Vietnam gazdasága és statisztikai rendszere

(1)

VIETNAM GAZDASÁGA ÉS STATISZTIKAI RENDSZERE'

HOANG TRINH

Magyarország és Vietnam testvéri szocialista országok, amelyek szívvel-lélekkel segítették és segitik egymást. A vietnami nép örök hálával tartozik a Magyar Szo—

cialista Munkáspártnak. (: magyar kormánynak és a testvéri magyar népnek azért a hathatós szellemi támogatásért és értékes anyagi segítségért, melyet Amerika- ellenes. nemzetmentő küzdelméhez és a szocializmus építésének jelenlegi munkájá-

hoz nyújtott. illetve nyújt.

Mint ismeretes, Vietnam Délkelet-Ázsiában, az északi szélesség 8.300 és 23.229

között fekszik, lakossága 50 millió, szárazföldi területe 329 600 négyzetkilométer, ten—

gerpartja 3260 kilométer hosszú. A szárazföldi határ hossza összesen 3730 kilomé- ter, amelyből Kínával 1150, Laosszal 1650 és Kambodzsával 930 kilométer közös.

Országunkban vannak magas hegyek. legmagasabb közülük a Phong—Xi—Pang 3140 méteres csúcsa, továbbá vannak olyan nagy folyók, mint a Mekong, melynek vietnami szakasza 220 kilométer, és a Vörös-folyó, mely vietnami területen 500 kilométer hosszú. A partmenti vizek területe rendkívül nagy. ha 200 mérföldre terjesztjük ki a felségvizek határát.

Vietnam hasznosított mezőgazdasági területe jelenleg 5,5 millió hektár, amely az ország összterületének 17 százaléka. Országunk kétharmad része hegyes, dom-

bos vidék.

Vannak nagy kiterjedésű síkságaink. mint például a Vörös-folyó 1.5 millió hek—

táros árterülete vagy a Mekong 5.5 millió hektáros medencéje, mely utóbbit teljes egészében még nem tudunk kiaknázni. Megvan a lehetőségünk arra, hogy 10 millió

hektárra növeljük a művelhető mezőgazdasági földterület nagyságát.

Vietnamban az éghajlat egész évben meleg, s a sok esőzés okozta vízbőség évente háromszori, négyszeri aratást is lehetővé tesz. Ma még azonban átlagosan csak évi másfélszer tudunk aratni. Az időjárási viszonyok különféle, gazdagon termő növények termesztését teszik lehetővé, mint például rizs, kukorica, batáta, burgonya.

földi mogyoró, kókusz, kávé. kakaó. kaucsuk. tea.

Az erdőterület több mint 10 millió hektár, ebből 7 millió hektár fakitermelésre alkalmas. Évente 3—5 millió köbméter. sőt még több fát tudunk kitermelni. Igen gaz—

dag tengerihoI-tartalékokkal rendelkezünk, évente több millió tonna hal kifogására is lehetőségünk volna. egyelőre azonban évi 700000 tonna a legmagasabb hozam.

Országunk gazdag természeti kincsekben (kőszén, vasérc, bauxit, króm, nikkel, ezüst stb.) is.

' A Központi Statisztikai Hivatalban. 1978 június 7-én elhangzott előadás. (Rövidítve.)

(2)

790 HOANG TRlNH

A Vietnami Kommunista Párt lV. kongresszusa megállapította, hogy minden fel-

tétele — gazdag erőforrások, termékeny föld, erdő, tenger, természeti kincsek és igen

bőséges munkaerő — megvan annak. hogy olyan szocialista országgá váljunk. amely korszerű iparral és mezőgazdasággal, élenjáró kultúrával. technikával és tudomány- nyal rendelkezik, 5 népünk civilizált, boldog életet éljen.

Legnagyobb nehézségeink jelenleg a két háború, a franciák és az merikaiak el—

leni háború következményeiből fakadnak. Ezek a háborúk s a neokolonializmus sú- lyos következményeket hagytak hátra országunkban. amelyeket nem lehet rövid idő alatt felszámolni.

Az elmúlt három év alatt, különösen amióta napvilágot láttak a W. kongresz—

szus határozatai, a vietnami nép —- továbbfejlesztve a forradalom szellemét — teljes erejével a hosszú és ádáz háború s a neokolonializmus súlyos következményeinek felszámolásán munkálkodik, és számos természeti csapást leküzdve, szívvel—lélekkel

igyekszik sikerre vinni a második állami ötéves tervet (1976—1980). amelynek végre-

hajtása során máris nagy eredményeket ért el. !

