék meg a szuper—

,, foszfát termelés-ét.

Készítsenek előregyártott épület- elemeket a műtrágyagyárak építéséhez, hogy a következő években ilymódon is biztosítsák a műtrágyxargyártás kellő fej—

lesztés-ét. A foszfátsalakot telj—es mérték- ben liaasználják fel műtráigyázásraf

Széles körben használjanak oxigént a különféle iparágak —— elsősorban a vas- és fémkohászat —— gyártási folyamatai—

ban, a gázgyártásban, a cellulóze— és cementiparban.

12. Sztintessék meg_ a faiparnak a népgazdaság növekvő szükségleteitői

(5)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

való elmaradását. Növeljék a fűrész- áruk termelését, s—fokozzák a terme- lési, valamint építkezési alkatrészek gyártását. Minél nagyobb mértékben helyezzék át a fakitermelést az erdőben gazda—g vidékekre, különösen az északi kerületekbe, az Ural, Nyugat—Szibéria és sa Ksarél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság vidékeire, csökkentsék az erdők irtását az ország erdőben szegény vidékein. A fakitermelés idényjellege'nek csökkent-ése végett az új fakitermelő körzetekben létesítsenek gépesített üze- meket, s biztosítsanak számukra álla—ndó munkásokat. Fejlesszék tovább a faki- termelő munkálatok komplex gépesíté- sét. Javitsák meg a fakitermelés szer—

vezését és gépeinek kihasználását, biz- tosítsák a fakitenmelő munka termelé—

kenységének emelését. Öt év alatt az új fakitermelő körzetekben üzembehelyezett itírésztelepek számát az előző ötéves tervhez viszonyítva . emeljék mintegy

nyolcszorosnai;

Minden módon biztosítsák a papir-, e-ellulóze—, bútor-, furnírlemez-, favegyé- szeti és hidrolitikai ipar fejlesztését.

A bútorgyártást emeljék legalább há- romszorosára.

13. A népgazdaság növekvő szükség- leteinek kielégítése céljából fokozzák legalább kétszeresre a főbb építőanya- gok gyárt—ását, javítsák meg az építő- anyagok minőségét és bővítsék válasz- tékát. A téglagyártást emeljék körül- belül 2,3—szeresre, a palargyártást 2,"—

tszeresre, a csiszoltüveg gyártását négy- szeresre. A városépitésben és az ipari építkezésekhez határozottabban alkal—

mazzák az új, korszerű 'falazó anyago—

kat, s fokozzák a nagy salakobeton- és beto—ntömbök gyártását. Gyártsanak jó- val több új, kiváló minőségű díszítő—

és burkolóa—nyagot, gyári készítésű kerá-

mia-, gipsz-, beton- és vasbetonalkat—

részt, valamint szerkezetet, amelyek elő- segítik a nagyipari építőmódolk fokozot—

tabb alkalmazását, csökkentik az épít- kezés önköltségét, jobbá, hosszabb élet—

tartamúvá és építőművészeti szempontt—

ból szebbé teszik az épületeket és épit—

ményeket. Az Uralban, Szibériában, a Volga mentén, a Távol—Keleten és Kö—

zép-Ázsiában, továbbá a nagy iparvidé- káren, ahol nagyszabású építkezések folynak, az országos átlagnál gyorsabb ütemben növeljék. az építőanyaggyár—

6 *

§???

tást. Emeljék mintegy 2,l-szeresre a cementgy-ártás kapacitását.

14. Bizto—sítsák a közszükségleti cikkek gyártásának gyorsütemű fokozását.

A könnyű- és élelmiszeripari gyártmá- nyok termel-ését legalább 70 százalék- kal növeljék.

A mezőgazdasági nyersanyagforrások növekedésének arányában építsenek nagyszámú könnyű- és élelmiszeripari üzemet, különösen, pamutipari kombiná- tokat, műrostfonalgyárakat, selyem-,

kon-fekcióipari, kötő—szövőüz-emeket, bőr--

és cipőipari, cukoripari, olajsajtoló, zöldségszárító, édesipari, teaszárító—, konzerv—, sörfőző—, borászati, hús-, hat—, vaj— és sajtipari üzemeket.