A második ötéves tervben legfontosabb feladatunk, hogy ugrásszerű fejlődést érjünk el a mezőgazdaság területén, és hogy erőteljesen fejlesszük az erdészetet és a halászatot. a könnyűipart és az élelmiszeripart. a lakosság élelmiszer— és fogyasz-

tásicikk-szükségletének kielégítése érdekében.

E feladat végrehajtása során máris jelentős változások következtek be a me- zőgazdaságban. Országszerte erőteljesen fellendült az öntözőművek kiépítésére, az , intenzív kultúrák termesztésére, a terméshozam növelésére és a megművelt földte—

rületek bővítésére irányuló mozgalom a lakosság minden rétegének forradalmi lel- kesedéstől áthatott részvételével. Nagy teljesítményű öntözőművek építése fejeződött

már be, vagy befejezéséhez közeledik Nghe Tinh városban.

A háború az ország déli részén a mezőgazdaságban súlyos pusztításokat oko- zott. az elhanyagolt, parlagon hagyott földterület elérte a 800000 hektárt, több mil- lió hektár szántóföldet az amerikai hadsereg mérgező vegyi anyagai tettek tönkre.

Az elmúlt három év alatt az országban 800000 hektárnyi, a háborúban parlagon hagyott földterületet és szűzföldet vontunk művelés alá. ezen belül Délen 450000 hektárt tettünk újból termővé, és 180000 hektárt vontunk művelés alá.

Nagy eredményünk, hogy több mint egy millió ember útnak indult az új gaz- dasági övezetek kiépítésére, illetve tért vissza szülőföldjére, hogy ott vegyen részt a termelőmunkában. Csupán Ha 50 Minh—városból, melynek lakossága elérte a 3,5 milliót, közel 700 000 ember települt át az új gazdasági övezetekbe vagy szülőföld—

jére.

Az öntözőművek kiépítésében és a termőföldek helyreállításában, valamint a szűzföldek művelhetővé tételében elért sikerek jelentősen hozzájárultak a szántó- terület bővítéséhez, o termés megsokszorozásához, az intenzív kultúrák fokozásá- hoz. A különféle növények termőterülete 1977-ben az 1975. évit egy millió hektárral haladta meg. a gabonafélék termőterülete közel egy millió hektárral nőtt. Észak—

Vietnamban 210000 hektár területen van téli aratás is, s csupán a burgonya termő- területe 2,7-szerese az 1975. évinek. A több millió fős dél-vietnami parasztság hozzá- látott a hagyományos kultúrák termesztési formáinak átalakításához, s átálltak az

évi kétszeri és háromszori aratásra. Az ország déli részén az 1978. évi téli—tavaszi

vetésterület elérte az 550000 hektárt, a nyári—őszi vetésterület pedig a 450000 hek—

tárt, míg a főaratás területe (körülbelül augusztusban) elérte a 2 millió hektárt. A gabonafélék (rizs kivételével) termőterülete is nagymértékben megnőtt: 1977—ben 75,4 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ezenkívül a zöldségfélék és az ipari nö—

vények termelése is fellendült. Szakosított termelési területeket hoztunk létre a kau-

(3)

VlETNAM 791

csuk, a cukornád, a gyapot. a kávé termesztésére. Jelenleg az országban 295 állami gazdaság működik, többségük ipari növények termesztésével foglalkozik.

A növénytermesztés mellett jelentősen fejlődött az állattenyésztés is: 1977-ben a szarvasmarha-állomány 10,8, a bivalyállomány 4,2, a sertésállomány 2,9 és a ba-

romfiállomány 2.7 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél.

Az erdőgazdaság intenzíven fejlődött. Az elmúlt 3 év alatt 300000 hektáron te—

lepítettünk új erdőt. A fakitermelés 1977—ben 34 százalékkal haladta meg az 1975.

évit. és a kitermelt fából 24,5 százalékkal kaptak többet az ipari építkezések. mint korábban. Emellett exportra is jutott.

A halászati ágazat az elhasználódott hajópark. az alkatrész- és energiaellátási nehézségek ellenére is megerősödött és fejlődött. 1977-ben 580 000 tonna halat fog—

tak ki a tengerből, 7.6 százalékkal többet, mint 1975—ben. Az ipar —— a nyersanyag- és alkatrészhiány okozta nehézségek, a háború ezen súlyos következményei ellenére is — fokozott ütemben fejlődik. Az ipari termelés bruttó értéke 1975-től 1977—ig éven- te átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett, a gépipar termelése 18.8, a kohászaté 61,3, az energiaiparé 18, a vegyiparé 16,8 százalékkal nőtt.

Az ipari ágazatok hatékonyan járultak hozzá a mezőgazdaság fejlesztése, a la- kosság életszínvonalának emelése és az export növelése terén a fontos gazdasági feladatok megvalósításához.

A villamosenergia-termelés elérte a 3473 millió kilowattórát. ami 43 százalék- kal több az 1975. évinél; a tiszta szén kitermelése 6,2 millió tonnára nőtt, ez 192 szá- zalékos növekedést jelent 1975—höz viszonyítva: az öntöth/astermelés 43 százalékkal.

az acéltermelés 2.45-szorosra, a mezőgazdasági eszközök, a műtrágyák, a növény- védőszerek gyártása 102—163 százalékkal nőtt. Előállítottunk 850000 tonna cemen—

tet, 57 százalékkal többet, mint 1975-ben, 300 millió méter textíliát, az 1975. évinek kétszeresét, a papírtermelés 73, a cukortermelés 53 százalékkal emelkedett. Az ex—

portált ipari termékek értéke évente átlagosan 49,4 százalékkal nőtt. (: kisipari ter—

mékeké 42,5; a széné ó,3, az óné 12,6. a nádé 43,'2. a boroké és szeszes italoké 76.5, a zöldség- és gyümölcsféléké 63,7 százalékkal haladta meg 1977-ben az 1975. évit.

Az iparban az anyagi—műszaki bázisok megerősödtek. 1975—ben az egész or- szágban 1335 üzem volt. 1977-ben számuk már elérte a 2041—et. Ebből délen van 634 állami és vegyes (fele részben állami, fele részben magán tulajdonban levő) üzem. Az állami iparban foglalkoztatottak száma 1977—ben 245 százalékkal haladta meg az 1975. évit.

A déli országrész üzemei többségének nyersanyag- és alkatrészellátása a há—

ború éveiben a külföldi országoktól függött. Jelenleg a hazai nyersanyag- és alkat—

részellátás egy része például a cukorgyárakban. a papírgyárakban. a kis teljesít- ményű traktorok gyárában, a varrógépgyárban stb. fokozatosan biztosítva van.

A tudományos káderek, technikusok és szakmunkások odaadó munkájának kö- szönhető. hogy új eredményeket értek el gépek és gépsorok átalakításában, illetve előállításában, így például komplett hazai berendezéseket helyeztek üzembe tégla- gyárakban, cementgyárakban. porcelángyárakban, rizsőrlő malmokban, halászha- jókon. mocsarak lecsapolását végző hajókon, maniókafeldalgozó üzemekben stb.

Az alapépitkezések volumene is gyors ütemben nőtt, évente átlagosan 27 szó—

zalékkal. Elsősorban a mezőgazdaság és erdőgazdaság anyagi—műszaki bázisainak kiépítése áll a középpontban. Az elmúlt 3 év alatt 102 nagy építkezés fejeződött be, és ezekben az objektumokban megkezdődött a termelés, illetve az üzemelés. Néhány e kiemelt építkezések közül: az 1400 kilométer hosszú vasútvonal, 7 teafeldolgozó üzem. amelyek 124 tonna teát gyártanak naponta, komplett festékgyár, mely évente 5500 tonna festéket tud előállítani. a Viktória Hotel stb. Nagy figyelmet fordítottunk

(4)

792 HOANG TRiNH

a mezőgazdasági és a lakásépítési beruházásokra. A mezőgazdasági. erdészeti be-L ruházások 1977-ben 295 százalékát tették ki az összberuházásnak. ami az 1975. évi-

nek háromszorosa. A lakásépítésre—lefordított, beruházások összege 1.7-szerese az 1975. évinek. 1975—től 1977-ig az állam 1.91 millió négyzetméter lakásterületet épí—

tetett. főként a városokban és az ipari központokban.