1955 végére a pamutszövetgyártás kapacitását körülbelül 32 százalékkal, a mürostfonal—gyártásét 4,7-szeresre, a láb- beligyártásét 34 százalékkal, a kristály—

cukorgyártó üzemek teljesítőképességét 25 százalékkal, a cukorfinomító üzeme—

két 70 százalékkal, a teuafeld-oligozó üze—

meket 80 százalékkal, .az olajosmagva—

kat feldolgozó olajsajtoló üzemek telje- sítőképességét 2,5—szeresre, a zöldség—

szárító üzemeket 3,5—szeresre, a .hat-, zöldség- és gyümölcskonzervüzemek .ter- melését 40 százalékkal, a lhűtőházi ka- pacitást és a halfagyasztó hűtőhajók kapacitását 70 százalékkal, a húsfeldo'l- gozó kombinátokét 40 százalékkal, az állati zsinadélkfeldolgozó üzemekét 35 százalékkal, a sajtagyárak kapacitását kétszeresre, a tejkonzerviizemekét 2,6—

szeresre, a tejporüzemekét kétszeresre, a teljes tejtermékeket készítő üzemeket

60 százalékkal növeljék 1950—hez viszo—

nyitva.

Széles körben automatizálják és gépe- sitsék az élelmiszerek és ipaí'cikkek ter-

melési folyamatait. '

Minden lehető módon mozdítsák elő a haltenyésztésben a halállomány -——

különösen a mesterséges tavak bal- állományának —— gyarapodását.

Öt év alatt a Litván Szovjet—Szocia- lista Köztársaságban körülbeliil 3,9- szere—sre, a Lett Szovjet Szoctalista Köz—

társaságban 80 százalékkal, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban 35 százalékkal növeljék a kifogott hal mennyiségét. Az említett köztársaságok—

ban bővítsék ki a már működő halfel- dolgozó üzemeket, s építsenek újakat.

(6)

⁸⁰⁴

Biztosítsák a közszükségleti élelmi—

szerek és iparcikkek minőségének és választékának további javítását, tökéle- tesítsék az élelmiszeráruk csomagolását és kiszerelését.

15. A helyi ipari vállalatok és kis—

ipari szövetkezetek termelését növeljék öt esztendő alatt körülbelül 60 száza- lékkal. Elsősorban a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági eszkö- zök, továbbá a helyi épitőanyagox ter—

(melését fokozzák s jelentős mértékben javítsák a termékek minőségét. Fejlesz—

szék :ki a Szövetségi köztársaságok saját nyersanyagbázisát helyi iparuk és kisipari szövetkezeteik számára. Javntsák meg a lakosság szükségleteinek kielégi- tését szolgáló helyi ipari vállalatok mű- helyeinek és a kisipari szövetkezeteknek a munkáját. Fokozzák a helyi szovjetek szerepét a helyi ipar és a kisipari szö- Vetkezetek irányitásában.

16. A meglévőépítőszervezetek meg—

szilárdítása és kiszélesítése alapján fej—

lesszék tovább az építőipart, s a nagy építkezések körz—eteiben létesítsenek új építő szervezeteket. Erősitsék meg a nehézipari üzemépitési minisztérium vas— és fém-kohászati üzemeket épitő szervezeteit, különösen a keleti vidéke—

ken. Erősítsék meg a villainoserőőiűvek minisztériumához és az ásványolajipari minisztériumhoz tartozó építőszerveze- teket, továbbá a gépgyárépítési minisz- térium építő szervezeteit, amelyek erő- gépgyártó, kohászati és ásványolajipari berendezésgyárakat, valamint nagy és különleges szerszámgépeket, nehéz ko- vácsoló—sajtológépeket, _emelő- és szál- litóberendezéseket gyártó üzemeket, valamint hajógyárakat építenek. Széles

NEMZETKÖZI srariszrr

körben alkalmazzanak nagyipari építési módszereket.