Ami a közlekedési és szállítási ágazatokat illeti, a felszabadulásunk után a déli országrészben a háborúban megrongálódott valamennyi közúti hidat teljesen vagy ideiglenesen helyreállítottuk. 1976 végén befejeztük az Észak- és Dél-Vietnamot ösz—

szekötő vasútvonal építését. Ezenkívül új utak épültek Dél-Vietnam keleti területén és az új gazdasági körzetekben. Létrejött a polgári légi szállítás ágazata. 1977-ben az áruszállítás — 1975-höz viszonyítva -— 14,4 százalékkal emelkedett. az áruszállítási

forgalom pedig 58.3 százalékkal lett nagyobb.

Az északi országrészben tovább erősödtek és tökéletesedtek a szocialista terme- lési viszonyok. főleg a mezőgazdaságban. A parasztcsaládok 91 százaléka dolgozik jelenleg a termelőszövetkezetekben. Új eredményeket értünk el a termelés átszerve- zésében. a termelőszövetkezetek megerősödésében, a munkák felosztásában és a munkaerő elosztásában járási szinten. Jelenleg intenzíven folyik a szakosított ter- melés megtervezése és létrehozása.

A déli országrészben sikeresen folyik a tőkés kizsákmányolás felszámolása. 1975 szeptemberében elkezdődött a komprádor burzsoázia. a reakciós politikai és gaz- dasági erők felszámolása. s 1976 végéig államosítottak a gazdasági bázisokat. fel- számoltuk a burzsoáziát. Az államosítás következtében több mint 400, az észak-ame—

rikai tőkések, illetve a volt bábrendszer és a komprádor burzsoázia tulajdonában lé.

vő üzem vált állami tulajdonná. Ez év elején államunk elhatározta, hogy felszámolja a tőkés kereskedők tevékenységét, bevonja őket a termelőmunkába, megszünteti

piaci szabotázsukat, az üzérkedő, árufelhalmozó tevékenységet.

A kereskedelem átalakítása, az új termelési viszonyok létrehozása jelentős vál- tozásokat idézett elő a déli országrész gazdaságában. hozzájárulva a piacok, az árak és a lakosság életszínvonalának stabilizálódásához. Jelenleg Dél-Vietnamban 3000 állami kereskedelmi boltban árusítanak élelmiszereket. gyógyszereket, iparcik—

keket stb. A városokban és vidéken 2000 értékesítési és fogyasztási szövetkezetet

hoztak létre; a síkságon fekvő községek 70 százalékában. a hegyvidéki községek 50

százalékában működik már fogyasztási és értékesítési szövetkezet.

A déli országrészben a mezőgazdaságban 3 év alatt 184 állami gazdaság alakult. és a parasztcsaládok egyharmada vett már részt különféle, alacsony szintű kol—

lektív munkában, munkacsoportok, termelési társulások, termelési csoportosulások stb. munkájában. Egyes helyeken a néhány év múlva sorra kerülő kollektivizálás sikeres megvalósítása érdekében minta termelőszövetkezeteket hoztak létre.

Az oktatás. a művelődés. az egészségügy, a szociálpolitika területén is jelentős erőfeszítéseket tettünk. A felszabadulás előtt a déli országrész lakosságának 20 százaléka, helyenként a fiatalok 70 százaléka is analfabéta volt. Csupán Ho Si Minh—városban több százezer ember nem tudott írni, olvasni. A párt és a kormány

* által hozott hatékony intézkedések eredményeként 1978. február 28—ára, tehát 3 év alatt az egész déli területen lényegében felszámolták az analfabetizmust.

Dél-Vietnamban a felszabadulást követően államosították a magániskolá- kat, és 1976 óta az egész országban bevezették az ingyenes közoktatást.

Az 1977/78-as tanévben az iskolai tanulók száma elérte a 11.4 milliót, ami 10.6 százalékkal több az 1975/76—os tanévinél.

A szaközépiskolákban tanulók száma elérte a 125 OOO-et, tehát 312 százalék- kal több. mint az 1975/76—os tanévben volt. az egyetemi hallgatók száma 134 000—

(5)

VIETNAM 793

re. a korábbi iskolaévi létszámnak 146 százalékára nőtt. Ebből az 1977/78-as tan—

évben a déli területen az általános és a középiskolai tanulók száma 4.7 millió volt.

700 OOO—rel több. mint az 1975/76-os tanévben, és 2,2-szerese az 1964/65—ös tanévi—

nek. amikor ez a terület még az amerikaiak és a bábrendszer elnyomása alatt állt.

Az egyetemi hallgatók száma itt 47 700—ra emelkedett, ez 17 OOO—rel több. mint volt az

1974/75-ös tanévben.

Az egész országban 354000 pedagógus van, ebből 12300 tanár a különböző egyetemeken dolgozik.

Jelenleg 63 egyetem és 268 szakközépiskola működik Vietnamban. A déli or—

szágrészen az elmúlt 3 év alatt az állam 7 új egyetem kapuit nyitotta meg, kiemel—

ném ezek közül az egyik legfontosabbat. a Tay Nguyen-i fennsíkon létesült egyete—

met. mely a nemzeti kisebbségek egyetemi szintű szakemberképzését teszi lehetővé a fennsík gazdsóga és kultúrája fejlesztésének érdekében. Délen jelenleg 18 egye—

tem, 10 főiskola. 93 szakközépiskola működik, sokukon a munkások és az alkalmazot—

tak levelezőként folytatják egyetemi tanulmányaikat.

Mindinkább fejlődik az egészségügy. Az egészségügyi hálózata helyi területekig terjed. Csak Dél—Vietnamban jelenleg 2412 rendelő- és szülészeti intézet, 291 kórház és fekvőbeteg—gondozó működik. 1977-ben ingyenessé vált a kórházi kezelés. Ez az intézkedés nagy eseményt jelentett a déli országrész lakosságának életében, mert eddig nagy összegeket kellett fizetniük a kórházakban gyógykezelteknek. A helyi területekig terjedő egészségügyi hálózatnak köszönhető, hogy időben meg tudtuk akadályozni különböző járványos betegségek terjedését. és sok betegséget (nemi

betegségeket) sikerült lényegében felszámolnunk.

Az elmúlt 3 év során végzett kulturális, művészeti és tájékoztatási munka meg—

változtatta Dél—Vietnam társadalmi arculatát. Felszámoltuk a régi rendszer által hát—

rahagyott reakciós kultúrát, hozzáláttunk az új kultúra megteremtéséhez és az új tipusú, szocialista ember kineveléséhez.

Az egyik legsúlyosabb társadalmi örökség. amelyet az észak-amerikaiak és a bábrendszer hagytak ránk. a közel 2 millió munkanélküli és a több százezer kábító- szer-élvező és prostituált. Az elmúlt 3 év során a helyi forradalmi hatóságok számos intézkedést tettek, hogy segítsék ezeket az embereket (: szülőföldjükre való áttelepü—

lésben, számukra mezőgazdasági munkalehetőségeket teremtsenek. és különböző gazdasági tevékenységekbe bevonják őket. Számos olyan iskolát hoztak létre, mint

* például az .,iskola az emberi méltóság visszaadására", ahol a kábítószer-élvezők. a nemi betegek gyógyítása és szakmai képzése folyik. _

Az említett jelentős sikerek népünk rendkívül nagy erőfeszítéseinek eredményei voltak, melyeket nehéz körülmények között értünk el. amikor országunk gazdasága nem olyan régen szabadult meg a hosszú és kegyetlen háborútól, és amikor egymás"

után súlyos természeti csapások is sújtották. Ezek az eredmények megmutatták. hogy amikor a dolgozó nép pártja vezetésével megteremti a dolgozók kollektív tulajdono—

si rendszerét. akkor minden nehézséget képes legyőzni.

Nagy bizakodással nézünk jövőnk elé, de sohasem vagyunk elégedettek eddig elért eredményeinkkel, Gazdasági helyzetünkben jelenleg is vannak hiányosságok, és fejlődésünk még mindig egyenetlen: nagyon lassan növekedett a bruttó társa- dalmi termék termelése. valamint a munka termelékenysége. és a lakosság életkö—

rülményeinek javítása érdekében is még sok nehézséget kell leküzdeni.

Népünk jelenleg a IV. pártkongresszus határozatainak irányítása alapján teljes erejével vesz részt a munkaversenyekben. és elszántan leküzdi a nehézségeket, hogy

a második ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében teljesítse az 1978. évi tervet.

*

(6)

794 HOANG TRiNH

A továbbiakban rövid tájékoztatást kívánok adni a statisztika területén végzett munkánkról.