Legalábbis kétszerezzék meg a vas—_

szerkezet-gyárak _ telj esitőképességét.

Épitsenek kellő számú nagyüzemet előregyártott vasbetonszerkezetek gyár—

tására. Bővítsék ki a meglévő kő, ka- vics-, homok— és terméskőbányákat, s létesítsenek teljesen gépesített új helyi jelentőségű kőbányákat. Fejezzék be a legfontosabb építőmun-kák gépesítését, s biztosítsák az átmenetet az egyes folyamatok gépesítéséről az építés teljes gél pesitésére. Öt esztendő alatt emeljék—a'.

ekszkavátorok számát körülbelül '2,5- szeresre, a talajnyesőkét és talajgyalu—

két 3—4-szeresre, a mozgódarukét pedig 4—5-szörösre.

*Tökéletesítse'k az építkezések tervezé—

sét, csökkentsék az időtartamát, ideje—

korán lássák el az építőipart tervekkel és költségvetésekkel, s széles körben alkalmazzák a típustervezést. A tervező szervezeteket erősítsék meg szakképzett káderekkel.

17. Az ipar minden ágazatában biz- tosítsák a termelés minőségének további jelentős megjavítását. Bővitse'lk ki és javítsák meg a választékot; a népgazda—

ság szükségleteinek megfelelő mérték—

ben fokozzák a hiánycikkek termelését Alkalmazzák sokikal általánosabban a korszerű követelményeknek megieleiő

állami szabványokat.

18. A népgazdaság növekvő nyers—

anyag- és tüzelőanyag-szükségletének kielégítése céljából biztosítsák a termé—

szeti lkincsek, a hasznos ásványok -—

elsősorban a szines— és ritkafémek, a kokszolható szemek, a bauxit, az ásvány- olaj, a gazdag vasércek egyéb ipari nyersanyagok feltárását.

. ,

ii. A mezőgazdaság területén

1. A mezőgazdaság területén a fő feladat továbbra is valamennyi mező- gazdasági növény terméshozamának növelése, a közös állatállomány szapo—

rítása és hozamának egyidejű jelentős emelése, továbbá a földművelés és állat- tenyésztés ö'ssz- és árutermelésének fo- kozása va kolhozok közös gazdaságának, további megszilárdítása és fejlesztése útján, a szovhozok meg a gép— és tnak- torállomások munkájának megjavítása

a wiejlett mezőgazdasági technika és agrokultúra vivmányainak alkalmazása

alapján. "

A földművelésnek fejlett takarmánytö- termelés és helyes vetésforgólk alkalma—

zásával, továbbá az ipari és takarmány- növények, a zöldségfélék és a burgonya vetésterületének növelésével még terme—

lékenyebbé és magasabb szinvonalúvá kell válnia.

2. A mezőgazdasági termelést öt év

(7)

alatt a következőképpen növeljék: a gabonafélék terméshozamát 40—50 szá—

zalékkal — ebből a búzáét 55—65 szá- zalékkal, za nyersgyapotét 55—65 szá- zalékkal, a rostlenét 40—50 százía- le'kkal, a cukorrépáé—t 65—70 százalék- kal, a burgonyáét 40—45 százalékkal, a napraforgóét 50—60 százalékkal, a sző—

lőét 55—60 százalékkal a dohányét 65—70 százalékkal, a minőségi teáét körülbelül 75 százalékkal.

Fokozzák az olajlen, a szója, a földi- mogyoró és egyéb olajos növények ter—

melését.

A takarmánynövények közül a széna termelését 80—90 százalékkal, a gumós—

növényekét három-négyszeresre, a siló- takanmányokét pedig kétszeresre emel—

jék.