A gazdaság és a társadalom megismerésének és irányításának eszközeként a statisztikai munkát nagyon fontos területnek tekintjük hazánkban. Hivatalosan 1956.

február 20—án alakult meg nálunk a statisztikai szervezet, amikor a francia gyarma—

tosítók elleni 9 éves háború befejeződött, és hozzákezdtünk gazdaságunk helyre—

állításához, szocialista átalakításához. Nagyon sok nehézség előtt állt akkoriban a statisztika. különösen a szervezés és a káderképzés. a szakmai munka területén. a

műszaki—anyagi bázisok kiépítésében és a tapasztalatszerzésben. ;

Az elmúlt több mint 20 év alatt — egyrészt saját erőfeszítéseink eredményeként, másrészt a Szovjetuniótól és a többi testvéri szocialista országtól kapott hathatós támogatással i a statisztika sokoldalúan fejlődött, és egységes irányítású állami központi statisztikai rendszerré vált. amely a központi szervektől a járási szintű egy—

ségekig terjed. Jelenleg 8000 káderrel dolgozunk, egyötödük egyetemi végzettségű.

Az állami központi statisztikai rendszeren kívül minden szakmai ágazatnál és üzem- nél vannak statisztikai szervezetek, jeletős szakkáderek részvételével.

Nagyon fontosnak tartjuk a statisztika elméletének megismerését és a szocialista országok tapasztalatainak tanulmányozását. Az elméleti ismereteket és a szerzett tapasztalatokat mindig alkotó módon sajátosságainknak megfelelően alkalmazzuk.

Kiépítettük és fokozatosan tökéletesítjük a tudományos módszereken alapuló statisztikai mutatószám-rendszert, a tudományos statisztikai módszereket alkalmazzuk a gazdasági kérdések vizsgálatában, kutatásában, az adatok gyűjtésében, fel- dolgozásában és elemzésében, lépésről lépésre hozzájárulva a statisztikai elmélet tökéletesítéséhez és megoldva az országunk tényleges helyzetéből fakadó feladato-

kat. A különböző időszakokban a gazdasági és kulturális terület fejlődésének irá—

nyát tükröző statisztikai adatok kedvezően segítik az állam gazdasági irányítását és a népgazdasági tervezést.

Olyan számbavételi rendszert építettünk ki, amely a központtól a helyi egysé- gekig terjed. Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatalban működik egy számítóköz- pont. Ennek ellenére még gyengék a számítási rendszer bázisai, így a statisztika még nem tud mindenben eleget tenni a követelményeknek.

Úgy véljük. hogyia jelenlegi munkát a megalakulás időszakáéval összehason—

lítva. minden területen jelentős előrelépést figyelhetünk meg. Arra törekszünk, hogy munkánkat minden területen még nagyobb erővel fejlesszük, hogy az új szakaszban eleget (tudjunk tenni a Vietnami Kommunista Párt lV. kongresszusa által megjelölt célkitűzéseknek.

A párt által megjelölt politikai és gazdasági írányvonalnak megfelelően a máso- dik ötéves állami terv (1976—1980) sikeres megvalósítása érdekében a statisztikának ebben az időszakban a következő feladatokat kell megoldania: tovább kell fejleszteni a minőségi munkát, minden területen szélesíteni kell a statisztikai tájékoztatási munkát a közgazdasági elemzés és előrejelzés alapján; ki kell szélesíteni a folyo- matos statisztikát; fejleszteni kell az ágazati statisztikákat a helyi és a területi statisztikai munka összekapcsolásával; tovább kell fejleszteni az egységes népgazdasági beszámolási rendszert. Ezért igen fontos feladat továbbra is a szakmai munka és a munkamódszerek. a kutatómunka javítása. a feldolgozási és információs rendszer fokozatos korszerűsítése, a szervezés erősítése, a káderek képzésének és továbbkép- zésének bővítése és a tapasztalatcserék, a szocialista országokkal való együttműkö—

dés fokozása.

Úgy gondoljuk, hogy a statisztikai tájékoztatás a statisztikai szervezet politikai feladata. A statisztikai tevékenység eredményeként létrejött statisztikai mutatószám—

(7)

VlETNAM

795

rendszernek minden egyes időszak gazdasági állapotát és folyamatát a gazdaság- irányítás és a tervezés igényeinek megfelelően kell tükröznie. Éppen ezért a statisztikai mutatószám-rendszernek mindig tökéletesnek kell lennie. Ennek érdekében rendszeresen vizsgálni kell a mutatószám-rendszert. hogy pótoljuk a hiányzó muta—

tókat. elkerüljük a fölösleges vagy megismételt mutatókat, s ugyanakkor tovább kell fejleszteni a mutatók számításának módszereit.

Ez ideig egy elég jó és sokoldalú mutatószám-rendszert sikerült kialakítanunk, de még mindig hiányzik néhány összetett. minőségi és elemzési mutató. A mutató- szám—rendszerek közötti kapcsolatok még nem a minőségi és a mennyiségi mutatók közötti, az anyag és az érték, a statisztika és a tervezés közötti tényleges képet tük- rözik. Még mindig nem kielégítő a statisztikának az a területe, amely a szakágaza- tok tervezésében a helyi és a területi statisztikák összehangolását biztosítja. Vannak

még hiányosságok a feldolgozási módszerekben is.

A mutatószám-rendszer tökéletesítésével kapcsolatos munka szorosan kapcso- lódik a beszámolási rendszerrel és a statisztikai elemzéssel. Jelenleg nagy figyelmet fordítunk a beszámolási rendszer javítására, hogy eleget tudjunk tenni a számító- gépes adatfeldolgozás követelményeinek. Ugyanakkor fokzatosan javítjuk a statisz—

tikai elemző munkát, igen fontos információknak tekintjük az elemzés során előállí- tott adatokat. Az elemző munka jelenleg olyan irányban fejlődik. amely egyfelől megköveteli a módszerek javítását, másfelől biztosítani kell a gyors és jó minőségű adatfelvételeket. Nagy figyelmet fordítunk az alapvető összeírásokra, például a nép- számlálásra, a munkaerőfelvételre, a földterület-összeírásra, (: szakmai ágazatok ter- melési kapacitásának, a népgazdaság alapjainak újraértékelésére a különböző szak- ágazatokban, a mezőgazdaságban. az iparban, a kereskedelemben stb.

Figyelemel kísérjük az alapegységek gazdasági elszámolási és az üzemek bel- ső informáciás munkáját. Az üzemek elszámolási és belső információs munkájának jó megszervezését nem csupán az üzemek megfelelő gazdasági irányítása. tervezése és elszámolása követeli meg. hanem az egyben a statisztika követelménye is, hiszen ennek alapján megbízható információs alapot szolgáltat a statisztikai beszámolási

rendszernek.

Az elmúlt évek során számos erőfeszítést tettünk a mondottak megvalósítása ér—

dekében. és szép eredményeket értünk el. Ennek ellenére az üzemekben még nem kielégítő a beszámolási és belső információs munka, még sok olyan hiányosságot tapasztaltunk amelyeket a jövőben ki kell küszöbölnünk.

Rendkívül nagy figyelmet fordítottunk a gazdasági mérlegek készítésére és el em- zésére. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok azt mutatták. hogy a statisztika nem tud eleget tenni politikai feladatának, ha nem tudja jól végezni a mérlegkészítés és -elemzés munkáját. A jó elemzési munkához nemcsak gazdasági szakmai ismeretek—

kel kell rendelkezni, hanem mindig figyelemmel kell lennünk a párt által kitűzött gaz- daságépítési és -fejlesztési feladatok teljesítésére is. Ki kell alakítanunk a tudomá- nyos alapon álló és a modern számítógépekbe betáplálható dokumentumokat. Je- lenleg nem csupán méreteiben, hanem tartalmilag is fokozzuk és javítjuk ezta mun- kát. tehát nemcsak bővítjük a statisztikai elemzést, hanem emeljük az elemző munka minőségét is.

Jelenleg egyik központi feladatunk, hogy fejlesszük a járási szintű statisztikai és tájékoztató munkát.

A jó gazdasági tájékoztatás érdekében az említett szakmai kérdések megoldá—

sán túl korszerű irányban kell továbbfejleszteni az adatfeldolgozást és —továbbítást, mert csak ily módon tudjuk biztosítani a pontos és gyors információt. Arra törek—

szünk, hogy minél előbb létrehozzunk olyan komplett berendezésekkel rendelkező

(8)

796 HOANG TRINH: VIETNAM

feldolgozási rendszert. amely megfelelő arányt biztosit majd az állami statisztika, valamint az ágazati és alapegységi statisztika. továbbá a központi és a helyi sta-

tisztika között. *

Az új szakaszban a gazdaságirányítás és tervezés követelményei sok új megol- dást és tennivalót követelnek a statisztikától. Ez megtisztelő, de egyben nagyon ne- héz és bonyolult feladatot jelent. E feladatok megvalósítása érdekében még sok erőfeszítést kell tennünk, minden területen.