A gabonafélék hektáronkénti termés- hozamát a következő arányban fokoz- zák: a dél-ukrajnai és észak-kaukázusi területeken 20—22 mázsára, e területek öntözött földjein pedig 30—34 mázsára;

a Volga-vidékén 14—15 mázsára, az öntözött földeken 25—28 _mázsára; a központi fueketeföld-övezetekben 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsána; a nem feketeföld-övezetben 17—19 mázsára; az Ural, Szibéria és Északkelet-Kazahsztán körzeteiben 15—

16 mázsára, az öntözött földeken 24—

26 mázsára, a kaukázus-ontúii vidékeken 20—22 mázsána, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a rizs terméshozamát az elánasztott földeken hektáronként 40—50 mázsára növeljék.

A gyapot t—erméshozamát hektáronként emeljék: Közép-Ázsiában és Dél—Kazah—

sztánban 26—27 mázsára, a kaukázuson—

rtúli körzetekben 25—27 mázsána és az európai rész déli körzeteinek elárasztott földjein 11—13 mázsána, az el nem árasztott földeken pedig hektáronként

5—7 mázsára. _

A rostlen terméshozamát a nem fekete- föld- övezetben emeljék 4,—5 5,5 má- zsára, az Ural vidékén és Szibériában

hektáronként 4— 5 mázsána.

A cukorrépa hektáronkénti termés- hozamát az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban és Észak- Kaukázusban 255—265 mázsára, a köz- ponti feketeföld—övezetben 200—210 má—

zsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán terü—

letein pedig 400—425 mázsána növeljék,

_,,§95

A burgonya terméshozamát a nem feketeföld—övezetben hektáronként 155—

175 mázsáre, a központi ieketeföld—öve- zetben 140—160 mázsána, ua déli terü- leteken e's Észak—Kaukázusban 135—

155 mázsára, az Ural és Szibéria kör- zeteiben pedig 125—145 mázsára emel- jek'.

A napraforgó terméshozamát az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársa- ság és Észak Kaukázus körzeteiben hektáronként emeljék 17—20 mázsára, a központi feketeföid-övezetben l4,5—16,5 mázsára, a Volga vidékén 10—12 má-

zsára.

3. Moszkva, Leningrád, az Ural, a Donyec-medence, a Kuznyec—medence, valamint más ipari központok és nagy—

városok környékén fokozzák a zöldség- félék, a burgonya és az állati termékek termelését. Az új iparvidékeken létesit—

senek burgonyva— és zöldségter—melő, valamint állattenyésztő bázisokat.

A szesz- és keményítőgyárak, valamint szírupüzemek övezeteiben öt esz- tendő alatt körülbelül 50 százalékkal növeljék a burgonyatermelést, a konzerv- és zöldségszáritó üzemek övezeteiben pedig kétszeresére a zöldségtenmelést,

Öt esztendő alatt körülbelül 70 szá- zalékkal növeljék a kolhozok gyümöl—

csöseinek, 50 százalékkal szőiőinek, 60 százalékkal teaüitetvényeinek és 4,5-sze—

resre citrom—, valamint narancsűltetvé—

nyeinek területét.

4. Öt esztendő alatt a következő arány- ban növeljék az állattenyésztés hozamát:

a hús és szalonna mennyiségét 80—90 százalékkal, a tejét 45—50 százalékkal, a gyapjúét körülbelül 2,5-szeresre, ebből a fínomgyapjúét 4—4,5—szeresre, a tojá- sét (a kolhozokban és szovhozokban)

6—7-lszeresre.

A szarva-smarhaállományt az egész mezőgazdaságban 18—20 százalékkal

— ebből a- kolhozok szarvasmarha- állományát 36—38 százalékkal, tehén—

állományát pedig körülbelül kétszeresre gyarapítsák. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal a kol- hozokét pedig 75—80 százalékkal növel- jék. Az egész mezőgazdaság sertésállo- mányát 45—50 százalékkal, a kolhozo- két 85—90 százalékkal, a kolhozok ba—

romfiállományát pedig 3—3,5—szeresre emeljék; az egész mezőgazdaság lóállo—

i

(8)

(jö—ÉW. , _ v,.

mányát 10—42 százalékkal, a ;kolhozo—

két pedig 14—46 százalékkal növeljék.

A Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban biztosítsák a nagyhozamú állattenyésztés, különö-

sen a tejelő szarvasmarha-, valamint a

sertéstenyésztés további fejlesztését.

Egy-egy tehén tejbozamát a fekete- iöld-övezeten kívül eső kolhozokban 1800—2000 'kg-na, na központi fekete—

föld—övezetben 1700—2000, a déli és volgamen-ti területeken 1600—1900, Szibériában, az Uralban és Északkelet- Kazahsztánban 1500—71700, Közép- Ázsiában 700—900, a Kaukázuson túl 900—1100 kg—ra emeljék.

A lenyírt gyapjú mennyiségét a dél- vidéki és az észak—kaukázusi íkol-hozokban egy-egy finorngyapjas juhról 52——

5,8 kg-ra, egy-egy féliínomgyapjas jufh—

ról 4,2——4,8 kg-ra emeljék, a központi ieketeföld-övezetben egy-egy fínomjgyap- jas ju'hról 4,2—5 lkg-ra és egy-egy tél-

;iinomgyuapjzas juhról 4,0——4,2 lkg—ra, a Volga mentén egy—egy íinomgyapjas juhvról 4,6——5,4 és egy-egy féliinom—

gyapjas jnhról 39—45, Szibériában egynegy fínomgyaijas jnhról 4,3——4,9 és egy—egy féliinomgy'apjsas jnhról 3,8— ' 4,2 ikg-ra növeljék.

5. Biztosítsák új, bő termésű gabona- félék, nagyobb terméshozamú és koráb- ban betérő gyapotie'lék, nagyobb cukor- tartalmú cu'korrépazfélék, nagyobb olaj- tartalmú napraforgóiélék termel—ésének meghonosítását, valamint új mezőgazda- , sági növényfajták létrehozását az öntö- zött földeken való termelés céljából.

J avitsák meg a :kolhozok és a szovthozok

vetőmagterm—elését. _

6. Biztosítsáík a mezővédő erdősávok létesítésére irányuló munkák kiterjesz- tését, a sztyeppés és erdős-sztyeppés területeken, mezőgazdasági erdősítö és talajjavitó intézkedések végrehajtását a talajerózió elleni harcban, valamint a homokos területeik erdősítését, gazdasági jelentőségű erdőtk ültetését, zöldövezete—k kialakítását a városok és ipari központok körül, a folyók, csatornák és víztárolók partján.

Az ötéves terv idején a lkollhozokbaan és szov'hozokbuan legalább 2,5 millió hektáron ült—essenek védő erdősávoleat s

körülbelül 2,5 millió hektár területen létesítsenek állami erdőket.

__" W, ,___,_,_,._._.._...A_ a.,...

7. leztosítsák az öntözött földek, vala—

mint a mocsaras területek leesapolása útján nyert földterületek leghatékonyabb kihasználását. Mozditsák elő, hogy min—

denütt áttérjenek az állandó öntöző- csatornák helyett az ideiglenes öntöző—

csatornákat alkalmazó új öntözési rend—

szerre. Tekintsék elsőrendű feladatnak önwtöző— és vízellátó rendszerek építését a 'kujbisevi vízierőmű villamosenergiájá—

nak felhasználása alapján és a Leninröl elneveZett Volga—Don hajózható csa- tOrna övezetében; kezdjék meg az ön—

töző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vízierőmű, a türkmén tö—

csatorna, a délnekrajnai és az észak—

krimi csatorna övezetében is.

Végezzék el a kulu—ngyini sztyeppe ön- tözésére és vízellátására szolgáló ön—

tözőrendszerek . építésén-ek előkészítő munkálatait. Folytassák az öntözőrend—

szerek építését a telketeiöld-övezetben, la Kura-Arakszini alföldön, a Szir—Darja, ca Zteravsan és a Kiasikza-Dxarja folyók völgyében, a középfengánai övezetben;

építsék tovább Kubánybtan a jegorliki rendszert, az orto—tokoji víztárolót és a csat nalgycsabomát. Öt év alatt 30—35 százalékkal növeljék az öntözött föld—

területeket, a kolhozolkban és a szovho—

zokbuárn építsenek ISO—35000 tavat es viztárolót, biztosítsák sokoldalú gazda- sági felhasználásukat. ,

Végezzenek moosár-lecsapolási mun- kákat a Bjelorusz és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a poleszjei síkságon), a Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársa- ságban, az Oroszországi Szovjet Föde- ratív Szocialista Köztársaság északnyu—

gati és központi vidékein, la bzarabinszki- síkságon és más területeken, 1951-tőt 1955—ig 40—45 százalékkal növeljék a mocsarak lecsapolásával nyert termő—

földek területét.

8. A kolhozok és szovhozok szarvas—

marhaállománya tejhozamánaik emelése céljából tekintsék különösen fontos fel—

adatnak intenzívebb állattenyésztési rendszerre, mégpedig az istállózott állat—

tartásna Vlaló átténést az egyes területek saj átos ságla irna—k figyelembevétel évfel.

A juhtenyésztés további fejlesztése vé- gett a beninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna vízeállátási övezetei- ben, a Kaspi-tenger menti alföldön, a Nogaj sztyeppén és a turkimén főcsatorna

(9)

/,

övezetében létesítsenek jól

legelőket. A vízellátó létesítmények üzembehelyezésének arányában gondos- kodjanak a legelők víz—ellátásáról, hogy az említett területeken a nagy, sőt még a legnagyobb júhnyáj-alk számára is alkalmas kövér legelőket létesithesse- nek.

A középázsiai és kazahsztáni területe- ken ;] helyi öntöző'művek és az artézi vizek felhasználásával létesítsenek nagy terméshozamú szénakaszálókat és lege—

lőket, hogy fokozatosan megszüntethes- sék a jószág nagy távolságra terelését.

0. Fejezzék be a ikolhozok főbb mezei munkáinak gépesítését, nagymértékben gépesitsék a munkaigényes folyamatokat az állattenyésztésben a zöldségterme- lésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, rakodásában, az öntözéses gazdálkodás, a lecsapolt mocsarak és a feltört szíízrfölde—k területén.

1955—ben a gépesítés a következő szín—, vonalat érje el:,a gabonafélék, ipari nö-

vények és takarmánynövények szántá- sában és vetésében 90—95 százalékot, a gabonafélék és a napraforgó kombájn—

nal való aratásában 80—90 százalékot, a cukorrépaszedésben 90—95 százalékot, a nyersgyapotnak gyapotszedő gépekkel

való aratásában 60—70 százalékot, a

hosszúro—stú len vetésében és betakarítá- sában 80—90 százalékot, :a [burgonya vetésé—ben, sorközi megművelésében és

szedésében 55—60 százalékot, a széna—

kaszálásban és a SllóZáleal'l 70—580 szá- zalékot.

Biztosítsák a gép— és traktorállormások munkájának további javítását, mind—

inkább gépesítsék a kolhoztermelés valla- mennyi ágának munkaigényes termelü- folyamatait, fokozzák a gép- és traktor—

állomások felelősségét a mezőgiazdia- sági növényfajták terméshozamá—t és 'az állattenyésztés produktivitását meg- szabó tervek teljesítéséért.

Az Ötéves terv végére mintegy 50 szá—

zalékkal növeljék a gép— és tralktorállo- mások traktorállományának teljesítőké—

pessége't, különösen pedig a mezőgazda—

sági növényfajták .sorközi műveléSéhez szükséges gépeket vontató traktoroke't.