Úgy véljük, hogy saját erőfeszítéseinken kívül az egyik legfontosabb tényező.

amely biztosítja statisztikai munkánk sikeres végzését, a nemzetközi kapcsolatok ta—

vábbfejlesztése. a vietnami statisztikai szervek és a szocialista országok statisztikai szervei közötti együttműködés és tapasztalatcsere. Ennek szellemében tettük e mos-

tani látogatásunkat is Magyarországon. '

Szilárd meggyőződésünk. hogy — közös ügyünkért, a szocializmusért a proletár

nemzetköziség alapján — mindinkább erősödni és fejlődni fog a két népnek. a vietnami és a magyar népnek. valamint a két ország statisztikai hivatalának baráti kap—

csolata és testvéri együttműködése.

PE3lOME

Hacrosuiasi ctarbn npeACTaai-mer coőoü coxpauennblü aapnam naknana, Korapbiü npencegarenb EbeTHaMCKOI'O Ltenrpammoro crarncmuecxoro ynpaenenws npouman 7 mai-isi

1978 rona :; BeHrepcxoM LleHTpaanoM ctamcmuecxoM ynpasneHun.

Bo BaoAHoű uacrn aa'rop nponasopm- oőzop reorpadaw—iecxoro nonomei-mz BbeTHama.

3areM nogpoőno l'lOKBSbIBaeT pasaurne 3KOHOMHKH CTpaHbl, YKBSHBGH Ha Bamneümue aa.

nat-m aroporo natunemero nnaHa (1976—1980 rr.). B one ocyutecranel-msi ynOMnHyTslx aaAav—i 3H6HHTeanble nepemeubi BosHum-iyt a nepayia ouepem, s censcKoM xosnücrae, npnueM prnnue uram snepeg npeAycmanuaarorcz KGK a paCTeHHeBOACTBe, Tan u a mu—

somoaoncrae.

B cneAymmeü uacw crarsn aarop ocrauasnnsaercn Ha paseumu npomsiumeHHocm, a aaTeM noxasbisae'r oőmecraeHHbie npeoőpasoaar—mn 13 Uraim. Hsnaraer pasamue KYJ'IBTYPBI

" sApaaooxpai—ieuua, unmocrpupyer AaHHbIMH nonomenue HapOAHOI'O npocaemenm.

Fosopri o paőore B oőnacm name-mlm aarap ycrauaanuaaer, HTO eo BbETHaMe cos- .naHa egymas! cuctema nakaaareneü, onucsmaet cuc-remy orueruocm u BHyrpeHHeü MHCDÓp- mauun Ha npegnpunmnx, ocranaannsaercs Ha paspaőorke axonommecxux Sanchoa. B Kauecrae ouepenuoü aanauu B uH'repecax pazar—11149 crarucmm aarop Hameuaer cosep—

meucrsoaaune n Mexanuaaumo oőpaőomu ABHHBIX, nonuepxnaan arra-tenne memnyuapon—

Horo cotpyminuecnaa B 3101? oőnacru.

SUMMARY

The study is an abridged version of the lecture delivered by the President of the Central Statistical Office of Viet—Nam in the Hungarian Central Statistical Office on 7 June, 1978.

ln the introductory part of the article the author shows the geographical conditions of Viet-Nam. He discusses in detail the economic development of the country, touching upon the ' most important tasks of the second Five Years Plan (1976—1980). ln the course of accomplish- ing these tasks considerable changes take place first of all in agriculture; a vast development is started both in crop production and in animal husbandry.

In the subseauent part of the article the author shows the industrial development, then he deals with the social transformation of the country. The cultural and health development of Víet—Nam is also presented, and the conditions of education are demonstrated by data.

Reporting on the statistical activities, the author points out that—"a "uniform system of indicators has been evolved in Viet—Nam, discusses the system of accounting and inner in- formations of the enterprises as well as the improvement of the economic balances. As a further task in developing statistics he mentions the development. computerisation of data

processing and emphasizes the importance of the international co-operation.