Az ötéves terv idején biztosítsák a trak—

torok napi teljesítményének körülbelül 50 százalékos emelését. Fejezzék be. on

felszerelt,,

807

gazdaságosabb Diesel-motoros traktorok nlkalmazására irányuló munkát.

A Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban növeljék a gép— és traktorállomások hálózatát, s lássák el őket traktorokkal és egyéb me- zőgazdasá gi _gépekikel.

Az egyik legfontosabb feladat a villa- mostra'ktorok és a villa—mosenergiával meghajtott mezőgazdasági gépek alkal—

mazása, különösen azokon a vidékeken, ahol nagy vízerőművek vannak.

lO. Biztoisítsák, hogy a kolhozok be—

ruházásai elsősorban a közös gazdaság fejlesztését szolgálják: gazdasági épit- letek, állattartáshoz szükséges helyisé-

gek, öntöző- és levezető csatornák, víz-

tárolók építését, a földek megtisztítását a bozóttól, mezővédő erdősávok últetését, kolhoz—villanytelepek és egyéb olyan építmények létesítését, amelyek a kolho—

zok közös gazdaságának sikeres fejlesz-

téséhez, a kolhozok ésa kolhozparasztok

jövedelmének növeléséhez szükségesek. , 11. A szovhozok fejlesztése terén a leg—

fontosabb feladat árutermelérsük növelése, elsősonban búzából, finom- és félfinom gyapjúból, húsból, továbbá az állatte- nyésztő kolhozok ellátása fajtiszta apa- állatokkal.

A szovhozokban növeljék 45—55 szá- zalékkal a takarmányfélék vetésterülete't, hogy állandó takamnánybázist teremt—

hessenek és a jószágállományt teljes mér—

tékben elláthassák szálas és nedvdús ta- karmánnyal. A szovhozokban biztosítsák az összes mezőgazdasági növényfajták terméshozamának jelentős emelését. A szovhozok szarvasmarkaálloxmálnyát 35, 40 százalékkal, tehénállományát 70—75 százalékkal, juhállományát 75—80 szá-

zalékkal, sertésállományát 40—45 szá-

zalékkal gyarapítsálk.

A szovhozokban 1955—ig az egy tehénre eső tejhozam a következő legyen: a nem feketeföldíí övezetben 3500—3 900 kilo—

gramm a központi feketeföld-övezetbe'n 3 OOO—3 400, Délen és Észak-Kiaukázus- ban 2 800—3 200, Szibériában és Kazah- sztán északi területein 2400—2 900, a volgamenti, középázsiai, kaukázusontúli és délkazahsztáni fajállattenyésztő kolhozokban' 2 100—2 600 kilogramm.

A szovhozokban égy-egy finomgy-apjas juhról átlagosan lenyírt gyapjú mennyi—

ségét a következőképpen emeljék: Délen,

(10)

808

Eszak-Kaukázusban és a Volga mentén 5,5———6,5 kg-ra, Szibériában, Kazahsztán—

ban, Közép—Ázsiában és a Kaukázusontúl

4,3——5,0 kg—ra.

A szovhozok lényegében fejezzék be valamennyi munkaigényesebb termelő- folyamat komplex gépesítését a földmű- velésben, az állattenyésztésben, a takar—

mánytermelésben és a takarmányelőké—

szítés—ben. A szovhozok nagyszámban

"fördítsanak, mint a

NEMZETKÖZI STATISZTl'KA

építsenek lakóházakat, kulturális és gaz- dasági épületeket.

12. A mezőgazdasági termelés megszabott növekedésének biztosítása céljából az ötéves terv idején a mezőgazdaság fejlesztésére körülbelül 2,l-szer, öntöző és talaj javitó létesítményekre pedig mint—

egy négyszer annyi állami beruházást negyedik ötéves- tervben.

lll. Az áruforgalom, a közlekedés és a hírtovábbítás területén

1. Az ipari és mezőgazdasági termelés emelkedése alapján az ötéves terv ideje alatt mintegy 70 százalékkal növeljék az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmat.

1955-re hozzávetőlegesen a következő mértékben növeljék a lakosságnak el- adott legfontosabb árucikkek mennyisé- gét: húsárut 90 százalékkal, halféléloet 70 százalékkal, állati zsiradékot 70 szá- zalékkal, sajtkészítményeket kétszeres mennyiségben, növényi olajat kétszer annyit, zöldség—, gyümölcs— és tejkon- zervet 2,5-—3-iszor annyit, cukrot kétszer annyit, teát kétszer annyit, bort kétszer annyit, sört 80 százalékkal, ruházati cik—

keket 80 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanyagolkét 70 százalékkal, lábbelit 80 százalékkal, férfi és női haris—

nyát kétszer annyit, kötöttárut 2,2-szer, vas— és férnedényeket 2,5—szer annyit, kerékpárt 3,5—szer annyit, varrógépet 2,4-szer annyit, rádió— és televíziós vevő—

készüléket kétszerannyit, órát 2,2-szer annyit, háztartási jégszdkrényt, mosó- gépet, porszívót jón-éhányszoros meny—

nyiségben adjanak el, mint 1950—ben.

Az ötéves terv idején bővítsék az ét- kezdék, vendéglők, teázók hálózatát s mintegy 80 százalékkal növeljék a köz- étkeztetési' vállalatok forgalmát, jelentő- sen gyarapítva áruik választékát.

Növeljék az élelmiszereket, ruhát, láb- belit, texttilanyiagoloat, bútort, edényt, gaz' dasági felszereléseket, kulturális szük—

.ségleti cikkeket és épitőanyagokat forga—

lomba hozó, különleges boltok számát.

Jelentősen fokozzák az ipari és kereske-

delmi célokat szolgáló hűtőházark és rak—'

tárak építését. Folytassák az élelmiszer- üzletek, étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legkorszerűbb berendezési tárgyakkal.

2. A vasút áruforgalmat 1955-re 35——

40 százalékkal emeljék az 1950. évihez viszonyítva, a folyami szállítást 75——

80, a tengeri szállítást 55—60, a gép—, kocsi-fuvarozást 80—85 százalékkal, _a légiszállítást legalább kétszeresre, cső- vezetékek-en történő szállítást pedig kö—

rülbelül ötszörösére. : '

3. A vasúti szállítás területén a leg—

fontosabb feladatnak tekintsék, hogy nő- vekedjen a vasútvonalak teljesitőképes-

sége. Ennek megfelelően: *

a) Az előző ötéves tervhez képest mintegy 60 százalékkal több második vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat helyezzenek üzembe. Az állomási rendezővágányok hosszát emel—

jék 18 vassútakeüzemi útvonalainiak hozzá- vetőlegesen 46 százalékára.

b) Körülbelül 2.5-szer annyi új vasút- vonalat épitseneik és adjanak át a menetrendszerű forgalomnak, mint 1946—

tól 1950—ig. Fejezzék be a délszibérlai fővonal építését az Abakantól Akmo- linszkig terjedő szakaszon. Fejezzék be a Csardzsou—Kúngrád vasútvonal építé—

sét és fogjanak hozzá a Knngrád—Ma- kat-vonal épitéséhez. ,

Építsék meg a , Krasznojarszk——

Jenyiszejszk, Gurjev—Asztrahán, AgriZW—

Pronyino—Szurgut vasútvonalakat és adják át a forgalomnak. A Litván, Lett és Eszt Szovjet Szocialista Köztársasá—

gokban végezzék el sa vasútvonalak újjáépítéséhez szükséges munkákat.

c) Az ötéves terv végére az önműködő tértközbiztosító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát mintegy 80 száza—

lékkal, az önműködő vomatmegállitó be-

rendezésekkel felszerelt szakaszokét az 1950. évihez képest legalább 2,5-szeresre növeljék, .a távvezérelt váltóberen—

dezések számát pedig körülbelül 23—

Nemzetközi statisztika